Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-25 / 170. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 25. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Hamé gyártja a Cigányszószt Pozsony. A Hamé Slovakia Kft. több éves bírósági huzavonát követően, pert nyert a Nestlé élelmiszeripari csoporttal szemben. Ezentúl csak a Hamé használhatja a Cigányszósz (Ci- kánská omácka) márkanevet. A Nestlének így az összes ilyen néven árusított termékét ki kell vonnia a szlovák piacról. (SITA) Nem jönnek a cseh turisták Prága. A szlovák korona erősödőse elriasztja a cseh turistákat - derül ki a Mag Consulting elemzéséből. Júliusban már 86 cseh koronát kértek 100 szlovák koronáért, ami 10 cseh koronával több, mint egy évvel korábban. Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy idén még kevesebb turista érkezik hozzánk a nyugati szomszédunktól. A visszaesés ugyanakkor már tavaly beindult, hiszen 2006-ban már csak 550 ezer cseh turista érkezett hozzánk, ami 30 százalékkal kevesebb 2005-höz képest. (TASR) Az Austrian Airlines a legjobb Bécs. A Capital német üzleti magazin olvasói körében, az idén készített felmérés alapján az Austrian Airlines-t választották az év Legjobb Légitársaságává Európában. Az Austrian Airlines minden kategóriában előkelő helyen szerepelt: az ár-teljesítmény, az ülések kényelme, ill. a törzsutas program kategóriákban második helyet ért el, míg a szolgáltatás, étkeztetés és pontosság kategóriákban messzemenően maga mögött hagyta vetélytársait. Összességében az Austrian Airlines a Swiss légitársasággal együtt Európa legjobb légitársasága lett. (MTI) Maradhat az alapkamat Pozsony. A szlovák jegybank e hónapban várhatóan nem változtat az alapkamaton - vallja a hazai piaci elemzők többsége. Mindezt azzal magyarázzák, hogy az Európai Központi Bank szeptemberben 4 százalékról 4,25 százalékra emelheti az alapkamatját, vagyis a szlovák alapkamat kiegyenlítődne az eurózónással. A CSOB elemzője, Silvia Cecho- vicová még tovább megy, az állítva, hogy a szlovák jegybank akár az év végéig nem nyúl az alapkamathoz. A szlovák központi bank jövő keddi ülésén dönt a kamatszintről. (SITA) Világszerte hiány van uránból Párizs. Az atomenergia fel- használása, az atomerőművek építése reneszánszát éli csaknem világszerte a hagyományos energiahordozók mértéktelen drágulása miatt, az atomenergia-ipart azonban átmenetileg üzem- anyaghiány korlátozza. Az uránkereslet idén várhatóan több mint ezer tonnával meghaladja a kínálatot a világon, és jövőre 1700 tonnás hiány várható, a kanadai Desjardins Valeurs Mobili- eres piacelemző cég számítása szerint. Az urán szerződéseken kívüli középárfolyama jelenleg kanadai fontonként (0,453 kg) 130 dollár. 2001-ben ugyanakkor 7 dollár körül volt az ár. (MTI) Egyre népszerűbb az e-banking Pozsony. Szlovákiában egyre nagyobb az érdeklődés az internetes és egyéb elektronikus banki szolgáltatások iránt. A legnagyobb hazai pénzintézet, a Szlovák Takarékpénztár ügyfelei az idei első félévben kétszer annyi tranzakciót bonyolítottak le elektronikus úton, mint klasszikus módon. Egyre több az elektronikus banki szolgáltatásokat igénybe vevők száma is. Idén ennek az előnyeit 100 ezerrel többen használták ki, mint tavaly. Míg egy ével ezelőtt 320 ezer online