Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-09 / 156. szám, hétfő
Vili Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 9. www.ujszo.com MEGSZÜLETTEM... Nevem: Domonkos Márk Szemem színe: kék Hajam színe: barna Születési súlyom: 3980 g Hosszam: 54 cm Lakhelyem: Dunaszerdahely * Nagyobb eséllyel lesznek függők a hiperaktívak Sokat segíthet a cink FELFEDEZÉS Az eddigi kutatások szerint a hiperaktív és a figyelemzavarral küzdő fiataloknál nagyobb a szenvedélybetegség kialakulásának kockázata. Amerikai tanulmányok arra az eredményre jutottak, hogy a fentiekkel együttesen előforduló drogfüggőség (alkohol, cigaretta, marihuána) aránya 35 és 71 százalék között mozog. Más vizsgálatok kimutatták, hogy a hiperaktív és a figyelemzavaros személyek korábban és erősebben válnak függővé, mint a veszélyeztetett, de nem hiperaktív és figyelemzavaros alanyok. Időközben már azt is bizonyítottnak tekintik, hogy a hiperaktív és figyelemzavaros gyermekek metilfendiáttal való kezelése csökkenti a későbbi szenvedélybetegség veszélyét. A német Gerald Hüther neuro- biológus szerint hiányoznak az ezzel kapcsolatos független vizsgálatok, de az elmúlt öt évben megkétszereződött a nyugtatószer fogyasztása. A probléma sokkal bonyolultabb annál, hogy kizárólag gyógyszerrel kezeljék - véli a professzor. Szerinte elsősorban a szülők, aztán a gyermekpszichológusok és -pszichiáterek azok, akik hasznot húznak a gyógyszeres kezelés látszólag gyors sikeréből. Egyébként az orvosok, a gyógyszergyárak és a tanárok szintén a haszonélvezők közé tartoznak, ezek közül csak a páciensek, a gyerekek hiányoznak - olvasható a Die Welt című lap online kiadásában. Egy korábbi vizsgálat szerint a cink javít a hiperaktív gyerekeken, illetve segíti terápiájuk sikerét, állapította meg egy iráni tanulmány. A kísérlet során a figyelemzavar és a hiperaktivitás szindrómával (ADHS) jellemezhető gyermekeknek hat hétig napi 55 milligramm cinket adtak többi gyógyszerük mellé, egy kontrollcsoport pedig placebót kapott. A kísérlet eredménye: a cinkkel kezelt páciensek sokkal gyorsabban nyugodtak meg, mint a többiek, viszont sokkal gyakrabban panaszkodtak rosszul- létre, és kifogásolták a tabletták fémes ízét. A kutatók adatai szerint az ADHS cinkhiánnyal jár együtt, márpedig a cink befolyásolja az agyban termelt hírvivő, ingerületközvetítő anyagot, a dopamint. A hiperaktív gyerekekben általában nincs egyensúlyban a dopamin- anyagcsere - írja a tanulmány, (informed) Lehetőleg telt húgyhólyaggal, üres gyomorral érkezzen a rendelőbe a kicsi Az ultrahangos kivizsgálás előtt vizsgálófej és bőr közötti jobb konAz ultrahang készülékek elterjedésével az ultrahangvizsgálat a betegségek kimutatásában jelentős szerephez jutott, hiszen már mindenki számára könnyen hozzáférhető, sok esetben jelentős segítséget nyújt a klinikusok számára. A diagnosztikai módszerek között az elsők között választandó, végleges diagnózist biztosíthat. GYÓGYHÍREK Az ultrahangvizsgálat fizikai alapját az képezi, hogy a vizsgálófej által kibocsátott ultrahangnyalábok a különböző szövetekről különbözőképpen verődnek vissza. A megváltozott frekvenciájú ultrahangnyalábot detektálva kapjuk az ultrahangképet, mely a vizsgált terület metszeti képe, s melyet a vizsgáló orvos értelmez. A vizsgálat könnyen elvégezhető és ismételhető, nincs károsító hatása és nem utolsó sorban: viszonylag olcsó. Vannak úgynevezett akut indikációk, melyek szükségessé teszik a beteg csecsemő vagy kisgyermek azonnali vizsgálatát. A legnagyobb igény a sebészet részéről van, elsősorban a sérülések és az akut hasfájások miatt. A sérülések száma ugrásszerűen megnő a fáramászás és biciklizés idején. A hasfájások száma a nagy ünnepek alkalmával növekszik, amikor rengeteget esznek. A hasfájások hátterében természetesen komoly kórképek állhatnak, pl.: vakbélgyulladás, nyirokcsomó-gyulladás, bélcsavarodás ill. bélösszecsú- szás. Ezek általában jól diagnosztizálhatok, további beavatkozást tehetnek szükségessé. A hasi ultrahangvizsgálat némi előkészületet igényel. Néhány tanács szülőknek és gyermekeknek: ♦ Lehetőség szerint a gyermek a vizsgálat előtt 3-4 órával már ne egyen! Erre azért van szükség, mert akkor részben az epehólyag nincs összehúzódva és így jól vizsgálható (gyermekkorban is van epekő!), részben a belek kevéssé gázosak. Tudni kell, hogy a gázosság nagyfokban nehezíti a vizsgálatot. Lefedheti a has egyes területeit, és esedeg nem látható meg az ott lévő elváltozás. ♦ Lehetőség szerint a gyermek telt húgyhólyaggal érkezzen a vizsgálatra! (Ez újszülötteknél, csecsemőknél szerencse kérdése.) Ennek érdekében bőségesen fogyaszthat folyadékot, mely azonban ne legyen rostos és szénsavas. A legmegfelelőbb a víz vagy a tea. Telt hólyag mellett látszanak a petefészkek, a méh, a húgyhólyag fala, sokszor a vakbél is. A gyomorbélrendszer vizsgálatánál is fontos lehet a sok folyadékfogyasztás. Az esetek egy részében ezen feltételektől eltekinthetünk. Amikor azonban nem, akkor néha fél órát is kell várakozni, míg a hólyag megtelik, és a klinikus által feltett kérdésre válaszolni tudunk. A többi vizsgálat előkészítést nem igényel. Tapasztalatunk szerint a szülők előre elmondják a gyermeknek, hogy müyen az ultrahangvizsgálat. Szorongó gyermeknél mi is elmondjuk, hogy a vizsgálat nem fájdalmas, a pocakjukat csak bekenjük kenőccsel és a „tévében” megnézzük, mi van a hasukban. Manapság már sok gyereknél a számítógép monitorhoz hasonlítjuk ill. hasonlítják az apukák a készülék monitoiját. Az ultrahang gél, amivel a vizsgált területet bekenjük, taktus megteremtesehez szükséges. Szobahőmérsékletű, melyet a gyermek kicsit hidegnek érez a magasabb testhőmérséklet miatt. Van olyan életkorú és alkatú gyermek, akinek a félelme nem szüntethető meg. Ilyenkor nem tehetünk mást, minthogy a lehetőségekhez mérten mihamarabb elvégezzük a vizsgálatot. Ritkán le is kell fogni a gyermeket, hogy el ne „szaladjon”. Szerencsére ez ritka. Általában néhány másodperc alatt megnyugszanak, ha már látják, hogy valóban semmi kellemetlen- ség nem éri őket. Három pont az lQ-teszten nem sok, de ez meghatározhatja, milyen iskolába veszik fel Okosabb lenne az elsőszülött gyermek? FELDOLGOZÁS A családban a legidősebb gyerekek általában magasabb IQ pontszámot érnek el, mint testvéreik, egy olyan nagy tanulmány szerint, amely véget vethet az IQ és születési sorrend közti kapcsolatról szóló, több mint félszázados tudományos vitának. Az IQ pontszámban az átlagos különbség csekély volt - három ponttal magasabb az első gyereknél, mint a legközelebbi testvérénél, de jelentős, mondták a kutatók. Szerintük az eredmények világossá tették, hogy a különbséget családi körülmények miatt van, és nem biológiai tényezőknek tulajdonítható. A kutatók már régóta bebizonyították, hogy az elsőszülöttek általában kötelességtudóbbak és óvatosabbak testvéreiknél, és néhány előző tanulmány jelentős IQ- különbségeket talált. Sokak szerint azonban ezek a jelentések döntötték el a kérdést, mert nem vették számításba az egyes családok közötti hatalmas különbségeket a neveltetésben. Három pont egy IQ-teszten nem hangzik soknak, de a szakértők szerint ez néhány embernél meghatározhatja, milyen iskolába veszik fel. Bár a vizsgálatot férfiakon végezték, a kutatók szerint az eredmények majdnem biztosan nőknél is érvényesek. A kaliforniai Berkeley Egyetem egyik pszichológusa szerint a tanulmány az utolsó 70 év egyik legfontosabb eredménye. A születési sorrend hatásait közismerten nehéz tanulmányozni, és néhányan még mindig kételkednek. A vizsgálat során norvég epidemiológusok 241 310 18 és 19 év közötti fiatalember IQ adatait elemezték a hadsereg adatait felhasználva, vizsgálva a születési sorrendet és az egészségi állapotot. A kutatók azt találták, hogy az elsőszülött gyerekek átlag 103,2-es IQ pontszámot értek el, mely 3 százalékkal magasabb volt, mint a másodiknak született gyerekeknél (100,3), és 4 százalék magasabb a harmadik gyerekként születetteknél. (99,0). A tudósok ezután 63 951 testvérpárnál megvizsgálták az 1Q- pontszámokat, és ugyanazt az Később a különbség kiegyenlítődik eredményt találták. A családi körülményekben fennálló különbségek nem magyarázták meg az idősebb testvérek magasabb pontszámát. Miután a nemnek csekély hatása van az IQ-re, az eredmények majdnem biztos, hogy a nőkre is vonatkoznak, mondta Dr. Petter Kris- tensen, az Oslói Egyetem epide- miológusa. A kutatók számos olyan fiatalembert is megvizsgáltak, akinek idősebb testvére meghalt. Azt akarták eldönteni, hogy a különbség biológiai tényezőknek tulajdonítható-e. Az ő pontszámaik átlaga ugyanaz volt, mint a biológiai első- szülötteké. Ez elég bizonyíték arra, hogy a biológiai magyarázat nem igaz, mondta Dr. Kristensen. A társadalomtudósok több elméletet is felállítottak annak magyarázatára, hogy a születési sorrend miképpen hat az intelligenciára. Az elsőszülött gyermek halmozottan több figyelmet kap a felnőttektől, ami elméletileg gazdagítja a szókészletét és érvelő képességét. Mindez azonban nem magyarázza azt a tényt, hogy a 12 évesnél fiatalabb gyerekeknél a később született testvérek magasabb pontszámot érnek el, mint a legidősebb. A kutatók szerint egy újabb kisgyerek születése gyorsan megfordíthatja azt az előnyt, melyet az idősebb testvér kapott a szüleitől. De vajon az idősebbek hogyan kerülnek visz- sza az élre? Az egyik lehetőség az, hogy az idősebb testvér megszervezi és megszilárdítja ismeteteiket, és ez jobban kedvez a tanárnak, mint a diáknak. Egy másik lehetséges magyarázat az, ahogy a testvérek megtalálják a helyüket a családban. A tanulmányok azt állítják, és a szülők tapasztalatból tudják, hogy a fiatalabb testvérek azért, hogy megkülönböztessék magukat, gyakran fejlesztenek más készségeket a zene, sport, vagy a színjátszás területén, kialaltitanak maguknak olyan alternatív utakat, hogy a legtöbb hasznot húzzák a környezetből, de ne versenyezzenek közvetlenül a legidősebbel. Olyan érdeklődési kört alakítanak ki, és olyan tudást szereznek, amit az IQ-tesztek nem mérnek. (The New York Times) egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469
