Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-31 / 175. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 31. Kultúra 9 Nyolcvankilenc éves korában Farö szigeti otthonában elhunyt Ingmar Bergman világhírű svéd filmrendező Határőr volt, lelki határőr Liv Ullmann-nal 1971-ben (CTK/AP-felvétel) RÖVIDEN Meghalt Michel Serrault Hetvenkilenc éves korában hosszú betegség után honfleuri otthonában elhunyt Michel Serrault neves francia színész. Serrault, aki élete legnagyobb sikerét talán Az őrült nők ketrece című film meleg párjának tagjaként aratta, több mint 50 éves pályafutása során vígjátékban, bűnügyi történetekben és drámai művekben egyaránt remekelt. Gyakran bíztak rá gyanús figurákat, a Petiot doktor-ban például sorozatgyilkost személyesített meg, az Őrizet-ben perverz hajlamú közjegyzőt játszott. Hiteles volt ugyanakkor az Egy fecske nem csinál nyarat öreg parasztjaként, és A láp gyermekei vidéki életművészeként, de játszott öregedő szerelmest Jeanne Moreau partnereként Az öreg hölgy, aki a tengerben sétált című filmben. Háromszor tüntették ki a legmagasabb francia filmes elismeréssel, a César-díjjal. Sokan tartották egyfajta „kaméleonnak”, aki bármilyen figurába képes volt belebújni. (MTI) Nemzetközi Anyanyelvi Tábor Győrött Győr. Huszonnegyedik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Anyanyelvi Tábort, ahova Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából és Szerbiából és érkeztek magyar fiatalok. A tábor célja a kezdetektől fogva az, hogy a határon túli, kisebbségben élő magyar nemzetiségű fiatalok magyarságtudatát erősítse. Ennek jegyében a tábor mintegy negyven résztvevője a tematikus kirándulások mellett néprajzi és népzenei előadásokat is hallhat olyan szakemberektől, mint Barsi Ernő népzenekutató, Perger Gyula néprajzkutató és Kakuk János néptáncművész. A táborban az anyanyelv ápolása mellett, ami Baksa Péter és R. Szabó Lajos tanár, író közreműködésével zajlik, Tomka Péter régésztől történelmi áttekintést is kapnak a fiatalok. Az elmúlt csaknem negyed században a tábor tematikája nem változott, hiszen minden évben mások a résztvevők. (MTI) Több mint 60 ezren tekintették meg a kiállítást Az Esterházy-kincsek sikere MTl-HÍR Állandó színésznője, Liv Ullmann mesélt kollégámnak Karlovy Vary filmfesztiválján utolsó közös forgatásukról. Furcsa kettős érzéssel élték meg, ahogy az idős Mester irányítása alatt múltak a forgatási napok, s egyre közeledett a befejezés. Az új opus megszületésében, vagyis amikor az utolsó jelenetet is rögzítették, valami megszűnt, elmúlt véglegesen. Bergman filmteremtő munkavágya. Mintha tudatából kifutott volna az utolsó tekercs... Nem csak lélekben, befelé sírtak akkor valamennyien. Hangos zokogással búcsúzott az egész stáb a svéd film etalonjától: Ingmar Bergmantól. TALLÓSl BÉLA Elcsendesült Farö szigete, ahol élt. Nem most: akkor borult rá csend, amikor elköltöztek onnan a filmesek, azok, akiket éveken át irányított, akikkel kikövezte a svéd film nagyvilágba vezető fényes su- gárútját. Akkor borult csend erre a balti-tengeri szigetre, amikor Bergman visszavonult, s nem akart többé a rendezői székbe ülni. Morózus lett a film kulisszái nélkül. Nem kommunikált a vüággal, csak a papírral, amelyen irodalmat teremtett: forgatókönyveket írt magas színvonalon. Már negyvenévesen abba akarta VISSZAEMLÉKEZÉSEK Ingmar Bergman a filmművészet történetének egyik legnagyobb rendezője; nemcsak műveivel, hanem személyes megjelenésével és erejével is sokat tett a filmművészetért, ezen belül az európai film- művészetért - mondta Szabó István. Az Oscar-díjas magyar rendező kiemelte: a Bergman-filmek úgy számítanak a nézőnek, mint egy nagy regényíró regényei, egy nagy költő versei, vagy egy nagy drámaíró művei. „Nagyon nagyra becsülte a közönség elérését, a számukra elmondott történetet, és nem becsülte sokra a csak sznobok vagy csak magasan kvalifikált esztéták által érthető és elérhető történeteket” - mondta. Mint felidézte, Bergman leírta egyszer, hogy a hagyni a filmezést. Aztán mégis megolvadt. Talán dacból, hogy ne legyen igazuk a kritikusoknak, akik elpártoltak mellőle, szalagra ültetett még néhány forgatókönyvet, nehéz lelki tusákról. Aztán újból megkeseredett, élete utolsó két évtizedét a filmezéstől teljesen visszavonultan töltötte. 2003-ban azonban visszatért még egy tv-film erejéig, amely a Jelenetek egy házasságból hőseit mutatta be harminc évvel később: ez volt az a forgatás, a „hattyúdal” amelyről Liv Ull- mann beszélt. filmrendező olyan foglalkozású ember, aki érdeklődést tud kelteni egy hős vagy egy történet iránt; ha nem tudja felkelteni ezt az érdeklődést, akkor nem filmrendező. Szabó István kitért arra, hogy személyes kapcsolatban is állt az Európai Fümakadémia alapító elnökével. A filmakadémia megalakulásakor Ingmar Bergman többek között a magyar alkotót választotta egyik munkatársának. „Sokat vol-_ tam vele együtt, és az ő irányításai alapján dolgoztam az akadémián” - tette hozzá. Janisch Attila, Balázs Béla-díjas filmrendező elmondta: a gimnázium elvégzése után, amikor Kecskeméten a moziüzemi vállalatnál dolgozott, Ingmar Bergman rendkívül sok filmjét megnézte. Volt, amit akár húszszor is; például a SuttogáLehet, hogy az is volt vele a baj, hogy nagyon kemény filmeket adott a világnak. Nagyon kemény, takargatnivalónak vélt igazságokat mondott ki az emberi lélekről. A házastársi viszonyulásról. A társas viszonyt alakító érzelmekről. A társas viszonyt’ tönkretevő, kikezdő- megrontó érzelmekről. Az elem- bertelenedésről. Kegyeden rendező volt. Embertelen az emberért. A mezítelen lelket átvilágító röntgenorvos. Igazi lelkész. Vallott és gyóntatott. Rá is akasztották a védjegyet: „a filmes élveboncolás svéd sok és sikolyok címűt, amely meghatározó volt számára. „Nagyon fontos film volt minden szempontból a pályámon” - hangsúlyozta Janisch Attila, hozzáfűzve: Bergman volt a mestere a mozgásban lévő emberi arcnak, ami a filmnek a leginkább a sajátja, formanyelvének leginkább jellegzetessége, amit semmilyen más művészeti ág nem tud megjeleníteni. Közeli képeken el tudott mondani egy történetet, és az emberi arc minden rezdülését meg tudta mutatni. Kiemelte, hogy Bergman igazi polihisztor, az igazi nagyok közé tartozó filmesek egyike volt, aki mindenhez értett, és mindent tudott a szakmájáról. Nem csak kiváló filmeket készített, még inkább színházi rendező volt, amely munmestere”. Belemászott, olykor-olykor beletiport a lelkűnkbe. Farkasszemet nézett velünk „arckö- zelből”, hogy ne tudjuk lesütni a pillantásunkat, hogy számba vegyük gyarlóságainkat, és számot adjunk eltévelyedéseinkről. Saját vétkéért és az emberiség bűneiért is vezeklő mozijaiban „belső démonainkkal” szembesít. A hetvenes évek második felében, egyik nyári vakációm alatt Tata tóváros mozitermében tudatosítottam a filmművészet létét. Annak a hatalmas, hűvös vetítőteremnek a foghíjas nézőterén döbbentem rá, hogy amit addig láttam mozgókép gyanánt, az zömmel vegyes felvágott volt. Akkor, ott kezdődött az a korszak, amellyel átléptem a filmvilág mágikus határvonalát. S a határőr, aki beléptetett, Ingmar Bergman volt. Egyik legsúlyosabban hömpölygő képfolyamával, a Suttogások és sikolyok című filmjével. A testi és lelki kínokat kivetítő, önpróbára tévő meredek közelképekkel. Köztük azokkal a kockákkal, melyeken a csodálatos, de hűvös arisztokrata nő vacsora után széttöri a boroskelyhet, és vérsugár-fakasztással eltünteti magában. A szokatlan remegésnek, amellyel a filmet néztem, a mozigépész hangja vetett véget némileg: , Akit érdekel a vége, holnap jöjjön vissza, nincs áram, nem tudok vetíteni” - mondta tíz perccel a vége felirat előtt. Másnap elutaztam. Aztán évek után videóra rögzítettem a filmet, de csúszott az adás, az utolsó tíz perc ekkor is lemarad. Azóta se láttam. A sors akarhatta így: ez az én egyéni bergmani illúzióm. A többi közös hagyaték. kásságát nem is nagyon ismeri a nagyvilág. Ezenkívül kiváló író volt - mondta Janisch Attila. ,Nagyon nagy ívet fog át a pályája. Bár negyvenéves korában már a kritika »leírta«, akkor jött az új korszaka a Nap végével, a Hetedik pecséttel, és utána kezdődött a nagy »bergmaniáda«, azok a filmek, amiket igazán az ő nevéhez kapcsolnak” - idézte fel. A magyar rendező rámutatott arra: Ingmar Bergman életműve időtálló marad, mert olyan emberi problémákat fog meg, azokhoz olyan érzékenyen viszonyul, hogy ez kortól és időtől független. Amíg ember lesz, és amíg az emberek közötti viszonyokat az érzelmek, a csalárdságok fogják motiválni, addig az életműve érvényes marad - tette hozzá Janisch Attila. (MTI) Budapest. Több mint hatvanezren tekintették meg az Esterházy-kincsek- Öt évszázad műalkotásai a hercegi gyűjteményekből című kiállítást a tavaly decemberi megnyitó óta Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban. Az Esterházy-kincsek közül 131 műtárgyat vonultat fel a kiállítás. Az év végéig látható tárlat ötvösműveket, ékszereket, díszfegyvereket, ékes kelméket, továbbá nagyméretű, egész alakos képmásokat mutat be az egykori dúsgazdag arisztokrata család Los Angeles. A televízióban párhuzamosan futó sorozat még sohasem teljesített olyan jól a mozipénztáraknál, mint A Simpson család - A film című animációs film, amelyet a hét végén mutattak be Észak-Amerikában és a világ további 71 országában. A teljes hétvégi bevétel közel 168 millió dollár volt a forgalmazó 20th Century Fox vasárnapi becslése szerint, ami a stúdió legszebb álmát is jócskán felülmúlta. Az amerikai jegyeladásokból 71,9 millió dollár folyt be, amivel a kultsorozat kaotikus sárga családja az év ötödik legjobb nyitó hétvégéjét produkálta a box office-nál. A nemzetközi forgalmazásból pedig - a legtöbb országban szintén a mozis toplista élén végzett az animációs mozi - 96 millió dollár gyűlt össze. A 75 millió dollárból készített, régen várt mozidarab Amerika legkedveltebb, ősszel immár a 19. évfolyamába lépő rajzfilmsorozatát gyűjteményéből. A kiállított művek többsége a XVI-XVII. században készült. A gyűjtemény több darabját először láthatja a közönség Magyarországon. A nagy érdeklődésre való tekintettel szeptember 23-ig meghosszabbítják a Bútorok a herceg Esterházy család kastélyaiból és palotáiból című kiállítást, amely az Esterházy- kincsek című kiállítást egészíti ki. A bútorok között a közönség kuriózumokat is megcsodálhat, köztük XVII. századi ezüstözött karosszékeket, francia sarokszekrényeket és az Esterházy család ülő- garnitúráit. vitte a filmvászonra. Homer Simpson ezúttal a világmegmentő családfő szerepét kapta. Simpsonék mögött, az amerikai tízes toplista második helyére szorult Adam Sandler Félj és félj című homokomédiája, a harmadik lépcsőn pedig a Harry Potter és a Főnix rendje áll, amelyre a bemutató óta eltelt két hétben világszerte közel 600 millió dollárért váltottak jegyet. A negyedik Travolta Hairs- pray című musicalje, 11,8 millió dolláros bevétellel ötödik helyen debütált Catherine Zeta-Jones ízlések és pofonok című éttermi vígjátéka, mögötte végzett a Transformers, a L’ecsó és a Legdrágább az életed, míg a múlt hét elején ittas vezetés és gyorshajtás miatt ismét letartóztatott Lindsay Lohan legújabb filmje, az I Know Who Killed Me csupán 3,4 millió dollárral nyitott, ami mindössze a kilencedik helyre volt elég. A tizedik helyen a Who’s Your Caddy című sportvígjáték kapaszkodott meg 2,9 millió dolláros bevétellel. Bergman „közelképekben" (SITA/AP- és Reuters^elvételek) „Személyes megjelenésével és erejével is sokat tett a filmművészetért, ezen belül az európai filmért" Szabó István és Janisch Attila Ingmar Bergmanról Homer Simpson a világmegmentő családfő szerepét kapta (Képarchívum) Az év ötödik legjobb nyitó hétvégéjét produkálta Csúcson a Simpson család MTl-HÍR
