Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-21 / 167. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 21. www.ujszo.com Irena Pavlásková legújabb filmje izgalmas alaphelyzetet vázol fel, de fokozatosan ellaposodik Sértett nő macsóbőrben Negyedikfilmjétkészítette el többéves kihagyás után Irena PavláskováAfenevad (Bestiái) címmel. Korábbi, a SzolgaidőésazAdósságokide- je című, szarkasztikus munká- inis-mindenekelőttazlvana Chylková által életre keltett fi- gurahisztérikusviselkedésé- nekfókuszbaállításával-erő- sen érződött a női identitás jelenvalósága. Afenevadramég inkább jellemző a női lélekki- töréseinekdominanciája. TALLÓSI BÉLA A forgatókönyv a sikeres írónő, Barbara Nesvadbová regénye alapján készült. Ezért sem lehet véletlen Elfriede Jelinek Nobel-dí- jas osztrák írónő nevének emlegetése a film elején. És azért sem, mert a Jelinek-mű alapján Michael Haneke rendezésében készült, zajos vihart kavart mozgóképre, A zongoratanárnőre emlékeztető, sokat sejtető alaphelyzetből indul a cseh opus is. Sajnos a sejtések nem igazolódnak be, a kezdeti képsorokban az ígéretes erőből felgerjesztett feszültség nagyobb füsttel robban és száll el, mint amilyen lánggal éghetne, ha a rendezőnő a film felénél a lélektani drámából nem váltana műfajt, és a film nem laposodna puszta komédiává. A korábbi Pavlásková-mozgó- képek nagyító alatt azt boncolgatták, milyen mértékben képes az ember elfogadni a másiktól - a szeretett lénytől - a rosszat, a kiszolgáltatást, a megalázást, a lélekbe tiprást. A rossz kölcsönhatásának maximális élvezettel történő megélése volt a lélektani boncolgatás irányvezetője: az együvé tartozó két lény extrémitásainak elfogadása, illetve a másik uralkodó hajlamával való azonosulás. Hasonló kiindulási helyzetből startol ez az újabb produkció is - és megint csak nem véletlen a Jelí- nek-asszociáció. Karolina (Danica Jurcová, cseh szinkronhanggal) a csinos, sikeres fiatal főiskolai hallgató, aki metakommunikációs tanfolyamokat vezet menedzserek számára, belebotlik a titokzatos Alexba (Karel Roden), akinek egyik szülője osztrák, a másik cseh, és szigorú nagypolgári katolikus légkörben nevelkedett. Karo- lináéknál a liberalizmus volt a vezérelv a nevelésben. Már ennek a két világnak, két gyökérnek a találkozása egyféle szadomazo praktika. Alex titokzatos. Azonnal letiporja a liliomot, ágyba viszi a lányt, akiben a párnák közt azon melegében fellobban az igaz szerelem lángja a nagy Ő iránt. Alex viszont eltűnik, napokra. Amikor hosszabb idő után felbukkan újra, mellbevágó ajánlattal áll elő. A lányt olaszországi nyaralásra invitálja. Titka van a fiúnak, érezni, valami nagyon álságos dologgal fog előrukkolni... valami hasonló, lesújtó villámokat ígérő ború sejlik fel a kockák mögött, mint a Harold Pinter műve alapján forgatott Idegenek Velencében című olasz játékfilmben. A ború azonban hamar derűvé változik, eltűnnek a viharfelhők, átugrunk egy meg nem oldott gubancot, s megkezdődik egy páva- tollakkal telitűzdelt parodisztikus komédia, amelyben Karolina bosszút forral a férfinemen. Izgalmas ponton vált műfajt a film. Sajnos az előbb említett gubancot nagyon gyorsan átugorja, s nem is tér vissza hozzá többé. Alex ezzel a ki nem bontott gubanccal kiesik a képből, pedig ez az a helyzet, amellyel még robbantani lehetne: az ő énje és személyiségének boncolgatása tehetné a folytatást érdekessé. Kiderül ugyanis szép finoman, hogy Alex azt az időt, amelyet nem Karolinával tölt, egy mutatós baráttal múlatja. Egy titokzatos régi ismerőssel, akinek Alex már az olasz tengerparton is osztott lapot, s nemcsak egy kártyaparti idejére. Karolinát nem is zavarja, hogy Alex intim megvilágításban kártyázik az Adoniszként egy szál alsóban elnyújtózó baráttal. Azt azonban már kevésbé tudja megemészteni, hogy Alex oldalán egy előkelő nagypolgári hölgy is felbukkan. Ezt a szerelmi négyszöget már nem tudja lenyelni. Női büszkeségét, önérzetét bántja, hogy nemcsak egy fiúval, még egy nővel is osztoznia kell Alexen. Úgy dönt, vált, a gyöngéd női arcra felölti a macsó fenevad maszkját, és kieresztett éles karmaival szétmarcangolja a férfiakat. Elnyomja az érzelmeit, s a végzet asszonyaként átgázol minden hímen. Macsó vérmérséklettel, magatartással, számító közlekedéssel, manipulativ támadással behúzza a csőbe a teremtés koronáit, és kibabrál velük: pofára ejti őket. A kapcsolatból elveszi, ami jó, a testi élvezetet, a férfit pedig otthagyja sebzett, pőre lélekkel. Az, amit naiv egyetemi csoporttársával (Kristóf Hádek) művel, egyenesen kiakasztó. S az eredmény? Erotikával megtöltött elnyújtott helyzetek, humorral fűszerezve. Karolina a macsó fenevad pózában is megbukik: nő marad, kiszolgáltatott, lelkileg kifosztott, érzelmileg megrövidített. Nincs új a nap alatt. A fene nagy hímek nyálukat csorgatják a virtuális erotikát élvezve, a fene nagy feministák meg éppen emiatt nyalogatják továbbra is a sebeiket. A feldobott nehéz kő lezuhan, és nem eredményezi a várt földrengést. Nincs kimozdulás. „Palackposta" a somorjai zsinagógában - Kiss Csaba és Suzanne üzenete a jövő nemzedékek számára Befalazták lapunkat Július 14-i számunkban adtunk - hírt arról, hogy megújul a somorjai zsinagóga, s már javában folynak a külső falak helyreállítási munkálatai, amelyek a tervek szerint augusztus végére fejeződnek be. A napokban e mail érkezett Kiss Csabától és Suzanne-tól, akik a zsinagóga falai között működtetik az At Home Galleryt. Arról értesítettek bennünket, hogy az Új Szó július 14-ei számát „palackpostaként” a zsinagóga falában helyezték el, üzenetként a jövő nemzedékek számára. Lapunk egy példányát tehát ezentúl a zsinagóga falában őrzi az idő. Mindezt fény- képfelvétellel is dokumentálta Kiss Csaba, amelyetmostközreadunk. Mi csupán annyit kívánunk, hogy ez a jövőnek szánt „palackposta” minél később kerüljön újra napvilágra, mert ez azt fogja bizonyítani, hogy a Marek Dolník vezette restaurátorcsapat jó munkát végzett, és sokáig nem lesz szüksége újabb restaurálásra a Csallóköz egyetlen fennmaradt zsinagógájának, amely mára a művészetek otthonaiéit, (m) (Kiss Csaba felvétele RÖVIDEN Mao Ce-tungról forgat Robert De Niro Hollywood. Mao Ce-tungról készül filmet forgatni Robert De Niro. A történelmi dráma Roy Rowan újságíró visszaemlékezésein alapul majd. Rowan hosszabb időt töltött Kínában, jelen volt, amikor 1949-ben kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. Az újságíró maga is részt vesz a film előkészületeiben. A filmben az újságíró és kínai tolmácsa között szövődött szerelem is helyet kap. (MTI) Magyar filmek Edinburgh-ban Három magyar filmet is beválogatott a szakmai zsűri Nagy-Bri- tannia egyik legszínvonalasabb filmes mustrájára, az Edinburgh International Fűm Festival programjába: Tarr Béla legújabb alkotását, A londoni férfit, Goda Krisztina Szabadság, Szerelem című filmjét és Mészáros Péter Kythera című alkotását. A skóciai fővárosban augusztus 15. és 26. között várják a mozi szerelmeseit a fesztiválra. (MTI) PENGE Hizsnyai Zoltán legszebb versei AB-ART, Pozsony, 2006 Milyen szép is szembesülni egy jelentős költői életmű eddigi teljesítményeivel, követni az időbeli módosulások elágazásait, az egymás után következő versek összehangzó és széttartó poétikai jellemzőit! Az ilyen összefoglaló jellegű verseskötetek tulajdonképpen „szépirodalmi irodalomtörténetek” is, hiszen egy tágabb korszak jelenik meg bennük és általuk, s az egyes alkotások nemcsak önértéküknél fogva, hanem az életműben elfoglalt helyük miatt is olvashatóak és értelmezhetőek. A Csehy Zoltán válogatásában és utószavával megjelent kötet ezen túl arra is rákényszeríti olvasóját, hogy - akár akaratlanul is - a magyar irodalom vonatkozó korszakának más fontos lírai teljesítményeivel is összehasonlítsa a Hizsnyai-verseket. A korai Hizsnyai-versek leginkább a Weöres Sándor- és József Attila-életmű továbbításainak látszanak, egyjól látható ne oavantgárd-(neo)szürrealista és egy igen erős önreflexiós réteg kíséretében. A csataterek harmóniája című versben például az önreflexió többszörös csavarát figyelhetjük meg: „a csupaszságodat vetkőzöd le / én már markolom // aztán én is levetkőzöm / a markom / a csupaszságom / egyetlen eltemet- hetetlen görcsbe ötlözünk”. Emellett az ún. történetmesélő verstípus jelenlétére is felfigyelhetünk, mint például a Bújócska című versben, amely a szexualitás első, félénk, majdhogynem értelmezhetetlen, gyermekkori megjelenését meséli el szinte másodpercről másodpercre. Milyen érdekes összehasonlítani ezeket a narratív lírai szövegeket Hizsnyai utolsó, Bárka és ladik (2001) című kötetének minimalista verseivel, a Négy közönséges napom ciklussal, amelyekben a lírai alany egy-egy napját meséli el óráról órára, percről percre, átbillentve a száraz és monoton dokumentáló szólamot lírai hanggá: „Nyolc óra négy perckor / elindultunk az iskolába a fiammal / Visszafelé újságot vettem / otthon belelapoztam aztán / lezuhanyoztam de már előtte / bekapcsoltam a számítógépet/ Kilenc óra tizenhétkor kisebb vitánk / támadt a műfordítás elméleti kérdéseiről”. De ugyanígy megvizsgálS Németh Zoltán kritikai rovata hatjuk az önreflexió előbb említett csavarait a Hizsnyai által életre keltett, megteremtett fiktív költőfigura, Tsúszó Sándor „identitáskölteményeiben” is: „Vetkőzz valómig, s öltöztess magadba. / Mi voltam én?! Voltam, aki leszek! / Legyél helyettem én, mert így - szavamra! - / magadat is könnyebben megleled.” Hizsnyai versei arról győzik meg olvasójukat, hogy költőjük szinte bármely verstípusban és témában képes emlékezetes teljesítményt nyújtani - Tsúszó-féle identitásversben éppúgy, mint bordalban, filozofikus hosszúversben vagy szonettkoszorúban. Ennek oka véleményem szerint a nyelvben van, a Hizsnyai által működtetett nyelv magas fokú teljesítőképességében. De talán ebben keresendő Hizsnyai Zoltán költészetének egyik nagy paradoxona is. Talán éppen azért, mert magas szinten szólal meg több lírai regiszterben is, ezzel tulajdonképpen elvágja saját útját egy valóban jól megkülönböztethető, a kortárs költészet egészétől élesen elváló, markánsan egyedi lírai nyelv lehetőségétől. A Hizsnyai Zoltán legszebb versei című kötet - ezt a gondolatot folytatva - talán éppen arra mutat rá, hogy ez a forrongó költői műhely még tele van ki- használadan lírai ötletekkel, perspektívával és lehetőségekkel. Szinte szétveti saját lírai energiáinak tömege. Értékelés: •••••••••O Karolina (Danica Jurcová), Alex (Karel Roden) és a titokzatos kapocs (Lukás Júza) (Képarchívum)
