Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-11 / 185. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 11. www.ujszo.com RÖVIDEN Egyre többen vásárolunk a világhálón Pozsony. A hazai internethasználók már több mint háromnegyede vásárolt a világhálón keresztül - derült ki a TNS SK közvéleménykutató felméréséből. A leggyakrabban a 20 ezer fő feletti városokban élő 26-45 év közötti, magasabb végzettségű férfiak használják ki az on-line vásárlás lehetőségét. Az internettel rendelkezők 22 százaléka még nem élt ezzel a megoldással, a virtuális vásárlástól ódz- kodók döntő többsége a 46 évnél idősebbek kategóriájából került ki. A legtöbben ruházati és elektronikai cikkeket, könyveket, CD-ket, DVD-ket, valamint repülőjegyeket vettek az internet útján, (ú) Nem mester a parancsnok Pozsony. Frantisek Kasicky védelmi miniszter tegnap visszahívta tisztségéből Mikulás Regula dandártábornokot, a Hadik András Nemzetvédelmi Akadémia parancsnokát, mivel az neve előtt jogosulatlanul használta a magiszteri titulust. A védelmi és az oktatási tárca állás- foglalása szerint a katonai vezető nem volt jogosult a titulus használatára. A miniszter szerint a tábornok megsértette a hivatásos katonák etikai kódexét, így tovább nem maradhatott a posztján. (SITA) Három halott, 117 sebesült az utakon Pozsony. Szlovákiában ezen a héten 635 közlekedési baleset történt, ezek során három ember életét vesztette, 117 pedig megsérült. Közülük húszán súlyosabban, 97-en pedig könnyebben. A keletkezett anyagi kár meghaladja a 41 millió koronát. (TASR) Bósza: nyomást gyakorolnak a minisztériumra Cáfol a belügyi tárca ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A belügyminisztérium elutasítja Bósza János szavait, miszerint alkotmányellenes, hogy a tárca nem jegyezte be a Dél- Fölvidéki Önrendelkezési Tanács polgári társulást. Alena Koisová, a minisztérium sajtóosztályának munkatársa szerint „a tárca az egyesülési jogról szóló törvény alapján járt el. A törvény meghatározza, mely társulások bejegyezhe- tőek, és melyek nem.” A minisztérium szerint a Bósza János-féle társulás alapszabályából az tűnik ki, hogy céljuk tagadni vagy korlátozni az állampolgárok személyiségi, politikai és más jogait, nemzetiségük, nemük, származásuk, politikai- és vallási meggyőződésük, szociális helyzetük miatt. A társulás célja továbbá a minisztérium szerint a gyűlöletkeltés, az erőszak támogatása, illetve a törvények és az alkotmány más módon való megsértése. „Elutasítjuk a bejegyzést akkor is, ha az alapszabályzatból kitűnik, politikai vagy profitorientált szervezetről van szó, illetve egyházról vagy vallási csoportról” - fejtette ki tegnap Alena Koisová. A tárca tegnapelőtti indoklása szerint azért nem jegyezték be a polgári társulást, mert az alapszabályában az állami kisebbségpolitika feladatainak teljesítését és referendum szervezését deklarálta, amely ellentétes az egyesülési jogról szóló törvénnyel, miszerint polgári társulások nem tölthetik be állami szerv funkcióját és politikai tevékenységet sem végezhetnek” - indokolta a döntést Silvia Miháliková, a minisztérium sajtóosztályának munkatársa. ,A társulás célja a Dél-Szlovákiá- ban élő, dél-fölvidéki nép - szlovákok, magyarok, romák, németek és mások - önrendelkezési j ogainak elismerése. Az üyen cél nincs összhangban az alkotmánnyal, amely biztosítja a nemzetek természetes önrendelkezési jogát, együtt