Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-25 / 170. szám, szerda
r/i SZÜLŐFÖLDÜNK 2007. július 25., szerda 4. évfolyam, 29. szám Következő két Szülőföldünkben negyven alacsonyabb osztályú bajnokság őszi menetrendjét közöljük. Jövő heti kínálatunk a 27. oldalon Augusztus elsején és nyolcadikén egyedülálló mellékletünkben: HÉTVÉGI FOCIRAJT A beruházás összértéke 38 milliárd korona, a befektető 350 új munkahely létrehozását ígéri, de helyiek ezrei petícióban tiltakoztak a tervezett létesítmény ellen Hőerőmű a tokaji borvidék tőszomszédságában? tért, hogy a városában hőerőmű működjön, alkalmunk volt személyesen is meggyőződni azon a júliusi lakossági fórumon, melyen a befektetők tájékoztatták a közvéleményt az ügyek jelenlegi állásáról, illetve ahol próbálták meggyőzni a polgárokat kétségeik megalapozatlanságáról. A fórum kishíján már az első perceiben botrányba fulladt, ugyanis a helyiek, miután értesültek arról, hogy müyen sok kedvező hatást gyakorol egy ilyen széntüzelésű erőmű a környezetére, azt javasolták a befektetőknek, hogy akkor építsék meg azt a saját lakóhelyük szomszédságában. A vitát gyakran kísérte bekiabálás, dobolás és füttyszó, főleg olyan kijelentések után, hogy „az Európa Unió szerint a jövő a széntüzelésű erűműveké”, illetve „ha megépül az erőmű, az autópálya is eléri Tőketerebest”. A hangoskodókat az sem hatotta meg, amikor az egyik hivatalnok úgy érvelt, hogy azért kellene meghallgatni indokait, mert ő tíz órát utazott Pozsonytól idáig egy olyan gépkocsiban, melyben ötven fokos hőség volt... Az elmondottak alapján talán nem meglepő, hogy a város vezetői a környezetvédelmi minisztériumhoz nemrégiben eljuttatott állásfoglalásukban úgy vélekedtek, nem értenek egyet azzal, hogy a projekt a településükön a jelenlegi formájában megvalósuljon. Magyarországon talán elsőként Szamosvögyi Péter, a Tőketerebestől mindössze húsz kilométerre lévő Sátoraljaúj(Szabó Bernadett felvételei) hely polgármestere fogalmazta meg aggályait az erőmű építésével kapcsolatban. Az Észak-Magyarország című napilap által szervezett fórumon elmondta, a beruházással kapcsolatosan levelet írt szinte az összes közjogi méltóságnak és az ügyben illetékes hivatalos szerveknek, melyben arra kérte őket, kísérjék figyelemmel a tőketerebesi erőmű körüli történéseket. A tanácskozáson jelen lévő Vécsi István, az MSZP parlamenti képviselője javasolta a hegyközi, a hegyaljai és az alsó-bodrogközi települések polgármestereinek, hogy kezdjenek aláírásgyűjtésbe a szlovákiai beruházás megvalósítása ellen. Hörcsik Richárd, Fideszes ország- gyűlési képviselő hagsúlyozta, a tiltakozással nem a szlovák-magyar viszonyt szeretnék rontani, egyszerűen a mintegy 200 ezer lakosú régió érdekeit kívánják védelmezni. Koncz Ferenc, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés alelnöke úgy fogalmazott: „A tőketerebesi hőerőmű kérdése nem kizárólag szlovák vagy magyar ügy, ugyanis a határ nem szab határt a a környezetszennyezésnek”. Sólyom László magyar köztársasági elnök a köztelevízió Szólás szabadsága című műsorában nyilatkozva elmondta, a Tőketerebesre tervezett erőmű felépítése ellen a tőle megszokottnál is erőteljesebben fog fellépni. Szándékában áll erről a kérdésről tárgyalni a szlovák államfővel, európai uniós kapcsolatait is latba vetni, és demonstratív módon, ahogy a Zengőt megmászta, ezt a helyszínt is bejárni. A tőkeretebesi hőerőmű látványterve szép. Az Észak-Magyarország című napilap által szervezett találkozóra a Fidesz és az MSZP parlamenti képviselői is eljöttek (a kis képen) Egy ideje már a szlovákiai és a magyarországi média is figyelemmel kíséri annak a 38 milliárd koronás tervezett kelet-szlovákiai beruházásnak az ügyét, melynek „megálmodói” a régióban 350 új munkahely létrehozását ígérik. A hírek szerint a kassai székhelyű Csehszlovák Energetikai Részvénytársaság (CES) Tőke- terebesen szeretné megépíteni Szlovákia legnagyobb széntüzelésű erőművét. LECZO ZOLTÁN Az üzemben három, egyenként 240 megawatt telesítményű szén- tüzelésű blokk, valamint egy 165 megawatt teljesítményű gázüzemű blokk termelne villanyáramot. Az építési munkálatok, melynek során állítólag ezerötszáz ember jutna munkalehetőséghez, a jövő év második felében kezdődnének el, az első próbaüzem 2011-ben lenne. A hőerőműben háromszázötvenen dolgoznának, és ez - a komoly munkanélküliséggel küzdő keleti tájakon - a tervezett beruházás megvalósításának egyik legvonzóbb indítéka lehet. A tőketerebesi hőerőmű építésének ellenzői azzal érvelnek, hogy az üzem 163 méter magas kéményeiből évente 4 millió tonna szennyezőanyag jutna a légkörbe, melynek nagy része, az uralkodó szélirány miatt, a szlovák-magyar határ túloldalán lévő Tokaj-hegyaljai borvidék térségébe kerülne. Környezetvédők ugyanakkor vitatják annak a nemrégiben elkészült tanulmány adatainak a hitelességét is, melyekből az derül ki, hogy a CEZ erőműve nem károsítaná jelentősen a környezetet. Egyesek felteszik a kérdést, miért kell szén- tüzelésű blokkokat építeni egy olyan régióban, melynek közelében semmiféle ásványi lelőhely nincs, ellenben viszonylag gazdag madárvédelmi és tájvédelmi körzetekben? Az itt élők azt sem értik, hogyan lehetséges, hogy a be- fektetőloiekTőketerebes mellett, a „zöld mezőben” megéri egy teljesen új erőművet felépíttetni, miközben a várostól alig néhány tíz kilométerre található, évtizedek óta üzemelő vajáni hőerőművet működtetni sem gazdaságos manapság? A járási székhely polgárai egyébként az üzem helyét sem tartják megfelelőnek, ugyanis azt az építtetők gyakorlatilag a városban, illetve annak közvetlen közelében jelölték ki. A befektetés ellenzői nemrégiben aláírásgyűjtésbe kezdtek, az íveket eddig több mint kilencezren írták alá. Az talán már csak „hab a tortán”, hogy a legnagyobb példányszámban eladott szlovákiai hetilap egyik legutóbb megjelent számában a tőketerebesi erőmű építése mögött álló társaság gazdasági hitelét A Tőketerebesen rendezett lakossági fórum kis híján botrányba fulladt elemzi, az egykori tagok által a múltban elkövetett, feltételezett visszaélések és törvénysértések kérdését is fölvetve. Arról, hogy a tőketerebesiek zc me nem igazán lelkesedik az ötle
