Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-09 / 156. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 9. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Martin Babjak, a népszerű operaénekes? „Melegházi növényből lettem jeges ember” Tíz percnyi késésért úgy szégyenkezik, mint egy ti­zenéves srác. Ahogy meg­szólal, az ember nem is fi­gyel arra, amit mond, cso­dálatos baritonját hallgatja, pedig a szavaira is érdemes odafigyelni: Martin Babjak, akiről a barátai azt tartják, igazi tiszta lélek, valóban közvetlen, megnyerő - és kitűnő humorérzékű. URBÁN KLÁRA Babjakéknál családi örökség a zene - szülei a besztercebányai színház szólistái voltak, két fivére és egy lánytestvére is énekes, csak a negyedik nem. Amikor arról esik szó, hogy tehetségét volt kitől örö­kölnie, nem tiltakozik, de ügyesen odatereli a témát, ahová szeretné: „Kitűnő operaénekes csak abból lesz, aki keményen dolgozik. Ha valaki zenei családba születik, s abban a hitben él, hogy a tehetsége elég, az téved. Ugyanúgy van ez, mint bármüy más mesterséggel: ha alaposan meg akarja tanulni va­laki, rá kell jönnie: csak akkor lesz igazán jó, ha fejleszti az adottsága­it. Édesapámnak csodálatos hang­ja volt, laza torka, naponta képes volt énekelni. Én a hangszínt örö­költem tőle, de a hangszeremet nem, én sokkal gyakrabban voltam beteg, berekedtem az énekléstől, gyakran voltam náthás, fájt a tor­kom, míg a 75 éves édesapámnak kétszer volt az életben torokgyulla­dása. Amikor Besztercebányára kerültem, évente legalább négy­szer írt ki az orvos, ha a színházba valaki hozott valami nyavalyát, én rögtön elkaptam.” A torokgyulladás, a meghűlés minden énekes rémálma. A mester nagyokat bólogat: „Ez így igaz. Én is melegházi növény voltam, ha tu­soltam, jó meleg vizet engedtem. Annak, hogy megedződjek, még a gondolatát is elutasítottam, elhitet­tem magammal, hogy ezzel egy operaénekes nem hazárdírozhat. Jó másfél évtizede történt, hogy nagyon megharagudtam magam­ra, elegem lett abból, hogy folyton beteg vagyok, meg mindenre aller­giás. Lehet a véletlen műve, de az is lehet, a sors hozta úgy, hogy egy brünni kollégám, Richard Haan or­szágos bajnok lett táv- és téliúszásban, s elpanaszolván neki, mennyit szenvedek, ajánlotta, pró­báljam meg azt, amit ő csinál, nem kell versenyszerűen űznöm, de az egészségemnek mindenképp jót fog tenni. Megpróbáltam - s igaza lett, azóta nem kell féltenem, óv­nom magam. Több mint tizenhá­rom éve csinálom, s nem mondom, hogy ugrálok az örömtől, amikor be kell mennem a jéghideg vízbe, mert a szervezetem azért tiltako­zik, de ha az ember megedződik, a szív- és az érrendszer is elviseli az extrém dolgokat. Fontos hinni ab­ban, hogy jót tesz az egészségnek, hogy a stresszhelyzetbe kerülő szervezet megedződik, ellenállób- bá válik a betegségekkel szemben. S azt is tapasztaltam, hogy hosz- szabb ideig bírom az éneklést is, nem rekedek be olyan könnyen, nem gyullad be a torkom.” A téli úszásra való felkészülés so­rán konditerembe is eljárt, bár nem nagyon fűlt hozzá a foga. Nem is annyira az akarat hiányzott, idő hi­ányában inkább a rendszeresség. Otthon hamarabb nekilát, a lakás­ban fölszerelt egy korlátot, azon tornázik, vagy fekvőtámaszokkal erősíti izmait, nyáron meg biciklin vág neki a domboknak. „Százhar- mincnégy kilométert tettem meg egy alkalommal, máig ez a re­kordom. Pulzusmérőt is vettem, hogy tudjam, nem üt-e meg a guta. Fischer professzor barátom azt mondta, mint amatőrnek a száz­nyolcvanat nem szabad túllépnem. Nem vallottam be neki, hogy sok­szor kerültem ennek közelébe. De az EKG-vizsgálaton már csak öt­venhárom volt a pulzusom, egy szót sem szólhatott. Az erdőbe már többen megyünk, a sógorom és a fi­vérem is velünk tart.” Bár már néhány híres társát, így például Peter Dvorskyt is „megmé­telyezte”, ő is elkezdte a hidegzu­hany-kúrát, azt panaszolja, hogy a megrögzött jegesmedvékkel” még mindig nem vetekedhet. „Nem úsz­„ Annak, hogy megedződ­jek, még a gondolatát is elutasítottam, elhittem, hogy ezzel egy operaéne­kes nem hazárdírozhat." hatok a jeges vízben annyit, amennyit akarok. Vannak, akik he­ti háromszor is bemerészkednek, én csak egyszer, maximum húsz percre. Ehhez is nagy erő és el­szántság kell, anélkül nem megy.” Mostanában Pozsonyban trénin­geznek, volt idő, amikor Pöstyénbe jártak úszni. Egyre népesebb a tár­saság, s megesett, hogy a parton kétezren is összegyűltek. A tömeg láttán az egyik öregúr azzal állt elő, hogy ha már zenész van közöttük, dobjon össze valamit, hadd legyen indulójuk, legyen mit énekelni, mi­előtt bemennek a jeges vízbe. „Elő­ször ódzkodtam tőle, elvégre én énekes vagyok és nem zeneszerző, de aztán kötélnek álltam, s amo­lyan Ivan Mládek-stüusban meg­született a himnuszunk...” sztár es egészség A fától kapja az energiát A kitűnő énekes Zuzana Sma- tanová hisz a természet erejében. Ha nagyon fáradt, vagy gondjai vannak, kimegy a természetbe, de nem egyedül, hanem Nero kutyá­jával. Ilyenkor kiszellőzteti a fejét, elszállnak a gondok, megpihen, megújul. Évekkel ezelőtt olvasott arról, hogy a fákból erőt lehet merí­teni, s bár rendszeresen nem prak­tizálja, azt is kiderítette, hogy neki a borókafenyő adja a legtöbb ener­giát. Állítólag már ki is próbálta, sőt át is ölelte a borókát, s azt mondja, valóban sokkal frissebbnek érezte magát. Olyan érzése volt, mintha a fa minden rosszat kiszívott volna belőle, s pozitív energiával töltötte fel. Amíg szoptat, nem sportol Az egykori tornász, majd sport- riporter nemrégiben szült. Kriszti­án vüágra jövetele után maradt még néhány plusz kiló rajta, de emiatt nem bánkódik. Amíg szop­tat, nem jár edzőterembe, de ott­hon már óvatosan elkezdte a tor­nát. A picivel nagyokat sétál. Vi­szont jobban ügyel a táplálkozásá­ra, kiegyensúlyozottan étkezik, s ami nagyon lényeges, sok folyadé­kot iszik - ásványvizet és natúr gyümölcslevet, ám szénsavas üdí­tőket és kávét nem -, naponta akár négy litert is. (u) TESTÜNK TITKAI A vizeletkiválasztó szervek betegségei 1. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM A vesék elsődleges feladata az anyagcsere-végtermékek, a nátri­um és víz felesleges mennyiség­nek kiszűrése a vérből és eltávolí­tása a szervezetből. A vizelet ellenőrizheteden, akarattól független ürülését vize- letcsepegésnek vagy bevizelés- nek nevezzük. Vizeletinkonti- nencia minden életkorban előfor­dulhat, de gyakrabban találko­zunk vele gyermekeknél, idős asszonyoknál vagy fiatal nőknél a terhesség alatt és a szülés után. Kiválthatja erős érzelmi hatás vagy a gerincvelőt ért sérülés, a húgyhólyag betegsége, húgyúti fertőzés és neurológiai zavarok (szélhűdés, demencia stb.) is. A kezelés, amennyiben lehetséges, a vizeletürítés szabályozásának újratanulásából áll. Heveny vesegyulladás Az akut nefritisz, pontosabban glomerulonefritisz, a vese alap­szövetének elválasztó részét, a veseérgomolyagot (glomerulus) érintő gyulladás. Ez a gyulladásos betegség gyakrabban fordul elő gyerekek­nél és fiataloknál, mint a felnőt­tek között. Általában valamely, a szervezet más részén megjelenő gyulladást (pl. torok- vagy arc­üreggyulladás, skarlát, orbánc, stb.) követően alakul ki. A tünetek a nefritisz típusa sze­rint különbözőek lehetnek: vérvi­zelés, vizenyőképződés stb., ami­ket általános, nem specifikus je­lek: láz (gyakran csak mérsékel­ten magas), fáradékonyság, ét­vágytalanság, kifejezett szomo- rúségérzés, vesetáji fájdalom, né­ha vizelési nehézség, általános görcshajlam (különösen kicsi gyerekeknél) kísérhetnek. Bizo­nyos idő eltelte után a szemhéj és az arc vizenyős duzzanata, emel­kedett vérnyomás figyelhető meg. Két szervben, a szívben és az agyban alakulhat ki a heveny ve­segyulladás miatt szövődményes betegség. Súlyosabb esetben szív­elégtelenség léphet fel, vagy ma­gas vérnyomás okozta agykároso­dásjelentkezhet. A kezelés többirányú. A kór­okozót antibiotikumokkal pusz­títják el. A szigorú megkötésekből álló diéta (sómentes táplálkozás, csökkentett kálium- és fehéijebe- vitel) csökkenti a vizenyőképző- dést és a vese által kiválasztott sa­lakanyagok szintjét. Az általános állapot az első hét után javul, de a teljes gyógyulás, a vesefunkciók maradéktalan helyreállása hóna­pokat vesz igénybe, mely alatt a beteg a gyakori visszaesések mi­att gondos orvosi ellenőrzést igé­nyel. Idült vesegyulladás Egy vagy több heveny gyulla­dásos epizódot követően a beteg veseállapota fokozatosan súlyos­bodik, majd a veseműködés évek alatt tönkremegy, visszafordítha­tatlan veseelégtelenség alakul ki. A betegséget a terhesség tovább súlyosbítja. A tünetek enyhék, nem jellegzetesek: vizenyőképző­dés, fejfájás,. Szédülés, látászava­rok stb. folyadékvisszatartás (ödéma) kialakulása is lehetsé­ges. Mivel akár évekig sem okoz jelentős tüneteket, a betegek többségénél sokáig felderíteden marad. Sokszor a magát egészsé­gesnek érző ember orvosi rutin- vizsgálata közben derül csak ki a vizeletben lévő fehéije és vérsej­tek felfedezése kapcsán. Végleges gyógyulás nincs, a ke­zelés célja a tünetek enyhítése: speciális diéta, dialízis (heti több alkalommal, kórházi körülmé­nyek között, mesterséges úton folytatott méregtelenítés és vízel­vonás). Végső esetben veseátülte­tésre kerül sor. Forrás: Család és Egészség A gyerekeknek több­kevesebb időre van szüksége, amíg megta­nulják a vizelési reflex szabályo­zását. Korábban el sem tudta képzelni, hogy hideg vízben ússzon A dialízis a salakanyagok és a víztöbblet szervezet­ből való eltávolítására szolgál, amikor a vese va­lamilyen betegség miatt képtelen ezt a feladatot ellátni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom