Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-16 / 162. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 16. www.ujszo.com RÖVIDEN Szabó Magda Cévennes-díjas lett Párizs. Katalin utca című művéért Szabó Magda kapta meg a leg­jobb európai regény jutalmazására alapított (20 ezer eurós díjazású) Cévennes-díjat, amelyet idén először ítéltek oda Franciaországban - adta hírül pénteki számában a Le Monde című párizsi napilap. A dél- franciaországi Ales-Cévennes Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Francis Cabnat kezdeményezésére született díj nyertesét bonyolult döntési folyamat révén határozták meg. Az Európa Tanács 46 orszá­gában alkotó 86 szerző regényei közül tíz független franciaországi könyvesbolt terjesztette fel azt a 11 alkotást, amelyek közül a nemzet­közileg elismert írókból és könyvkiadókból álló szakmai zsűri kivá­lasztotta Szabó Magda művét, (mti) Sophia Loren mint Erzsébet királyné Milánó. Sophia Lorennel dolgozik együtt Krzysztof Zanussi len­gyel rendező, akinek ezzel régi álma valósul meg. A film Hedvigről, Nagy Lajos magyar király és Erzsébet királyné lányáról, Lengyelor­szág királynőjéről, Litvánia nagyhercegnőjéről szól, akit 1997-ben avatott szentté II. János Pál pápa, azóta ő a királynők és az Európai Unió védőszentje. „A királynő kulturáltsága, intelligenciája révén több mint hét évszázaddal ezelőtt létrehozta az Európai Unió elődét, egy soknemzetiségű, sok kultúrájú és sok vallású országot” - mondta a rendező. Sophia Loren Erzsébet királynét személyesíti meg. (m) Rajtol a Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja Új kezdeményezés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Budapest. Sajtótájékoztatón ér­tékelte Gémesi Ferenc, a Magyar Miniszterelnöki Hivatal külkapcso- latokért és nemzetpolitikáért fe­lelős szakállamtitkára a megújult nemzetpolitikai intézményrend­szer egyéves tevékenységét. A hivatal részeként működő Nemzetpolitikai Ügyek Főosztá­lya például eredményként tart­hatja számon az információs nap sorozatát, melyben az apparátus munkatársai Romániában, Szlo­vákiában, a Vajdaságban és Kár­pátalján indították el a közös munkát az ott élőkkel együtt. 450 millió forintot osztottak ki a Szülőföld Alap Kárpát-medencei pályázói között. Néhány példa a patronáltak listájáról: egymillió forint támogatást kapott a magyar kormánytól a Csíki Székely Múze­um és a Félsziget Fesztivál (Erdély legjelentősebb kulturális, ifjúsági és zenei rendezvénye). A Csema­dok pályázatát 20 millió forinttal támogatta a Szülőföld Alap. A Vajdaságban a Fórum Könyvki­adó, Kárpátalján a Magyar Könyv­tárosok Egyesülete részesült je­lentős (4 és 19 millió forintos) tá­mogatásban. Gémesi Ferenc bejelentett egy új kezdeményezést is: augusztus 18. és 20. között, valamint szeptem­berben kerül sor először a Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiváljára, amely a magyar-magyar kapcsola­tok kulturális úton történő meg­erősítését célozza. Az augusztusi , A Dunánál” elnevezésű zenei fesz­tiválon ismert magyar zenészek lépnek fel Rúzsa Magditól a Ghy- mes együttesig. Szeptemberben és októberben pedig összművészeti fesztivál zajlik majd négy helyszí­nen (Budapest, Szeged, Gyula, Szombathely), ahol helyet kapnak a kortárs színház, a film, a tánc, a dzsessz, a klasszikus zene és kép­zőművészet jeles Kárpát-medencei képviselői is. (ktn) ■ MOZIJEGY A Fantasztikus Négyes és az Ezüst Utazó „Nem akartam megterhelni a dalokat a magyar líra és dalszövegírás nehéz ballasztjával" Zene körző és vonalzó nélkül Tövisházi Ambrus olyasmit csinál a magyar popzené- ben/vel, mint Beck az óce­án túlpartján. Rakosgatja