Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-11 / 158. szám, szerda
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 11. www.ujszo.com RÖVIDEN Expresszionisztikus jelenségek Győr. Holnap 17 órakor nyitják meg a Városi Művészeti Múzeum Képtárában (Napóleon-ház) az Expresszionisztikus jelenségek a kortárs magyar képzőművészetben 1980-2007 című kiállítást, amely válogatást kínál egyebek közt El Kazovszkij, Bak Imre, Bukta Imre, Fehér László, Koncz András, Keserű Ilona, Klimó Károly, Nád- ler István, Orosz Péter és Szurcsik József munkáiból. A kiállítást bevezeti N. Mészáros Júlia művészettörténész, a Városi Művészeti Múzeum igazgatója, (tb) Kínai akciófilm zár Velencében A Blood Brothers című kínai filmmel fejeződik be szeptember 8-án a velencei filmfesztivál. (A mustra augusztus 29-én kezdődik.) Az akcióthriller producere John Woo, aki néhány éve fedezte fel Alexi Tant, a film Velencében debütáló fiatal rendezőjét. A kínai-tajva- ni-hongkongi koprodukcióban forgatott alkotás egy barátság történetét dolgozza fel a harmincas évek Sanghajában. Az lan McEwan regénye nyomán készült film ugyanakkor nem szerepel a hivatalos versenyprogramban. Tan tehetségére 15 perces rövidfilmje, a Double Blade lu'vta fel John Woo figyelmét 2003-ban. A hollywoodi filmiparból visszavonult John Woo (Ál/Arc, Mission: Impossible 2.) jelenleg Kínában forgatja nagy költségvetésű, mintegy 80 millió dollárból készülő Red Cliff című történelmi eposzát. (MTI) Bohumil Puskailer tárlata Riportfotók a 60-as évekből Pozsony. Különös hangulatot árasztó, „nosztalgikus” kiállítást kínál a Fotográfia Közép-Európai Háza. Az 1939-ben Pozsonyban született, majd Kanadába és Hollandiába emigrált Bohumil Pus- kaüer felvételeiből rendezték meg A hatvanas évek fotográfiái című tárlatot. Puskailer eredetileg orvosi egyetemet végzett, fogorvosként szerzett diplomát. Később a Zivot című hetilaphoz került, s olyan szintre emelkedett a riportfotó műfajában, hogy publikált felvételeiből mágikus erővel hat a kor szelleme: az új, a hippimozgalom és a régi, a tradicionális összecsapásának fura ve- gyületét sikerült megörökítenie. Fotográfiái augusztus 28-ig tekinthetők meg. (tb) Előadások, zenés programok, tematikus vitafórumok Ady Endre életével és munkásságával foglalkoztak a IV. Partiumi írótábor résztvevői Jászói Nyári Egyetem ELŐZETES Jászó. Július 17-én kezdődik és 23-ig tart a jubüeumi, X. Jászói Nyári Egyetem, melynek főszervezője a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmánya, valamint a Csemadok Országos Tanácsa. Az egy hét folyamán számos program válj a a résztvevőket a nyári egyetem színhelyén, a jászói autókempingben. Duka Zólyomi Árpád pályafutásáról, egyetemi éveiről, az Ády Endre Klubról, valamint politikusi tevékenységéről mesél. A magyar-szlovák lakosságcsere hatvanadik évfordulóján a szepsi regionális televízió által készített filmet vetítik le Egy falu és nép sorsa címmel. Kodály öröksége, valamint Gyógyító zene címmel Pánczél Anikó zenepedagógus, zeneterapeuta, Magyarok és a vüágűr címmel pedig Zombori Ottó csülagász tart előadást. Érdekesnek ígérkezik Gazda István tudománytörténész előadása is, A tyúktól a tojásig címmel. Találkozhatnak a táborlakók az idén hetven esztendős Gál Sándor költővel is, aki arról mesél, hogyan telt az élete „Európa vadonában”. Ellátogat Jászóra Kátay Zoltán énekmondó, aki Wathay Ferenc énekeit viszi magával. Varga Miklós az Apátsági templomban ad koncertet „Magyar miatyánk...” címmel. Dinnyés József daltulajdonos ugyancsak a nyári egyetem vendége lesz. Fellép továbbá a Péderi Vegyes Kórus, a Kor-Zár verséneklő együttes, Hornyák Marek és Zsuzsa zenekara, valamint a népszerű Kató néni, azaz Ihos József humorista. A rendszeres napi programok között szerepeljátszóház és meseház a gyerekeknek, kézműves foglalkozások - nemezelés, gyöngyfűzés, fafaragás, tűzzománcégetés -, dr. Hadas Katalin pszichológus pedig Szieszta címmel tart lelki önismereti tréninget. Esténként tábortűz mellett tematikus vitafórumok zajlanak majd sorsunkról, jövőképünkről, (m) Megjelent a Gömörország idei második száma Szomorú évfordulók LAPAJÁNLÓ Ismét bőséges olvasnivalóval, elgondolkodtató írásokkal várja olvasóit az északi magyar peremvidék fórumaként jegyzett Gömörország. A folyóirat központi témája az 1947-es párizsi békeszerződés, amelynek szomorú gömöri vonatkozásait és következményeit Major Zoltán történész alapos, számos térképmelléklettel és statisztikákkal is alátámasztott cikke elemzi. Húsz éve hunyt el Dúdor István festőművész - a róla szóló megemlékezések is súlyponti szerepet kaptak a Futárszalon rovatban. Tü- catnyi irodalmár, költő és író idézi meg alakját személyes kapcsolatok, történések felelevenítésével, mások pedig Dúdor alkotásainak ihletésében fogant műveikkel tisztelegnek a korán lezárult életmű előtt. A lap eddig soha nem látott, nem publikált Dúdor-alkotásokat is közöl. A térség kulturális és társadalmi történéseit figyelő rovat, a Fúj a Nap alatt ezúttal a Palóc Mesemondó Verseny nagy sikerű országos döntőjéről, a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Versenyről, a tornaijai Európai Művészeti Napok eseménysorozatáról közöl beszámolót. Nem feledkezett meg a lap a térség jeleseinek jubileumáról: köszönti Erdélyi Géza református püspököt 70., Böszörményi István pedagógust 60. születésnapján, valamint Kovács Magda írót, a Tálamon Alfonz-díj idei kitüntetettjét. Idézi Tőzsér Árpád április közepén elhangzott, tornaijai térkeresztelő beszédét és Mács Józsefnek az idei Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny megnyitóján elhangzott beköszöntőjét. Sajnos évek óta nem szakad meg a Szomorú Kapu rovat, amely az eltávozott gömörieket vagy az ide kötődőket búcsúztatja el. A mostani rovatban Kaszás Attilától, az erre a vidékre olyan szívesen látogató színésztől és Pazderák Bertalantól, egy kiváló pedagógustól búcsúzik a Gömörország szerkesztősége. (szaszi) A szó, a toll művészei Nagyvárad. Negyedik alkalommal rendezte meg a Partiumi írótábort a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Királyhágómel- léki Református Egyházkerület. A múlt szombaton befejeződött háromnapos rendezvényen a nagyváradi Góbé csárdában összegyűlt írók, költők, irodalmi lapok szerkesztői és kiadói Ady Endre életművét vizsgálták. NAGY ERIKA „Ady Endre »betlehemi« metaforája százöt esztendővel ezelőtt itt, Nagyváradon, a Napló hasábjain látott napvilágot. »Feketeség fekszik a világon, a koponyákon.« Ennél érzékletesebben ma sem tudnánk kifejezni a lélektelenséget, s a reménytelenségbe kényszerített ember lelkiállapotát, helyzetét” - mondta megnyitó beszédében Barabás Zoltán költő, az írótábor főszervezője. A Tokaji írótábor kuratóriumának elnöke, Serfőző Simon kifejtette, arra törekszik, hogy a két írótábor között szoros, állandó diskurzus legyen. Tőkés László püspök felszólalásában Ady Endre Bibliájáról beszélt, s arról, hogy az egyház szolgálatának programjába illeszkedik az írótábor, ugyanis az egyházoktatás és a kultúra elvá- laszthatadanok egymástól. „Miért vesztettük el Erdélyt?” címmel Pomogáts Béla tartott előadást, majd Péter I. Zoltán nagyváradi újságíró, a Bihari Napló munkatársa eddigi munkásságát foglalta össze saját, Ady Endre regényes életrajza Nagyváradon című kötete kapcsán. Az est emlékezetes pillanata volt az Ember az embertelenségben című, Ady verseiből összeállított műsor, melyet az erdélyi gyökerekkel rendelkező, Egerben élő Réti Árpád színművész adott elő nagy sikerrel. Másnap délelőtt Ködöböcz Gábor magyarországi irodalomtörténész Adynak a versről szóló verseit vizsgálta, majd Bertha Zoltán tartott érdekes beszámolót Ady korszerűségéről. Szűcs László főszerkesztő a Várad irodalmi folyóiratot mutatta be, Szőcs Géza, a diktatúra által üldözött kolozsvári író pedig a Limpopo című új szatirikus regényét hozta magával. A könyvet Bertha Zoltán ismertette. Délután ,jiangos irodalmi lap” jeligével került sor felolvasásra és beszélgetésre. Változatos programokkal folytatódott az utolsó nap is. Elsőként Házaspárok a magyar irodalomban címmel Barabás Zoltán a mátyus- földi gyökerekkel rendelkező Me- zey Katalinnal és a Magyar Napló című folyóirat főszerkesztőjével, Oláh Jánossal beszélgetett, és ismertette a budapesti író-költő házaspár irodalmi, közéleti működését. Ezt követte Székelyhídi Ágoston közíró Ady hajói című tartalmas előadása. A rendezvény záróakkordjaként a Partiumi írótábor díjának az átadására került sor. Idén Lászlófíy Csaba kolozsvári költő, próza- és drámaíró, publicista vehette át az elismerést. A díjazott munkásságát Pomogáts Béla méltatta. Három alacsony téglaépület egy zöld mezőn: ennyi emlékeztet ötmillió emberre Az európai kivándorlás története MTl-TUDÓSÍTÁS Hamburg. Három alacsony téglaépület egy zöld mezőn Hamburg peremén: mindössze ennyi emlékeztet ötmillió emberre, akik azon a helyen hagyták el Európát, hogy a tengeren túl kezdjenek új életet. Hamburg Veddel városnegyedében a napokban avatták fel a Bal- linstadt (Ballin-város) elnevezésű élményvüágot: az európai kivándorlásra emlékeztető korszerű múzeumot. Az 1850 és 1934 között erről a helyről kivándoroltak egynegyede - mintegy 1,4 millió ember - az Osztrák-Magyar Monarchia területéről származott. Akárcsak a kivándorlók legnagyobb csoportjánál, a németeknél, úgy náluk is gazdasági okai voltak annak, hogy elhagyták hazájukat. Más volt a helyzet a létszámát tekintve harmadik legnagyobb kivándorló csoportnál, amely Oroszországból érkezett: Lengyelország többszöri felosztása után és az orosz cárok uralma alatt a zsidó lakosság ellen pogromokra került sor. Sokak számára nem maradt más hátra, mint kivándorolni a tengeren túlra. Egy dániai származású zsidó, Albert Ballin, aki később a vüág legnagyobb hajózási társaságának, a Hapagnak lett a vezérigazgatója, felismerte az üzleti lehetőséget. Hamburg az 1892. évi kolerajárvány után nem engedte meg többé, hogy továbbra is a városon keresztül folytatódjon a kivándorlás. Ballin ügynökséget alapított, és a város szélén 60 ezer négyzetméternyi területen különösen szigorú higiéniai körülmények között harminc ideiglenes épületet létesített kivándorlók számára. Üzletek, egy kikötő, egy templom és éttermek valóságos kis várossá varázsolták a területet. Ballin a zsidók számára zsinagógát és külön éttermet is nyitott, ahol kóser ételeket szolgáltak fel. A „városban” akár ötezer embert is el lehetett helyezni egyszerre. Az akkori 30 épületből mára mindössze egy maradt fenn eredeti állapotában. A mellette látható másik kettőt az eredeti tervek szerint nemrégen építették fel. Hamburg városa és szponzorok az elmúlt két évben 13 millió eurót költöttek a múzeum létesítésére. A rokonok után kutató látogatók a múzeumban átböngészhetik azoknak a névsorát, akik Hamburgon keresztül emigráltak. Hagyományos viseletbe öltöztetett életnagyságú figurák mesélik el sorsuk alakulását a múzeum látogatóinak. Különböző gombok - köztük egy „Ausztria-Magyarország” feliratú - megnyomására egy óriási könyvben nyomtatott szöveg jelenik meg, amelyből megtudható, hogy mi késztette kivándorlásra az illetőt. A középső épület belsejét hajó- orrnak képezték ki, és ott vetítik Az emigráns című Chaplin-filmet. A „hajóról” leszállva a New Yorkkal szemben fekvő Ellis Islanden találja magát a látogató. A kivándorlók több mmt 80 százaléka az Egyesült Államokban telepedett le. A múzeum létrehozói ezért remélik, hogy onnan is igen nagy számú látogató érkezik majd a hamburgi múzeumba. Végtére is minden ötödik amerikainak német ősei vannak. Az „örök“ Mészáros Márta Kézlenyomat a sétányon Gdansk. Mészáros Márta filmrendező kézlenyomatával gazdagodott a gdanski Sztárok Sétánya. Az 1996-ban alapított és azóta évente megrendezett ünnepség célja, hogy a színházi, filmes, zenei, képzőművészeti és irodalmi élet kiválóságaira irányítsa a figyelmet Lengyelországban. Az ünnepség fénypontja a hírességek kézlenyomatának megörökítése a gdanski Promenada Gwiazdon, a Sztárok Sétányán. A július elején megrendezett esemény szervezői - munkássága elismeréseként - Mészáros Mártát kérték fel, hogy vegyen részt az idei ünnepségen, és hagyja kézjegyét az utókornak Gdanskban. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas érdemes művészt a legtöbb filmjében a nők döntéshelyzetei és magatartásformái foglalkoztatták. Fontosabb munkái a Holdudvar, a Szép lányok, ne sírjatok, az Ők ketten és a Magzat. Az 1975-ös Örökbefogadásért Mészáros Márta a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál történetében első rendezőnőként kapta meg az Arany Medve-díjat. (MTI) ! __i Po mogáts Béla, Barabás Zoltán, Tőkés László és Serfőző Simon (A szerző felvétele)
