Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)

2007-07-09 / 156. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 9. Kitekintő 13 A Bemard Weber által létrehozott svájci magánalapítvány 2006. január elsején hozta nyilvánosságra és bocsátotta szavazásra a huszonegy építményből álló listát A világ hét új csodája Lisszabon. A kínai nagy fal, a jordániai Petra romváros, a brazíliai Megváltó Krisztus szobra, a perui Machu Picchu, a mexikói Chichén Itzá, a római Colosseum és az indiai Tádzs Mahal lett a modern világ hét csodája, a Gízai piramisok pedig „a ráadás” - jelentették be szombat este a lisszaboni Luz stadionban tartott ün­nepségen. ÖSSZEFOGLALÓ Az újkori hét világcsodát mint­egy 100 millió, interneten és mo­biltelefonon január óta leadott szavazat alapján választották ki a világ 21 műemléke közül. Az ünnepségen, amelyet mint­egy száz országban közvetített a televízió, részt vett többek között Neil Amstrong egykori amerikai űrhajós, Jennifer Lopez amerikai énekes és színésznő, Rania jordá­niai királyné és Jósé Sócrates por­tugál kormányfő. A hét új Világcsoda kiválasztá­sát Bemard Weber svájci üzlet­ember és filmproducer kezdemé­nyezte azzal a céllal, hogy kiegé­szítsék az ókori világ hét csodájá­nak listáját. Ezen az epheszoszi Artemis-templom, Szeiúirámisz babiloni függőkertje, Mauszólosz síremléke, a halikarnasszoszi Ma- uszóleion, a rhodoszi Kolosszus, az alexandriai világítótorony, az olimpiai Zeusz-szobor és a gízai nagy piramis szerepelt. Közülük napjainkig csak Kheopsz pirami­sa maradt fenn. Az ókori világ hét csodáját a hagyomány szerint először egy ókori görög író, Szidóni Antipatrosz vette lajst­romba. „Soha ezelőtt ennyien nem vet­tek részt egy virágméretű döntés­ben” - mondta a Benfica stadion­jában tartott ceremónián Hilary Swank színésznő. „Őrölök, hogy a történelemben most először a világ képes volt szavazni és dönteni” - mondta Jósé Freitas do Amaral volt portu­gál külügyminiszter, a Weber ál­tal alapított A Vüág Hét Új Csodá­ja alapítvány bizottsági tagja. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudo­mányos és Kulturális szervezete (UNESCO) elhatárolódott a kez­deményezéstől. A kulturális sok­féleség megőrzését hirdető Weber kezdeményezése nagy fel­háborodást keltett Egyiptomban, az egyedüli fennmaradt ókori vi­lágcsoda országában, amelynek illetékesei - köztük Zahi Havasz műemléki főfelügyelő - semmi ér­telmét nem látták, miért lenne szükség a „7 új” kijelölésére. Az egyiptomi konfliktust május ele­jén azzal oldotta meg az alapít­vány, hogy az egyiptomi pirami­sokat kiemelték a 21-es listából és tiszteletbeli csoda státuszt biz­tosítottak nekik. Ezzel húszra csökkent a jelöltek száma, és szombaton este tulajdonképp 7+1 csoda volt kihirdetve a lis­szaboni Luz stadionban. A 21, illetve 20 „elődöntősből”, amelyek listáját az UNESCO volt vezérigazgatójának, Federico Ma- yornak az elnökletével választotta ki egy nemzetközi zsűri, olyanok nem jutottak tovább, mint példá­ul a párizsi Eiffel-torpny, a kam­bodzsai Angkor Vat dzsungelvá­ros, a moszkvai Vörös tér, a New York-i Szabadság-szobor vagy a sidneyi Operaház. A kínai nagy falnak, a Kínai Bi­rodalom jelképének építése több mint 2000 éve kezdődött meg. Minden bizonnyal a világ leghosz- szabb emlékműve. Az UNESCO 1986-ban vette fel a Világörökség listájára. Petra romváros Jordánia fővá­rosától, Ammántól mintegy 200 kilométerre délre található, szin­tén a világörökség része. Számos templomát, fürdőjét és sírját a ho­mokkő sziklába vésték. A Rio de Janeiro-i Megváltó Krisztus szobra ma egész Brazília jelképe. Öt évi munka után 75 év­vel ezelőtt állították fel a 710 mé­ter magas Rio de Janeiro-i Corcovado-hegyen. Rio leglátoga­tottabb műemléke: évente 1,8 millió turista keresi fel. Egyéb­ként ennek a szobornak a bevá­lasztása okozta a legnagyobb meglepetést. Az Andokban, az Urubamba fo­lyó völgyében található Machu Picchu inka romváros Peru fő ide­genforgalmi nevezetessége. A XV. században építették Pachacutec inka császár idejében. Machu Picchu feltehetően zarándokhely és csillagvizsgáló volt. Naponta több mint kétezren látogatják a UNESCO által 1983-ben világ- örökséggé nyüvánított „elveszett” várost. A mexikói Chichén Itzá ma- ja-tolték romvárost Kr. után 500 körül építették a Yucatán- félsziget északi részén. Legjelen­tősebb épületei az 54 méter ma­gas piramis, egy csülagvizsgáló és a Yucatán-félszigetnek a toltékok általi meghódításának emléket ál­lító Harcosok Temploma. A Róma jelképének számító Colosseumot mintegy kétezer éve építették, a Kr. utáni első század­ban. Építését Vespasianus császár uralkodása alatt kezdték meg és Titus idején fejezték be. A mint­egy 50 ezer néző befogadására alkalmas építmény Róma legna­gyobb amfiteátruma volt. Ez az egyedüli európai emlékmű, amely bekerült az újkori világcso­dák közé. A szintén a világörökség listá­ján szereplő Tádzs Mahalt az indi­ai Agrában Sáhdzsahán nagymo­gul építette a XVII. században sze­retett felesége, Mumtaz Mahal mauzóleumául, aki 14. gyermeke szülésekor vesztette életét. A vá­rostól északra található fehér márvány épület India leglátoga­tottabb nevezetessége. Évente több mint hárommillióan keresik fel. (mti, index) A perui Machu Picchu Az indiai Tádzs Mahal (SITA/AP- és Reuters-felvételek) A mexikói Chichén Itzá A kínai nagy fal A jordániai Petra romváros A Megváltó Krisztus szobra Rio de Jeneiróban A római Colosseum

Next

/
Oldalképek
Tartalom