Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-01 / 176. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 1. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nem változott az alapkamat Pozsony. A jegybank tegnap nem változtatott az irányadó kamatokon. A központi bank így már harmadik hónapja azonos szinten hagyta a hitelek árát. Az alapkamat továbbra is 4,25 százalékos maradt, ami negyed százalékponttal áll az eurózóna irányadó kamata felett. A központi bank döntése megfelel a piaci várakozásoknak. A jegybank döntését követően a szlovák korona árfolyama enyhén erősödött. Míg a döntés előtt 33,41 koronát adtak egy euróért, a döntés kihirdetését követően az árfolyam 33,36 korona/euró szintre ugrott, (ú) Tarol a Szlovák Takarékpénztár Bécs. A Szlovák Takarékpénztár az idei első félévben 2,256 milliárd koronás adózott nyereséget ért el, ami 27,3 százalékkal haladja meg az előző év eredményét. A bank a kamatokból származó bevételeit 26, az illetékekből származókat pedig 3 százalékkal növelte. Jól megy a Szlovák Takarékpénztár 100 százalékos részvényesének, az osztrák Erste Banknak is. Az Erste Bank csoport adózott eredménye 25 százalékkal nőtt az idei év első felében, elsősorban a kelet-európai érdekeltségek javították az eredményt. (SITA) Magasabb lesz az infláció Pozsony. Szlovákiában idén a vártnál magasabb lesz az infláció. Az év végére 1,5 százalékos pénzromlásra számíthatunk - derül ki a jegybank legfrissebb elemzéséből. A jegybank így 0,2 százalékponttal növelte az inflációs előrejelzéseit. A központi bank elemzése szerint mindez elsősorban a folyamatosan növekvő kőolajárak számlájára írható. Jövőre 1,9 százalékos átlagos infláció várható. (TASR) Megválogatjuk a beruházókat Pöstyén. Szlovákia az elkövetkező időszakban a magas hozzáadott értékű, munkahelyteremtő külföldi beruházókra összpontosít - nyüatkozta Eubomír Jahná- tek gazdasági miniszter az integrált áramköröket gyártó ON Semiconductor gyárában tett tegnapi látogatása során. A miniszter szerint az elkövetkező időszakban még kedvezőbb támogatásokat szeretnének nyújtani ennek az ágazatnak. (TASR) Jól megy a hazai bankoknak Pozsony. A szlovák bankszektor az első félévben több mint 9,3 milliárd koronás nyereséget könyvelhetett el, az ágazat profitja egy év alatt így 15 százalékkal nőtt. A három legnagyobb pénzintézet - az Általános Hitelbank, a Szlovák Takarékpénztár és a Tatra banka - összesített nyeresége elérte a 6 müliárd koronát. (TASR) Csehek a szlovák atomerőműben Pozsony. A Szlovák Villamos Művek 1,045 milliárd koronás megrendelésére kiírt pályázatot a Skoda Praha Rt. nyerte. A cseh cég a Jaslovské Bohunice-i V2- es erőműben a generátorok teljesítményét 220 megawattról 253 megawattra növeli. (SITA) A MÓL nem adja fel a harcot Budapest. A MÓL tegnap hozta nyilvánosságra, hogy szerződést írt alá az Italiana Energia e Servizi 100 százalékának megvásárlására. Az UBS bank elemzői szerint az akvizícióval a MÓL az osztrák olajipari társasággal (OMV) szembeni védekezésül használt részvény-visszavásárláshoz képest jobban hasznosította készpénzét. Egyes elemzők szerint az olasz vállalat felvásárlása miatt a versenyhatóságok kevésbé fogadnának el egy esetleges OMV-MOL egyesülést, mivel az tovább erősíti egy kiterjedtebb régióban a finomítói kapacitások feletti tulajdoni koncentrációt. (MTI) Pozsonyban a legolcsóbb a sör Tallinn. Pozsonyban lehet a legolcsóbban fél liter üveges sört venni - legalábbis ez derül ki az észt gazdaságkutató intézet felméréséből. Pozsonyban 6,58 észt koronát (alig több mint 13,40 szlovák koronát), míg Tallinnban 10,78 koronát (22,6 Sk) kell fizetni egy korsónak megfelelő mennyiségért. A legmélyebben Helsinkiben (60 Sk), illetve Stockholmban (32 Sk) kell a zsebükbe nyúlniuk a sörkedvelőknek. (vgi) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,362 Lenavel zlotv 8,799 Anqol font 49,461 Maavar forint (100) 13,307 Cseh korona 1,189 Horvát kuna 4,601 Bolqár leva 17,051 Román lei 10,557 Japán jen (100) 20,382 Svájci frank 20,184 Kanadai dollár 22,925 USA-dollár 24,339 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,34-34,34 23,50-25,16 1,16-1,22 12,63-13,93 OTP Bank 32,44-34,14 23,64-24,95 1,16-1,22 12,78-13,77 Postabank 32,40-34,32 23,54-25,14 1,16-1,22 11,51-15,11 Szí. Takarékpénztár 32,48-34,15 23,65-24,89 1,15-1,22 12,69-13,88 Tatra banka 32,48-34,22 23,70-24,96 1,16-1,22 12,77-13,83 Dexia Banka 32,49-34,23 23,71-24,97 1,16-1,22 12,96-13,65 Általános Hitelbank 32,20-34,60 23,52-25,28 1,16-1,23 12,69-13,88 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A tejpiac árstabilitását csak úgy tudják fenntartani a cégek, hogy egyre nagyobb veszteséggel gazdálkodnak Nem drágulnak a tejtermékek Pozsony. Nyugat-Európában hamarosan akár a felével is nőhet a tejtermékek ára, Szlovákiában azonban egyelőre nem kell számítanunk drasztikus drágulására - derül ki a Szlovák Tejipari Szövetség elemzéséből. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tejtermékek drágulását nemrég Németország jelentette be, ahol az árak az elkövetkező időszakban akár 50 százalékkal is nőhetnek. Mindezt az ottani szakmai szervezetek azzal magyarázzák, hogy az ázsiai piacokon egyre nagyobb az érdeklődés az európai tejfeldolgozók termékei iránt. A Szlovák Tejipari Szövetség szerint azonban mindez Szlovákiára nem érvényes, hiszen nálunk a tejtermelést szigorú kvóták tartják kordában, így az árak nagyobb növekedésére sem kell számítanunk. Bizonyos aggodalmakat kelthet azonban, hogy a szárított tej ára a világpiacon az elmúlt időszakban 40 százalékkal nőtt. Zuzana Nouzovská, a Szlovák Tejipari Szövetség főtitkára szerint így nem kizárt, hogy a gabona drágulásával párhuzamosan a nyers tej ára is nőhet, ami később a fogyasztói árakban is megmutatkozhat. Nouzovská szerint a hazai tejpiac árstabilitását hosszabb ideje csak úgy tudják fenntartani a hazai cégek, hogy az európai piacokon egyre nagyobb veszteségeket érnek el. Mindez végül ahhoz vezethet, hogy az ágazat végleg elveszíti a konkurenciaképességét. Az idei első negyedévben a hazai tejágazat több mint 20 millió koronás veszteséget ért el. Mindez persze arra sarkalja a hazai cégeket, hogy emeljék az áraikat. Ez azonban nagy mértékben függ a kereskedőktől, a nagy üzletláncoktól is, amelyek tartósan alacsony szinten szeretnék tartani az árakat. Zuzana Grznáriková, a Danone vezérigazgatója szerint például az elkövetkező időszakban nem kell a tejtermékek nagyobb áremelésére számítanunk. Manapság ráadásul stabilnak mondható a tejtermelés is. A nálunk árult tejtermékek nagy részét szlovákiai tejből készítik, az árukat így elsősorban a hazai tej felvásárlási ára befolyásolja. Júniusban a tej felvásárlási ára 0,7 százalékkal csökkent, az árszint így stabilnak mondható. Fokozatosan csökken azonban a cégek által felvásárolt tej mennyisége. Idén júniusban 4,5 százalékkal kevesebb tejet vásároltak fel, mint egy évvel korábban, ami mintegy 82 ezer liternyi tejnek felel meg. Mindeközben jelentős változás tapasztalható a fogyasztói szokásokban is. A GfK Slovakia piackutató elemzése szerint egyre több joghurtot és tartós tejet fogyasztunk. Az elmúlt egy évben csaknem 10 százalékkal nőtt a joghurtfogyasztás, míg a friss tej forgalma 19 százalékkal csökkent a tartós tejek javára. A tej a tejtermékek közül ugyan továbbra is a legkedveltebb - 70 százalékos részesedéssel - az aránya azonban fokozatosan csökken. A szlovákiai lakosság évente személyenként csaknem 52 liternyi tejet és hét literjoghurtot fogyaszt, (hn, mi) A hektárhozamok lényegesen elmaradnak a statisztikai hivatal június végén közzétett előrejelzésétől Végéhez közeledik az aratás Szlovákiában ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában a végéhez közeledik az aratás, ami a hazai gazdáknak nem kis csalódást okozott. A vártnál alacsonyabb termés azonban még így is nagyobb, mint a tavalyi. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elemzése eszerint a sűrűn vetett gabonát a vetésterület 90 százalékáról, nagyjából 628 ezer hektárról már learatták. Az átlagos hektárhozam a búza esetében 4,02, az árpa esetében pedig 3,32 tonna - állítja Stanislav Nemec, az SPPK szóvivője. Mindez lényegesen elmarad a statisztikai hivatal június végén közzétett előrejelzésétől. Nemec szerint a legnagyobb csalódást az árpa okozta, amelynek a hektárhozamai még a tavalyi alacsony termésátlagtól is elmaradnak. A rozst már a vetésterület háromnegyedéről betakarították, miközben a 2,84 tonnás termésátlag nem változott nagy mértékben az elmúlt évekhez képest. A zabtermés 53 százalékát még nem aratták le. Az eddigi hektárhozamok a zab esetében 2,12 tonna körül mozognak. Az olajrepce ugyanakkor már csak a vetésterület 5 százalékán nincs learatva. A hektárhozamok ennek az esetében is elmaradnak a várttól. A Takarmánygyártók Szövetsége szerint a sűrűn vetett gabona termése idén eléri a 3,098 millió tonnát, ami 7,6 százalékkal nagyobb az előző évi termésnél. Búzából idén nagyjából 1,389 millió tonnás termésre számíthatunk. Mivel a hazai gabonafogyasztás 2,515 millió tonna körül mozog, a többlet elérheti az 583 ezer tonnát. A termésátlagok visszaesése régiónk többi országát is érintik. Magyarországon például a Gabonatermesztők Országos Szövetsége már válsághelyzetről beszél. Déli szomszédunknál befejeződött az őszi búza aratása, ám lényegesen kevesebb termett a vártnál. Az 1,12 millió hektáros vetésterületről összességében mintegy 3,7 millió tonna termést takarítottak be. Ez alulmúlta a 4 millió tonnás termésbecslést. Emellett az aszály a kukoricatermést is várhatóan drasztikus mértékben csökkenti. Az előzetes számítások szerint a szakértők mintegy 8 millió tonnás országos termést vártak, ám az aszály miatt előreláthatólag a betakarítható mennyiség 3-4 millió tonna között lesz. (mi) A legalacsonyabb munkanélküliséggel Hollandia, Dánia, Ciprus és Írország büszkélkedhet Európában nálunk van a legtöbb állástalan GÁL ZSOLT Az Európai Unió országai közül Szlovákiában a legnagyobb a munkanélküliség - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a legfrissebb jelentéséből. Az állástalanok aránya júniusban nálunk 10,7%-os. A kétes első helyezést úgy sikerült visszaszerezni, hogy az évekig listavezető Lengyelországban jóval gyorsabban csökkent az állástalanok aránya, egy év alatt 13,9-ről 10,2%-ra esett. Északi szomszédunknál a foglalkoztatottság növekedése és a lengyelek nagyarányú külföldi munkavállalása e- gyütt okozta az állás nélkül lévők arányának látványos visszaesését, ami a legnagyobb mértékű volt az unióban. A munkanélküliség a 27 tagországból mindössze négyben növekedett, leginkább épp déli szomszédunknál. Magyarországon egy év alatt 7,3-ról 7,7%-ra emelkedett. Az állástalanok legalacsonyabb arányával Hollandia (3,3%), Dánia (3,5%), Ciprus (3,9%) és Írország (4 %) büszkélkedhet. A rég nem látott mértékű európai gazdasági növekedés az EU országainak a többségében azonban kedvezően hatott a foglalkoztatottságra, az állástalanok aránya szinte minden uniós tagországban visszaesett. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által tegnap nyilvánosságra hozott adatok a munkanélküliség csökkenéséről tanúskodnak. A 3% feletti gazdasági növekedésnek köszönhetően az EU 27 tagországában 2007 júniusára átlagosan 6,9%-ra csökkent a munkanélküliek aránya, ez pontosan egy százalékponttal kevesebb az egy évvel korábban mért szintnél, és mintegy 16 mülió állástalant jelent. Ezek a mutatók még mindig jelentősen rosszabbak az Amerikai Egyesült Államokban (4,5%) és a Japánban (3,8%) mért munkanélküliségtől. Továbbra is komoly gond a 25 év alatti fiatalok átlagon felüli munkanélkülisége, amely az unióban 15 és fél százalék. Szlovákiában még ennél is magasabb, minden ötödik fiatalnak nincs állása. Ebben azonban korántsem vagyunk csúcstartók, a fiatalkorúak munkanélkülisége Görögországban, Franciaországban, Lengyelországban és Romániában is magasabb a szlovákiai szintnél, meghaladja a 20%-ot. Bár Szlovákia újra vezeti a munkanélküliségi ranglistát, bizakodásra adhat okot, hogy az elmúlt években nagyon gyorsan apadt az állástalanok száma. Ez főleg annak köszönhető, hogy 2004 eleje óta 200 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, amely az idei első negyedévben elérte a 2 millió 327 ezer főt. Emellett jelentősen nőtt a külföldön dolgozó szlovák állampolgárok létszáma, amelyet most 170-200 ezer fő közöttire becsülnek, a legtöbben Csehországban, Nagy-Bntanniában, Magyarországon és Írországban dolgoznak. A munkaügyi hivatalok által nyilvántartott, munkát kereső emberek száma egyébként 216 és fél ezer fő volt 2007 júniusában, ami a munkaképes lakosság 8,3%-át jelenti, és mélypontnak számít az önálló Szlovákia történetében. Szlovákia minden egyes lakosa évente átlagosan csaknem 52 liternyi tejet és hét liter joghurtot fogyaszt (Jón Kroslák felvétele)
