Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-27 / 172. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 27. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Gombrowicz is lekerült a listáról A lengyel oktatási miniszter szerint a világhírű író, Witold Gombrowicz műveit nem szabad kötelező olvasmány- nyá tenni az iskolákban, mert például a Transz-Atlantik cí­mű könyve a „homoszexuali- tást propagálja”. Roman Gi- ertychet a kormány ugyan le­szavazta, ám a miniszter most az alkotmánybíróság­hoz akar fordulni. A jelenlegi konzervatív-nemzeti lengyel oktatási miniszter az iskolai kötelező olvasmányok listájá­ról korábban már olyan író­kat távolíttatott el, mint a klasszikusnak számító Franz Kafka, Mihail Bulgakov vagy Stanislaw Lem. Emiatt már a kormányfő is bírálta Gierty- chet, sőt sokak szerint a fele­ket megosztó vita az eltérő felfogású kormánykoalíció közeli végét jelentheti, (mti) A legfontosabb kérdés, hogy a nyugdíjasnak miként folyósítják a járulékát, egyelőre még nem tisztázott Nyugodtabb nyugdíjrendszert... A Robert Fico vezette kor­mány újra és újra dühödt tá­madásokat intéz a magán­nyugdíjpénztárak ellen. Kö­vetkezetesen félrevezető okokat sorol fel azok hátrá­nyaiként, bizonytalannak és pénzsóvámak állítja be őket A sok-sok csúsztatást szinte már lehetetlen helyesbítem: egyértelmű, hogy politikai okok állnak a háttérben. HORBULÁK ZSOLT Az ilyen hozzáállásnak szám­talan veszélye van, amire sokan, immáron rendszeresen, rá is mu­tatnak. Mellesleg e parttalan vi­táknak az is a hozadékuk, hogy a valóban létező problémák leegy­szerűsödnek. Szekértáborok ala­kulnak ki, amelyek fehérnek vagy feketének látják a helyzetet, és nincs lehetőség érdemi viták kialakulására. A mostani herce­hurca azonban talán abból a szempontból a legkárosabb, hogy a kétségkívül meglevő hi­bák elemzésére nincs mód, s gá­tolja az egészséges társadalmi vi­tát, amelyet szükségszerűen le kell folytatni ilyen nagy horde­rejű kérdés esetében. A nyugdíjbiztosítás második pillérének létrehozása valóban forradalmi tett volt az előző kor­mány részéről. Tény, hogy annak idején sokan kételkedtek a műkö­dőképességében, sokan éretlen­nek találták a szlovák társadalmat egy ilyen átfogó változás véghez­vitelére. Most már látni lehet, hogy a második pillér valóban jól sikerült. A rendszer ügyesen öt­vözte az államháztartásra háruló terhek csökkenését, az öngondos­kodás szerepének növekedését, a kezelt vagyon védelmét, a befek­tetések szabályozását és a más or­szágokban szerzett tapasztalato­kat. Korábban félő volt, hogy a meglehetősen szűk szakértői cso­port által megalkotott rendszer nem felel majd meg a valós igé­nyeknek, de ennek éppen az el­lenkezője történt. Eddig a kormány egyetlen konkrét tette, bár lépten-nyomon gáncsolta a második pillér műkö­dését, mégis annak stabilizálása felé mutat. A nyugdíjpénztárak egymás között nem tudtak meg­egyezni az indokolatlanul gyakori átlépések csökkentésében, a kor­mány saját maga szabályozta ezt az ezzel szorosan összefüggő marketingkiadások limitálásával együtt. Tudni kell, hogy egy ilyen sok­sok évtizedet átívelő reformfo­lyamatot időről időre módosítani kell. Szinte biztos, hogy felme­rülnek majd olyan problémák, amelyeket nem lehetett előrelát­ni. Az is tény, hogy ajánlatos nem elkövetni olyan hibát, amelyet már valahol másutt elkövettek. Magyarországon néhány éve már sor került arra, hogy a magán- nyugdíjpénztárakba utalt járulék mértékét nyolc százalékról hat százalékra csökkentették. Ma lát­ni ennek a hátulütőjét, a most nyugdíjjogosultak valóban ala­csonyabb juttatásra számíthat­nak, mint az állami rendszerben maradók. Ebben a példában jól látható a populista politizálás eredménye, mert a magán-nyug­díjpénztárak alacsonyabb hoza­maihoz nemcsak a befizetések csökkentését, hanem az állami szféra meggondolatlan osztoga­tását kell viszonyítani. A magyar- országi példa jól mutatja, hová vezethetne egy hasonló javaslat megvalósítása. A kötelező belépés kérdésén le­het vitatkozni. Tény, hogy egy sza­bad társadalomban az egyénnek joga van dönteni, hogy a teljes A nyugdíjbiztosítás második pillérének lét­rehozása valóban forra­dalmi tett volt az előző kormány részéről... egészében állami vagy részben magánforrásból fedezi-e majd öregségi nyugdíját. Ami a kilépés lehetőségének engedélyezését ü- leti, a nyugdíjreform egyik atyja, a chilei Jósé Pinera egyik Szlová­kiában adott interjújában kijelen­tette, hogy később, amikor a rend­szer már stabilizálódott, tehát mintegy húsz év múlva, erre is le­het lehetőséget adni. Addig azon­ban még helytelen lenne ezt en­gedélyezni. Azt természetesen már minden józan gondolkodású ember tudja, hogy az ilyenkor fel­szabaduló megtakarítást is csak célirányosan, vagyis nyugdíjként szabad felhasználni, de ez a vad öüet egyelőre Szlovákiában sem fenyeget. A nyugdíjrendszert a jövőben is tovább lehet alakítani. Mivel még rövid ideje létezik a második pillér, a társaságok így viszony­lag kevés megtakarítást kezel­nek, idővel viszont szó lehet a be­fektetési alapok bővítéséről, szerteágazóbb befektetési straté­giák engedélyezéséről. Az erede­ti nyolc magán-nyugdíjpénztár hatra csökkent, és várható, hogy idővel még kevesebb marad élet­ben, így valamilyen formában ajánlatos lenne újabb nyugdíj- pénztárak beengedése a piacra. A már működő társaságok való­színűleg őrizni szeretnék majd részesedésüket, de akárcsak nemrég a távközlésben, itt is se­gíteni kell majd a monopóliumok elleni harcot. Az egyik legfonto­sabb kérdés, hogy a nyugdíjas­nak miként fogják folyósítani já­rulékát, egyelőre még nem tisz­tázott. Erre szintén többféle kül­földi példa létezik, s ezt, míg a probléma aktuálissá válik, vagyis mintegy hét év múlva, tisztázni kell. Addig is jó volna, hogy a második nyugdíjpillér körül ki­alakult vita helyes mederbe te­relődnék, és egy egészséges össz­társadalmi vita keretében való­suljon meg, a végső döntések pe­dig kellő mérlegelések után szü­lessenek. A nyugdíj kérdéseiben erre valóban elegendő idő áll rendelkezésre. Szili Katalin megígérte, hogy a magyar Országgyűlés segíti Szerbia európai uniós csatlakozását... A cél a kielégítőbb magyar-szerb együttműködés FAZEKAS LÁSZLÓ Magyarország számára nagyon fontos Szerbia EU-csatlakozása, minden eszközzel segíteni kívánja azt, s ezért az Országgyűlés és a szerb parlament még az idén stra­tégiai együttműködési megálla­podást ír alá - jelentette be csü­törtökön Bácskatopolyán Szili Ka­talin. Az Országgyűlés elnöke a vajdasági városban megbeszélést folytatott Oliver Duliccsal, a szerb parlament elnökével. Megálla­podtak abban, hogy a stratégiai megállapodás egyrészt a két tör­vényhozás szakbizottságai közti együttműködést fogja szabályoz­ni, másrészt intézkedik arról, hogy a magyar parlament miként segíti a szerbiai szakapparátuso­kat az európai normák szerinti munkavégzés elsajátításában. A házelnökök elfogadták Ege- resi Sándornak, a vajdasági parla­ment elnökének ajánlatát, hogy ezentúl minden év júliusában ta­lálkozzanak Bácskatopolyán. Oli­ver Dulics ennek kapcsán kifejtet­te, hogy bár szomszédok, Szerbia és Magyarország között sem gaz­dasági, sem kulturális téren nem kielégítő az együttműködés, s mindent meg kell tenni fejleszté­séért. Sok a megbeszélésre váró közös téma, mondta, és Szerbia számára különösen fontosnak ne­vezte az EU-csatlakozással kap­csolatos magyar tapasztalatokat. A parlamenti elnökök találkoz­tak a bácskatopolyai nemzetközi Toleranciatábor hat Duna menti országból érkezett résztvevőivel is. Mint Szili Katalin a beszélge­tés során elmondta, három évvel ezelőtt Budapest és Belgrád kö­zös kezdeményezésére azzal a céllal jött létre az első tábor, hogy segítsen a két ország fiataljainak jobban megismerni, s ezáltal job­ban megérteni egymást. Bár az­óta a rendezvény nemzetközivé nőtte ki magát, alapcélja megma­radt: a tolerancia, a másság tisz­teletének, elfogadásának erősíté­se a fiatalokban. Ezt általában is nagyon fontosnak tartják, amit az a tény is jelez, hogy az Európa Ta­nács Parlamenti Közgyűlése sa­játjának fogadta el, s a támoga­tandó programok közé sorolta a tábort. A szerző az MTI tudósítója KOMMENTÁR Segítsünk a bűnözőknek! MOLNÁR IVÁN Vladimír Meciar úgy gondolja, hogy végre eljött az ő ideje. A HZDS elnökét régóta bántja, hogy egy ideje nem ő a nép fia, az ország jó­ságos vezetője. Ő is tudja azonban, hogy Fico szociális agymosására csak akkor kontrázhat rá, ha a Smer politikusainak a többsége sza­badságon van, és a témaínségben szenvedő napilapok minden apró­ságra lecsapnak. Az uborkaszezon népvezére azonban még így ügyel arra, hogy a nagy koalíciós népámítási versenyben ne egy piti kis té­mával lépjen elő. A párt és személye népszerűsítésére az egyik leghűségesebb párttársát, Stefan Harabin igazságügyi minisztert kérte fel. Harabin tudja, mitől döglik a légy, épp ezért egy olyan té­mát vetett fel, amelyhez ugyan egyáltalán nem ért, népámításra azonban kiváló: szerinte a pénzintézetek által nyújtott hitelkamatok túl magasak, ezért az államnak ezeket is szabályoznia kellene. Harabin az önkéntes árverésről szóló törvény módosításában szeret­né megszabni, hogy a pénzintézetek a fogyasztási hitelek esetében milyen magas kamatokat kérhetnek. A minisztérium több javaslattal állt elő, azonban mindegyik legfeljebb 30 százalékos éves hitelkama­tot engedélyez. A módosításról a kormány augusztusban szavaz, és ha a parlament is rábólintana, akár már januárban hatályba léphet, nagy sikert aratva a pénzintézetek ellen az elmúlt hónapokban egyébként is felhergelt lakosság körében. Ki ne akarna alacsonyabb kamatokat? Ki ne szeremé, hogy végre megfékezzék a „pénzsóvár bankok vadkapitalista dorbézolását”? Aki nemmel válaszol, termé­szetesen „a nép ellensége és a nemzetközi karvalytőke kiszolgálója”. De hogy a javaslattal nincs minden rendben, azt mi sem jelzi jobban, hogy még a Smer vezette pénzügyminisztérium is óvatosságra int. Arra kérik a kormányt, hogy mielőtt elhamarkodott döntést hozná­nak, készíttessenek egy hatástanulmányt, amely a döntés következ­ményeit mérné fel. A pénzügyminisztériumban ugyanakkor már most tudják ugyanazt, amit a piaci elemzők többsége: a magasabb kamatokat kínáló pénzügyi szolgáltatók jelenleg is elsősorban a la­kosság azon részének nyújtanak kölcsönt, amelynél nagyobb a ve­szélye annak, hogy a hitelt nem fizeti vissza. Míg a bankoknál sok­szor azok is sikertelenül próbálkoznak, akiknek rendszeres havi be­vételeik vannak, a pénzügyi szolgáltatóknál szinte bárki vehet fel hi­telt, ám a magasabb kockázat magasabb kamattal jár. Ha az igazság­ügyi tárca javaslatát elfogadják, a lakosság egy jelentős része csak a feketepiac uzsorásaihoz fordulhat majd kölcsönért. A nagy kérdés így az, hogy az igazságügyi tárca a lakosságon vagy a bűnözőkön szeretne-e segítem? JEGYZET Fecskefilozófus a konyhában NÉMETH ZOLTÁN Nem tudom, az alábbi történet­nek köze van-e ahhoz, hogy az illető személy gyerekkorában or­nitológus szeretett volna lenni, vagy ahhoz, hogy tavasszal többször elszomorodva nézett fel az égboltra: a szokottnál jó­val kevesebb fecske tért vissza. Kutya- és macskatörténetek szá­zairól hallottam már, na de fecs­kéről? A madarak a dinoszauru­szok leszármazottai, s nem az eszükről híresek - kivéve né­hány beszélő papagájt vagy tör­ténelemformáló postagalambot. Na de az alábbiakban nem is az észről, hanem a szívről lesz szó. Egy este épp moziba igyekezett, de ahogy kikanyarodott az útra, döbbenten vette észre, hogy az autó alól egy mocorgó feketeség bújik elő. Kiugrott a kocsiból, s odaszaladt: egykisfecske. Pró­bált ugrálni, szárnyait mozgatta, nem sok sikerrel. Mitévő legyen - kérdezi magától. A fecskefé­szek irdatlan magasan, és ismeri a fámát, mely szerint ha hozzá­érnek egy vadállat kicsinyéhez, az megérzi a szagot, és sorsára hagyja porontyát. Fájó szívvel lemondott hát a mentőakcióról. Ahogy meséli, három napra rá nagytakarításba kezdtek: ablak­mosás, porszívózás stb. Pókháló­zás közben, a sütő és a fal közti résben egy riadt szempár csillo­gására lesz figyelmes. Óvatosan kihúzza a söprű végével, s a kis- fecske ijedt repülésbe kezd, tesz három kört a csillár körül, de mi­re kinyírná az ablakot, a madár eltűnik. Negyedóra múlva végre megtalálja a konyhaszekrény te­tején, két kézzel összecsippenti fark- és szárnytollait, majd szél­nek ereszti. Úgy vette észre, mintha a levegőbe emelkedve a madár azonnal félkörívbe kezde­ne, s repülne vissza, a lakásba. Másnap autót mos. Éppen be­megy a vízért, amikor megtor­pan. A bejárati ajtó előtt, mintha azonnal be szeretne csöngetni, a kisfecske kucorog. Vagy két per­cig nézik egymást, aztán a kis­fecske óvatosan szárnyra kap, s a levegőbe emelkedik. Tudod, mondja, mintha az állat akarna meggyőzni arról, hogy nincs átjárás a két világ között, hogy végérvényesen elveszítet­tük egymást. Nincs kilépés zárt emberi lényünkből. Ugyan, mondom, egyszerűen csak arról van szó, hogy a nagy hőség mi­att árnyékos helyet keresett. Nem, te nem láttad a szemét, mondja. Úgy nézett rám, mint egy filozófus, és nekem újra kel­lett gondolnom néhány dolgot. TALLÓZÓ HÁÁREC Izraeli jóváhagyással jutott hoz­zá ezer darab M16-os gépkara­bélyhoz a palesztin elnök bizton­sági szolgálata. Az izraeli napilap csütörtöki számában közölt érte­sülés szerint az amerikai gyárt­mányú fegyverek valamikor júli­us elején érkeztek Ciszjordániá- ba azzal a céllal, hogy elejét ve­gyék a Hamász esetleges hata­lomátvételi kísérletének a Jor­dán folyó nyugati partján. — Nektek, mérgezőknek nincs parlamenti szünetetek? (Peter Gossányi karikatúrája)

Next

/
Oldalképek
Tartalom