Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-31 / 175. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 31. Kultúra 9 Nyolcvankilenc éves korában Farö szigeti otthonában elhunyt Ingmar Bergman világhírű svéd filmrendező Határőr volt, lelki határőr Liv Ullmann-nal 1971-ben (CTK/AP-felvétel) RÖVIDEN Meghalt Michel Serrault Hetvenkilenc éves korában hosszú betegség után honfleuri ottho­nában elhunyt Michel Serrault neves francia színész. Serrault, aki élete legnagyobb sikerét talán Az őrült nők ketrece című film meleg párjának tagjaként aratta, több mint 50 éves pályafutása során vígjá­tékban, bűnügyi történetekben és drámai művekben egyaránt reme­kelt. Gyakran bíztak rá gyanús figurákat, a Petiot doktor-ban például sorozatgyilkost személyesített meg, az Őrizet-ben perverz hajlamú közjegyzőt játszott. Hiteles volt ugyanakkor az Egy fecske nem csinál nyarat öreg parasztjaként, és A láp gyermekei vidéki életművésze­ként, de játszott öregedő szerelmest Jeanne Moreau partnereként Az öreg hölgy, aki a tengerben sétált című filmben. Háromszor tün­tették ki a legmagasabb francia filmes elismeréssel, a César-díjjal. Sokan tartották egyfajta „kaméleonnak”, aki bármilyen figurába ké­pes volt belebújni. (MTI) Nemzetközi Anyanyelvi Tábor Győrött Győr. Huszonnegyedik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Anyanyelvi Tábort, ahova Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából és Szerbiából és érkeztek magyar fiatalok. A tábor célja a kezdetektől fogva az, hogy a határon túli, kisebbségben élő magyar nemzetiségű fiatalok magyarságtudatát erősítse. Ennek jegyében a tábor mintegy negyven résztvevője a tematikus kirándulások mellett néprajzi és népzenei előadásokat is hallhat olyan szakemberektől, mint Barsi Ernő népzenekutató, Perger Gyula néprajzkutató és Kakuk János néptáncművész. A táborban az anyanyelv ápolása mellett, ami Baksa Péter és R. Szabó Lajos tanár, író közreműködésével zajlik, Tomka Péter régésztől történelmi áttekintést is kapnak a fiatalok. Az elmúlt csaknem negyed században a tábor tematikája nem változott, hiszen minden évben mások a résztvevők. (MTI) Több mint 60 ezren tekintették meg a kiállítást Az Esterházy-kincsek sikere MTl-HÍR Állandó színésznője, Liv Ullmann mesélt kollégám­nak Karlovy Vary filmfeszti­válján utolsó közös forgatá­sukról. Furcsa kettős érzés­sel élték meg, ahogy az idős Mester irányítása alatt múl­tak a forgatási napok, s egy­re közeledett a befejezés. Az új opus megszületésé­ben, vagyis amikor az utol­só jelenetet is rögzítették, valami megszűnt, elmúlt véglegesen. Bergman film­teremtő munkavágya. Mint­ha tudatából kifutott volna az utolsó tekercs... Nem csak lélekben, befelé sírtak akkor valamennyien. Han­gos zokogással búcsúzott az egész stáb a svéd film etalonjától: Ingmar Bergmantól. TALLÓSl BÉLA Elcsendesült Farö szigete, ahol élt. Nem most: akkor borult rá csend, amikor elköltöztek onnan a filmesek, azok, akiket éveken át irá­nyított, akikkel kikövezte a svéd film nagyvilágba vezető fényes su- gárútját. Akkor borult csend erre a balti-tengeri szigetre, amikor Berg­man visszavonult, s nem akart töb­bé a rendezői székbe ülni. Morózus lett a film kulisszái nélkül. Nem kommunikált a vüággal, csak a pa­pírral, amelyen irodalmat terem­tett: forgatókönyveket írt magas színvonalon. Már negyvenévesen abba akarta VISSZAEMLÉKEZÉSEK Ingmar Bergman a filmművészet történetének egyik legnagyobb rendezője; nemcsak műveivel, ha­nem személyes megjelenésével és erejével is sokat tett a filmművé­szetért, ezen belül az európai film- művészetért - mondta Szabó Ist­ván. Az Oscar-díjas magyar rende­ző kiemelte: a Bergman-filmek úgy számítanak a nézőnek, mint egy nagy regényíró regényei, egy nagy költő versei, vagy egy nagy dráma­író művei. „Nagyon nagyra becsül­te a közönség elérését, a számukra elmondott történetet, és nem be­csülte sokra a csak sznobok vagy csak magasan kvalifikált esztéták által érthető és elérhető történe­teket” - mondta. Mint felidézte, Bergman leírta egyszer, hogy a hagyni a filmezést. Aztán mégis megolvadt. Talán dacból, hogy ne legyen igazuk a kritikusoknak, akik elpártoltak mellőle, szalagra ülte­tett még néhány forgatókönyvet, nehéz lelki tusákról. Aztán újból megkeseredett, élete utolsó két év­tizedét a filmezéstől teljesen vissza­vonultan töltötte. 2003-ban azon­ban visszatért még egy tv-film ere­jéig, amely a Jelenetek egy házas­ságból hőseit mutatta be harminc évvel később: ez volt az a forgatás, a „hattyúdal” amelyről Liv Ull- mann beszélt. filmrendező olyan foglalkozású ember, aki érdeklődést tud kelteni egy hős vagy egy történet iránt; ha nem tudja felkelteni ezt az érdeklő­dést, akkor nem filmrendező. Szabó István kitért arra, hogy személyes kapcsolatban is állt az Európai Fümakadémia alapító el­nökével. A filmakadémia megala­kulásakor Ingmar Bergman többek között a magyar alkotót választotta egyik munkatársának. „Sokat vol-_ tam vele együtt, és az ő irányításai alapján dolgoztam az akadémián” - tette hozzá. Janisch Attila, Balázs Béla-díjas filmrendező elmondta: a gimnázi­um elvégzése után, amikor Kecske­méten a moziüzemi vállalatnál dol­gozott, Ingmar Bergman rendkívül sok filmjét megnézte. Volt, amit akár húszszor is; például a Suttogá­Lehet, hogy az is volt vele a baj, hogy nagyon kemény filmeket adott a világnak. Nagyon kemény, takargatnivalónak vélt igazságokat mondott ki az emberi lélekről. A házastársi viszonyulásról. A társas viszonyt alakító érzelmekről. A tár­sas viszonyt’ tönkretevő, kikezdő- megrontó érzelmekről. Az elem- bertelenedésről. Kegyeden rende­ző volt. Embertelen az emberért. A mezítelen lelket átvilágító röntgen­orvos. Igazi lelkész. Vallott és gyón­tatott. Rá is akasztották a védje­gyet: „a filmes élveboncolás svéd sok és sikolyok címűt, amely meg­határozó volt számára. „Nagyon fontos film volt minden szempontból a pályámon” - hang­súlyozta Janisch Attila, hozzáfűz­ve: Bergman volt a mestere a moz­gásban lévő emberi arcnak, ami a filmnek a leginkább a sajátja, for­manyelvének leginkább jellegze­tessége, amit semmilyen más mű­vészeti ág nem tud megjeleníteni. Közeli képeken el tudott mondani egy történetet, és az emberi arc minden rezdülését meg tudta mu­tatni. Kiemelte, hogy Bergman igazi polihisztor, az igazi nagyok közé tartozó filmesek egyike volt, aki mindenhez értett, és mindent tu­dott a szakmájáról. Nem csak kivá­ló filmeket készített, még inkább színházi rendező volt, amely mun­mestere”. Belemászott, olykor-oly­kor beletiport a lelkűnkbe. Farkas­szemet nézett velünk „arckö- zelből”, hogy ne tudjuk lesütni a pillantásunkat, hogy számba ve­gyük gyarlóságainkat, és számot adjunk eltévelyedéseinkről. Saját vétkéért és az emberiség bűneiért is vezeklő mozijaiban „belső démo­nainkkal” szembesít. A hetvenes évek második felé­ben, egyik nyári vakációm alatt Ta­ta tóváros mozitermében tudatosí­tottam a filmművészet létét. An­nak a hatalmas, hűvös vetítőte­remnek a foghíjas nézőterén döb­bentem rá, hogy amit addig láttam mozgókép gyanánt, az zömmel ve­gyes felvágott volt. Akkor, ott kez­dődött az a korszak, amellyel át­léptem a filmvilág mágikus határ­vonalát. S a határőr, aki belépte­tett, Ingmar Bergman volt. Egyik legsúlyosabban hömpölygő képfo­lyamával, a Suttogások és sikolyok című filmjével. A testi és lelki kíno­kat kivetítő, önpróbára tévő mere­dek közelképekkel. Köztük azok­kal a kockákkal, melyeken a csodá­latos, de hűvös arisztokrata nő va­csora után széttöri a boroskelyhet, és vérsugár-fakasztással eltünteti magában. A szokatlan remegés­nek, amellyel a filmet néztem, a mozigépész hangja vetett véget né­mileg: , Akit érdekel a vége, holnap jöjjön vissza, nincs áram, nem tu­dok vetíteni” - mondta tíz perccel a vége felirat előtt. Másnap elutaz­tam. Aztán évek után videóra rög­zítettem a filmet, de csúszott az adás, az utolsó tíz perc ekkor is le­marad. Azóta se láttam. A sors akarhatta így: ez az én egyéni bergmani illúzióm. A többi közös hagyaték. kásságát nem is nagyon ismeri a nagyvilág. Ezenkívül kiváló író volt - mondta Janisch Attila. ,Nagyon nagy ívet fog át a pályá­ja. Bár negyvenéves korában már a kritika »leírta«, akkor jött az új kor­szaka a Nap végével, a Hetedik pe­cséttel, és utána kezdődött a nagy »bergmaniáda«, azok a filmek, amiket igazán az ő nevéhez kapcsolnak” - idézte fel. A magyar rendező rámutatott arra: Ingmar Bergman életműve időtálló marad, mert olyan emberi problémákat fog meg, azokhoz olyan érzékenyen viszonyul, hogy ez kortól és időtől független. Amíg ember lesz, és amíg az emberek kö­zötti viszonyokat az érzelmek, a csalárdságok fogják motiválni, ad­dig az életműve érvényes marad - tette hozzá Janisch Attila. (MTI) Budapest. Több mint hatvan­ezren tekintették meg az Ester­házy-kincsek- Öt évszázad műal­kotásai a hercegi gyűjtemények­ből című kiállítást a tavaly de­cemberi megnyitó óta Budapes­ten, az Iparművészeti Múzeum­ban. Az Esterházy-kincsek közül 131 műtárgyat vonultat fel a kiál­lítás. Az év végéig látható tárlat ötvösműveket, ékszereket, dísz­fegyvereket, ékes kelméket, to­vábbá nagyméretű, egész alakos képmásokat mutat be az egykori dúsgazdag arisztokrata család Los Angeles. A televízióban pár­huzamosan futó sorozat még soha­sem teljesített olyan jól a mozi­pénztáraknál, mint A Simpson csa­lád - A film című animációs film, amelyet a hét végén mutattak be Észak-Amerikában és a világ továb­bi 71 országában. A teljes hétvégi bevétel közel 168 millió dollár volt a forgalmazó 20th Century Fox vasárnapi becslése szerint, ami a stúdió legszebb ál­mát is jócskán felülmúlta. Az ame­rikai jegyeladásokból 71,9 millió dollár folyt be, amivel a kultsorozat kaotikus sárga családja az év ötödik legjobb nyitó hétvégéjét produkál­ta a box office-nál. A nemzetközi forgalmazásból pedig - a legtöbb országban szintén a mozis toplista élén végzett az animációs mozi - 96 millió dollár gyűlt össze. A 75 millió dollárból készített, régen várt mozidarab Amerika leg­kedveltebb, ősszel immár a 19. év­folyamába lépő rajzfilmsorozatát gyűjteményéből. A kiállított mű­vek többsége a XVI-XVII. század­ban készült. A gyűjtemény több darabját először láthatja a közön­ség Magyarországon. A nagy ér­deklődésre való tekintettel szep­tember 23-ig meghosszabbítják a Bútorok a herceg Esterházy csa­lád kastélyaiból és palotáiból cí­mű kiállítást, amely az Esterházy- kincsek című kiállítást egészíti ki. A bútorok között a közönség kuri­ózumokat is megcsodálhat, köz­tük XVII. századi ezüstözött ka­rosszékeket, francia sarokszekré­nyeket és az Esterházy család ülő- garnitúráit. vitte a filmvászonra. Homer Simp­son ezúttal a világmegmentő csa­ládfő szerepét kapta. Simpsonék mögött, az amerikai tízes toplista második helyére szo­rult Adam Sandler Félj és félj című homokomédiája, a harmadik lép­csőn pedig a Harry Potter és a Fő­nix rendje áll, amelyre a bemutató óta eltelt két hétben világszerte kö­zel 600 millió dollárért váltottak je­gyet. A negyedik Travolta Hairs- pray című musicalje, 11,8 millió dolláros bevétellel ötödik helyen debütált Catherine Zeta-Jones ízlé­sek és pofonok című éttermi vígjá­téka, mögötte végzett a Transfor­mers, a L’ecsó és a Legdrágább az életed, míg a múlt hét elején ittas vezetés és gyorshajtás miatt ismét letartóztatott Lindsay Lohan leg­újabb filmje, az I Know Who Killed Me csupán 3,4 millió dollárral nyi­tott, ami mindössze a kilencedik helyre volt elég. A tizedik helyen a Who’s Your Caddy című sportvígjá­ték kapaszkodott meg 2,9 millió dolláros bevétellel. Bergman „közelképekben" (SITA/AP- és Reuters^elvételek) „Személyes megjelenésével és erejével is sokat tett a filmművészetért, ezen belül az európai filmért" Szabó István és Janisch Attila Ingmar Bergmanról Homer Simpson a világmegmentő családfő szerepét kapta (Képarchívum) Az év ötödik legjobb nyitó hétvégéjét produkálta Csúcson a Simpson család MTl-HÍR

Next

/
Oldalképek
Tartalom