Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-14 / 187. szám, kedd
16 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 14. www.ujszo.com Meghatároztak az energianövények hozamait Reprezentatív hozamok az energianövényeknél ÚjJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A kormány mezőgazdasági támogatások folyósítására vonatkozó rendelete értelmében a szaktárca vezetése meghatározta az energianövények termesztésében 2007-re vonatkozó reprezentatív hozamok mértékét. Termény Reprezentatív hozam (t/ha) Búza 3,7 Árpa 3,3 Szemes kukorica 5,1 Zöldkukorica 27,0 Rozs 2,5 Zab 1,9 Olajrepce 1,9 Napraforgó 1,9 Szója 1,5 Olajlen 0,9 Borsó 2,2 Kender 7,2 Lóhere 4,4 Vöröshere 6,3 Lucerna 7,2 Tritikálé 2,7 Lóhere és fűkeverék 4,5 Takarmányrépa 33,3 Cukorrépa 38,7 Étkezési burgonya 13,5 Fűfélék 2,7 Gyorsan növő fafajok 9,0 A termesztett energianövények kisebb hozamai esetén (ennek a mennyiségnek legalább az energianövények számára megszabott reprezentatív mennyiségnek meg kell felelnie) minél korábban (lehetőleg 10 napon belül) be kell jelenteni az Agrárkifizetési Ügynökségnek a „vis major” esetet (komolyabb természeti katasztrófa, amely jelentős mértékben károsította a mezőgazdasági vállalat termőterületét-szárazság, jégverés, árvíz...), amelynek következtében csökkentek a terméshozamok, (apa) (Illusztrációs felvétel) Méhészeti támogatás 2010-ig Csak szakmai társulásnak ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A mezőgazdasági tárca vezetése nemrégiben készítette elő azt a dokumentumot, amely kormányrendelet formájában szabályozza a méhtermékek előállítására és a velük való kereskedelemre vonatkozó általános feltételek javítását célzó támogatások folyósításának feltételeit. A javaslat egységesíti a támogatások folyósítását a Szlovákiai Nemzeti Méhészeti Program keretében a 2007/2008-tól 2009/ 2010-ig tartó időszakra. A rendelet érvénybe lépésének tervezett időpontja 2007. szeptember 1-e. A dokumentum alapján a méhészek tevékenységét országos szinten összefogó szakmai társulás nevében a következő tevékenységekre kérhetnek támogatást: ♦ A méhészeknek és a méhésztársaságoknak nyújtott műszaki támogatás, ♦ A varroázis ellenőrzése, ♦ A méhészetek vándorlásának ésszerűsítése, ♦ A mézek elemzésére kiadott költségek megtérítése,' ♦ Támogatás a méhészetek felújítására, ♦ Együttműködés az alkalmazott kutatási eredményekkel foglalkozó speciális intézményekkel a méhészet és a méhészeti termékek terén. * A rendelet alapján a méhészeti évnek, amelyre a támogatást folyósítják a szeptember 1-től következő év augusztus 31-ig tartó időszak számít. A kérvényt az adott támogatási évben július 31-ig kell benyújtani. (Forrás: isfa) Egyesítik magukban a légi és a földi gépi permetezés előnyeit - az éjszakai munkavégzést is lehetővé teszik Önjáró permetezőgépek (Illusztrációs felvétel) Az intenzív növénytermesztési technológiákban a vegyszeres növényvédelem a rendszer egyik kulcs- fontosságú eleme, hiszen a fejlődő növényállomány megvédése a különböző kártevőkkel és betegségekkel szemben a megbízható terméshozam alapkövetelménye. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Megtörténik, hogy a védekezést már olyan fejlett, magas növényállományban kell elvégezni, ahol a hagyományos traktorral vontatott és alacsony permetezőgépek már nem alkalmazhatók. Az utóbbi években viszont ilyen kezelésekre egyre inkább szükség van, többek között a hibrid- és csemegekukorica, valamint a napraforgó esetében. Ráadásul az egyre nagyobb mértékben fenyegető kukoricabogár elleni védekezés valamint az egyre szigorodó környezet- védelmi előírásoknak való megfelelés is ilyen megoldásokat feltételeznek. A lehetséges változatok közül a légi permetezés korlátái közismertek: megfelelő terepadottságokra és időjárási viszonyokra van szükség, ugyanakkor jelentős mértékű a permedé elsodródásának veszélye, meglehetősen pontatianok a permetezési sávok csadakozásai, stb. Az önjáró permetezőgépek egyesítik magukban a légi és a földi gépi permetezés előnyeit (nagy teljesítmény és környezetkímélő módon elérhető pontos szórásegyenletesség) azok hátrányai (korlátozott időtartam, alacsony területteljesítmény) nélkül. Nagy - több mint másfél méteres - hasmagasságuk révén biztonsággal használhatók a vegetáció hosszabb időtartamában, vagy a magas növényekben még a kései fejlődési fázisukban is. Az önjáró permetezőgépek járószerkezete legtöbbször hidrosztatikus meghajtású összkerék-kormányzású. A kormányzás lehetővé teszi a hagyományos elsőkerékkormány- zást, lehetőség van az első és hátsó kerekek ellentétes irányú és azonos irányú elfordítására. Ezeken a permetezőgépeken esetenként a szórókeretet elöl helyezik el. Ez a megoldás jó rálátást, pontos vezetést biztosít a kezelőnek. A vezetőfülke hidraulikus úton emelhető, süllyeszthető, térben előre-hátra állítható, amely a vezető számára optimális munkavégzési feltételeket biztosít. A vezetőfülke túlnyomásos rendszerrel és megfelelő szűréssel védett a permedével szemben. A géptörzs és a szórókeret szerkezeti megoldása lehetővé teszi a nagy sebességű - 25-30 km/h - munkavégzést még egyeneden terepfelszín esetén is. Ennek következtében a gép munkavégzés közben a szórókeret rázkódás és csapkodás nélkül párhuzamosan követi a terepfelszínt. A permetezőgép hatékony működését még további műszaki-technikai megoldások segítik. Többek között lehetőség van a menet közbeni nyomtávállításra, a mellső és hátsó kerék eltérő nyomtávállítására. A teljes komfortot biztosító vezetőfülkéből a permedé mennyisége automatikusan szabályozható, az automatikus nyomkövető beállításával a kezelt felületi sávok pontosan fedik egymást, nincs kimaradt rész vagy duplán kezelt sávrész. Ezekkel a gépekkel az éjszakai munkavégzés is lehetséges. Előnye, hogy éjszaka általában jelentősen kisebb a légmozgás, amely pontosabb szórást tesz lehetővé, és kisebb permedé-elsodródást okoz. Másrészt pedig mivel a méhek éjszaka nem repülnek, az ekkor végzett permetezés a méheket is kíméli. A gépek nagy teljesítményének és kiváló munkavégzésének köszönhetően elsősorban a nagyobb gazdaságok számára nyújtanak biztonságos és jól megtérülő befektetést. (agnp) A magyar agrárium teljesítménye a következő tíz évben várhatóan 30 százalékkal emelkedik Az élelmiszer stratégiai árucikké válik ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A magyar mezőgazdaság múlt évi kibocsátása elérte az 1.600 milliárd forintot, ami 6 százalékkal magasabb az előző évinél - jelentette be Gráf József magyar- országi agrárminiszter. A tárcavezető jelezte: a magyar agrárium teljesítménye a következő tíz évben várhatóan 30 százalékkal emelkedik majd. Kiemelte: az élelmiszer az energiahordozókkal és a vízzel együtt a közeljövőben stratégiai árucikké válik. Ezért fontos Magyarország számára, hogy lehetőség szerint kihasználja mezőgazdasági és élelmiszertermelő kapacitását. Az agrártárca irányítója szerint ténylegesen bajban csak az állattenyésztő gazdaságok lesznek, amelyeknek drágábban kell beszerezniük a takarmányt. Ezzel összefüggésben utalt rá, hogy a kormányzat az állattartók takarmányvásárlását kedvezményes hitellel kívánja támogatni, hasonlóan a 2003-as aszályos évhez. Emellett az állattartók tárolási támogatást is kapnak, ha nagyobb mennyiségű takarmányt vásárolnak. Ez hetente és tonnánként 20 forintot jelent. Gráf József újságírói kérdésre elmondta azt is, hogy Magyarországra nem hoznak be génmódosított (GMO) takarmányt még akkor sem, ha nem lenne elegendő a magyar készlet az állatok etetésére. Fenn akarják tartam ugyanis Magyarország GMO-mentességét, ugyanis Magyarország Európa második legnagyobb vetőmag-előállítója, a GMO-mentesség ezért gazdasági érdek. Az agrártárca irányítója a kormányülésen beszámolt az agrárium tavalyi teljesítményéről. A mezőgazdaság a magyar GDP-ből tavaly 3,6 százalékkal részesedett, míg az úgynevezett agrobiznisz GDP-hez viszonyított aránya 12-13 százalék volt. Ez utóbbiba beleszámítják az élelmiszeripar és a takarmánygyártást teljesítményét is. A mezőgazdaságban a múlt évben mintegy 190 ezren dolgoztak, ami országosan a foglalkoztatottak 4,9 százalékát teszi ki. Az agráriumban dolgozók ádagos jövedelme bruttó 112 ezer forint volt, ez a nemzetgazdasági átíag 65 százaléka. Az agrárium külkereskedelmi mérlege pozitív. A kivitel értéke 3,65 milliárd eurót tett ki, csaknem egy milliárd euróval haladja meg a behozatal értékét. Magyarországról a múlt évben 2,3 millió tonna búzát és mintegy 2,5 millió tonna kukoricát exportáltak. Az egyéni gazdálkodók a múlt évben eredményüket 45 százalékkal növelték az előző évhez képest. A társas vállalkozóknak pedig 33 százalékkal javult az eredményességük 2005-höz képest a múlt évben. Gráf József ugyanakkor utalt arra is, hogy a tavaly elért 60-65 milliárd forintos ágazati össze- redmény még mindig nem teszi lehetővé, hogy az agrárium képes legyen önerőből fejleszteni. Ehhez mintegy 100 milliárd forintos ágazati összeredményre volna szükség, amit az agrárminiszter szerint az ágazat 2-3 éven belül elérhet. Tavaly a magyar mezőgazdaság 406,8 milliárd forintos támogatást kapott. Ebből 167,5 milliárd forint volt a nemzeti támogatás, és mintegy 239,3 milliárd forint érkezett az Európai Unióból. A magyar gazdálkodók támogatottsági szintje az unió 15 régi tagállamához képest még mindig 64 százalékos. A 100 százalékos mértéket a miniszter szerint 20112012-ben érheti el a magyar agrárium. A miniszter közölte, hogy az idei év nehezebb a magyar gazdálkodók számára a tavalyinál. Jelezte, hogy a növénytermesztésben a magasabb árakkal próbálják behozni a terméskiesés miatt elmaradt jövedelmet. (Forrás: MTI) (Illusztrációs felvétel) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1