az itt élő nemzeti kisebbségekkel és etnikai csoportokkal. Önrendelkezési jog csak a nemzeteknek jár, nem a nemzeti kisebbségeknek”. Bósza János alkotmányellenesnek tartja, hogy nem jegyezték be a társulást. Állítása szerint a tárca korábban biztosította őt, hogy kérvényük minden feltételnek eleget tesz. Szerinte az állami hivatal hazug, ha üyen érvekkel utasítja el a kérvényeket. „Az alkotmány garantálja azt a jogot, amely miatt a kérvényt beadtuk” - mondta, hozzátéve, hogy „Caplovic és Slota durva nyomást gyakorolt az állami szervekre, hogy üyen döntést hozzanak”. Bósza János kijelentette, bírósághoz fordul, két nemzetközi jogásszal együttműködve, akiket egyelőre nem nevezett meg, beadványt készít és nemzetközi intézményekhez, valamint az Európai Unióhoz fordul, (s, sán) Közel száznegyvenezren jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe, s ez a szám még nőni fog Népszerű a Comenius Egyetem Pozsony. A Comenius Egyetem az ország legkeresettebb felsőoktatási intézménye, derül ki egy május végén készített felmérésből. Ide jelentkeztek idén a legtöbben, mintegy huszon- négyezren. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ (Képarchívum) ezren felvételiztek tanári szakokra. Idén tehát a legtöbben a Come- niusra jelentkeztek, főként a bölcsész-, a természettudományi és a jogászképzésre. A második legkeresettebb felső- oktatási intézménynek a besztercebányai Bél Mátyás Tudomány- egyetem számít a maga 12 394 jelentkezőjével, akik zömmel a pedagógiai és a közgazdasági szakirányt választották. Az Eperjesi Egyetemre is csaknem 12 ezren nyújtották be felvételi kérelmüket, így a harmadik legnépszerűbb lett az egyetemek körében. A magán felsőoktatási intézmények közül a legtöbb jelentkezés a pozsonyi Szent Erzsébet Egészségügyi Főiskolához érkezett be. (-cz-e) Huszonnégyezren jelentkeztek á Comenius Egyetemre Összesen egyébként 137 ezren adták be idén egyetemi felvételi kérelmüket, közülük tízezren magán felsőoktatási intézménybe. A jelentkezések száma tovább gyarapszik majd, mivel a határidő még nem járt le minden egyetemen. Noha a jelentkezések számát ü- letően az egyetemek sorában az elsőség a pozsonyi Comeniusé, a legtöbb felvételi kérelmet a nyitrai Konstantin Egyetem bölcsészkarán könyvelhették el. A túljelentkezés jelentősnek mondhátó, csupán minden harmadiknak-negyedik- nek jut hely. Legnehezebben a Rendőrakadémiára lehet bejutni, ahol egy helyre csaknem 11 jelentkezés jut. Az Epetjesi Egyetem vállalatvezetési karán szintén csaknem tízszeres a túljelentkezés. A Nagyszombati Szent Cirill és Metód Egyetem tömegkommunikációs karán ugyancsak meg kell küzdeni a bejutásért, a szabad helyek és a felvételi kérelmek aránya durván 1:7. A jelentkezésekből kiderül, szinte azonos arányban választják a humán tagozatos és a közgazdaságtudományi képzést, 28, illetve 29 ezren. Tavaly ez az arány még jelentősen a közgazdasági jellegű tanulmányok felé tolódott el. A múlt évben 33 ezren jelentkeztek menedzserképzésre és csupán 23 ezren bölcsészkarra. A sorban a harmadik legnépszerűbbnek a pedagógusképzés számít, mintegy 17 LEGNÉPSZERŰBB KAROK Egyetemi kar Konstantin E., bölcsészettudományi kar Benyújtott jelentkezések 4083 Eperjesi E., vállalatvezetési kar 4036 Comenius E., bölcsészettudományi kar 3861 Comenius E., természettudományi kar 3445 Bél Mátyás E., pedagógiai kar 3195 Műszaki E., bányaipari kar 3120 Katolikus E., pedagógiai kar 3081 Közgazdasági E„ kereskedelmi kar 3024 Szlovák Mez. E., vállalatvezetési kar 3009 Eperjesi E„ bölcsészettudományi kar 2991 A miniszter elleni bizalmatlansági indítvány benyújtásáról hétfőn döntenek az ellenzéki pártok Ellenőrzést rendelt el Tomanová a Privilégiumnál ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szociális ügyi minisztérium pénzügyi ellenőrzést rendelt el a Privüégium non-profit szervezetnél, tájékoztatta lapunkat Olga Skorecová, a szaktárca szóvivője. A szervezet tavaly összesen 2 millió koronás állami támogatásban részesült, annak ellenére, hogy 17,3 millió koronás tartozása van a Szociális Biztosítóval szemben. A minisztérium a támogatás felhasználását akarja ellenőrizni, melyet 44 állítható támaszú ágy és a hozzájuk tartozó éjjeliszekrény megvásárlására adott, erre használták fel a 2 millió koronás támogatás nagyobb részét, 1,5 millió koronát. Időközben kiderült, hogy Viera Tomanová tárcavezető segített Marta Damborská, a Szlovák Nemzeti Párt parlamenti képviselőjén is, az aranyosmaróti nyugdíjasotthon céljaira megvásárolt épület átalakításához egymillió koronával járult hozzá. Ä képviselőnő olcsón kapta az épületet is, a belügyminisztérium 920 ezer koronát kért a városközpontban álló, korábban úttörőházként működő épületért. Damborská szerint az épület nagyon rossz állapotban van, ezért volt üyen olcsó. Ennyi pénzért azonban építkezési telket sem lehet kapni-, nem pedig egy olyan épületet, mely átalakítás után lakhatóvá tehető. A háromszobás lakások ára Aranyosmaróton 1,3 mülió koronánál kezdődik. A minisztérium a Privüégium meüett támogatott más, a Szociális Biztosítónak tartozó szervezetet is, a felsőszeli Domov na pol ceste nevű szervezetnek is, mely 1,6 millió koronával tartozik. Ez a a mocsonoki nyugdíjasotthon kapott tavaly 500 ezer koronát. Jozef Lukovics, a szervezet vezetője elmondta, hogy támogatást kaptak az előző választási ciklusban is, akkor a minisztérium 2,7 millió koronát adott nekik. A miniszter elleni bizalmatlan- sági indítvány benyújtásáról hétfőn döntenek az ellenzéki pártok, külön-külön azonban már mindegyik megerősítette, hogy követelni fogják Viera Tomanová távozását. (-lpj, p) A koalíciós partnernek is adott támogatást Viera Tomanová (SITA-felvétel) A kórházak nem látnak esélyt a béremelésre, ám a szakszervezetek szorgalmazzák Sztrájkra készülnek az orvosok Az összeolvadás miatt megerősödnének a magán-egészségbiztosítók Mégsem egyesülnek a biztosítók ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem zátja ki a sztrájk lehetőségét az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete (SÓZ), ha a kórházak végleg elutasítják az általuk javasolt 15 százalékos béremelés végrehajtását. A Szlovákiai Kórházak Szövetsége (ANS) a héten elvetette az ajánlatukat, mivel annak végrehajtása szerintük komoly anyagi gondokat okozna az intézményeknek, így a bértárgyalások megfeneklettek. „Legfeljebb 10 százalékos emelést tartunk megvalósíthatónak, de ezt a legtöbb kórház már végre is hajtotta” - tájékoztatta lapunkat Marián Petko, az ANS elnöke. Egyes intézmények már májustól, mások júniustól emelték a béreket. A szakszervezet kezdetben 30 százalékos béremelést követelt, Andrej Kucinsky, a SÓZ vezetőségi tagja szerint a 15 százaléknál alacsonyabb emelést nem tudnak elfogadni. „Az ANS döntéséről várhatóan jövő héten tárgyal a szak- szervezet