Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)

2007-08-22 / 194. szám, szerda

8 Külföld RÖVIDEN Földet ért az Endeavour Cape Canaveral. Sikeresen földet ért kedden az Endea­vour amerikai űrrepülőgép, amely visszatérését az előzetes aggodalmak szerint veszélyez­tette a hőpajzs egyik elemének a leválása és a Karibi-tenger térségében tomboló Dean hur­rikán. Az Endeavour fedélze­tén hét asztronautával a flori­dai Kennedy Űrközpont leszál­lópályáján landolt, percre pontosan a tervezett időben, közép-európai idő szerint 18:32 perckor. Az amerikai űr­kutatási hivatal (NASA) fe­szült figyelemmel követte visz- szatérését, mert az Endeavour indításakor a hővédő pajzson megsérült egy csempe. A 8,75- 5 centiméteres repedés akkor keletkezett, amikor az indítást után az üzemanyagtartályról egy szigetelőhab-darab levált, majd nekivágódott a csempé­nek. A NASA többnapos vizs­gálat után úgy döntött, hogy nem kell kijavítani hőcsempét. Az Endeavour vasárnap vált le a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), ahova egy újabb szerke­zeti elemet és több mint két tonna felszerelést szállított. Az asztronauták négy űrsétát tet­tek, hogy felszereljék az ISS-re a berendezéseket. (MTI) Újrakezdik a tárgyalásokat Nicosia. Ciprus görög és tö­rök vezetői szeptember 5-én tárgyalóasztalhoz ülnek, és megpróbálják újraéleszteni a békefolyamatot a megosztott szigeten. Tászosz Papadopu- losz ciprusi elnök (a ciprusi görögök vezetője) és Mehmet Ali Tálát, a nemzetközileg el nem ismert Észak-ciprusi Tö­rök Köztársaság elnöke több mint egy éve nem találkozott egymással. A Ciprus újraegye­sítéséről szóló megbeszélések 2004-ben szakadtak meg, amikor a ciprusi görögök nép­szavazáson elvetették a sziget egyesítésére kidolgozott ENSZ-tervet. (MTI) Orosz intés Csehországnak Moszkva. Az orosz vezér­kari főnök tegnap ismét fi­gyelmeztette a cseh vezetést: nagy hibát követ el, ha úgy dönt, hogy helyet ad az or­szág területén az amerikai ra­kétavédelmi rendszer egyes elemeinek. Jurij Balujevszkij ezt Moszkvában, Martin Bar- tak cseh védelmi miniszter- helyettessel tartott tárgyalása után mondta. (MTI) Prágai üzenet Bécsnek Bécs. Prága barátságtalan lépésnek tekintené, ha Bécs felfüggesztené a schengeni szerződés év végén esedékes kiterjesztését a jövő évi, svájci-osztrák rendezésű labdarúgó EB idejére. Ezt Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter nyilatkozta az osztrák hírügynökségnek. A belső határok megszűné­sét jelentő schengeni rend­szerhez tervek szerint az év végén csatlakozik Csehor­szág, Lengyelország, Ma­gyarország, Szlovákia és Szlovénia. (MTI) ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 22. www.ujszo.com A három amigo montebellói csúcstalálkozóját is szétverte a hurrikán - Kanada és az USA ismét az Északi-sarkvidéken vitatkozott Lesújtott a Dean, majd pedig legyengült Chetumal/Tulum/Washington. A Karib-tenger térségében tomboló Dean hurrikán teg­nap elérte Mexikót Politikai vonatkozása a természeti csapásnak, hogy a három észak-amerikai vezető csúcs- találkozóját is „szétverte”. ÖSSZEFOGLALÓ A mexikói meteorológiai inté­zet egyik illetékese elmondta, a vihar szeme Quintana Roo állam­ban ért partot óránként 230 kilo­méter sebességű széllel, amely 325 kilométeres széllökésekkel párosult. A hurrikán óránként 32 kilométer sebességgel haladt nyu­gat felé a Yucatán-félszigeten ke­resztül. A Miami Hurrikánfigyelő Központ munkatársa azt közölte, hogy a Deant 270 kilométeres szélvihar kíséri. A CNN szerint a hurrikán kiterjedése eléri Texas nagyságát, ezt az amerikai álla­mot valószínűleg elkerüli a nagy csapás. A Dean már hétfőn elérte a Saf- fir-Simpson skálán mérhető leg­magasabb, rendkívül ritka, 5-ös fokozatot. Az Egyesült Államok­ban üyen erőset 1935 óta mind­össze háromszor mértek. A vihar­nak eddig 12 halálos áldozata volt a karibi térségben. Több tízezer turista menekült el a mexikói ten­gerparti üdülőhelyekről. A pusztí­tó szelek a népszerű Cancúnt is fenyegetik, bár az előjelzések sze­rint a város elkerüli a hurrikán