a hangokat, eljátszik a dalla­mokkal, kever-kavar, fűsze­rez, aztán tálalja az ered­ményt. Vagy az Amorf Ör­dögök, vagy újabban az Erik Sumo Band élén. Ez utóbbi formációval nemrég igázták le a pozsonyi Wilso- nic fesztivál közönségét. JUHÁSZ KATALIN Mi a legfontosabb különbség az Amorf Ördögök és az Erik Sumo Band között? Az Amorf Ördögök nem volt igazán kitalálva. Sem zenileg, sem egyéb szempontból. Hobbi­zenekar maradt, amit Szabi bará­tommal találtunk ki, és a kettőnk lelkületét tükrözte. Az Erik Su- móval be akartam bizonyítani, talán saját magamnak is, hogy önállóan is boldogulok, és meg tudom találni a saját világomat. Alapvetően nyughatatlan termé­szet vagyok, ha elkezdek vala­mit, és az működőképesnek bizo­nyul, egy idő után már nem iga­zán érdekel. Mihelyt elindul a dolog a siker útján, már a követ­kező lépésen gondolkodom. Ez történt az Amorf Ördögökkel is: 2004-ben, amikor a legjobb for­máját futotta a zenekar, a stúdió­ban már a Sumo-demón bütyköl­tem. Azokon a felvételeken még nem a mostani felállás hallható, de az irányvonal már akkor vilá­gos volt. Némi kísérletezés és tagcserék után jutottunk el ide, ahol most vagyunk, azaz egy jól működő zenekarhoz. A ,jól működést” mennyire segíti az a tény, hogy egy né­met kiadónál vagytok? Az első lemezből több mint há­romezer darabot adtunk el, ami a magyar lemezeladási adatokhoz viszonyítva nagyon jó eredmény, világviszonylatban azonban ele­nyésző mennyiség. A kiadó jóvol­tából néhány dalunk felkerült különböző külföldi válogatásle­mezekre, sokan így figyeltek fel ránk. Egyébként egy kis kiadóról van szó, gyakorlatilag három em­(Képarchívum) bér csinálja az egészet, de jó ér­zés, hogy figyelnek ránk és fon­tos nekik a zenekar. A külföldi koncertek, fesztiválszereplések szervezésében is segítenek az egész német nyelvterületen, azaz Ausztriában és Svájcban is. Ez óriási dolog, mert itthonról nem könnyű elérni, hogy az ember egyáltalán betehesse a lábát a nyugati piacra. Mi ehhez képest körülbelül kéthavonta játszunk külföldön. Ez azonban még ke­vés ahhoz, hogy meg tudjunk él­ni ebből. Csak „fizetéskiegészí­tésként’-’ működik a dolog, és lel­kesedésből csináljuk. Gyakran nagyon kevés pénzért utazunk nagyon sokat, például legutóbb Franciaországba, ahol imádtak minket és komoly rajongótábor­ra tettünk szert. Zeneileg mennyire dizájnol- tad a nyugati piacra az első le­mezt? Tulajdonképpen csak egyetlen ilyen jellegű tudatos döntést hoz­tam, mindjárt az elején. Nem akartam magyar nyelvű szövege­ket a lemezre, az angol mellett döntöttem, amihez még hozzá­jön Kiss Erzsi az ő sajátos, sem­mihez sem hasonlítható „halan­dzsanyelvű” énekével. Ez sem azért történt, mert nyugat felé kacsintgattunk, egyszerűen csak nem akartam megterhelni a da­lokat a magyar líra és dalszöveg­írás iszonyatosan nehéz ballaszt­jával. Rájöttem, hogy ami ango­lul jól hangzik, magyarul gyak­ran banálisán hat. Egyébként an­golul sem törekedtünk irodalmi igényű művekre, a szövegek nem véresen komoly témákról szól­nak, szinte csak a zenét egészítik ki. Nem tartom magam úgyneve­zett énekes-dalszerzőnek, mint amilyen, mondjuk, Bob Dylan. Nálam inkább a zenei gondolko­dás érvényesül, és a kész dalla­mokhoz találom ki a szöveget. Egy interjúban „fürdőszoba­rocknak” tituláltad az Erik Su­mo Band zenéjét. Ezzel egy csomó tépelődést spóroltál meg a kritikusoknak... Igen, ez a „műfaji meghatáro­zás” abból ered, hogy néhány dal valóban a fürdőszobában szüle­tett. Nyugodt, buddhista szem­Tudom, hogy sokan nem szeretnek minket, de Bu­dapesten viszonylag gyakran fel tudunk lépni, stabil közönségünk van... lélődést képzelj el, amikor az em­ber ül a kádban, nézi a köldökét, számolgatja a szőrszálakat a ha­sán, és nem történik semmi. Nos, ezt az idilli állapotot örökíti meg a zenénk. Vagy legalábbis ilyesfé­le érzést szerettünk volna elkap­ni a dalokban. Egyes kritikusok szerint ez downtempo, ami diva­tos kategória volt a kétezres évek elején. Mi azonban igyekszünk kitörni a Kruder8cDorfmeister fémjelezte stílből, mert bár sok lassú számunk van, a rockos ha­gyományt sokkal erősebbnek ér­zem a saját zenei múltamból. Ez inkább egyfajta furcsa rockzene, vagy a rock és a pop közötti „kol­bászolás”. Sajnos elég kevés olyan kritika jelent meg a ma­gyar sajtóban, amely tényleg a lemezről, illetve rólunk szólt. Egyetlen olyan írást olvastam, ami szíven ütött, és sokat tanul­tam belőle. Nem esett túl jól, amit a szerző írt, mert sok min­dent felrótt nekem, de olyan dol­gokat fogalmazott meg, amiket én észre se vettem a saját zeném­ben. Tudom, hogy sokan nem szeretnek minket, de Budapesten viszonylag gyakran fel tudunk lépni, stabil közönségünk van. A zenekari lét most kifejezetten jót tesz nekem, sikerült valóban kre­atív, ütős társaságot összehozni, akik jó hatással vannak egymás­ra a koncerteken. Ez a mai pozso­nyi fellépés egyébként tényleg ki­emelkedő volt, mert ritkán talál­kozunk ilyen lelkes közönséggel, és ettől persze mi is jobban bein­dultunk. Mennyit improvizáltok a színpadon? Szeretném a dzsessz irányába elvinni a zenekart, nem műfaji szempontból, hanem épp a nyi­tottság, az improvizáció szem­pontjából. Hogy koncerten ne le­gyen kötött formájuk-a számok­nak. Inkább valamiféle puha, fo­lyékony állapot legyen, amely­ben szabadon történhetnek a dolgok. Ezt nagyon nehéz elérni hét embernél, pláne hét olyan embernél, akik egészen külön­böző zenei irányokból érkeztek. A popzenére pont ennek a hozzáállásnak az ellenkezője jellemző. A precízen kiszámí­tott arányok. Igen, de a mi zenénk sosem lesz a szó hagyományos értelmé­ben vett popzene, ami körzővel és vonalzóval készül. Persze kel­lenek bele tervezett dolgok, de a hangsúly nem ezeken van. Kom­ponálás közben nem szabad gon­dolni a majdani reakciókra. So­sem fordult még elő, hogy vala­mit azért hagyjak ki egy szám­ból, mert a közönségnek esetleg nem tetszene. Nem is lehet a kö­zönség fejével gondolkodni, hi­szen ahány ember, annyiféle... _______________________OTTHONUNK A NYELV______________________________ Az úsek, útvar, sekcia, referát magyarul (2.) SZABÓM1HÁLY GIZELLA Nem akartak ilyenek lenni. Há­rom srác és egy lány egy kozmikus baleset következményeképpen mégis átalakult: egyikük nyúlik, mint a gumi, a másik kőből van, a harmadik láthatatlanná tud válni, a negyediknek engedelmeskedik a tűz. Mivel kigyógyulni nem le­het belőlük, igyekeznek a legjob­ban hasznosítani új képességei­ket. A jót szolgálják a gonosz el­len. Ezúttal a galaxison túlról ér­kezett ellenséggel kell leszámolni­uk. Az Ezüst Utazó megfoghatat­lanul gyors és felfoghatadanul ke­gyeden: bejálja a Földet, és min­denütt káosz meg szenvedés jár a nyomában. És négy fantasztikus képességű szuperhős. Ha megér­tik az Ezüst Utazó titkát, talán még régi ellenségüket, Dr. Doo- mot is könnyebb lesz legyőzniük. Fantastic Four: Rise of the Sil­ver Surfer / Fantastická stvorka. Amerikai-német akciófüm, 2007. Rendező: Tim Story. Szereplők: loan Gruffudd (Reed Richards), Jessica Alba (Susan Storm), Chris Evans (Johnny Storm), Michael Chiklis (Ben Grimm), Doug Jones (Stiver Surfer), Julian McMahon (Victor Von Doom) .Kerry Wa­shington (Alicia Masters). Az előző írásokban a szlovák ál­talános egynyelvű és a szlo­vák-magyar kétnyelvű szótárak megfelelő szócikkeinek áttekinté­séből azt a következtetést vontam le, hogy az ’intézmény, hivatal szervezed egysége’ jelentésű sza­vak egymáshoz viszonyított jelen­téséről, használatáról ezek a kiad­ványok nem nagyon igazítanak el. Valószínűleg ezzel is magyarázha­tó, hogy nálunk a címben említett úsek és útvar, valamint az egyik korábbi cikkben tárgyalt odbor szavakat rendszerint olyan ma­gyar szavakkal fordítják, amelyek intézményi, hivatali szervezeti egység megnevezéseként a köz­magyarban nem használatosak. Ez a megállapítás a sekcia szóra is érvényes. A szlovák sekcia és a magyar szekció a ’lemetszés, met­szet, felosztás’ jelentésű latin sec- tio szóra megy vissza, s nyilván kö­zös eredetük miatt gondolhatják úgy egyesek, hogy a szlovák és a magyar szó jelentése és használata is azonos, holott ez egyáltalán nincs így. A szlovák sekcia jelenté­séről az előző írásban már szól­tunk: ’hivatal, intézmény nagyobb osztálya, szervezeti egysége’. A magyar szekció szintén egyfajta szervezeti egységet jelent, de nem hivatalban, hanem szervezeten (pl. egyesületen) vagy tanácskozá­son belül. Az értelmező kéziszótár így adja meg e szavunk első jelen­tését: ’szervezet, tanácskozás szak­osztálya, tagozata’. Erre a jelentés­re számos példát hozhatunk ma­gyarországi, de természetesen szlovákiai szövegből is, pl. a Szlo­vák írószövetség magyar szekció­ja; Kempelen Farkas Társaság - természettudományi szekció; 1 szekció: Regionális és kistérségi célok és feladatok a közoktatásban (a szlovákiai magyar pedagógusok országos találkozójának tanácsko­zásán) stb. A szlovákban azonban ezen túl egyes hivatalok nagyobb szervezeti egységeit is így nevezik: minisztériumok, egyéb főhivata­lok, pl. a kormányhivatal (azaz a miniszterelnöki hivatal) vagy a po­zsonyi főpolgármesteri hivatal felsőbb szervezeti egységeinek is ez a neve. Ennek hatására szlová­kiai magyar szövegekben ilyen je­lentésben is adatolható a szekció: a Kormányhivatal kisebbségi szekci­ója, az SZK FM erdészeti szekciója stb. A megfelelő magyarországi in­tézmények felépítését megnézve láthatjuk, hogy a főosztályok (osz­tályok) felett álló szervezeti egység neve a főcsoport, s ez felel meg a szlovák sekciának. A hivatali szervezeti egységek „ranglistáján” a sekcia a legfelső szinteken áll, a referát ezzel szem­ben a legkisebb, a legtöbb esetben egyetlen munkatárssal működő egység. E szlovák szó „őse” a latin referát, azaz ’számoljon be!’, amely német közvetítéssel került be a szlovákba, de a magyarba is. Érdekes módon jelenlegi magyar szótáraink csak referátum szár­mazékát tüntetik fel (ez a ’beszá­moló, előadás’ jelentésű referát megfelelője), a referatúra szót nem, holott ez is használatos a magyarban, jelentése ilyenkor ’előadói froda’. Magyarországi hi­vatalokban szervezeti egység ne­veként a referatúra nem tipikus, helyette az adott előadói irodában dolgozó alkalmazott nevét és be­osztását tüntetik fel, pl. NagyMik- lósné pénzügyi előadó. Az elmondottakból következik, hogy véleményem szerint az egyes szervezeti egységek magyar nevé­nek megállapításakor a megfelelő magyarországi hivatalok szerve­zeti felépítését kellene alapul ven­nünk. A magyarországi hivatalok­ban fentről lefelé haladva az aláb­bi egységeket találjuk: igazgató­ság, főcsoport, főosztály, osztály, csoport, előadók. Mivel ezek „el­oszlása” (akárcsak a szlovák szer­vezeti egységeké) az egyes hiva­taltípusokban nem azonos, a kö­vetkező írásban típusonként te­kintjük át az egymásnak megfelel­tethető szlovák és a magyar meg­nevezéseket. (Folytatjuk.) loan Gruffudd és Jessica Alba (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom