Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-04 / 153. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 4. Dig Itália 13 Hogyan érdemes beállítani a laptopot, ha repülőn, vonaton hosszan szeretné használni? Mire érdemes figyelnie noteszgép vásárlásakor a sokat utazóknak? Hasznos tanácsok és tippek laptopos utazáshoz Néhány éve még legtöb­bünknek meg sem fordult a fejében, hogy számítógépet vigyen magával a nyaralás­ra, a hordozható PC-ket ugyanis csak kevesen en­gedhették meg maguknak. Mostanra a helyzet megvál­tozott, a noteszgép nem rit­kaság, s számos előnnyel bír, ha az ember elcipeli a nyaralásra: például rámá­solhatja, szerkesztheti rajta digitális fotóit, megnézheti kedvenc filmjét, s persze ha van hol, az internetre is csatlakozhat vele. TANÁCS Míg mondjuk egy Korfuig tartó repülőutat akár egy újsággal át le­het vészelni, addig egy tengerentú­lijáraton a laptop bizony életmentő lehet - legalábbis az unaloműzés tekintetében. Itt a legtöbb gondot az jelenti,‘hogy konnektort csak a business elásson találni, a turista- osztályon utazóknak saját akku­mulátoruk kapacitásával kell beér­niük. A bekapcsolást követően rög­tön megkezdődik a visszaszámlá­lás, a Tálcán lévő indikátor folya­matosan csökkenő rendelkezésre állást jelez. Az, hogy egy laptopot mennyi ideig lehet nyüstölni akku­mulátorról, típusonként jelentősen eltérő: a legolcsóbb modellek leg­feljebb egy-másfél órán át bírják szuflával, a drágább, kifejezetten mobü munkára optimalizált típu­sok között azonban nyolcórás ren­delkezésre állást biztosító masina is akad. Persze az sem mindegy, hogy mire használják a gépet: modern, háromdimenziós játékokat például nem érdemes futtatni akkus üzem alatt, ezek ugyanis csaknem min­den komponensét csúcsra járatják a gépnek, s röpke idő alatt kiszívják belőle az energiát. Ez azonban nem azt jelenti, hogy akkumulátorról ki­zárólag szöveget lehet csak szer­keszteni, filmek is kiválóan lehet nézni út közben egy laptopon. Hogyan lehet hosszabbítani az üzemidőt? A jelenleg piacon lévő note- bookok esetében a legtöbb energiát - nagyjából az összfogyasztás 30- 40 százalékát - a laposképernyő, il­letve annak háttérvilágítása emész­ti fel. Ennek tükrében nem megle­pő, hogy a fényerő csökkentésével jelentősen lehet bővíteni az akku­használat idejét. Persze nem azt ja­vasoljuk, hogy teljesen sötétítse le az LCD-t, csupán azt, hogy ha mondjuk a repülőn nézne filmet, vegye le felére a fényerőt - így még látni is lehet a képet, és a laptop is sokkal tóvább búja majd. Termé­szetesen a képernyő mérete is szá­mít, egy 15-17 colos megjelenítő többet eszik egy 12-esnél, így ha gyakran utazik számítógépével, ve­gyen kisképernyős modellt - ezt rá­adásul könnyebb is hurcolni. Bár a noteszgépekben nem nagyon szok­ták a processzort csereberéim, a hosszabb üzemidőt csak a fejlettebb típusokkal lehet elérni. Az alsó ka­tegóriás Intel Celeron M és AMD Sempron lapkák például nem tá­mogatnak energiatakarékos funkci­ókat, míg például az Intel Centrino (vagy Core Duo) és AMD Union (vagy Túrion 64 X2) típusok képe­sek több fokozatban visszavenni tel­jesítményüket - az újabbak akár egyes részeiket is inaktiválják - ami­kor a rendszer épp nincs leterhelve, ezért az energia tulajdonképpen úgyis pocsékba menne. Ráadásul a folyamatosan maximumon pörgő processzort jobban is kell hűteni, a ventilátorok motorjának működte­tése pedig ugyancsak energiát emészt fel, ami ugyancsak az alsó kategóriás lapkák ellen szól. Néha a kevesebb jobb Egy átlagos noteszgépet több­nyire egyszerűbb, integrált grafi­kus kártyával szállítanak: ezek többnyire nem alkalmasak játé­kok futtatására, viszont utazás esetén gyenge teljesítményük jól is jöhet - sokkal kevesebbet fo­gyasztanak a szupergyoís, de áramfaló grafikus chipeknél. Ha­sonló a helyzet a memóriával is: a teljesítményre jelentős hatást gyakorolhat, ha egy laptopba pél­dául két gigabájt memóriát pakol­nak, viszont ebben az esetben az üzemidő is alacsonyabb lehet va­lamelyest: a nagyobb memória több feszültség alatt tartandó lap­kát jelent. Wifi, Bluetooth, mobil modem: kikapcs! Talán felesleges is hangsúlyoz­nunk, de a vezeték nélküli adatát­vitel jócskán igénybe veszi a lap­top akkumulátorát: leginkább a wifi és a különböző 3G/HSDPA kártyamodemek fogyasztják az energiát, de a Bluetootht is érde­mes kikapcsolva tartani, ha épp nincs rá szükség. Bizonyos masi­nákon a vezetékes hálózati kártya automatikusan kikapcsol, ha nincs használatban, ez hasznos lehet, egy komponenssel keve­sebb fogyasztja az erőforrásokat. Ugyancsak érdemes akkumuláto­ros módban mellőzni az USB-s eszközök - egér, pendrive stb. - használatát, mivel ezek is a laptop akkumulátoráról „táplálkoznak”, ugyancsak rövidítik az üzemidőt. Leszámolás a szükségtelen programokkal Valamelyest azzal is bővítheti az üzemidőt, ha bezár minden olyan programot, ami nem feltét­lenül szükséges. Ilyen lehet példá­ul az Office vagy az Adobe Reader gyorsindítója, az MSN Messenger, vagy a mobiltelefon kliensprog­ramja, de a repülőn ülve akár a ví­rusirtót, tűzfalat is le lehet kap­csolni. Ha Windows Vista van a gépen, mindenképpen érdemes kikapcsolni az Aero grafikus felü­letet, s a kevésbé rendszerigényes régi környezettel dolgozni. Készenlét helyett hibernálás A Windows XP-ben és a Vis- tában is elérhetők olyan funkciók, melyek a hagyományos ki- és be­kapcsolásra kínálnak fürgébb al­ternatívát. A kikapcsoláskor vá­lasztható Készenléti állapot he­lyett azonban érdemesebb a Hi- bernálás-t választani (ez általá­ban külön gombról érhető el, vagy a képernyő összecsukására lehet állítani). A hibernálás ese­tén ugyanis gyakorlatilag egy pil­lanatfelvétel készül a merevle­mezre a rendszer állapotáról, s a gép kikapcsol, míg a készenléti ál­lapotban egy sor alkatrész aktív marad, csupán a nagy fogyasztó­nak számító képernyőt kapcsolja le, vagy ha lehetséges, a procesz- szort kapcsolja minimális teljesít­ményre a Windows. 7. DVD helyett HDD Saját laptopunkon megvizsgál­tuk, hogy melyik esetben bírja to­vább a gép: ha DVD-ről mozi­zunk,' vagy ha winchesteren lévő filmet tekintünk meg. Összessé­gében az bizonyult energiataka­rékosabbnak, amikor egy DivX formátumú fájlt játszottunk le. Míg a DVD-zés szinte percre pon­tosan két és fél óra alatt merítette le az akkumulátort, a winchester­ről lejátszott mozi esetében to­vábbi fél órát nyertünk, három­órányi lejátszás után adta meg magát a gép. Ezen kívül kipróbáltuk még a Notebook Hardware Control nevű ingyenes segédprogramot, ame­lyet a maximális üzemidő elérésé­re konfiguráltunk, kikapcsoltuk az USB-portokat, a hálózati kár­tyát, a wifit, felére vettük a fény­erőt, s a Media Playeren kívül minden alkalmazást bezártunk: így további tizenöt perc előnyre tettünk szert. Extra üzemidő nagyobb akkumulátorral Új laptop vásárlásakor érdemes arra is figyelmet fordítani, hogy müyen akkumulátort mellékelnek a géphez. Sok olcsóbb (esetleg ultrakicsi) típushoz négy cellás akkut mellékelnek, ezek kapacitá­sa sokak számára kevés lehet, egy hatcellás modell már strapabí- róbb választás, a mobil melósok pedig akár kilenc cellás típust is választhatnak sok noteszgéphez. Ez utóbbi egyetlen hátránya az árát leszámítva, hogy nehezebb, vastagabb lehet a standard ak­kuknál. Kézenfekvő, bár nem túl olcsó megoldás lehet egy pótakkumulá­tor beszerzése: a kifejezetten az adott típussal használható áram­forrás helyett lapos kivitelű, így a laptop táskájában is könnyen elfé­rő univerzális, külső akkut is be lehet szerezni. Egyes noteszgé­pekhez olyan külső akkumulátort is lehet vásárolni, amelyet a gép aljára, hátuljára vagy éppen a ki­vehető CD/DVD-meghajtó helyé­re lehet egyszerűen behelyezni, ezekkel akár meg is lehet dupláz­ni az üzemidőt. Takarékosabb laptopok Jó hír, hogy már nem sokat kell várni a még takarékosabb notesz­gépekre, az USA-ban például már kaphatók olyan típusok, amelyek­ben az LCD háttérvilágítását a ha­gyományos fénycső helyett már jóval kevesebbett fogyasztó vilá­gító diódák (ledek) szolgáltatják. Ugyancsak debütáltak az első olyan laptopok, amelyekben a winchester helyett mozgó alkat­részt nem tartalmazó, így ener­giatakarékosabb flashmemóriás háttértárat alkalmaznak. Bár ezek a technológiák egyelőre a hazai pénztárcákhoz mérten drá­gábbnak számító típusokban ér­hetők el, hamarosan az olcsóbb tí­pusokban is elérhetők lesznek, például az Asus hamarosan meg­jelenő kétszáz dolláros indulóárú olcsó laptopjában is. (origo) A megkérdezett irodai dolgozók fele sose, vagy csak ritkán kapcsolja ki PC-jét a munkája végeztével, 11 százalék gyakran, 40 százalék pedig mindig Több milliárd dollárt pazarolnak a bekapcsolva hagyott PC-k FELDOLGOZÁS Manapság népszerű téma az in­formatikai eszközök fogyasztása, valamint az elpazarolt energia ha­tása a cég költségeire, illetve a kör­nyezetre. Egy friss, a 1E megbízásá­ból készített felmérés szerint az Egyesült Államokban mintegy 104 millió irodai PC található, amelyek többségét nem mindig kapcsolják ki a munkanap végeztével. Ezek a számítógépek évente 1,72 milliárd dollár értékű energiát pazarolnak el. Egy 10 ezer PC-vel rendelkező vállalat évente 165 ezer dollárt dob ki így az ablakon. A Harris által megkérdezett irodai dolgozók fele sose vagy csak ritkán kapcsolja ki PC-jét a munkája végeztével, .11 százalék gyakran, 40 százalék pe­dig mindig. A legtöbben (31%) azért hagyják bekapcsolva a gépü­ket, hogy az éjszaka le tudja tölteni az esetleges szoftverfríssítéseket. Meglepő módon a második leggya­koribb indok (23%) az, hogy válla­lati szabályzat előírja: a gépnek be­kapcsolva kell maradnia. Ugyanak­kor ez az előírás egyáltalán nem jellemző a vállalatokra, így valószí­nűleg a dolgozók nem elég tájéko­zottak. A megkérdezettek ötödé szerint a gép kikapcsolása túl soká­ig tart, 10 százalék szerint pedig egyáltalán nem fontos kérdés hogy a gép ki van-e kapcsolva. A válasz­adók 53 százalékát egyáltalán nem izgatja, mennyi energiát használ fel a vállalata és a környezeti hatá­sok miatt sem aggódik. A megkér­dezettek 28 százaléka szerint a cég informatikai részlegének kellene gondoskodnia az energiatakaré­kosságról. Azok, akik minden nap kikapcsolják a gépüket, a legtöb­ben éppen azért teszik, hogy csök­kentsék az energiafogyasztást, de jellemző motiváció még a bizton­ság és a megszokás is. A válaszadók közel ötödé a környezetvédelmet is említette, mint mozgatóerőt. A je­lentés kitér arra is, hogy a felhasz­nált többletenergia miatt a kömye-- zetterhelés is növekedik, egy egész nap bekapcsolva maradt PC miatt megnövekedő C02-kibocsátás el­lensúlyozására mintegy $0-300 fát kellene ültetni. A kutatás szerint a vállalati PC-k kikapcsolásával any- nyira csökkenne a C02-kibocsátás, mintha Maryland államban az ösz- szes autó eltűnne az utakról. Egy szintén a 1E megbízásából készített jelentés szerint a brit cégek dolgo­zói sokkal kömyezettudatosabbak, itt ugyanis csak a PC-k 18 százaléka marad rendszeresen bekapcsolva. A legnagyobb brit bank, az HSBC már használja a NightWatchmant, amelynek segítségével PC-nként 50 dolláros áramköltséget takarít meg egy évben, miközben a szoft­ver listaára gépenként csak 12 font. Az HSBC évente 24 ezer fontot ta­karít meg a termék segítségével. DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom