Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-14 / 187. szám, kedd
2 Közélet UJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 14. www.ujszo.com RÖVIDEN 40 fillérrel olcsóbb a benzin Pozsony. Mától újra olcsóbban tankolhatunk - derül ki a Natankuj hírportál legfrissebb elemzéséből. A Slovnaft kútjainál 40 fillérrel kevesebbért juthatunk hozzá a benzin literjéhez, és várhatóan a többi kúton is hasonló árcsökkenés várható az.elkö- vetkező napokban. A csökkentést a nyersolaj világpiaci árának múlt héten bekövetkezett süllyedése indokolja. A gázolaj ára ezúttal nem változik. Egy liternyi 95-ös oktánszámú benzin ára így enyhén 38 korona alá csökkent, míg a gázolaj literje átlagosan 37,20 korona, (nt) A Penta megvette a Novokert Pozsony. Új tulajdonosa van a losonci Novoker csempegyártó vállalatnak. A Penta Investment befektetőtársaság tegnap felvásárolta a cég részvényeinek többségét a Bloomsbury Pacific Slova- kiatól. Az ígéret szerint a társaság néhány hónapon belül újraindítja a termelést a csődközeibe került gyárban. A losonci vállalat 430 dolgozója közül jelenleg 150-en tud foglalkoztatni, a többiek kényszerszabadságukat töltik. A Penta tervei szerint a dolgozók nagy részét sikerül továbbra is alkalmazni. A közép-szlovákiai régióban júniusban 18 százalékos volt a munkanélküliség, míg az országos ádag 8,33 százalék. (CTK) Tegnap lezárták a Sitina alagutat Pozsony. Közúti baleset miatt tegnap lezárták a nemrég megnyitott Sitina alagutat. A D2-es autópálya alagúthoz közeli szakaszán egy cseh kamion a szemközti forgalmi sávokat elválasztó korlátnak ütközött, majd felfordult. A teherautó gyúlékony anyagot szállított, ennek szivárgása miatt szigorú biztonsági intézkedésekre volt szükség. A jármű vezetője kórházi ellátásra szorul. A szakemberek lapzártékor azt ígérték, hogy a Sitinát ma reggelig megnyitják. (TASR) A Markíza volt híradósa segít az STV-nek Cenzúrától fél az ellenzék ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Továbbra sem tervezi Ján Smihula, a hírszerkesztőség vezetőjének leváltását Radim Hreha, a Szlovák Televízió (STV) vezér- igazgatója. „A főszerkesztő továbbra is élvezi a vezérigazgató bizalmát” - mondta lapunknak Zelmíra Habánová, az STV szóvivője. A kialakult helyzetet a szerkesztők és a vezetés közti rossz kommunikációval indokolják, a megoldására kommunikációs szakember segítségét veszik igénybe. „Egy hónapig segíti majd a szerkesztőségen belüli problémák megoldását Stanislava Benická elismert kommunikációs szakember” - tájékoztatott Habánová. Benickának a Markíza televízió indulásakor a hírszerkesztőség kiépítése volt a feladata, ő volt az első főszerkesztő is. 2000- 2001-ben a Rádió Express programigazgatója volt, majd jelen volt a TA3 hírtelevízió indításánál. Egy ideig a TWist Rádió programigazgatója is volt. Az utóbbi időben nemzetközi nonprofit szervezetekben dolgozott. A televízióból az elmúlt hetekben távozott a szerkesztőknek mintegy harmada, múlt héten pedig a túlnyomó többségük követni akarta Miriam Ziaková főszerkesztő-helyettest. Ő azonban pénteken visszavonta felmondását, mivel az ő és a szerkesztők többségének távozásával veszélybe került volna a hírműsorok elkészítése. A távozó szerkesztők többsége cenzúrára panaszkodik, szerintük a televízió vezetése túlságosan beavatkozik munkájukba, „minisztériumi szóvivők szája íze szerint alakítja az anyagokat”. A belpolitikai rovat azonban vezető nélkül van, Zuzana Stukovská ugyanis pénteken beadta felmondását, de ő a szerkesztők nyomására távozott. Vele még tárgyal a köztévé vezetése, új beosztást keresnek számára. „Egyelőre nem tárgyalunk a rovatvezetői poszt betöltéséről, mivel még Stukovskával sem fejeződtek be a tárgyalások” - mondta Habánová. Az STV-ben kialakult helyzetről tegnap tárgyalt az ellenzéki kerékasztal is. „Tartunk attól, hogy újra visszatér a cenzúra, és az újságírókat a kormány jobb színben való feltüntetésére ösztönzik majd” - jelentette ki Mikulás Dzurinda, az SDKÚ elnöke, (lpj) Már a harmadik éven nyaralnak Szlovákiában beszlani gyerekek, ezúttal Rózsahegy mellett. A kaukázusi orosz város iskolájában 2004- ben rettenetes, többszáz áldozatot követelő túszdráma zajlott. (TAS R-felvétle) Két vonalon is aláírásokat gyűjt az MKP az anyakönyvi hivatalok megmaradása érdekében Egy párt, egy téma, két petíció Pozsony. Egymástól függetlenül gyűjt aláírásokat az anyakönyvi hivatalok megőrzése érdekében az MKP Önkormányzati Tanácsa és Simon Zsolt, a párt parlamenti képviselője. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Mindkét aláírásgyűjtés júliusban kezdődött azt megakadályozandó, hogy a belügyminisztérium elképzelései szerint január elsejétől az eddigi 974 anyakönyvi hivatal helyett csupán 197 maradjon az országban. Az egyik petíciót Simon Zsolt parlamenti képviselő, a másikat pedig a párt önkormányzati tanácsa nevében Zachariás István, az MKP önkormányzati alelnöke, valamint Berényi József MKP- elnökhelyettes indította. Míg a Simon által kezdeményezett petíciót elképzelései szerint az ország valamennyi állampolgára aláírhatná,' Zachariásék a községi ön- kormányzati képviselő-testületeket és polgármestereket szólították meg. Zachariás nem találja furcsának, hogy azonos témában két aláírásgyűjtés is indult. „Ez nem baj, mert minél több aláírást gyűjtünk össze az anyakönyvi hivatalok megmaradása érdekében, annál jobb. Nincs sehol megmondva, hogy egy ember nem írhat alá két hasonló témájú petíciót” - mondta lapunknak. A másik petíció margójára elmondta, Simon Zsolt nem tagja az MKP önkormányzati tanácsának és magánemberként indított aláírásgyűjtést, melyhez bárki csatlakozhat. „Mi ezzel szemben a helyi képviselőket és polgármestereket szólítottuk meg. Azért ennek mégiscsak nagyobb szakmai súlya van” - fogalmazott Zachariás István, aki szerint a két petíció csak erősítheti egymást. Az Új Szó által megkeresett Simon Zsolt egyetért minden olyan kezdeményezéssel, amely az anyakönyvi hivatalok megmaradását célozza, ám nem tartja észszerűnek, hogy Zachariásék csak az önkormányzati képviselőkhöz és polgármesterekhez fordultak. „Az anyakönyvi hivatalok léte vagy nem léte mindenkit érint a településeken” - mondta. Erre a felvetésre az MKP önkormányzati tanácsának elnöke azt válaszolta, hogy „a petíció szövegét megváltoztathatják” az aláírók, így nem csak a községi vezetők csatlakozhatnak hozzá. Simon Zsolt elmondta, az általa kezdeményezett petíciót már több mint 22 ezren írták alá. Nehezményezi, hogy az MKP csak kezdeményezte az aláírásgyűjtést, s jelenleg nem foglalkozik vele. „írtak egy formanyomtatványt, és azt mondták, ha jónak látjátok, küldjétek vissza a belügyminisztériumba. Én ezt úgy értelmezem, hogy ezek után ők már mossák kezeiket” - fogalmazott a képviselő, aki szerint a Zachariás István és Berényi József nevével fémjelzett aláírásgyűjtési kezdeményezés jelenlegi formájában nem teljesíti a törvényes előírásokat, mert nem szerepel benne annak a felelős személynek a neve, aki az állami szervekkel való kapcsolat- tartásra jogosult. A petíciós ív alján az szerepel, hogy „A petíciót összeállította:” A kihagyott helyre Zachariás István szerint a polgármesterek írhatják be saját nevüket. „Jogászok szerint ez így rendben van” - mondta. Hozzátette, a kiküldött kísérőlevélen szerepel az ő és Berényi József aláírása. „Ha a belügyminisztérium tárgyalni akar valakivel, akkor hozzánk fordulhat majd”-mondta, (jéel) Az állami autópályatársaság vezére évi 6,5 millió, a vasúttársaságé 5,4 millió koronát keres Az állami cégeknél is százezreket keresnek ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Robert Fico a magánszektort vádolta meg, de az állami cégek, intézmények is bőkezűen megfizetik vezetőiket. A fizetések pontos összegét azonban - kevés kivételtől eltekintve - nem hozzák nyilvánosságra arra hivatkozva, hogy személyes adatokról van szó. Robert Fico kormányfőt ez nem zavarta akkor, amikor nyilvánosságra hozta a magánintézményként, a kormánytól függetlenül működő nyugdíjpénztárak egyes vezetőinek havi fizetését és jutalmát. Az állami vállalatok akkor is titkolóznak, ha az összeférhetetlenségi törvényben szereplő funkcióról van szó, vagyis az illető közszereplőnek számít. Nem számít az sem, ha a cég veszteséges: a menedzserek akkor is jól keresnek, ha az államnak kell kisegítenie, dotálnia a céget. Lapunk több állami céget, intézményt is megszólított, mennyit keresnek csúcsvezetőik. A Cargo Slovakia vasúti teherszállító vállalat vezetői vagyon- bevallásával válaszolt, melyet évente március 31-ig le kell adniuk a parlamentben, ez alapján azonban lehetetlen megállapítani valós fizetésüket. Matej Augustin, az igazgatótanács elnöke ez alapján 2006-ban 98 481 koronát kapott a nyilvános funkció ellátásáért, vagyis az igazgatótanács elnökeként. Emellett azonban volt még több mint 3 millió koronás bevétele, ez tartalmazza az előző munkaadójától, a VÚB banktól az év első kilenc hónapjára kapott fizetést is, tájékoztatta lapunkat Ján Tréger, a Cargo szóvivője. A Cargo az első félévet veszteséggel zárta, igaz a tervezett 300 millió korona hiány helyett csak alig 40 ezer koronával maradtak el a bevételeik a kiadásaiktól. Ennél jóval bőkezűbb a Nemzeti Autópálya-társaság, mely vezérigazgatójának, Dusán Faktornak 2006-ban 6,5 millió korona jövedelmet biztosított. A Szlovák Vasúttársaság (ZSK) sem szűkmarkú, Ondrej Matej vezérigazgató 5,4 millió koronával lett gazdagabb 2006-ban. Egyes intézmények vezetőinek fizetését törvény szabályozza, így pontosan tudható, hogy mennyit keresnek. Ivan Ber- nátek, a Szociális Biztosító vezér- igazgatója havonta az átlagkereset hatszorosát, vagyis több mint 112 ezer koronát vihet haza, emellett évente további 1,3 millió koronás prémiumot kaphat, vagyis évente akár 2,6 millió koronát is hazavihet. A biztosító tájékoztatása alapján azonban idén a prémium elmarad, mivel Bernátek nem tölti ki az egész évet, kinevezésére csak februárban került sor. Kíváncsiak voltunk a két állami egészségbiztosító, a VSZP és SZP vezetőinek fizetésére is, pénteken elküldött kérdéseinkre azonban még tegnap sem kaptunk választ, (lpj, p) Az ígéret szerint három éven belül teljesen kész lesz a Pozsony-Kassa-autópálya Fico meggyőzte Váznyt, 2010-re lehet sztráda ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az állam három éven belül képes befejezni a Pozsonyt Kassával összekötő autópálya építését - állítja most már Lubomír Vázny közlekedési miniszter is. Az említett szakaszt eredetileg 2013-ra vagy még később fejezték volna be, Robert Fico kormányfő azonban július elején azzal az ötlettel állt elő, hogy az autópályának a jelenlegi kormány hivatali idejének végére késznek kell lennie. Ezt a szakemberek többsége lehetetlennek tartja, nézetüket sokáig a közlekedési miniszter is osztotta. Tegnap azonban már azt állította, hogy 2010-re képesek befejezni. „Ha erről nem lennék meggyőződve, akkor a közlekedési tárca nem dolgozta volna ki az erről szóló javaslatot” - mondta a miniszter, aki az anyagot holnap terjeszti a kormány elé. Vázny szerint a javaslatot megvitatta a kormányfővel is. Hozzátette azonban, hogy a megvalósítás egyáltalán nem lesz problémamentes. Bevonják a magántőkét A közlekedési miniszter elismeri, hogy csak állami pénzekből képtelenség felépíteni a Dies autópálya még hiányzó szakaszait, vagyis be kell vonni a magántőkét is (melynek egyébként oly nagy ellensége a Fico- kormány). Ezt az úgynevezett PPP-program (public private partnership) keretében oldanák meg, 121 milliárd koronás beruházásra számítva. A PPP a közfeladatok ellátásának az a módja, amikor az állam a szükséges létesítmények létrehozásába, fenntartásába és üzemeltetésébe versenyeztetés útján bevonja a magánszektort. 121 kilométer, 100 milliárdos beruházás A PPP keretében a vállalkozó szolgáltatást nyújt az állam részére, átvállalja az állam feladatait és ezért a szolgáltatásért az állam szolgáltatási díjat fizet. Az összeget 25 év alatt fizeti vissza az állam, kamatostul. A konstrukció keretében az állam, mint megrendelő azt határozza meg, hogy milyen szolgáltatást milyen minőségben és mennyi ideig kíván igénybe venni. Ha a kormány elfogadja a miniszter javaslatát, 2010 végéig a Dl-es autópályán 121 kilométeres szakaszt adhatnának át, nagyjából 100 milliárd koronás beruházásból, Nyitra és Garamszentbenedek között pedig 21 milliárd koronából 43 kilométeres gyorsforgalmi utat építenének. Az említett szakaszok építését a tárca javaslata szerint legkorábban jövő áprilisban kezdhetik meg. (mi, t) Újabb álma teljesült a volt köztársasági elnöknek, az Schuster az Északi-sarkon ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Rudolf Schuster volt államfőnek újabb álma teljesült, ezen a nyáron meghódította az Északi-sarkot. Az expedícióra még június végén és július elején került sor, de csak tegnap számolt be róla a sajtónak. „Itt vagyok épen, egészségesen. Mintegy két hétig tartott az expedíció” - mondta az exállamfő az aktualne című honlapnak. Élményeit fényképezőgéppel és kamerával is megörökítette, és feltehetően kiállítást rendez belőlük. Tavaly Alaszkában járt Schuster, a brazíliai Amazonas vidékére pedig még köztársasági elnökként látogatott el, 2001-ben. Politikai ambíciói már nincsenek, mint mondja, már nem érdekli a politika. Nemrég még azon gondolkodott, hogy ismét harcba száll a kassai főpolgármesteri posztért, melyet elnö- kösködése előtt betöltött, de erről letett. Arktisz meghódítása két hétig tartott számára Tavaly Alaszkában járt az államfő, az ott készült fényképekből nyílt kiállításra a másik exelnököt, Michal Kovácot is meghívta. (SITA-felvétel)