vezetése - mondta lapunknak a szakszervezeti vezető. - A közvetítő előtti tárgyalások azzal fejeződtek be, hogy nem született megáüapodás, az sem elképzelhetetlen, hogy végső esetben sztrájkba lépünk.” A szakszervezet még döntőbíró elé viheti az ügyet, a kórházak azonban nem látnak esélyt a nagyobb emelésre. „Nincs esély arra sem, hogy az egészségbiztosítók emelnék a kórházakban elvégzett beavatkozások árát, vagyis többet fizetnének, mivel az állam az első négy hónap után 5-ről négy százalékra csökkentette a biztosítottai után fizetett járulék mértékét magyarázta a kórházak helyzetét Petko. - Ez 6,5 müliárd korona kiesést jelentett”. Tovább rontja az intézmények anyagi helyzetét, hogy az Általános Egészségbiztosító a 3. és 4. negyedévre csökkentette a megrendeléseket a kórházaktól, így a kevesebb elvégzett kezelésért kevesebb pénzt kapnak az intézmények. Ennek eüenére a kisebb kórházak túlnyomó többsége egyelőre kiegyenlített költség- vetéssel működik, az egyetemi kórházaknak viszont egyre több a tartozásuk. Ezek ugyancsak 10 százalékkal emelték a béreket júliustól, és küátásba helyezték, hogy szeptembertől újabb béremelést is el tudnak képzelni. A tartozásaik már több milliárd koronára rúgnak, csak a Szociális Biztosítónak több mint egymüliárd koronával tartoznak. (-lpj-) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Már biztos, hogy nem fog egyesülni az Általános és a Közös Egészségbiztosító, az egészségügyi minisztérium a két intézmény önállóságának megőrzését javasolja. Attól tartanak ugyanis, hogy az összeolvadás miatt jelentősen megerősödnének a magánbiztosítók. A kormány májusban döntött arról, hogy a minisztériumnak mérlegelnie kell a két intézmény összevonásának lehetőségét, azonban a szaktárca ennek a feladatnak a törlését kéri a kormánytól, a dokumentumot tegnap hozta nyilvánosságra a honlapján. Az indoklás szerint a kormány szerdán elfogadta az egészségbiztosítókról szóló törvényt, mely továbbra is megőrzi a többbiztosítós modellt az egészségügyben, és a minisztérium elemzése is azt mutatja, hogy a két intézmény összevonása hátrányos lenne. „Az Általános és a Közös Egészségbiztosító összevonása jelentősen megerősítené a nem állami biztosítókat, ami destabüi- zálná a rendszert” - állítja az egészségügyi minisztérium. Tartanak attól is, hogy az ösz- szevonással felerősödne az ügyfelek elvándorlása, ami már tavaly is a magánbiztosítók megerősödését jelentette. A minisztérium szerint az összeolvadás ellen szól az is, hogy a kormány által már elfogadott törvénytervezet a teljes bevétel 4 százalékáról 3 százalékra csökkenti a működésre fordítható összeg nagyságát. „Az összeolvadás miatt megnőnének a működési költségek” áll a dokumentum indoklásában. A szaktárca szerint az állami biztosítók összevonása csak akkor lenne hatékonyságnövelő, ha a nyilvános egészségbiztosítási piacon csak egy állami biztosító maradna, a magánbiztosítók pedig csak kiegészítő biztosításokat köthetnének. Tavaly a két állami egészség- biztosító együttesen közel 520 ezer ügyfelet veszített, de még így is a biztosítási piac több mint kétharmadát uralják. A négy magánbiztosító egyelőre kénytelen megelégedni 32,8 százalékos részesedéssel. Ez az arány azonban várhatóan idén újra módosul a magánbiztosítók javára, de a kormány a két biztosítón keresztül még jövőre is komoly hatást tud majd gyakorolni azt egészségügyi intézményekre, (l.p.j.)