ügyfele volt a banknak, mára ez 416 ezerre nőtt. A pénzintézet automatáinak a száma 564 ezerre nőtt. (SITA) Zöldjelzés a német vasutaknak Berlin. A német kormány szabad utat adott a német államvasutak (Deutsche Bahn) régóta halogatott, részleges privatizációjának. Az állam a társaságban lévő részesedéséből először 25%- ot tervez eladni, hosszabb távon 49%-ot, a tervet azonban a parlament mindkét házának még jóvá kell hagynia. Európa legnagyobb vasúttársaságának privatizációja régóta szóbeszéd tárgya. A privatizációt az késleltette, hogy attól tartottak: a magánosítás miatt romlik majd a szolgáltatás színvonala, és tartottak az áremelkedéstől is. Mára a Deutsche Bahn az utolsó nagyértékű állami tulajdon Németországban. (MTI) MAI VALUTAARFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _____________Árfolyam EM U-euró 33,053 Lengyel zloty 8,787 Angol font 49,266 Magvar forint (100) 13,432 bruttó hazai össztermékhez (GDP) Cseh korona 1,172 Horvát kuna 4,601 képest a visegrádi országokban az Bolgár leva 16,898 Román lel 10,589 eurózóna tagállamainak a harmaJapán jen (100) 19,753 Svájci frank 19,853 dát sem éri el. Szlovákia ezen belül Kanadai dollár 22,866 USA-dollár 23,890 is az utolsó helyen kullog. A Symsite Research piackutató társaság elemzése szerint tavaly a visegrádi országok közül a legtöbb hitelt MaVÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint gyarországon vették fel, ahol az eladósodottság GDP-hez viszonyított Volksbank 32,05-34,05 23,05-24,71 1,15-1,21 12,77-14,07 aránya 21%-os volt. Nálunk ez alig OTP Bank 32,25-33,93 23,26-24,55 1,15-1,20 12,93-13,92 haladja meg a 15%-ot, miközben Postabank 32,09-34,01 23,09-24,69 1,14-1,20 11,63-15,23 az eurózóna országaiban eléri az Szí. Takarékpénztár 32,23-33,88 23,25-24,47 1,14-1,21 12,83-14,03 55%-ot. Szlovákia a dinamikus Tatra banka 32,25-33,97 23,31-24,55 1,14-1,20 12,89-13,95 gazdasági növekedés ellenére az Dexia Banka 32,19-33,91 23,27-24,51 1,14-1,20 13,08-13,78 elmúlt években e tekintetben nem Általános Hitelbank 32,24-33,96 23,30-24,54 1,14-1,21 12,92-13,92 is közelített az eurózónás orszáAz első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) gokhoz. Míg nálunk 2003 és 2006 között 7,7 százalékpontos volt a növekedés, az eurózónában elérte Az elmúlt napok aszályos időjárása miatt a ténylegesen betakarított gabonamennyiség kisebb lesz a vártnál Drágább kiflihez drágább tej dukál Pozsony/Budapest. Az idei termés rosszabb lesz a június végén előre jelzettnél, emellett a magyarországi gabona-felvásárlók is felhajtják az árakat. Napjainkban a kenyérbúza világpiaci ára új csúcsokat döntöget, ezért néhány héten belül nálunk is drágulhat a liszt és a péksütemény. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFGOGLALÓ A statisztikai hivatal június végén még azt jelezte, hogy idén a kalászos gabonafélékből várhatóan 3,098 millió tonnát takarítanak be, ami 7,6%-kal lesz több, mint tavaly. Azonban Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselője lapunkat úgy tájékoztatta, hogy az elmúlt napok aszályos időjárása miatt a ténylegesen betakarított mennyiség kisebb lesz a vártnál. Nálunk még az aratás javában tart, ezért nehéz megjósolni a végeredményt. A gabonaárak alakulásáról viszont beszélhetünk. Peter Mocka, az oroszkai (Lévai járás) malom igazgatója szerint mindeddig nyomottak voltak a hazai péksüteményárak, ám mindez megváltozik. Eddig a gépeket, berendezéseket, a trágyát európai árakon vásárolták a farmerek, míg a gabonát hazai, azaz alacsony áron adták tovább, ám az európai uniós tagság révén végre a gabona árszintje is euróIdén elszállnak a gabonaárak. A drágulás pedig begyűrűzik a péksütemény, a hús és a tej árába is. (Pavol Kroslák felvétele) pai lesz. Mocka szerint tavaly a kenyérbúza tonnájáért 3600-3800 koronát adtak, napjainkban viszont már 5000-6000 korona között mozog a vételár. Főleg a magyar gabonakereskedők felvásárlásai befolyásolják a piacot, akik a dél-szlovákiai régiókban 5400 korona feletti összeget kínálnak a búzáért. Ezt a tényt Stanislav Nemec is megerősítette lapunknak, aki hozzátette, a magyar felvásárlók nyíltan hirdetik ajánlataikat, amelyek kedvezőbbek a hazaiaknál. Ez nem csoda, hiszen déli szomszédunknál legalább 20%- kal drágul a liszt ára, emellett az e héten befejeződött országos aratás kedvezőtlenül zárult. Nem lett meg ugyanis a tervezett 4 millió tonna, ehelyett 3,7 millió tonna termést sikerült idén betakarítani a kalászos gabonafélékből. A kedveződen képhez még a nemzetközi agrárpiacokon tapasztalható áremelkedés is társul. Jobb, ha lélekben felkészülünk arra, hogy tartósan drága marad az élelmiszer. Marian Uhrík, a hazai Takarmánygyártók, Raktározók és Kereskedelmi Társaságok Szövetségének (ZVKSOS) elnöke már korábban közölte, nem mi alakítjuk az árakat, a piac globális, ezen belül különösen az európai uniós árszint (főleg a lengyel, az olasz és dél-német) a döntő. A felsorolt tényeket összegezve tehát nem meglepő, hogy a liszt és a kifli ára, ha kúszva is, de érezhetően emelkedik. Idén márciusban még 6 korona környékén mozgott 1 kiló liszt vételára, ez napjainkban 9-11 korona között alakul, ősztől pedig felkészülhetünk a 12 koronára is. A nagy üzledáncoknál a közönséges kifli darabja tavaly még 1 korona volt, napjainkban már 1,30-1,50 korona, sőt esetenként még több. Ez az aratást követően tovább emelkedhet. A hazai pékszövetség az év második felében 10-15%-os drágulást helyezett kilátásba, azonban az üzledáncok csupán 5-7%-o- sat tartanak elfogadhatónak. A soha nem látott gabonaárak hamarosan az állattartók takarmányköltségeiben is jelentkeznek. Ezért a húsipar is nehéz ártárgyalásokra készül: a magyarországi feldolgozók legalább 10-12%-ot emelnének, a baromfisok pedig legutóbb azt jelentették be, hogy 6- 8%-kal többet szeretnének kapni termékeikért. A költségek drámai megugrását a tehenészetek sem ússzák meg, ezért déli szomszédunknál rövidesen drágul a tej. A bajba került iparágak sorába legutóbb a konzervcégek iratkoztak fel. Mivel egységes piacon élünk, a felsorolt magyarországi problémák vagy rövidesen begyűrűznek hozzánk is, vagy máris éreztetik hatásukat. Az utóbbira példa, hogy a hazai takarmánygyártók szövetsége már július derekán arra figyelmeztetett: az egyre többe kerülő takarmánykeverékek miatt a haszonállatok tartása mára ráfizetésessé vált. Úgy tűnik, minden várakozás, jegybanld biztatás ellenére nehéz lesz féken tartani az inflációt, ami az euró 2009-es bevezetése miatt létfontosságú, (shz, P, t) A 35 évnél fiatalabbak továbbra is 30 évre vehetnek fel hitelt, az éves kamat pedig 2 százalékos lesz Módosítani akarják az állami lakástámogatást UJ SZO-ÖSSZEFOGLALO Pozsony. A 35 évnél fiatalabbaknak nyújtott kedvezmények és a bérlakásépítés kiemelt támogatása továbbra sem változik, ezzel együtt azonban több módosításra is fel kell készülnünk - derül ki az építésügyi tárca által előterjesztett kormányrendelet-tervezetből, ami az Állami Lakásfejlesztési Alapról (SFRB) szóló törvényt pontosítja. A tervezetet - amely a lakásfejlesztési alap támogatásainak a mértékét, és a támogatottak körét határozza meg - az építésügyi tárca a hét elején bocsátotta tárcaközi egyeztetésre. Javaslatuk szerint a lakáshoz jutáshoz nyújtott állami hitelt a magánszemélyek számára legfeljebb 20 éves futamidőre kínálják, miközben az éves hitelkamat 3,5%- os lesz. Egy-egy lakásra legfeljebb 1,1 millió koronás hitelt nyújtanak majd, az állam által folyósított kölcsön azonban nem haladhatja meg a lakás beszerzési árának a 80%-át. A társaságoknak nyújtott hitelek ebben a kategóriában csupán a kamatok esetében különböznek, az éves kamat ugyanis ez esetben 5%- oslesz. Egészen más megítélés alá esnek a 35 évnél fiatalabbak, számukra ugyanis kedvezőbb feltételek mellett nyújtanak hitelt. A fiatalok 30 évre vehetnek fel hitelt, az éves kamat pedig 2%-os lesz. Az állam által folyósított kölcsön ugyan számukra sem haladhatja meg a lakás értékének a 80%-át, a hitel felső határa azonban esetükben 1,5 millió korona lehet. Ha már megházasodtunk, az sem probléma, ha 35 évnél idősebbek vagyunk. Ha a házastársunk még 35 évnél fiatalabb, akkor a fiataloknak járó kedvezményes kölcsönt vehetjük fel. Ha családi házat szeretnénk építeni, az alaptól 30 éves futamidejű, évente 3,5%-os kamatozású hitelt igényelhetünk. A hitel nem haladhatja meg az 1,1 millió koronát, miközben a ház értékének a 80%-ára nyújtanak kölcsönt. A társaságok számára ez esetben 5%-os az éves hitelkamat. A gyermekotthonból kikerülők számára a ház- vagy lakásvásárlásra 30 éves futamidejű, 1%-os éves kamatozású hitelt kínálnak. Számukra a lakás vagy a ház teljes vételárára nyújtanak hitelt, ez azonban nem haladhatja meg az 1,5 millió koronát, (mi, s) A futamidőnél később visszafizetett hitelek aránya a 2005-ös 5,3%-ról tavalyra 3,2 százalékra csökkent Régiónk legkevésbé eladósodott polgárai vagyunk UJ SZO-OSSZEFOGLALO Pozsony. Szlovákiában ugyan egyre kevésbé félünk a hitelfelvételtől, a kölcsönök szempontjából azonban továbbra is sereghajtók vagyunk még a régiónkban is. A laA V4-ek és az EU 12 országainak hitelnyújtása (a GDP %-a, 2003 és 2006 között) 2003 12004 12005 ■ 2006 47,2 49,1 52,3 55,1 ö 9,1 n.»14’4 u*17’8 H016t9!I H'013-hÉ 12’2 " Mm ■■ MM II . II 21,1 : í M l I ■ | H Szlovákia Csehország Lengyelország Magyarország EU12 a 7,9 százalékpontot. A Symsite Research szerint ennek megfelelően Szlovákiában egyelőre nem okoz nagyobb problémákat a hitelek visszafizetése sem.-A szlovák jegybank elemzése szerint a futamidőnél később visszafizetett hitelek aránya a 2005-ös 5,3%-ról tavalyra 3,2%-ra csökkent. A Trend Analyses szerint a legtöbb nehezen behajtható hitellel a Szlovák Takarékpénztárnak kell megküzdenie. Szlovákia legnagyobb bankjánál az ún. rossz hitelek 2,5 milliárd koronát tesznek ki. (TASR, mi)
