Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-31 / 175. szám, kedd

Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 31. TALLÓZÓ MAGYAR NEMZET Csalódtak az ormánsági cigá­nyok az SZDSZ-ben - derül ki a lap riportjából. Majdnem ezer új tag lépett be tavaly több segítség és csomag re­ményében az elnökválasztás előtt a pártba, s bár támoga­tottjuk, Kóka János került az SZDSZ élére, az ígért elő­nyökből semmi nem lett. Azt, hogy az SZDSZ-be ilyen sok falusi roma kérte a felvételét, Mali Zoltánnak, Drávapiski polgármesterének és Wekler Ferencnek, az SZDSZ Bara­nya megyei elnökének kö­szönhető. A polgármestertől elhatárolódott a liberálisok vezetősége, sőt a párttagságá­tól is meg kellett válnia, miu­tán a lap kiderítette, betörést követett el. Mali most úgy nyi­latkozott: Már Kóka János megválasztásának másnapján felhívtak, hogy lépjek vissza az SZDSZ-be. Én viszont azt mondtam, ha az SZDSZ új el­nöke nem akart ismerni en­gem korábban, hiába is vár­nak rám. Spanyolországban a meleg párok egyenjogúsítását a lakosság nagyfokú helyeslése kísérte Én nem kérdezem, te nem mondod Éveken át tartó küzdelem nyomán számos nyugat- és dél-európai országban tör­vényben rögzített jogokkal rendelkező társadalmi cso­porttá váltak a melegek és a leszbikusok, akik a tolerán- sabb társadalmi légkörnek köszönhetően csak ritkán találkoznak gyűlölettel. MT1-HÁTTÉR Tíz évig tartó társadalmi vita után a francia nemzetgyűlés 1999-ben fogadta el az élettársak, köztük a homoszexuális párok életközösségét elismerő törvény- javaslatot. A Polgári Szolidaritási Paktum (PACS) hetero- és homo­szexuális pároknak a házaspáro­kéhoz közeh'tő jogi státust bizto­sít, kivéve az örökösödést. Nyolc év alatt összesen 530 ezren „pak- szoltak” Franciaországban. Az el­lenzéki Szocialista Párt 2006júni­usában elkötelezte magát az egy­neműek házasságkötése és a ho­moszexuális párok által kérelme­zett örökbefogadás engedélyezé­se mellett. Az elképzelések szere­peltek Ségolene Royal elnökjelölt programjában is. Nicolas Sarkozy konzervatív államfő 1999-ben a PACS bevezetése ellen foglalt ál­lást, azóta viszont többször kifej­tette: büszke arra, hogy meg tudta változtatni a véleményét. Elnök- választási kampányában hangsú­lyozta, bővíteni kell a PACS-ban meghatározott jogokat, hogy az örökösödés terén is megvalósuljon a homoszexuális és heteroszexuá­lis párok egyenlősége. Az azonos neműek házasságkötését és örök- befogadásának engedélyezését vi­szont Sarkozy és pártja, a jobbkö­zép UMP továbbra is ellenzi. Míg az ezredfordulón a franci­ák fele ellenezte a homoszexuális párok házasságkötésének enge­délyezését, mára minden korosz­tályban és minden társadalmi ré­tegben többségben vannak azok, akik támogatnák bevezetését. Át­lagosan a társadalom több mint hatvan százaléka igenli. Egyre többen fogadják el azt is, hogy egyneműek fogadjanak örökbe gyermeket, de egyelőre még az ellenzők vannak többen. Július 1­jén a Meleg Büszkeség napján 600 ezren vonultak fel Párizs ut­cáin. Civil szervezetek szerint több mint százezer olyan francia család létezik, amelyben azonos nemű szülők nevelnek jogi elis­merés nélkül gyermeket. Németországban törvény szen­tesíti az azonos neműek párkap­csolatát, egyetlen legális politikai erő sem kérdőjelezi meg. A Bun­destag 2001-ben hagyta jóvá az úgynevezett bejegyzett partneri viszonyt, pontosan rendezve az élettársi kapcsolatra lépő azonos neműek jogi helyzetét. Ennek megfelelően, ha a szóban forgó két személy együtt elmegy az ille­tékes „anyakönyvi” hivatalba, s ott törvényesen bejegyezteti ma­gát, a legtöbb területen ugyana­zok a jogok és kötelezettségek vo­natkoznak rájuk is, mint a külön­nemű házastársakra. Örökölhet­nek egymás után, ha egyikük megbetegszik, a másikra eltartási kötelezettség hárul. Nem vonat­kozik rájuk a „valódi” félj és fele­ség jövedelem-összevonásának sajátos helyzete (ami kedvezőbb adózási feltételeket jelent), s gyermeket sem fogadhatnak örökbe. Ha viszont az együtt élő azonos neműek előző - külön­nemű - kapcsolatából gyermek született, azt a gyereket az új kap­csolatban együtt nevelhetik fel. Németország vezető politikusai között is akadnak melegek. Köz­tük van Klaus Wowereit, Berlin kormányzó szocdem polgármes­tere, aki 2001-ben elsőként vál­lalta nyíltan homoszexualitását. Néhány évvel később követte őt Öle von Beust, Hamburg konzer­vatív polgármestere, aki szűkebb hazájában rendkívül népszerű. A másságot vállaló politikusok közé tartozik Guido Westerwelle, a li­berális FDP elnöke, és Volker Beck, a Zöldek parlamenti képvi­selője és emberi jogi szóvivője is. Nyíltan vállalják leszbikus hajla­mukat női politikusok, közéleti személyiségek is, köztük Katrin Wolff hesseni kulturális minisz­ter, Franz Müntefering szociálde­mokrata alkancellár lánya. N é - metország két legnagyobb egyhá­za közül az evangélikus tudomá­sul veszi s elfogadja a jelenlegi helyzetet, a katolikus azonban mereven ellenzi. Megszorítás nélkül megnyitotta 2005-ben a házasság intézményét a homoszexuális párok előtt a ka­tolicizmus szilárd bástyájának számító Spanyolország, ahol 1979-ig törvény üldözte az azo­nos neműek szerelmét, és ahol részben homoszexualitása miatt ölték meg a fasiszták Federico García Lorcát. A házassággal járó összes jog és kötelesség, köztük az örökbefogadás lehetőségének megadásával Spanyolország el­húzott a szexuális kisebbségek emancipálásában élenjáró skan­dináv országok mellett is. A mele­gek házasságának engedélyezése után tavaly szabaddá tették a ne­mi identitás megválasztását is, ami a transzneműek életét köny- nyíti meg. A meleg párok egyenjo­gúsítását a lakosság nagyfokú he­lyeslése kísérte; 2006 decemberé­ben a spanyolok 56 százaléka ér­A nagy nyugat-európai országok közül Olaszor­szág az utolsó, ahol ren­dezetlen az azonos nemű párok jogi helyzete. tett egyet a melegházasság legali­zálásával. Jósé Luis Rodriguez Za- patero szocialista pártján kívül fenntartások nélkül támogatták a melegházasság elismerését a szélsőbaloldali és a regionális (katalán, baszk) pártok is. Noha a Vatikán engedetlenségre buzdí­totta a spanyol anyakönyvve­zetőket, a csökkenő befolyású ka­tolikus egyház felhívásai vissz­hang nélkül maradtak. Spanyo­lország ma a melegek iránt az egyik legtoleránsabb ország Euró­pában. A nagy nyugat-európai orszá­gok közül Olaszország az utolsó, ahol rendezeüen az azonos nemű párok jogi helyzete. Romano Pro­di miniszterelnök 2006-ban hata­lomra került kormányának egyik választási ígérete volt a meleg pá­rok együttélésének törvényes elis­merése. Részint a sokszínű balkö­zép koalíció megosztottsága, ré­szint a Vatikán heves ellenállása miatt azonban eddig egy élettársi törvényt sem sikerült elfogadtat­ni. A pártok között a melegek fő támogatói Olaszországban a zöl­dek, a radikálisok és a kommunis­ták, fő ellenzőik a populista Észa­ki Liga és az újfasiszta gyökerű Nemzeti Szövetség. Sok más, e téren ma sokkal to- leránsabb európai országtól el­térően az egyesült Itáliában soha nem üldözte törvény az azonos neműek közti szexuális kapcsola­tot, bár a fasiszta diktatúra idején néhány ezer meleget távoli szige­tekre száműztek. Noha törvény nem üldözi a ho- moszexualitást, az ország erős vallásossága miatt sok olasz me­leg erős bűntudattal éli meg más­ságát. Az egyházi homofóbia mártújaként emlékeznek meg 'minden évben Alfredo Ormando szicíliai költőről, aki 1998-ban, 39 évesen a vatikáni Szent Péter tér árkádjai alatt követett el ön- gyilkosságot: a katolikus egyház melegellenes tanítása elleni tilta­kozásul felgyújtotta magát. A Prodi-kormány egyik minisztere (Alfonso Pecoraro Scanio, a kör­nyezet- és természetvédelmi tár­ca vezetője) nyíltan vállalja bisze- xualitását, a konzervatív Dél- Olaszország egyik tartományá­ban - Apuliában - pedig egy ho- moszexualitását nyíltan vállaló kommunistát (Niki Vendolát) vá­lasztottak tartományi kormány­zóvá. Nagy-Britanniában négy évtize­de számolták fel a homoszexuális kapcsolatok törvényi tilalmát, 2005 vége óta a homoszexuális párok „polgári partneri viszony­ra” léphetnek egymással. Ehhez hivatalos ceremónia keretében megkötött egyezségre van szük­ség, amely egyes elemeiben a há­zassági szerződéshez hasonló. Az e szerződést megkötő azonos nemű párokat a törvény szerint a hatóságok egymás hozzátartozói­nak ismerik el. Az új törvényi le­hetőséggel az elsők között élt Sir Elton John brit rocksztár, aki már 2005 decemberében egybekelt partnerével, David Furnish brit­kanadai filmproducerrel. A cere­móniát ugyanabban a windsori polgári házasságkötő teremben tartották, ahol néhány hónappal korábban Károly trónörökös és if­júkori kedvese, Kamilla comwalli hercegnő esküdött örök hűséget egymásnak. KOMMENTÁR Csak az menjen Boszniába JARÁB1K BALÁZS Horvátországban valóban tudnak autópályát építeni - ebben az évben már egészen Makarskáig autózhat a kedves utazó. Ha a Sveti Rok-i alagútnál nincs nagyobb dugó (mindig van), a Csal­lóközből körülbelül kilenc óra elteltével Dalmáciában élvezhetik a forró nyarat a mi magyaljaink (ezt a terület már a Nagy-Ma- gyarország térképen sincs). Igazán nagy szívességet tettek nekünk a horvátok. Többet is, mint gondolnánk. Éppen két hete, az aktuális Sveti Rok-i dugó miatt egy kis kerülőt tettünk a Kninen keresztül. 1995-ben innen kergette el - az immáron Hágában csücsülő horvát „hős” - Ante Gotovina vezérletével a helyi szerbeket a horvát hadsereg. Sze­rencsére nem csak a háború nyomait láthatjuk mindenütt, a magyar ember fia megkóstolhatja a nyárson sült báránypecse­nyét és ihat hozzá Vranacot (a sofőrök itt sem). Ám a helyi „ge­nius loci” remek tompítása ez a kulináris kombináció. Közben visszasírhatjuk a dugót, mert az autópálya legalább elkerüli azo­kat a területeket, ahol a jugoszláv háborúk nyomai mind a mai napig látszanak. Elsősorban abban az országban, amely a leg­többet szenvedett Európa utolsó háborújában, amelyet tőlünk olyan közel, ám passzivitásunkat tekintve oly távol vívtak - Boszniában. Jugoszláviát a függetlenedni vágyó horvátok, szlovének és főleg a Nagy-Szerbiáról ábrándozó, és a jugoszláv hadsereget kézben tartó, szerb elit robbantotta szét. Mindennek a levét elsősorban az a jugoszláv tagköztársaság itta meg, amelynek nem voltak függetlenedési ambíciói. Laktak a területén muzulmánok, szer- bek és horvátok, akik egészen a kilencvenes évek elejéig főleg bosnyákoknak vallották magukat. A háború óta kizárólag etni­kai-vallási alapon határozzák meg és fejezik ki magukat, passzi­vitásba és (felesleges) identitáskeresésbe taszítva az országot. Míg a boszniai háború a szerbeknek és a horvátoknak a terület- szerzésről, addig az ott élő bosnyákok számára a túlélésről szólt. A boszniai háború egyik legelrettentőbb esetének, a srebrenicai vérengzésnek éppen a múlt héten volt a tizenkettedik évforduló­ja. Akkor a városka legalább nyolcezer muzulmán lakosát mé­szárolta le egy, Mladic „tábornok” által vezetett, szerb alakulat. Az 1996-os, amerikaik által gründölt, daytoni békeszerződés a Republika Srpska és a horvát-muzulmán föderációval közösen hozta létre a mai Boszniát, amely mind a mai napig nemzetközi protektorátusként üzemel. Dayton azonban sikeresen bebeto­nozta Bosznia etnikai-vallási megosztottságát - a szerbek és horvátok mellett immáron a muzulmánok maradtak a bosnyá­kok. A boszniai táj híven őrzi ezt a megosztottságot - a kecses és magas minareteket a horvátok hatalmas keresztekkel, illetve - a minaretek koppintásaként - magas tomyú katolikus templo­mokkal próbálják ellensúlyozni. Ez a furcsa újkori dizájn sem tudja elnyomni Bosznia történelmi szépségét - a hegyek képesek voltak elszigetelni a külvilágtól azt a helyet, ahol a legkisebb te­rületen immáron évszázadok óta együtt él három vallási feleke­zet: az ortodox, a katolikus keresztény, valamint az iszlám. Bosznia jelenlegi problémái azonban a fel nem oldott, de el nem feledett múltban gyökereznek. Az oszmán és az osztrák (-ma­gyar) birodalom felbomlásából (az utóbbi kivégzésére éppen Boszniában került sor - 1914-ben Gavrilo Princíp Szarajevóban gyilkolta meg Ferenc Ferdinándot, kirobbantva az első világhá­borút) adódó kihívásokat azonban Tito jugoszláv impériuma csupán befagyasztotta. A hirtelen kiolvasztás eredménye a több mint százezer háborús halott. A helyi identitásért felelős, török ellenőrzés alatt álló, ám autonóm bosnyák szandzsák hozzászo­kott ahhoz, hogy politikailag egy nagyvezír irányítsa az orszá­got. Valaha törökök, ma pedig a nemzetközi szövetség adja a nagyvezírt, most éppen Miroslav Lajcak, szlovák diplomata sze­mélyében. Az etnikai-vallási alapon szétszakított Bosznia keresi új, európai identitását. Jót tenne neki egy autópálya, amely összeköti a dal­mát tengerpartot Európával és főleg minél több európai turista, köztünk kedves hazámfiai. Ám csak az menjen Boszniába, aki ilyet szeret... FIGYELŐ Ősztől olcsóbb a roaming Noha a hírközlésért felelős mi­niszter sürgette a jóval olcsóbb eurótarifák magyarországi beve­zetését, ezen a nyáron mégsem kerül kevesebbe a magyar mobi­lok külföldi használata: az egy­séges európai barangolási díja­kat ugyanis a T-Mobile és a Pan­non csak augusztus 29-étől al­kalmazza, a Vodafone ma közli, kíván-e változtatni kedvezmé­nyes tarifám - írta a tegnapi Nép­szava. A lap emlékeztet arra, hogy az EU 27 tagállamában ez év június 29-én lépett hatályba az a rendelet, amely kötelezővé tette a szolgáltatók számára az olcsóbb, ún. eurótarifa felkínálá­sát. Kóka János gazdasági mi­niszterjúnius elején arra kérte a hazai szolgáltatókat, a lehető legsürgősebben vezessék be az új tarifákat, hogy ügyfeleik már nyári szabadságuk idején is él­vezhessék az uniós döntés hatá­sait. A roamingrendelet az uniós országokból kezdeményezett ha­zatelefonálás mai 250-650 fo­rintos percdíjait 147 forintra, a hívásfogadás 95-220 forintos dí­jait 72 forintra szoríthatja le. A lépés becslések szerint 8-12 mil­liárd forint bevételkiesést okoz­hat a cégeknél, hiszen teljes for­galmuk 2,5 százalékát adják ma a roamingdíjak. A T-Mobile és a Pannon 144 forintot számol fel az indított és 70,8 forintot a foga­dott hívásokért, napszakoktól és a hálózatoktól függetlenül. A há­romlépcsős csökkentés végén, vagyis 2009-ben 139 forint lehet az indított és 57 forint a fogadott hívások barangolási díja. (mti) Kisfiam, fordulj vissza! Otthon felejtetted a doppingszereket. (Peter Gossányi karikatúrája

Next

/
Oldalképek
Tartalom