Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-22 / 194. szám, szerda
KARRIER 2007. augusztus 22., szerda 3. évfolyam, 34. szám Hetente hallani rémtörténeteket a szigetországban pórul járt keleti munkavállalókról, ám korrekt munkaközvetítő közreműködésével kiküszöbölhetőek a visszaélések Nyelvtudás és vésztartalék nélkül nem tanácsos Nyugat-Európában műszaki, pénzügyi, egészség- ügyi diplomával, építőipari vagy vendéglátóipari szakképzettséggel lehet könnyebben munkát találni. A szlovákok és a magyarok első számú célpontja — a nyelv és az álláspiac nagysága miatt is — Anglia. Annak ellenére, hogy hetente hallani rémtörténeteket a szigetországban pórul árt keleti munkavállalókról, korrekt munkaközvetítő közreműködésével és néhány tanács megfogadásával kiküszöbölhetőek a visszaélések. TANÁCS A szlovákok és a magyarok első számú célpontja - a nyelv és az álláspiac nagysága miatt - Anglia. „Nagy az igény orvosokra, gépész, - és építészmérnökökre” — jegyzi meg Tanay Marcell, az Euwork Munkaközvetítő és Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Balázsy Krisztina, a Grafton Recruitment vezető tanácsadója hozzáteszi, Angliában és Írországban igény mutatkozik pénzügyi szakemberekre, banki elemzőkre, értékesítőkre is. Írországban banki elemzőként, adótanácsadóként évi 30-50 ezer eurót (1-1,7 millió korona) is kereshetnek a szakemberek. Egy üdülési szolgáltatásokat értékesítő angliai cég dolgozójaként átlagosan évi 11 ezer fontos alapbér érhető el, ám az összeg jutalékokkal együtt ennek háromszorosa is lehet. Tanay Marcell úgy látja, a nem szellemi munkák közül a külföldi munkavállalók az építőiparban és a vendéglátásban is keresettek. Ácsként, asztalosként a tízfontos (540 korona) megfelelő órabér is könnyen elérhető, a vendéglátáshoz kapcsolódó, kisegítő munkakörökben és szezonális mezőgazdasági munkákkal az 5,3 fontos (290 korona) minimális órabér kereshető meg. Nyelvtudás és tartalék nélkül ne induljunk neki Nem árt azonban néhány tanácsot szem előtt tartani. Tanay hangsúlyozza, legalább ezerfontos vésztartalék és nyelvtudás nélkül senki ne induljon útnak. A pozíciók többségénél és a szakképzetteknél is elvárás a társalgási — az alapfoknál magasabb, a középfoknál valamivel alacsonyabb — szintű nyelvtudás. Bár az ügyvezető tapasztalatai szerint tízből nyolc kiutazó tisztában van nyelvtudásának szintjével, aki nem tudja reálisan megítélni tudásszintjét, annak célszerű valamelyik nyelviskolánál szintfelmérést végeztetnie. Gyanús hirdetések: cégnév nélkül csak mobilszámmal Érdemes az ajánlatoknak is alaposan utánanézni. Az interneten, újságokban feladott szűkszavú, a nyelvtudást szükségtelennek tartó álláshirdetések gyanúsak. Az hirdetések többségénél nincs szemet szúró kitétel, ám akadnak elgondolkodtató ajánlatok is. Egy hirdetésben például 6,5 eurós órabérért kerestek mezőgazdasági kisegítőket egy hollandiai gazdaságba, pa- radicsomszedési munkákra. Cégnév, vagy székhely persze nem volt feltüntetve. Telefonos érdeklődésre a magát a tulajdonos barátjának mondó, akcentussal beszélő közvetítő elmondta: a munkához nincs szükség idegennyelvtudásra, ráadásul kizárólag nők jelentkezését várják. Ám arra, hogy férfiak miért nem mehetnek paradicsomot szedni, nem tudott értelmes magyarázattal szolgálni. Egy, csupán mobilszámot tartalmazó hirdetés külföldi állásajánlatokat ígért, ám hamar kiderült, hogy a regisztrációs díj befizetése után újabb pár száz korona fejében küldenek álláshirdetéseket tartalmazó füzetet... A mobilszám mellett szintén legyünk óvatosak, ha csak e-mail címet adnak meg. Ha viszont szerepel weboldal, ahol megtaláljuk a cég adatait, egyvezetékes telefonszámot és a vállalkozás munkaerő-közvetítésre vonatkozó regisztrációs számát, akkor nyugod- tabbak lehetünk. Szintén érdemes szem előtt tartani: a közvetítők nem kérhetnek pénzt az álláskeresőktől állásközvetítés címén. Jó jel, ha már itthonról interjúztatnak A munkaerő-toborzás komolyságát mutatja, ha a cég önéletrajzot kér, és telefonon felveszi a kapcsolatot a pályázókkal. Egy bradfordi idősotthon például adminisztratív jellegű munkára keres magyar dolgozókat. A cégtulajdonos ügyintézője elmondta, a pályázóktól magyar és angol nyelvű önéletrajzot kérnek, majd az esélyesekkel a főnök Skype-on beszél. Az internetes telefoninterjú után a kiválasztottaknak munkaszerződést, munkaköri leírást küldenek. Ha megszületik az egyezség és megbeszélik a részleteket, akár már az interjú után egy héttel indulhatnak. A kiutazók maguk fizetik az útiköltséget, a munkával óránként 6 fontot lehet keresni, ami napi nyolc órás munkával és havi húsz munkanappal számolva 52 ezer koronának felel meg. (o) Diplomahalmozás, a nyelvtanulás elhanyagolása, beragadás egy pozícióba — néhány példa, milyen veszélyek leselkednek a karrierre vágyó munkavállalókra Karrierbuktató lehet a gyors vezetői kinevezés TANÁCS Diplomahalmozás, a nyelvtanulás elhanyagolása, beragadás egy pozícióba. Néhány példa, milyen veszélyek leselkednek a karrierre vágyó munkavállalókra. Tudatos tervezéssel elkerülhetőek, mégis sokan esnek bele a karrierépítés csapdáiba. A legnagyobb buktatókat foglaljuk össze. A frissdiplomásokra leselkedő veszély, ha kitolják a munka világába való belekóstolást és az álláskeresés helyett másoddiplomás képzésbe menekülnek. „Egy 29 éves hölgy ügyfelem például egymás után négy diplomát szerzett. Ezzel gyakorlatilag meg is pecsételte a sorsát, hiszen hiába tanult hosszú évekig, hiába szerezte meg az elméleti tudást, a munkaerőpiacon ezzel nem előnyt szerzett, inkább hátrányba került. Persze, ha a tanulás mellett dolgozott volna, akkor kiváló lehetőségeket kapott volna. így viszont több hónapos keresés után is állástalanul tengődött” — mesélte Kiss Gabriella karriertanácsadó. A munkatapasztalat minél gyorsabb megszerzése tehát elengedhetetlen. Ezt egyébként mind kis cégnél, mind multinál megszerezheti a dolgozó, ugyanakkor az is tény, hogy csak a kezdetekben mindegy, hogy milyen jellegű vállalatot választ az illető. A későbbiekben azonban tanácsos valamely nagyvállalatnál folytami a karriert — ahonnan viszont már egyáltalán nem ajánlott kisebb céghez váltani. Ott ugyanis bennragadhat az adott pozícióban a dolgozó, és csak igen nehezen juthat feljebb. Az egyetemi, főiskolai gyakorlaton a lényeg a munkatapasztalat-szerzésen van bármilyen cégnél, az első álláskeresésnél azonban már érdemes szem előtt tartani, milyen típusú cégnél képzeljük el a jövőt. Kis cégnél általában egy munkakörben szélesebb skálán mozognak a feladatok, könnyebb az egyéni ötletek keresztülvitele, ám nincs előrelépési lehetőség, kevés a vezetői poszt. A multik ezzel szemben valamelyest „beszűkültebb” munkakört ajánlanak, viszont jobb karrierkilátásokkal. „Egy marketinges például két-három éven belül csoportvezetővé válhat egy multinál, egy 20-30 fős cégnél viszont várhatóan több év múltán is csak mint marketinges tevékenykedhet. Hasonló okok miatt kerülendő a közszféra is a karrierre vágyóknak, ahol szintén előfordulhat, hogy nem sikerült fentebb lépni az áhított szintre” — mondott példát a Porta-Labore Személyzeti Tanácsadó cég ügyvezetője. A karrierépítőkre leselkedő másik veszély a gyors vezetői kinevezés. Sokan esnek abba a hibába, hogy kissé felelődenül azonnal igent mondanak, és csak a munkakör betöltése során döbbennek rá, hogy túl sokat vállaltak. Ekkor pedig már túl késő, a helyzetből csak ritkán tud pozitívan kikerülni a dolgozó, általában az üyen szituációknak elbocsátás vagy lefokozás a vége. Ez viszont egyértelműen többet árt a karriernek, mint amennyit használ. Ám nemcsak emiatt veszélyes a gyors előrejutás. A 35-40 évesen felsővezetői, vezérigazgatói pozícióba kerülők a tapasztalatok szerint hamar kiégnek, ráadásul a kiégésen segítő váltás sem lesz egyszerű számukra. A piac igen telített, kevés az ilyen jellegű munkakör, nem sok az esély van arra, hogy újfent ilyen magas pozíciót szerezzenek. Ugyanakkor az sem megoldás, ha valaki öt-hat esetleg hét évet tölt el ugyanabban a pozícióban ugyanazokkal a feladatokkal. Ideális négy-öt évenként váltani, ennyi idő elteltével már keresni kell a lehetőséget a feljebb lépésre. Ha az adott munkáltatónál ez megvalósíthatatlan, akkor egy másik cégnél kell próbálkozni. A folyamatos munkahelyváltások viszont kerülendők. Megbízhatatlannak és kevésbé céltudatosnak vélik a cégek azt a dolgozót, aki félévente új munkahelyen próbál szerencsét, és nagy valószínűséggel nem is szívesen bíznak rá nagy felelősséggel járó pozíciót. A karriertanácsadók elmondták: a kiküldetések elfogadásával szintén nem árt óvatosnak lenni. A külföldi munkatapasztalat-szerzés mindig nagyon csábító, ám mégis tudni kell visszautasítani azt. Különösen abban az esetben, ha a szerződésben nem rögzítik azt, hogy a dolgozó a kiküldetés után visszatérhet régi pozíciójába vagy egy attól egy szinttel magasabb munkakörbe. Ennek hiányában semmiképp nem tanácsos elfogadni az ajánlatot. A kiküldetés emellett azért is veszélyes lehet, mert a kint töltött két-három év alatt a munkavállalók hozzászoknak az ott biztosított életszínvonalhoz, körülményekhez, ráadásul hazatérésük után csak nagyon nehezen tudnak visszailleszkedni a csapatba — ami elképzelhető, hogy idő közben teljesen kicserélődött. Épp ezért, néhány hónapra valóban érdemes kimenni, viszont a több évre szóló megbízások alaposan átgondolandók. A fentieken kívül gyakori hibaként emlegették a tanácsadók az MBA képzések túl korai elvégzését is. A fiatalok gondolkodás nélkül belevágnak a menedzserképzésbe, amit viszont nem érdemes elvégezni bármiféle munkatapasztalat nélkül. Több százezer koronájuk veszik így el, munkaerőpiaci értékük növekedése nélkül, (jp) A leggyakoribb karrierbuktatók ♦ Diplomahalmozás munkatapasztalat-szerzés nélkül ♦ MBA közvetlenül a diplomázás után ♦ Gyors vezetői pozícióba jutás ♦ „Beragadás” egy pozícióba, éveken át változatlan munka ♦ A nyelvtanulás elhanyagolása ♦ Külföldi kiküldetés a visszatérés tervezése nélkül
