Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)

2007-08-24 / 196. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 24. www.ujszo.com RÖVIDEN Brown elveti a népszavazást London. Gordon Brown brit kormányfő tegnap reményét fejezte ki, sikerül meggyőznie a szakszervezeteket arról, hogy nem szükséges népszavazásra bocsátani az EU új alapszerző­dését Nagy-Britanniában. Brown szerint elegendő a szö­veg parlamenti jóváhagyása. Előzőleg két szakszervezet is indítványozta, hogy az érdek­védők szeptember 10-i kong­resszusának napirendjén sze­repeljen az uniós reformszer­ződésről rendezendő népsza­vazás kérdése. (MTI) Bevándorlók kitoloncolása Madrid. Spanyolország több száz illegális afrikai be­vándorlót toloncolt vissza re­pülőn Szenegálba és Marok­kóba. A madridi belügy teg­nap közölte, a még kedden ki­toloncolt 409 afrikai össze- eszkábált kis csónakokon, tör­vénytelenül érkezett spanyol területre. Madrid az év eleje óta 123 járattal eddig 4603 bevándorlót küldött vissza a származási országokba. Ez év első félévben 6306 illegális bevándorló kötött ki a spa­nyol partokon, ami 2006 első félévéhez képest (31 200) 55 százalékkal kevesebb. A be­vándorlók zöme a Kanári-szi­getekre érkezett. (MTI) Rendkívüli árvízsegély Szöul. Dél-Korea elindítot­ta az árvíz és éhínség sújtotta Észak-Koreába annak a 7,5 millió dollár értékű rendkí­vüli segélynek az első részét, amelyet egy hete ajánlott fel. Az ezer tonna élelmiszert, ivóvizet, takarókat és gyógy­szert tartalmazó szállítmányt 40 teherautó vitte Keszong határvárosba. (MTI) A megígért segély leszállítása a hónap végéig tart (SITA/AP) Átvilágítás az USA-ban Washington. Az amerikai kormány átvilágítja azon se­gélyszervezetek mintegy két­ezer alkalmazottját, amelyek az amerikai nemzetközi fej­lesztési ügynökségtől (AID) kapnak pénzügyi támogatást. A Washington Post úgy tudja, az intézkedés célja kiszűrni a segélymunkások és a terror­szervezetek esetleges kapcso­latait. A kormány most elő­ször kér részletes információt civil szervezetek pénzügyi kérdésekben illetékes dolgo­zóiról. (MTI) Európai üzletemberek máris érdeklődést tanúsítanak a lelőhelyek kiaknázása iránt Kell a fenék Moszkvának A mini-tengeralattjáró robotkarja augusztus 2-án különleges, titánból készült orosz zászlót szúrt az Északi-sark alatt a talajba (TASR/AP-felvétel) Moszkva. Oroszország teg­nap megerősítette területi igényét az Északi-sark jég­páncélja alatti kontinentá­lis talapzatra, a tengerfe­nékből vett minták első vizsgálati eredményére hi­vatkozva. ÖSSZEFOGLALÓ Az ásványi kincsek ügyében ille­tékes szövetségi hatóság, a Rosz- nyedr vezető tengergeológiai kuta­tóintézetének helyettes vezetője, Viktor Poszelov közölte: ismertté váltak az első eredmények annak a geológiai mintának a vizsgálatá­ból, amelyet két orosz mélytengeri mini-tengeralattjáró augusztus 2- án hozott fel a Jeges-tenger fene­kéről. Poszelov ennek alapján beje­lentette, a térségben a víz alatt hú­zódó Lomonoszov-hátság „szerke­zetileg a szibériai kontinentális tábla folytatódásának tekinthető, és semmiképp sem különül el az orosz fennsíktól”. A geológiai szer­kezetek azonosításának laboratóri­umi munkálatai egy év múlva feje­ződhetnek be. Szerinte a mini-ten­geralattjárók mintavételein kívül a tengerfenéken televíziós felvétele­ket is készítettek, elvégezték a Lo­monoszov-hátság mélységi szeiz­mikus szondázását összesen 690 kilométer hosszúságban, illetve lé­gi gravimagnetikus méréseket haj­tottak végre egy száz kilométer szélességű sávban. Hangsúlyozta: az összegyűjtött egyedülálló információ - amellett, hogy alapját képezheti a globális geológiai struktúrák feltérképezé­sének, és alkalmas a kőolaj- és földgázkészletek felmérésére - kétségtelenül megerősíti Oroszor­szág politikai és gazdasági pozíció­ját. Az északi sarki jégpáncél alatt augusztus 2-án végrehajtott Arkti- ka 2007 elnevezésű expedícióval Oroszországnak'bevallott politikai célja is volt: emlékeztetni akarta a világot arra, hogy igényt tart a kő­olajban és földgázban valószínűleg gazdag tengeri térség ellenőrzésé­re. Vlagyimir Putyin elnök már egy májusi beszédében hangsúlyozta, hogy országa mindent megtesz az Északi-sark vidékéhez fűződő stra­tégiai, gazdasági és katonai érde­keinek védelmében. A térség ásványi és természeti kincseinek kiaknázására még négy ország: az USA, Kanada, Norvégia és Dánia formál jogot. Egy héttel az orosz expedíció után Stephen Harper kanadai kor­mányfő tett háromnapos látoga­tást az Északi-sarkon, azt ígérve, Ottawa több milliárd dollárt áldoz arra, hogy katonailag is megvédel­mezze Kanadának az Északi-sark­vidék feletti szuverenitását. Egy nappal később Dánia is kutatóex­pedíciót indított a térségbe, hogy jogalapot találjon saját igényeire. A moszkvai bejelentéssel egy idő­ben az ITAR-TASZSZ a Kola-félszi- geti Murmanszk kikötőjéből arról számolt be, hogy nyugat-európai üzletemberek máris érdeklődést tanúsítanak a sarkvidéki olaj- és gázlelőhelyek kiaknázását célzó orosz tervek iránt. Ennek megerő­sítésére tegnap Dánia, Norvégia, Skócia és a Barents-tenger térsé­gében fekvő országok tanácsának képviselői az orosz Murmanszki terület gazdasági vezetőivel talál­koztak. (MTI, ú) Milliók halálát okozó új betegség felbukkanására számít a WHO Gyorsan terjedő fertőző betegségek MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Genf. Vüágszerte gyorsabban alakulnak ki és terjednek el fertőző betegségek, és mind nehezebb gyógyírt találni rájuk - figyelmez­tetett az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO). A tegnap közzétett éves jelentés szerint nagy az esélye annak, hogy a szerzett immunhi­ányhoz (AIDS), az atípusos tüdő- gyulladáshoz (SARS) és a vérzéses lázhoz (Ebola) hasonló, emberek millióinak halálát okozható új be­tegség bukkan fel a következő években. Az utóbbi negyven év során összesen 39 olyan fertőző betegség kórokozóját azonosították, amely egy generációval ezelőtt még isme­retlen volt. 2002 óta a WHO szak­értői több mint 1100 járványt je­gyeztek fel. Manapság, amikor évente kétmilliárd utas utazik re­pülőgéppel, csak néhány óra kér­dése, hogy a világ egyik pontján ki­robbant járvány azonnali veszély­ként jelentkezzen valahol máshol is. A WHO figyelmeztet: a fertőző betegségek ellenőrzésére irányuló erőfeszítéseket már komolyan ve­szélyezteti, illetve új betegségek megjelenését segíti elő a mikroor­ganizmusok evolúciója és az anti­biotikumokkal szembeni ellenállás erősödése. A következő világmére­tű influenzajárványt valószínűleg a madárinfluenza-vírus egyik válto­zata idézi majd elő. Egészségügyi segélyek Német-brit kezdeményezés London. Gordon Brown brit mi­niszterelnök és Angela Merkel né­met kancellár szerdán este Lon­donban bejelentette a Nemzetközi Egészségügyi Partnerség létreho­zását. Ez a fejlődő országok ered­ményesebb egészségügyi segélye­zését hivatott szolgáim. Egyetér­tettek abban, rá kell bírni a gazdag országokat azon ígéreteik teljesíté­sére, amelyeket az ENSZ 2000. évi csúcsértekezletén kitűzött, a 2015- ig megvalósítandó mülenniumi célok jegyében tettek. Hivatalosan szeptember 5-én indítják útnak a Nemzetközi Egészségügyi Partner­ség programját, ezzel a fejlődők egészségügyi infrastruktúrájának fejlesztésével akarják csökkenteni a csecsemőhalandóságot, megfé­kezni az AIDS járványát a szegény országokban. Eddig Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Norvégia jelentkezett, s a partner­ségben részt vesz a Vüágbank és az Egészségügyi Vüágszervezet (WHO) is. (MTI) Brutális fiatalok Liverpool. Két tizenévest vettek őrizetbe annak az egész Nagy-Britanniát megrázó gyil­kosságnak a nyomán, amely­ben egy 11 éves kisfiút lőttek agyon - közölte tegnap a brit rendőrség. Sajtóbeszámolók szerint a kisfiú szerda este egy söröző parkolójában focizott két társával, amikor a BMX- biciklin érkező tettes megköze­lítette őket és három lövést adott le rájuk. Az egyik lövés a torkán találta el az áldozatot. A kisfiú a kórházba szállítás köz­ben életét vesztette. Kétség- beesett édesanyja a katjaiban tartotta őt a mentők megérke­zéséig. A szörnyű bűncselek­mény beleilleszkedik abba a hó­napok óta tartó nagy-britanniai gyilkosságsorozatba, amelynek nagyobb részét fiatalokból álló brutális bandák hajtották vég­re. Csak Londonban 17 fiatalt lőttek le vagy késeitek halálra idén, az év eleje óta. (MTI) Német-cseh vizsgálat Világháborús mészárlás Stuttgart/Prága. Vizsgálatot indított a stuttgarti ügyészség két 78 éves német állampolgár ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a háború vége felé, a Hitlerjugend tagjaiként részt vettek több mint 60 civil lemészárlásában a mai Csehország középső részén fekvő Veiké Mezifící városában. A stutt­garti ügyészség szóvivője közölte, a gyanúsítottak szabadlábon van­nak, és már mindkettejüket kihall­gatták. Egyikük tagadta a váda­kat, a másik férfi azonban elis­merte, hogy a kérdéses időben va­lóban jelen volt állítólagos parti­zánok agyonlövésénél. Elmondá­sa szerint ő maga nem vett részt a gyükosságokban, neki arra kellett ügyelnie, hogy senki se menekül­hessen el senki. A vizsgálat lefoly­tatásához a német ügyészség jog­segélykérelem alapján kívánt be­tekintést nyerni az esettel kapcso­latos dokumentumokba. A cseh hatóságok már több mint két éve dolgoznak az ügyön. (MTI) Lényegében kudarcot vallott az iraki kormány Málikin rágódó Amerika Összefoglaló Washington. Amerikai hírszer­ző szervezetek kétségesnek tart­ják, hogy a bagdadi kormány ké­pes előrelépést tenni az iraki meg­békélés érdekében. Az USA 16 felderítő ügynöksé­gének új közös jelentése megálla­pította: Núri al-Máliki kormánya aligha képes felszámolni a feleke­zeti megosztottságot és teljesíteni az ország politikai egységéhez szükséges feltételeket. A hírszer­zés szerint történt némi haladás az al-Kaida erőinek visszaszorításá­ban: az amerikai parancsnokok tűzszüneti tárgyalásainak nyomán a szunnita felkelőket egyes térsé­gekben sikerült a terrorszervezet elleni harcra bírni. A jelentés ugyanakkor figyelmeztet: a szél­sőségesek váratlan támadásokat indíthatnak. Az amerikai értékelést azután hozták nyilvánosságra, hogy Wa­shington és Bagdad között az utóbbi napokban feszültség ala­kult ki az iraki kormány teljesítmé­nyének értékelésével kapcsolat­ban. Bush elnök kedden kijelentet­te, csalódott a kormányfőben, hozzátéve, ha az üaki kormány nem tud megfelelni a nép elvárá­sainak, a nép majd lecseréli. Miu­tán Máliki visszautasította Bush bírálatát, az amerikai elnök szer­dán már barátibb hangnemet használt, leszögezte, továbbra is támogatja nehéz küldetésében Málikit. Ezután több ellenzéki po­litikus véleményével egybehang­zóan Hillary Clinton, a Demokrata Párt legnépszerűbb elnökjelölt-as­piránsa úgy nyilatkozott: az iraki parlamentnek le kellene váltania Málikit, mert nem képes feloldani az egymással hadakozó politikai frakciók közötti nézeteltéréseket, nem talál gyógyírt a különféle et­nikumú és vallású iraki népcso­portok közötti ellentétekre. Kettős állampolgárságot akarnak a vajdaságiak Sólyom Lászlóhoz fordulnak MTl-HÍR Belgrád. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) határozott lé­pésre szánta el magát. Arra fogja kérni Sólyom László köztársasági elnököt, hogy minden alkotmá­nyos lehetőségét kihasználva kez­deményezzen olyan törvénymó­dosításokat, amelyek végeredmé­nyeként az Országgyűlés megal­kotja a határon túli magyarok ket­tős állampolgárságáról szóló tör­vényt. Ezt tegnap jelentette be Pásztor István, a VMSZ elnöke. A kérést szeptember 13-án Szabad­kán adják át a magyar államfő­nek, aki a VMSZ meghívására egynapos, magánjellegű látoga­tást tesz a Vajdaságban. Pásztor lehetőségként vetette fel - ha nem jön létre a kettős állampolgárság -, hogy találjanak megoldást az ingyenes schengeni vízum biztosí­tására, vagy térítsék vissza a vaj­dasági magyarok többsége számá­ra kifizethetetlenül magas, 35 eurós vízumdíjat. Gyurcsány a jogi fellépés lehetőségeit fontolgatja Vizsgálják a Kurucinfót MTl-HÍR Budapest. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arra kérte az igaz­ságügyi minisztert, vizsgálja meg, müyen alkotmányos eszközök áll­nak rendelkezésre az uszító hang­vételéről elhíresült Kurucinfóval szembeni fellépésre. „A Kurucinfo nevű internetes kiadvány kire­kesztő szellemiségéről, gyalázko­dó, antiszemita és uszító hangvé­teléről, a személyiségi jogok, illet­ve a köztársaság alapértékeinek lábbal tiprásáról vált hírhedté” - áll a dokumentumban. A kor­mányfő szerint egy köztársaság­nak joga van az önvédelemre, hi­szen ha vékony is, de pontos ha­tárvonalnak kell lennie a között, ha valaki él a szabadságjogaival vagy visszaél velük. A levélben azt is kérte a minisztertől, vizsgálja meg, van-e mód a határozottabb fellépésre a tartalmait külföldi szerver vagy szerverek segítségé­vel elérhetővé tevő portál ellen nemzetközi együttműködés, jog­segélyegyezmény vagy más jogi eszköz felhasználásával. Budai Bernadett kormányszóvi­vő tegnap arra az újságírói kér­désre, Gyurcsány miért éppen most utasította az internetes por­tállal kapcsolatos fellépésre az igazságügyi minisztert, azt vála­szolta: az elmúlt időszakban meg­szaporodtak bizonyos események, például a Magyar Gárda megala­kítása, amelyek indokolttá teszik, hogy megvizsgálják, ezek a szer­vezetek, szerveződések az alkot­mánynak megfelelően működ­nek-e. §m#K Toto TV exclusive Videofelvételt közölt tegnap a tálibok német foglyáról egy afgán ma­gántévé. Rudolf Blechschmidt a felvételen félig feküdt, köhögött és segítséget kért, láthatóan nehezére esett a beszéd. A 62 éves mérnö­köt, aki szívbetegségben szenved, július 18-án rabolták el iszlamista szélsőségesek. (Reuters-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom