Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-03 / 152. szám, kedd
Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 3. A magyarok lakta járásokban a legrosszabbak a demográfiai mutatók; itt a legkisebb a gyerekvállalási kedv Kevesebb házasság, több válás Pozsony. Egyre csökken a házasodási kedv, emellett egyre több a válás. A statisztikai hivatal összegzése szerint 2001-től 2004-ig fokozatosan emelkedett a házasságkötések száma, de azóta ismét csökken. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az 1930-as évektől számítva 2001-ben köttetett a legkevesebb házasság - mindössze 23 795. Tavaly ez a szám megközelítette a 26 ezret. Egyre későbbre tolódik ki az életkor is, amikor a fiatalok házasodnak. Az 1970-es években általában 20-22 évesen házasodtak, ma legtöbben már a harmincadik életévük körül házasodnak. 2001-ben a férjhez menő nők ádagéletkora 25 év volt, a nősülő férfiaké 28, tavaly már 27, illetve 31. Régiónként elég jelentős eltéréseket mutat a statisztika. Tavaly a legtöbb házasság Epeijes megyében köttetett, 4300. A legkevesebb a magyarok által is lakott megyékben: a nagyszombatiban (2613), a besztercebányaiban (2690) és a nyitraiban (3057). Milan Olexa, a statisztikai hivatal demográfiai osztályának igazgatója szerint mind a házasodási, mind a gyermekvállalási kedv Dél-Szlovákiá- ban a legkisebb. Hosszú évek óta nő viszont a válások száma. 2006-ban több mint 14 ezer válást mondott ki a bíróság. 2005-höz képest ugyan 339- cel kevesebb válókeresetet nyújtottak be, ám 90 százalékuk válással végződött, ez 10 százalékkal több, mint az előző évben. Dél-Szlováki- ában a válások száma is magasabb, mit az ország más területem. A pozsonyi régióban volt tavaly a legtöbb válás (1917), ezután következik a besztercebányai és nyitrai, mindkét megyében valamivel több mint 1700 házaspár vált el. (sán) Házasságkötések és válások száma Szlovákiában Év Házasságkötés Év Válás Egyre kevesebben házasodnak és egyre többen válnak. Tavaly közel 26 ezer pár kelt egybe és 74 ezret választott szét a bíróság (Illusztrációs felvétel, Miroslava Cibulková) Miroslav Lajcák egy évig tölti be a posztot Új boszniai főképviselő MT1-H1R Szarajevó. Tegnap hivatalba lépett Miroslav Lajcák, az ENSZ új boszniai főképviselője, a szlovák diplomata a német Christian Schwarz-Schillinget váltja a tisztségben. Lajcák egy évig, jövő júniusig tölti be ezt a tisztséget, akkor a nemzetközi közösség által delegált főképviselői poszt megszűnik, helyére az Európai Unió képviselője lép. A 44 éves Lajcák előzőleg tokiói es belgrádi nagykövet volt. Javier Solana, az EU külpolitikai főképviselője mellett montenegrói közvetítőként dolgozott, az egykori jugoszláv tagköztársaság Szerbiából 2006-ban történt kiválásáig. A boszniai háborút (1992- 1995) lezáró daytoni megállapodás értelmében a nemzetközi főképviselő teljhatalommal rendelkezik, törvényeket fogadtathat el és megválasztott tisztségviselőket meneszthet. 2008-ban és 2009-ben is lesz emelés 10 koronával drágul a cigi ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jövőre újra radikálisan drágulnak a dohánytermékek. A pénzügyminisztérium még nagyobb adóterheket tervez kivetni erre a termékcsoportra. Egy szál cigaretta adótartalma most 1,10 korona, jövőre már 1,36 korona lehet - és akkor még nem említettük a szokványos, 19%-os általános forgalmi adót. Ha a kormány és a parlament is bólint az elképzelésre, januárétól a most 50 koronába kerülő doboz cigaretta jövőre 60-ba, a 80 koronás pedig 92-be kerülhet - feltéve, ha a dohánygyártók nem módosítják árpolitikájukat. Az egyre dráguló cigaretta EU- tagságunk következménye. Az uniós norma értelmében 2009januárjától 1000 szál cigaretta után 64 eurónyi (mostani árakon 2170 korona) adónak kell befolyni az államkasszába. A pénzügyminisztérium előzetes számítása szerint még a cigarettásdobozonkénti 10 koronás árugrás sem elég ahhoz, hogy megfeleljünk ennek, vagyis 2009-et szintén a dohánytermékek drágulásával kezdjük. Ellenben, ha a korona tovább folytatja erősödését az euróhoz viszonyítva, a 2009- es adóemelés már minimalizálható, esetleg az olcsóbb cigaretta- márkák esetében ettől el is tekinthetnek. Tavaly az állam 11,4 milliárd koronányi bevételre tett szert a dohánytermékek jövedéki adójából, a további adóemelés további 1,2 milliárdos bevételt jelent. Tegyük hozzá, minden egyes árugrás nagy lökést adott a keletről jövő dohánycsempészetnek, vagyis jövőre a 2008 januáijától működő szlovák-ukrán schengeni határt máris komoly próbatételnek vethetik alá. (P, só) Hódít az alternatív családmodell - a tavaly született gyermekek negyedének nem házasodtak össze a szülei A gyerekhez már nem szükséges a házasság ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az elmúlt 15 évben jelentősen csökkent a születések száma, emellett egyre több gyerek nem hagyományos, teljes családban nevelkedik. Ebben nemcsak a válások játszanak szerepet, hanem például az, hogy egyre több pár neveli közös gyermekét úgy, hogy nem házasodik össze. A Népességkutató Központ adatai szerint 1991-ben a 78 948 újszülött közül 7029 nem családba született, tehát alig kilenc százalék. Tavaly mindössze 54 122 gyermek született, 14 888-nak nem voltak összeházasodva a szülei (27,5 százalék). A szaknyelv kohabitációnak nevezi az ilyen típusú családmodellt, az együttélésnek ezt a formáját - amely annak ellenére, hogy Szlovákia még mindig a konzervatívabb családtervezési, családalapítási szokásokkal rendelkező országok közé tartozik - társadalmüag egyre elfogadottabbak. Néhány évtizede a fiatalok előtt nem is nagyon volt más családmodell, mint a házasság. Húsz-harminc éve a környezete sok esetben még megbélyegezte azt a nőt, aki egyedülállóként, leányanyaként vállalt gyereket, ma ez már nem vált ki megbotránkozást, a partneri, házasságlevél nélküli együttélés pedig szinte teljesen elfogadott forma. Boris Vano, a Népességkutató Központ vezetője szerint az ilyen együttélés az életstílus részévé válik, a társadalom tolerálja, sőt nálunk az ilyen lazább partneri kötelékek általában ideiglenesek, és idővel a két fél összeházasodik. Zuzana Podmanická, a Statisztikai Hivatal demográfiai osztályának vezetője szerint leginkább szociális okai vannak, hogy a fiatalok várnak a családalapítással. Pszichológusok úgy vélik, a gazdasági-szociális okokon kívül a megváltozott életstílus és értékrend is az oka, hogy egyre kevesebben, és főleg egyre későbbi életkorban házasodnak: a fiatalok utaznak, külföldön dolgoznak, megpróbálják megteremteni a családalapításhoz, gyermekneveléshez szükséges anyagi hátteret, ez felelősségérzetre is vall. A Statisztikai Hivatal adatai szerint 100, gyermekeit egyedül nevelő nőből 88 leányanya, 11 elvált és egy özvegy. Zuzana Podmanická szerint a házasság nélküli együttélések számának növekedése európai trend. Vannak országok, ahol jóval magasabb az ilyen kapcsolatok száma, mint nálunk. Svédországban vagy Észtországban a gyerekek több mint 50 százaléka nem házasságban születik, Izlandon a gyermeket nevelő nők 63 százaléka leányanya. Csehországban tavaly az újszülöttek 34 százalékának szülei nem házasodtak össze. A konzervatívabb Dél-Európában az ilyen „alternatív” együttélés ritkább, (sán, sm) Jövőre 12,6 milliárdos bevételre tehet szert az állam a dohánytermékek jövedéki adójából (Pavol Funtál felvétele)