közvetlen csapását. A beszámolók szerint a Dean Chetumal városnál érte el a Yuca- tán-félszigetet, közép-európai idő szerint délelőtt 10.30-kor. A vá­rosban teljes kijárási tilalmat ren­deltek el, szüneteltették az áram­szolgáltatást, lezárták a városba vezető utakat. A térségbe kétezer katonát és haditengerészt, vala­mint hatszáz rendőrt vezényeltek a várható fosztogatások megaka­dályozására. Felipe Calderón me­xikói elnök bejelentette, lerövidíti kanadai útját - amelynek során George Bush amerikai elnökkel és Stephen Harper kanadai minisz­terelnökkel találkozott -, és sze­mélyesen utazik a hurrikán által veszélyeztetett területekre. Bush elnök helyi idő szerint még hétfőn, a kanadai Montebel- lóban felajánlotta az USA segítsé­gét Mexikónak a hurrikán elleni védelemben. A hármas villámta­lálkozót azzal a céllal tartották, hogy erősítsék a három ország kö­zötti kereskedelmi kapcsolatokat, valamint összehangolják terroris­taellenes biztonsági politikájukat. Egyébként a három amigo csúcs- találkozójának nevezett összejö­vetel helyszínén mintegy kétezer tüntető tiltakozott. Egyesek az iraki háború ellen vonultak- fel, mások az ellen emelték fel a sza­vukat, hogy a szerintük háborús bűnös Bush annektálni akaija Ka­nadát és Mexikót - e két ország szuverenitását féltették a gazda­sági kapcsolatok szorosabbra fo­násától. Kanada és Mexikó azt szorgal­mazza, hogy erősítsék a három ország közötti kereskedelmi együttműködést, amelynek fej­lesztése a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után az ameri­kai határvédelmi szigorítások mi­att elakadt. A három állam ennek a problémának a leküzdésére úgynevezett biztonsági és jóléti partnerségi programot dolgozott ki, a vezetők most erről egyeztet­tek. Calderón és Harper úgy sze­retné fokozni a kereskedelmi együttműködést, hogy az ne es­sen vissza, ha valamelyik országot terrortámadás vagy természeti katasztrófa érné. Azt is ki akarnák védeni, hogy visszaessenek az üz­leti kapcsolatok, ha például meg­jelenne a madárinfluenza-jár- vány. Megfigyelők szerint a mexi­kói és a kanadai vezető egyaránt szoros kapcsolatokat szeretne ápolni az amerikai elnökkel, de egyikük sem kíván a népszerűtlen Bushsal túlságosan baráti vi­szonyban mutatkozni. Formális bejelentést nem ter­veztek a találkozóra, de a koránt­sem felhőtlen napirendet jelezte, hogy Harper leszögezte: Kanada igényt tart az Északi-sarkvidéken átvezető, olvadóban lévő észak- nyugati átjáróra. Ez az Egyesült Államok szerint azonban bárki ál­tal használható nemzetközi vízi útvonal. Washington bejelentette, hogy igényt tart a sarkvidék alatti tengerfenékre is; egy amerikai ta­nulmány szerint ott rejtőzhet a vi­lág feltáratlan olaj- és gázkincsé­nek egynegyede. Harper azt is je­lezte, hogy Kanada afganisztáni katonai missziója nem folytatódik 2009 után, hacsak a parlament beleegyezését nem adja ehhez. Afganisztánban jelenleg 2500 ka­nadai katona harcol a tálibok el­len az erőszak dúlta déli ország­részben. Délután a miami központ azt jelentette, a Dean, miután elérte Mexikót, jelentősen gyengült, az ötösről a hármas fokozatúra esett vissza az erőssége. A szélvihar ek­kor már „csak” 205 küométeres volt. (MTI, SITA, ú) A tábornokok tartsák magukat távol a politikától Üzenet a hadseregnek MTI-HÍR Megszavazta a reformtervezetet a cseh parlament Marad a Topolánek-kabinet KOKES JÁNOS Ankara. A hadseregnek távol kell tartania magát a politikától - hangsúlyozta Recep Tayyip Erdo- gan török kormányfő tegnapi nyi­latkozatában. „A katonák marad­janak a saját feladatuknál! Min­den intézmény azt tegye, amit az alkotmányból fakadóan tennie kell. Ha hiszünk a demokráciában, akkor a politikába nem kell bevon­ni a török fegyveres erőket” - fo­galmazott Erdogan, aki a konzer- vatívan vallásos Igazság és Fej­lődés Pártja (AKP) élén áll. A par­lamentnek az előző nap nem sike­rült megválasztania az ország el­nökét, ezért a törvényhozás az el­nökválasztás második, pénteki fordulójára készül. Az AKP jelöltje Abdullah Gül külügyminiszter, aki a választás első fordulójában nem kapta meg a szükséges kétharma­dos többséget. Pénteken szintén kétharmados többségre lesz szük­ség. Az augusztus 28-ra tervezett harmadik fordulóban már elég az egyszerű többség is, ennyivel pe­dig az AKP rendelkezik. Magyar-német csúcs Koszovóról Budapesten Budapest. Egyszerre kell kezeim Koszovó függetlenségének kérdé­sét, valamint a szerb stabilitás és az európai perspektíva ügyét. Ezt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelentette ki tegnap, az Angela Mer­kel német kancellárral közösen tar­tott budapesti sajtóértekezleten. Gyurcsány arra a kérdésre reagált, hogy Magyarországnak lehet-e közvetítő szerepe a balkáni rende­zésben. „Magyarország ebben a kérdésben érzékenyebb, mint a Szerbiától távolabbi országok.” An­gela Merkel erről azt mondta: nem gondolja, hogy egyes államokat közvetítő országként kellene kije­lölni, de az EU és Németország is profitálhat Magyarország tapaszta­lataiból. A kancellár szerint Ma­gyarország nemcsak a saját, hanem az EU és Németország tapasztalata­it is figyelembe veszi szomszédság­politikájában. A kérdésére, hogy le­het-e határidőt szabni Koszovó jövőjének végleges rendezésére, il­letve egy esetleges ENSZ-határozat hiányában a NATO, illetve az EU rendelkezhet-e a tartomány jövő­jéről, Merkel azt mondta: a cél az, hogy a jelenlegi tárgyalócsoport száznapos megbeszélése alatt meg­oldás szülessen. Angela Merkel és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tegnap abban áll­apodott meg, hogy pártjaik kölcsö­nösen részt vesznek egymás prog­ramalkotási folyamatában. (MTI) Prága. Megszavazta a közki­adások stabilizációjára irányuló kormányzati intézkedéscsoma­got a cseh parlament alsóháza, a képviselőház. A szociáldemokra­ta és a kommunista ellenzék a csomag ellen szavazott, mert úgy véli, hogy megkárosítja a la­kosság többségét. Az adórendszer módosításait, a szociális juttatások korlátozá­sát, valamint az orvosi illetékek bevezetését tartalmazó reform- csomagot a 200 tagú testületben a tegnapi végső szavazáskor egy koalíciós képviselő ellenezte. Viszont a szociáldemokrata párt­ból korábban kilépett két képvi­selő támogatta, ami elegendő volt a sokat vitatott törvényja­vaslat keresztülviteléhez. A re­formcsomagot tehát 101 igen és 99 nem szavazat mellett az alsó­ház elfogadta. A szavazás eredménye egyben azt is jelenti, hogy a Mirek Topo- lánek vezette hárompárti jobb­közép kormány továbbra is ha­talmon maradhat. A miniszterel­nök ugyanis korábban több íz­ben nyíltan közölte: ha megbu­kik a reformcsomag, ő benyújtja a lemondását, ez pedig a hatá­lyos törvények szerint a kormány távozását is jelentené. Jirí Paroubek, az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnöke bejelentette: pártja az alkotmánybíróság elé viszi a reformcsomag ügyét, mert annak egyes elemei ellenté­tesek az alkotmánnyal. Példa­ként az orvosi illetékek beveze­tését említette. Szerinte az egészségügyi ellátás ingyenessé­gét az állampolgárok számára az alkotmány biztosítja. „Amint a CSSD hatalomra ke­rül vagy lehetősége lesz rá, ak­kor a most elfogadott reformot azonnal megváltoztatjuk, s hely­rehozzuk azt, amit lehet” - mondta Paroubek. Vojtech Filip, a kommunistái« elnöke kijelentette: „Egyetér­tünk azzal, hogy a reformokra szükség van. De az, amit a kor­mány ezen a címen akar eladni az nem jelent reformot, s kiutat a közkiadások jelenlegi problé máiból. Megkárosítja a többsé­get, s csak a felső tízezernek ked­vez.” A szociáldemokratákhoz csatlakozva a kommunisták i: óvást nyújtanak be a törvény el len az alkotmánybíróságon. A reformcsomagot még £ felsőháznak is jóvá kell hagynia Ez azonban már csak formalitás mert a kormányoldalnak je lentős többsége van a szenátus ban. Václav Klaus államfő mát jelezte, hogy a törvényt aláírja. Egyes elemzők és pénzügy szakértők tegnap úgy értékeltél a kabinet reformlépéseit, hogj azok pozitívak, de nem elég ha tározottak. Erdogan (balra) és Gül, akit a harmadik fordulóban biztosan megvá­lasztanak (TASR/AFP-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom