Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-04 / 153. szám, szerda

6 FÓKUSZBAN: A KORMÁNY ELSŐ ÉVE - VI. ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 4. www.ujszo.com Védelmi minisztérium: felemás kivonulás Irakból Robert Kalinák legnagyobb próbatétele kétség kívül a Maiina Hedvig-ügy volt • Színtelen es szagtalan ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Miután kiderült, hogy Robert Kalinák a belügyminisztériumot választotta, Robert Ficónak vala­kit keresnie kellett a védelmi tárca élére. Frantisek Kasickynak kínál­ták fel a lehetőséget, aki egészen 2004-ig hivatásos katonaként dol­gozott a védelmi tárcánál, majd a katonai hírszerzés főnöke volt. Egyesek szerint Kasickynak elég­tétel volt a kinevezés, mivel állító­lag hosszú évekig szándékosan a háttérbe szorították. A katonai hírszerzés éléről Juraj Liska, egy­kori védelmi miniszter váltotta le. Ezt követően parlamenti bizottsá­gok titkárságain dolgozott, így például Robert Kalinák munka­társa is volt, mint a védelmi bi­zottság titkára. Kasicky egy kicsit színtelen és szagtalan. Közvetlenül azután, hogy Kasicky elfoglalta a bársonyos szé­ket, megkezdte az Irakban szolgá­ló szlovák katonák kivonulásának előkészületeit. Fico a parlamenti választások előtti kampányában többször kijelentette: amint hata­lomra jut, elrendeli a katonák azonnah kivonulását. A védelmi miniszter ettől sokkal óvatosab­ban fogalmazott és emlékeztetett, a katonák visszahívása nem megy olyan könnyen. A kivonulás végül csak idén januárban kezdődött meg, a 110 szlovák katona helyett 11 tiszt maradt Irakban. A legnagyobb próbatétel vi­szont csak várt Kasickyra. Márci­us 3-án Nyitranovákon felrob­bant egy katonai lőszerraktár. A detonáció 20 méter átmérőjű krátert vájt ki, a gyártelep né­hány másodperc alatt holdbéli tájjá változott. A tragédia után, amely nyolc emberéletet köve­telt a védelmi miniszter felaján­lotta lemondását, mivel az em­beráldozatokat és jelentős anya­gi kárt követelő robbanás a vé­delmi minisztérium igazgatása alá tartozó cégnél következett be. Robert Fico miniszterelnök után Ivan Gasparovic államfő sem fogadta el lemondását, így minden maradt a régiben. A minisztériumot egyébként nemcsak az ellenzék, hanem a koalíció is bírálta. Ján Slota pél­dául egyes közbeszerzési eljárá­sok miatt kritizálta Kasickyt. „Rendszertelenül foglalkoznak a haditechnika javításával” - je­lentette ki Slota. Ezzel a kijelen­tésével egy tavaly szeptemberi megbízásra utal: a védelmi mi­nisztérium 39 millió koronát fi­zet a trencséni Manipul cégnek két L-410-es repülőgép javításá­ért. Slota szerint a feladatot az állami kézben lévő LOT is elvé­gezhetné, mely kifejezetten re­pülőgépek javítására szakoso­dott. (dem) Értékelés + A lőszerraktárban bekövet­kezett tragédia utáni kárelhá­rítás-A szlovák katonák kivonulá­sa Irakból Nagy ugrás: parlamenti titkárból miniszter (SITA-felvétel) A fotogén belügyminiszter A kormányfő árnyékában a média kedvence (SITA-felvétel) Már a parlamenti választá­sok előtt nyilvánvaló volt, hogy ha a Smer kormányt alakít, akkor Robert Kalinák miniszter lesz. Csak az nem volt biztos, hogy a belügyi, vagy a védelmi tárcát vezeti- e. Végül az ügyvédi végzett­ségű Smer-alelnök a belügy­minisztériumot kapta. Veze­tési stílusa látványos. DEMECS PÉTER Vladimír Palkó, a tárca egykori vezetője Kalinák kinevezése után tartózkodott a határozott bírálat­tól. Azt állította, időt kell adni az új miniszternek arra, hogy bebi­zonyítsa, képes vezetni a tárcát. Ma már azt mondja: Kalinák kez­detektől fogva rosszul végezte dolgát, minden áron mindenki­nek kedvében akart járni, még azoknak is, akiknek nincs keresni­valójuk a rendőrségénél. Kirúgta a rendőrfőnököket Nem sokkal azután, hogy el­foglalta a bársonyszéket bejelen­tette: megreformálja a rendőrsé­get és a tárcát. Konkrét elképze­léseit eleinte titkolta, majd nem egész egy hónappal megválasz­tása után megkezdte a tisztoga­tást - először csak a rendőrség vezetőségében. Menesztette An­ton Kulich országos rendőrfőka­pitányt, helyetteseit, Jaroslav Spisiakot és Ján Nociart, vala­mint a tárca belső ellenőrzésé­nek osztályvezetőjét Eleonóra Krocinovát. Lépését azzal magyarázta, hogy a rendőrigazgatók nagyobb teret adtak az olyan osztályok­nak, amelyek munkáját el tudta adni a sajtónak, amelyek cím­lapsztorit tudtak biztosítani, pél­dául a korrupcióellenes és a szer­vezett bűnözés elleni hivatal - ez pedig számára elfogadhatatlan volt. Az új rendőrfőkapitány Ján Packa, a Közjogi Méltóságokat Védő Hivatal főnöke lett. Első he­lyettese Michal Kopcík, akinek a nevéhez több, kelet-szlovákiai embercsempészekkel kapcsola­tos ügy felgöngyölítése fűződik. Második helyettese Stanislav Jankovic, a Pozsonyi Kerületi Rendőr-főkapitányság addigi második embere lett. „Törődik a rendőrökkel” A rendőr-szakszervezeteknek jó viszonyuk van a miniszterrel. Pozi­tívan értékelik a készülő reformo­kat a rendőrök oktatásában és kép­zésében, főként pedig az elfoga­dott módosításokat a rendőrfizeté­sek emeléséről, melyek az elképze­lések szerint fokozatosan elérik a hivatásos katonák béreinek szint­jét. „Emberséges és elődjénél töb­bet törődik a rendőrökkel” — véle­kedik Jaroslav Litva, a rendőrszak­szervezetek főnöke, akit Palkó ko­rábban leváltott, ám Kalinák újra kinevezett. Az egyetlen kivetnivaló a belügyminiszter munkájában Lit­va szerint az, hogy nem ellenőrzi eléggé beosztottjait. Kérdéses Malina-ügy A belügyminiszter legnagyobb próbatétele kétség kívül a Maiina Hedvig-ügy volt. A belügyminisz­ter a történtek után azzal vádolta meg az ellenzéket, főként a Ma­gyar Koalíció Pártját, hogy túlpoli­tizálják az ügyet, jómaga a nyomo­zás befejezése után mégis Robert Fico kormányfővel, a Smer elnö­kével közös sajtótájékoztatón je­lentette be, hogy nem történt sem­mi. Kalinák többször hangoztatta, a lehető legtöbb rendőrt és nyo­mozót bevetették azért, hogy mi­előbb előkerítsék az elkövetőket, idővel viszont kiderült, a vizsgála­ti aktában számtalan a megvála­szolatlan kérdés, a rendőrségen például csak fél évvel a történtek után hallgatták ki Hedvig osztály­társait, akik közvetlen a támadás után látták a diáklányt az egye­tem épületében. A tárca vezetője az említett sajtótájékoztatón olyan bizonyítékokról is beszélt, melyek nem szerepeltek az ügy aktáiban. Kalinák később kihát­rált és hivatalosan bejelentette: többet nem válaszol az újságírók kérdéseire ez ügyben. A legnagyobb próba Kalinák egy év alatt elkészítette a kerületi hivatalok beszünteté­séről szóló törvényt, valamint az egyéni vállalkozókról szóló jog­szabály módosítását. Legfőbb pri­oritásának viszont az ország schengeni övezethez való csatla­kozását tartja. Az unió ellenőrző bizottságának vizsgálata a szlo­vák-ukrán határon már véget ért, eredmény néhány héten belül várható. Palkó szerint Kalinák túl későn, kinevezése után négy-öt hónappal kezdett csak foglalkoz­ni Schengennel - most már vi­szont belátja, hogy teljes beve­téssel dolgozik. „Fontosnak tart­juk az időpont betartását, hogy Szlovákia állampolgáraira is olyan kritériumok legyenek érvé­nyesek, mint az unió régi tagálla­mainak polgáraira” - mondta a belügyminiszter. OSZTÁLYZAT 3 Értékelés + Felkészülés a schengeni övezethez való csatlakozásra + A rendőrök fizetéseinek emelése 4- Hazugságvizsgálat és pszichológiai tesztek bevezetése- Maiina Hedvig esete-A rendőrség teljes vezetőségének leváltása- A polomkai gyilkosság után végrehajtott akció- A kerületi hivatalok beszüntetése Stefan Harabinnal kapcsolatban már kinevezése előtt borítékolni lehetett, hogy botrányt botrányra fog halmozni - nem okozott senkinek sem csalódást Az az igazság, hogy nagyon gyenge ez a miniszter ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Stefan Harabint, a Legfelsőbb Bí­róság bíróját a HZDS jelölte az igazságügyi tárca élére, mint a párt legjobban felkészült szakértőjét. Robert Fico kormányának azon mi­niszterei közé tartozik, akik a múlt­ban a legtöbb félrelépést követték el, a hibákat kinevezése után sem tudta elkerülni. Már kinevezése sem sejtetett sok jót. A sajtó gyakran figyelmeztetett arra, hogy a Legfelsőbb Bíróságon még Harabin idejében nem egy­szer magas jutalmakat hagytak jóvá egymásnak a bírók úgy, hogy paraszthajszálon múlott a tör­vényszegés. Harabin sokak emlé­kezetébe fejszés jelenetével véste magát, amikor erőszakkal hatolt be egy irodába. Szociológusok szerint az igazságügyi miniszter hírnevén az idei botrányok sem javítottak, például mikor kiderült, hogy családtagjai szolgálati gép­kocsiját használják. Nem érdekli a közvélemény Egyebek mellett vélhetőleg ezek a botrányok is hozzájárultak ah­hoz, hogy egy évvel kinevezése után a polgárok szemében éppen Harabin a legkevésbé megbízható miniszter. Az MVK közvélemény­kutató ügynökség idén májusban végzett felmérésében a megkérde­zettek 62 százaléka mondta: nem bíznak meg benne. A miniszter - saját bevallása szerint - nem foglal­kozik az eredményekkel, mivel nem azért foglalta el a bársonyos széket, hogy ankétokat nyeljen meg. Közvetlen kinevezése után szerteágazó tisztogatásba kezdett, akit csak lehetett, leváltott. A bíró­ságok elnökeinek többségét me­nesztette. Dániel Lipsic korábbi igazságügyi miniszter szerint a sze­mélycserékkel az új miniszter meg­félemlíteni próbálta a bírókat: aki­nek a véleménye eltért Harabiné- tól, leváltotta. Meg akart válni a tárcától A határozott kezdet után viszont úgy döntött, miniszter helyett in­kább alkotmánybíró akar lenni. Eb­be viszont nem egyezett bele az ál­lamfő, aki nem hagyta jóvá kineve­zését. Miniszterként már elkészí­tette a büntetőjogi törvénykönyv és a perrendtartás módosítását, me­lyet még elődje, Dániel Lipsic dol­gozott ki. A módosításról egyéb­ként az előző szakminiszter azt mondta: olyan enyhe büntetéseket javasolnak a legsúlyosabb bűncse­lekmények elkövetőinek, mintha a törvény módosítását gyilkosok, visszaeső bűnözők és pedofilok ké­szítették volna. A miniszter szerint az új Btk. egy rosszul működő rendszert teremtett, amely nehezíti a bírók munkáját és az igazságszol­gáltatást. „Ezt a rossz rendszert pe­dig a lehető legrövidebb időn belül működőképessé kell tenni” - mondta. Harabinnak a speciális bírók ma­gas fizetései sem tetszenek, ezért a bírói fizetéseket szabályozó jogsza­bály módosításán is dolgozik. „Az igazságügyben nem lehet tűrni a bírók diszkriminációját. Az alkot­mány ugyanis nem osztja őket két kategóriába” - jelentette ki koráb­ban Harabin. Szerinte a bíró foglal­kozása hivatás, és nem a pénzről szól, ezért nem tartja igazságos­nak, hogy a speciális bírók fizetése 150 ezer koronánál kezdődik. Lipsic a miniszter összes eddigi lépését bírálja. „Eddig például egyetlen olyan intézkedést sem fo­ganatosítottak, amellyel lényege­sen meggyorsították volna a bíró­sági eljárásokat” - mondta a tárca volt vezetője. Harc a speciális bíróságért Harabin kezdetektől fogva elle­nezte a Speciális Bíróság megala­kulását, amely a különösen súlyos bűncselekményekkel, korrupciós esettekkel és politikusok bűnözé­sével foglalkozik. Ezért senkit nem lepett meg, hogy bejelentette: a bí­róságot be akaija szüntetni. Az erről szóló jogszabályt már au­gusztusban elkészítette. Gyakran hangoztatta, a bíróság létrehozása alkotmányellenes, ráadásul azt is felháborítónak tartja, hogy a leg­súlyosabb bűncselekményekről nem a speciális, hanem a kerületi búóságokon döntenek. A legna­gyobb vita erről Harabin és Lipsic között zajlott. Döntő szava végül Robert Fico kormányfőnek volt, aki januárban bejelentette, a kor­mány úgy határozott, nem szünteti meg a búóságot. Lipsic korábban elmondta, szerinte a miniszter sa­ját pártjának megrendelésére igyekszik beszüntetni a speciális instanciát. Az egykori miniszter elsősorban azzal védi a speciális búóságot és ügyészséget, hogy gyakran köztisztviselőket juttat­nak rács mögé függetlenül attól, melyik pártnak a képviselői. „A bí­róság eddig mindig elfogulatlan döntéseket hozott, noha a vádlot­tak padján jóformán az összes poli­tikai párt képviselője ült már” - tette hozzá Lipsic. (dem) Értékelés + A bírók számának növelése- Szüntelen próbálkozás a Speciális Bíróság beszünteté­sére- Leváltások a búóságokon- A Btk. módosítása- A szolgálati gépkocsik botrá­nya- Búói fizetések csökkentése

Next

/
Oldalképek
Tartalom