Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)

2007-08-23 / 195. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 23. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ ÚJ MAGYAR SZÓ Néhány évvel ezelőtt az auto­nómia és a kollektív jogok le­hettek a legfontosabb kérdé­sek, Románia EU-s tagsá­gával azonban ezek nem idő­szerűek - mondta Kóka Já­nos, a Szabad Demokrata Szövetség (SZDSZ) elnöke a romániai lapnak. „A liberáli­sok nagyon rossz döntésnek gondolták, amikor a szocia­listák 23 millió román beván­dorlóval fenyegetőztek az ál­lampolgárságról szóló nép­szavazás kapcsán. Kóka sze­rint Magyarországnak be kell látnia, hogy a határon túli munkaerő nem fenyegetés, hanem óriási lehetőség. Papa, gyere ki. Erre vezet majd az autópálya, ne fékezd az építését! (Peter Gossányi karikatúrája) Az előre hozott parlamenti választások akár megismételhetik a jelenlegi patthelyzetet Kormányválság lengyel módra A hónapok óta húzódó len­gyel koalíciós válság au­gusztus 11-én a végkifejlet­hez érkezett: Jaroslaw Kaczynski kormányfő, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártjá­nak elnöke bejelentette, hogy leghamarabb október 21-én, de novembernél nem később előre hozott választásokat tartanak Lengyelországban. KOVÁCS PÉTER A legújabb kormányválságot (a hárompárti koalíció 2006. eleji létrejötte óta egyik válságból a másikba sodródott, egy éve egy­szer már fel is bomlott) Andrzej Leppernek, az egyik koalíciós partner, a baloldali színezetű, po­pulista Önvédelem (Samoobrona) elnökének, miniszterelnök-helyet­tesnek és mezőgazdasági minisz­ternek július eleji menesztése rob­bantotta ki. Leppert korrupciós vádak miatt váltotta le a kor­mányfő, igaz, a vádak bizonyításá­val adós maradt. Egy hónappal később, augusztus 8-án Kaczynski váratlanul a párton kívüli belügy­minisztert, Janusz Kaczmareket mentette fel hivatalából arra hi­vatkozva, hogy információkat szi­várogtatott ki a korrupcióellenes hivatal (CBA) által a mezőgazda- sági tárcánál végzett nyomozás­ról. A másik koalíciós társsal, a jobboldali populista, nemzeti ka­tolikus Lengyel Családok Ligájával (LPR) Kaczynski az előre hozott választás bejelentésének napján vitte szakításra a dolgot. Roman Giertych pártelnök a kor­mányfőtől távozóban kifakadt, hogy Kaczynski kormányzási módszerei fenyegetést jelentenek a demokráciára. Mi okozta a koalíció felbomlá­sát? Ez a bizarr képződmény két­ségtelenül kezdettől magában hor­dozta a bukás csíráját. Valódi kényszerházasság volt, miután a 2005-ös választásokig (még ellen­zékben) szövetséges két párt, a PiS és a szintén Szolidaritás-gyökerű, jobboldali liberális, piacbarát Pol­gári Platform (PO) a választási si­ker után képtelen volt megegyezni közös kormányprogramban és a tárcák elosztásában. A választáso­kon meglepetésre csak második helyen végzett - ezt megemésztem azóta sem tudó - liberálisok ellen­zékbe vonultak, hogy azóta gőzerővel a PiS vezette kormány megbuktatásán dolgozzanak. Kaczynskinak nemigen maradt más választása, mint hogy koalíci­óra lépjen a két populista formáci­óval: a PO ugyanis elutasította az előre hozott választásokat. Csak­hogy a Kaczynski fivérek - Jaros­law és ikertestvére, Lech, az ál­lamfő - nagyot tévedtek abban a számításukban, hogy pártjuk programját, amelynek egy részé­vel - a korrupció felszámolásával, a múlttal való szembenézéssel, a társadalmi igazságtalanságok ki­igazításával - a lengyel társada­lom jelentős része egyetért, meg tudják valósítani két ilyen megbíz­hatatlan párttal, amelyek élén egy büntetett előéletű politikai bandi­ta (Lepper) és egy a szélsőséges nézetektől nem idegenkedő, oly­kor tragikomikus döntéseket hozó közoktatási miniszter (Giertych) áll. A Kaczynskiék által létrehozott korrupcióellenes hivatal kétségte­lenül bebizonyította, hogy semle­ges, és nem kíméli a PiS táborába tartozó politikusokat sem. De be­bizonyosodott, hogy a túlbuzga- lom olykor végzetes lehet. Az ik­rek historizáló, konspirativ voná­sokat is hordozó világszemlélete nemcsak Nyugaton, de Lengyelor­szágban is sokakat elidegenített tőlük. Túlzásba vitték az önmagá­ban jogos buzgalmat a súlyos kommunista bűnök feldolgozásá­ra, az utódpárt berkeiben burján­zó korrupció felszámolására, és ehhez képest elhanyagolták a kor­mányzati munkát. A gazdaság mindezek ellenére virágzik, a munkanélküliség mere­deken csökken, a külföldi befekte­tések soha nem látott mértékben áramlanak az országba. Az egész­ségügy, a társadalombiztosítási rendszer finanszírozásának átala­kítása viszont várat magára, az adócsökkentés ígérete elfe­lejtődött, az állami kiadások mere­deken nőnek, a nyüt protekcioniz­mus pedig felbőszítette Brüsszelt. A magasabb közhivatalok elnyerésé­ben nem a rátermettség, hanem a PiS iránti lojalitás számított. A lengyel ellenzéki politikusok üdvözölték Kaczynski bejelenté­sét az előre hozott választások­ról. Ám sokan kétlik, hogy való­ban lesznek-e választások. Ehhez ugyanis a szejmnek fel kell osz­latnia önmagát, amit még soha­sem tett meg. Kaczynski már je­lezte, hogy abban az esetben, ha a parlament nem szavazná meg az önfeloszlatást, benyújtja le­mondását. Kérdéses, hogy a vá­lasztások nyomán feloldódik-e a jelenlegi patthelyzet. Lehetséges, hogy a választók, akár két éve, is­mét egy PiS-PO koalícióra adnak felhatalmazást. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint azonban még az is megeshet, hogy a liberálisok abszolút több­séget szereznek. Ugyanezen fel­mérés szerint a PiS 24 százalékra számíthat, és a két párton kívül csupán az egyesült baloldalnak (LiD) van biztos esélye a parla­mentbejutásra (10 százalék). Az Önvédelem az 5 százalékos par­lamenti küszöbön egyensúlyoz, a Lengyel Családok Ligája és a nagy múltú Lengyel Parasztpárt 3 százalékon áll. A lengyel pártrendszer aligha­nem egyszerűsödni fog, de a vá­lasztás végeredménye nagy való­színűséggel hasonló lesz, mint az előzőé. Azzal a különbséggel, hogy a két első helyet cserél. Kér­dés, hogy vezetőik meghallják-e a választók kívánságát, és megkötik azt a koalíciót, amelyet híveik 2005-ben tüntetve tábláikon és jelszavaikban követeltek: PO-PiS! Ha nem, akkor a Lengyelországra az elmúlt években annyira jel­lemző belpolitikai bizonytalanság, politikai játszmák és mélyütések nagy valószínűséggel az új válasz­tás után is folytatódni fognak. A szerző az MTI munkatársa Szeptemberben szavaznak Szeptember 7-én szavaz önmaga feloszlatásáról a lengyel parlament alsóháza, hogy megnyissa.az utat az előre hozott választások előtt. Ha megszavazza a javaslatot, az előre hozott választásokat a szavazástól számított 45 napon belül meg kell tartani. A szejm döntése egyúttal a parlament felsőházára, a szenátusra is érvényes. (MTI/PAP/AFP/Reuters) Féláron buszozhatnak a londoni szegények a venezuelai elnök jóvoltából Chávez olajdollárjai londoni szegényeknek MT1-F1GYELŐ A venezuelai elnök összesen 32 millió dollárral (közel 234 millió korona) egészíti ki az alacsony jö­vedelmű londoniak szociális tá­mogatását. A városvezetéssel kö­tött egyéves szerződés alapján 250 ezer mozgássérült, gyerme­keit egyedül nevelő vagy más ok­ból rászoruló londoni lakos kap­hat féláron buszbérletet. Cserébe a brit főváros szakemberei forga­lomszervezési és várostervezési tanácsokkal látják eh a caracasi kollegákat - jelentette be Ken Li­vingstone polgármester. A kontinens legnagyobb olaj­készletét birtokló latin-amerikai ország vezetője a Petróleos de Ve­nezuela állami olajipari társa­ságon keresztül juttatja el a tá­mogatást a londoniaknak. A meg­állapodást sokan bírálják. Van­nak például, akik szerint a „vörös Ken” néven ismert politikus har­madrangú dél-amerikai diktátor­ral paktál, aki semmibe veszi az emberi jogokat. Mások azt kifo­gásolják, hogy sokkal szegényebb államból fogad el támogatást. „Valaki, aki egyszer csak előte­rem és azt mondja, hogy itt van 16 millió font, azért felkelti az ér­deklődésemet” - mondta Li­vingstone a The Financial Times című brit gazdasági napilap ked­di számában megjelent beszámo­ló szerint. „Őszintén szólva in­kább lefeküdnék Chávezzel, mint George W. Bush amerikai elnök­kel, akivel a brit kormány feküdt le” - tette hozzá a venezuelai el­nök élesen Amerika-ellenes rendszerét támogató és a kor­mányzó brit Munkáspárt balszár­nyának is a balszélét képviselő polgármester. Nem ez egyébként Hugo Chá­vez első olajdiplomáciai meg­mozdulása. Nemrég például kö­zölte, hogy 40 százalékos ked­vezménnyel szállít olajat 100 ezer szegény amerikai család­nak, az üzemanyaghiánnyal küszködő Iránnak pedig benzin­szállításokat ígért. Emlékezetes tavaly szeptemberi akciója is: az ENSZ közgyűlése alkalmából New Yorkba látogatott, és elment a Harlembe, a főként feketék lak­ta negyedbe is, az egyik venezue­lai olajtársaság pedig éppen az elnöki vizitre időzítve jelentette be, hogy több ezer szegény harle­mi családnak biztosít áron alul olajat a fűtéshez a hideg téli hó­napokban. KOMMENTÁR Putyin ökle MALINÁK ISTVÁN Putyin rendkívüli népszerűségének okát elemzők arra vezetik vissza, hogy gyakorlatilag most ért véget Oroszországban a jel­cini korszak. Jelcin a letűnőben lévő szovjet birodalom képvi­selője volt, Putyin a feljövőben lévő és kétségkívül gazdagodó orosz birodalomé. Putyin a birodalmi álmokat és illúziót adja vissza a tömegeknek, ő az erő. Ez a titok nyitja odahaza. És a vi­lágpolitikában? Ami mindenképpen figyelemre méltó: az USA rendkívül nyu­godtan reagált a sorozatos orosz provokációkra, arra, hogy az orosz hadászati bombázók megközelítik az amerikai vagy brit légteret - a legutóbbi ilyen eset a múlt pénteken történt. Hogy pontosak legyünk: az Egyesült Államok szinte nem is reagál; volt már ilyen, csak a szovjet gyakorlat felújításáról van szó. A Kreml urának bicepszfeszítései közül ezek a legártalmatlanab­bak. Az már fontosabb, hogy az orosz elnök a hadászati bombá­zók 24 órás járőrözésének felújítását éppen az ázsiai vagy sang- haji hatokként emlegetett Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcsértekezletén jelentette be. Az SCO nem titkolt célja pedig Washington ázsiai törekvéseinek visszaszorítása, s már az iráni elnök is rendszeres vendég a tanácskozásokon. A fő kérdés, ami most az Egyesült Államokat izgatja: ahhoz, hogy a stratégiai légierő 24 órás szolgálatot tudjon teljesíteni, fontos lenne egy külföldi bázis, hiszen a légi utántöltés bonyo­lult és költséges. A szovjet érában ilyen támaszpont Kubában volt. Nos az amerikaiak dilemmája: tárgyalásokat kezd-e Moszkva egy ilyen bázisról Kubával, és mit ajánl fel érte Havan­nának? A halódó Castro-rezsimnek minden rubel égi manna, különösen, ha dollárban adják. És mit lépjen az USA, ha Moszk­va és Havanna megállapodik? Ha az utóbbi hetek Putyin-nyilatkozatait nézzük, nyilvánvaló az orosz katonai terjeszkedés szándéka. Felrúgta az európai ha­gyományos fegyverekről kötött szerződést. Az elkövetkező tíz évben 250 új fegyverrendszert akar rendszerbe állítani. Fejlesz­teni kívánja a hadászati triád mindhárom elemét: a szárazföldi, tengeri és légi telepítésű hadászati atomeszközöket. Politikai vetülete a dolognak: az orosz biztonságpolitika három legfon­tosabb elemének a következőket nevezte meg: az atomerő, a hírszerzés és az olaj, mint fegyver. E katonai és politikai terve­ket pedig nyakonöntötte azzal a filozófiával, miszerint az el­múlt tizenöt évben a világ ügyeit egyedül az USA oldotta meg, s ezentúl egyetlen világprobléma sem kezelhető Moszkva nélkül. Ezt az SCO-csúcson ki is mondta. Majd azt is közölte: mindeh­hez van pénz is - természetesen az olajból és a földgázból. Szerencsére a történelem elég gyakran megismétli önmagát. A Szovjetunió összeomlásának egyik legfontosabb oka az volt, hogy nem bírta a gazdasági - és a Ronald Reagan által rafinál- tan diktált elképesztő fegyverkezési - versenyt az USA-val. A Kreml urai akkoriban sem a lakosságra költötték az olajmilliár- dokat, és lényegében a béka feneke alatt leledző szovjet élet- színvonal volt az, amely végső soron az egész rendszer össze­omlását okozta. JEGYZET „Állati” jogok JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Nem tudom, Zdenék Troska cseh filmrendező, a Nap, szé­na, szamóca c. tébolyítóan vérpezsdítő, hamisítatlan cseh fílinget árasztó film rendezője hallott-e arról, hogy Hollandi­ában ellopták az ötletét. Aki látta a filmet, tudja, hogy miről beszélek. Troska opusá­nak egyetemista hőse szakmai gyakorlatra érkezik egy világ­végi cseh falu szövetkezetébe, ahol azzal okoz váratlan fel­fordulást, hogy a teheneket zenehallgatásra szoktatja, az istállót pedig tájképekkel ta­pétázza ki. Csoda történt, ujjong a kissé félnótás helyi lelkész, a vén­asszonyok viszont babonaság- ról beszélnek, de a lényegen ez mit sem változtat. A tehe­nek Mozart szonátáitól illetve a helyi asszonykórus bájcsi­csergésétől megittasulva onta­ni kezdik a tejet, s fiatal hősünk alig tud elmenekülni a falu kiéhezett ifjú és kevésbé ifjú hölgyeinek különféle ajánlatai elől. Nos, a napokban holland te­henészek továbbfejlesztették a módszert, s a zenehallgatás mellett immár vízágy és elekt­romos tőgymasszázs segíti elő a tehenek tejhozamának tar­tós növekedését. S ahogy az első eredmények mutatják, Troska ötlete nemcsak egy agyament film scifigyanús öt­lete volt csupán, hanem alig néhány évtized múlva meg is valósult. Amióta beléptünk az Európai Unióba, rohamosan megnövekedtek háziállataink jogai, hiszen külön irányelvek rendelkeznek még a kutyának adandó velőscsont nagyságá­ról vagy a disznók labdához való jogáról is. Bár otthon csak egy kecskét tartok, s ed­dig azon kívül, hogy a csökö­nyös jószág mindenféle uniós szabványt figyelmen kívül hagyva hol a cseresznyefát, hol anyám féltve őrzött kri­zantémjait vámolja meg, sze­rencsére még nem fordult pa­nasszal az európai bíróság­hoz. Mégis keresem már a megfelelő lemezt, hogy ha hi­vatalosan is bevezetik, fejés közben én is a Juliska által kedvelt zeneszámot tudjam betenni a lemezjátszóba. Troska pedig most dühönghet csak igazán, hogy nem csinált copyrightot az ötletére. Kassai kétes értékű operarendezések helyett ma ölbe tett kézzel ül­hetne az unió egyik leggazda­gabb polgáraként, akinek előbb-utóbb szobrot állítaná­nak az unió hagyomány- és ér­téktisztelő tehenei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom