Új Szó, 2007. július (60. évfolyam, 151-175. szám)
2007-07-09 / 156. szám, hétfő
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2007. JÚLIUS 9. www.ujszo.com PÉNZPIACI TANÁCSADÓ Uborkaszezon előtt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szlovák korona az elmúlt hetet enyhe erősödéssel kezdte, folytatva az előző heti trendet. Hétfőn nagyjából 12 fillérrel olcsóbban juthattunk hozzá az euróhoz, mint az előző hét végén. Az árfolyam így 33,61-33,47 ko- rona/euró között mozgott. Egy amerikai dollárért ugyanekkor 24,57, egy cseh koronáért pedig 1,164 szlovák koronát adtak. A szlovák korona erősödése kedden állt le, amikor 8 fillérrel esett vissza az árfolyam. Mindez azonban nem lepte meg az elemzőket, hiszen szerintük a pénzpiaci játékosok csak a korona vételéből származó nyereségüket vették fel. Kedden reggel egy euróért még 33,50 koronát adtak, a napot azonban már 33,58 korona/euró szinten zárták. Szerdán sikerült behozni a visszaesést, a nap végére így egy euróért már csak 33,47 koronát adtak. A csütörtöki szünnapot követően a hazai pénzpiac a hét végére összpontosított. Az ügyletek száma így elenyésző volt. Ennek megfelelően az árfolyam pénteken 33,45 és 33,54 korona/euró között mozgott. Egy dollárért 24,68, egy cseh koronáért 1,17 szlovák koronát adtak. Az elkövetkező napok kereskedése a régiós piacok életképességétől is függ. Nagy vonalakban elmondható, hogy ha a dollár árfolyama csökken, akkor a régiónk pénzpiacai életre kapnak. A nyári uborkaszezon alatt azonban nem számíthatunk jelentősebb árfolyamkilengésekre. (t, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Idén kevesebbel tartozunk Pozsony. Állami tartozásaink az idei első negyedévben 15,4 milliárd koronával, 487,8 milliárd koronára csökkentek. Szlovákia így teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges ma- astrichti feltételt, amely szerint ez a mutató nem haladhatja meg a bruttó hazai össztermék (GDP) 60 százalékát. Az elmúlt év végén a tartozás még 503,1 milliárd korona volt, azonban még ez is a GDP-nek csak a 31 százalékát tette ki, napjainkban pedig 30,7 százalékos szinten mozgunk. (SITA) Egyre keresettebb a Peugeot Párizs. A francia PSA Peugeot Citroen - amely Szlovákiában is jelen van, és a Nagyszombat melletti gyárában 3300 alkalmazottal jövőre már 300 ezer gépkocsit kíván előállítani - az idei első félévben világszerte 1,764 millió kocsit adott el. Kelet-Európábán 105 ezer kocsit adtak el az első félévben, 18 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Szlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban, Horvátországban és Szlovéniában 15,7 százalékkal 59 ezerre növelték az értékesítést, miközben ezekben az országokban a teljes piac csak 8,2%-kal bővült. A versenytárs francia Renault 3,8%-os csökkenést jelentett értékesítésében az első félévről, a tavalyi első félévhez viszonyítva, (t, m) Többet fizetünk az államnak Pozsony. A pénzügyminisztérium szerint idén 2,8 milliárd koronával nagyobb adóbevételre számíthat az államkassza, mint amivel a 2007-re szóló költségvetés számolt. Míg ez utóbbi 306,9 milliárdos bevétellel kalkulált, valójában 309,7 milliárd folyhat be az államkasszába. 2008-ban a többlet- bevétel 4,9, 2009-ben pedig akár 9 milliárd koronát is elérheti, ami részben a jövőre várható, a dohánytermékre kivetendő nagyobbjövedéki adónak is köszönhető. (TASR) Közel éves csúcson az olajár London. A Brent északi-tengeri olajféleség határidős piaci ára 10 centre megközelítette a hordónkénti (159 liter) 76 dollárt, csaknem 11 hónap óta nem állt üyen magasan a jegyzése. A mindenkori csúcsár valamivel 78,5 dollár felett volt. Pénteken a piacokon azonban megjelent a „hurrikán-szezon“ miatti félelem, ezért az amerikai olaj ára is több mmt fél dollárral szaladt fel. Elemzők szerint az OPEC egyre inkább hajlik arra, hogy az év további részében jelentkező keresletnövekedés kielégítését a szervezeten kívüli olajtermelő államokra bízza. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,531 Lengyel zloty 8,904 Angol font 49,563 Magyar forint (100) 13,612 Cseh korona 1,171 Horvát kuna 4,613 Bolgár leva 17,142 Román lei 10,749 Japán jen (100) 20,007 Sváici frank 20,211 Kanadai dollár 23,437 USA-dollár 24,661 • VÉTEL- ELADÁS _________ Bank e uró dollár cseh korona forint Volksbank 32,54-34,54 23,82-25,48 1,14-1,20 12,98-14,28 OTP Bank 32,65-34,36 23,95-25,28 1,14-1,20 13,11-14,12 Postabank 32,57-34,49 23,86-25,46 1,14-1,20 11,81-15,41 Szí. Takarékpénztár 32,66-34,33 23,96-25,21 1,14-1,20 13,01-14,24 Tatra banka 32,64-34,38 23,97-25,25 1,14-1,20 13,08-14,16 Dexia Banka 32,66-34,40 24,02-25,30 1,14-1,20 13,26-13,97 Általános Hitelbank 32,66-34,40 23,94-25,22 1,14-1,21 13,13-14,14 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Az elmúlt 15 évben a hazai lakáspiac vezető finanszírozója az Első Lakás-takarékpénztár (PSS) volt Már házhoz jön a szerződéskötő A lakás-takarékpénztárak főleg a házak tatarozáshoz nyújtanak segítséget (Lubos Pile felvétele) Pozsony. 1993 és 2007 márciusa között a hazai lakásfinanszírozásban érintett valamennyi pénzintézet és az állam összesen 309,7 milliárd koronát fordított a lakásállomány bővítésére, ebből az összegből a legnagyobb részesedés az Első Lakás-takarékpénztárra (PSS) esett -137 milliárd korona. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Szlovákia pénzpiacán napjainkban három lakás-takarékpénztár működik, közülük az idén már 15. születésnapját ünneplő Első Lakástakarékpénztár (PSS) a legnagyobb, a célösszegek 82,4 százalékéból részesedik, a Wüstenrot aránya 9,5 százalék, a CSOB Lakás-takarékpénztáré pedig 8,1 százalék. Az elmúlt 15 évben a hazai lakásállomány bővítésének, korszerűsítésének finanszírozására a pénzintézetek 309,7 milliárd koronát szántak, ebből 58,7 százalék (181,6 milliárd) esett a három lakás-takarékpénztárra, 92,7 milliárd az egyre jobban előretörő jelzáloghitelekre (ezt 10 bank nyújtja), végezetül 35,3 milliárd korona az Állami Lakásfejlesztési Alapra. A lakáspiac legnagyobb finanszírozója, az Első Lakás-takarékpénztár 2007 első felében 887 ezer ügyfelet tartott nyilván, a kliensek 41,2 milliárd koronás megtakarítását kezeli. Imrich Béres, a PSS elnöke közölte, a jelzáloghitelek előretörése ellenére sikerült megőrizniük a dinamizmusukat, hiszen 2007 első hat hónapjában további 80,1 ezer új szerződésre tettek szert (ez közel 19 százalékos növekmény 2006 hasonló időszakához képest), a célösszeg pedig 22 müliárdra nőtt (a tavaly első félévi 16 milliárdról). A visszanyert lendület többek között az ún. front office megoldásnak köszönhető, ami azt jelenti, hogy munkatársaik már nemcsak az irodáikban fogadják az ügyfeleket, hanem házhoz mennek. Á növekmény másik oka a jogi személyek súlyának gyarapodása - csak idén eddig 1522 hitelszerződést kötöttek jogi személyekkel lakóházak felújítására (összesen 4,5 milliárd korona értékben). Ez még kiaknázatlan területnek számít, hiszen Szlovákiában mintegy 1,75 millió lakásegységet tartanak nyilván, ennek 10 százaléka még 1948 előtt épült, s együttesen 600 ezer, 1990 előtt épült, így mára felújításra szoruló panellakás van. A nyereséges pénzintézet azzal számol, hogy jövőre marad az állami prémium felső határának nagysága, ami most 2000 korona. Ügyfélcsalogatónak pedig a kezelési költségek csökkentését vetették be (az évi 390 koronát 195-re faragták le), emellett februártól 7 százalékos kamatbónuszt nyújtanak, ami a 6 éves ciklus alatt összesen 18,5 százalékos kamatot eredményez, végezetül júliustól bizonyos feltételek mellett akár 500 ezer koronás közteshitelt is nyújtanak az ügyfél fizetőképességének ellenőrzése nélkül. Az Első Lakás-takarékpénztár idén 180 ezer új szerződés megkötésével számol (45-47 milliárd koronás célösszeggel), továbbá már készül az euró 2009-es bevezetésére. Ennek érdekében mintegy 70 alkalmazottjuk foglalkozik az átállás problémájának megoldásával, melynek együttes költségét Imrich Béres elnök több 10 mülió koronára becsülte, (shz) A legnagyobb osztalékot - több mint 17,6 milliárd koronát - a U. S. Steel tulajdonosainak fizették ki Idén már 70 milliárd koronát utalnak külföldre ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az előző kormányok által magánosított szlovákiai cégek egyre nagyobb nyereséget hoznak a külföldi beruházóknak. Idén rekordévre számíthatnak a külföldi cégek, hiszen csak a legnagyobb, külföldi tulajdonban lévő cégek 58 müliárd koronás osztalékot fizetnek a tavalyi profitból. Míg 2004- ben a beruházók az osztalékként kifizetett összegnek a dupláját forgatták vissza a cégbe, addig 2005- ben már valamivel nagyobb osztalékot fizettek, mint amennyit a cég fejlesztésére fordítottak. Tavaly pedig a 2004-es év fordítottját tapasztalhattuk, vagyis az osztalék a visszaforgatott összeg duplája volt. Ha a legnagyobb cégek - a U. S. Steel, az SPP, a Slovnaft, a bankok, a távközlési cégek és áramszolgáltatók - mellett a kisebb vállatokat is figyelembe vesszük, a külföldre kifizetett osztalék idén eléri a 70 milliárd koronát. A gazdasági elemzők szerint azonban ez teljesen normális, hiszen a beruházók előbb javítanak az általuk vásárolt üzem gazdasági teljesítményén, hogy aztán a maximális nyereséget hozzák ki belőle. A legnagyobb osztalékot idén a kassai U. S. Steel tulajdonosainak fizették, összesen 525 millió eu- rót, vagyis több mint 17,6 milliárd koronát. A kassai vasmű így idén legalábbis ami a kifizetett osztalékot illeti - megelőzte az elmúlt évek legsikeresebb cégét, a Szlovák Gázmüveket (SPP). Az SPP idén ugyan a tavalyi nyereségből 24 milliárd koronát fizetett ki a tulajdonosoknak, a nyereség fele azonban az államkasszába folyt be. Külföldre csupán 12 milliárd koronát utaltak. Az iparvállalatokhoz képest a hazai bankok osztaléka elenyészőnek számít, hiszen a bankszektorban beruházó cégek idén összesen csupán 10 milliárd koronát fizettek ki osztalékként. Ennek azonban a nagy része a legnagyobb hazai bankokat érinti. A Szlovák Takarékpénztár, az Általános Hitelbank és a Tatra banka tulajdonosainak a markát így 7 milliárd korona ütötte. Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? Az ország gazdasági teljesítménye gyorsan nő, így a cégek nyeresége is egyre nagyobb. A gazdasági elemzők szerint az elkövetkező években így nem számíthatunk arra, hogy a külföldi beruházók által elszippantott nyereség csökkenne. Sőt, az elkövetkező időszakban az osztalék mértékének a növekedése várható, hiszen hamarosan az elmúlt hónapokban megtelepedett nagy autóipari cégek is külföldre viszik majd a nyereségük egy részét. (P, mi) A részvények eladását nem érdemes halogatni, akik viszont vásárolnának, várjanak még néhány hónapot Mit tanácsolnak jelenleg a tőzsdei szakértők? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A nyár a tőzsdéken is uborka- szezonnak számít, ami abban nyilvánul meg, hogy az árak esnek. Idén ez most eltolódik, de a nyár vége, az ősz eleje ideális időszak a bevásárlásra. Az MSCI World, a világ valamennyi fontos börzéjének teljesítményét figyelembe vevő index alapján a nyári és az ősz eleji hónapok - július, augusztus és szeptember -1970 és 2006 között az esetek többségében csökkenést mutattak. A visszaesés általában már korábban elkezdődik, idén azonban ez egyelőre elmaradt. Mivel épp az elmúlt időszakban gyöngült a korona, ezért a tőzsdei rekordokon felül a szlovákiai befektetők még nagyobb viszonylagos nyereséget érhettek el. Jelenleg az indexek ha nem is esnek, de stagnálnak, ezért érdemes az eladáson most gondolkodni, így akik a közeljövőben fel szeretnék használni megtakarításaikat, ne váljanak tovább. Ez a tanács leginkább a rövid távon gondolkodóknak szól, mert középtávon, az év végéig, még folytatódik a növekedés. Azok viszont, akik vásárolnának, váljanak még, hiszen ezt néhány hónap múlva olcsóbban is megtehetik. Akik az utóbbi években a szlovák fizetőeszközben bíztak, jól tették. A korona alapú pénzpiaci- és kötvényalapok, a 2006-os évet nem számítva, a részvényekhez mérhető reálhozamot biztosítottak. Mostanra ennek az átmeneti csökkenésnek az okai megszűntek, és a júniusi koronagyengülés jó alkalom arra, hogy ismét bevásároljunk. 3-5%-nál nagyobb hozamot ugyan nem szabad remélni, de miután a korona nagy valószínűséggel még tovább izmosodik az euróhoz képest, érdemes még egyszer kihasználni ezt a lehetőséget. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben felmerült az eurózónához való csadakozás időpontjának kitolódása, még mindig az ereded forgatókönyv a legvalószínűbb. Mivel a bankbetétek kamata a jövőben alacsony szinten marad, már csak a pénzpiaci alapok azok, ahol megtakarításaink értéke lépést tud tartani az inflációval. Három éven felül a kötvényalap a jó választás. Akinek van legalább százezer koronányi megtakarítása, és legalább három évig nem lesz rá szüksége, vásároljon az ingadana- lapok jegyeiből. A nyár elején indult négy alap kedvezményes jegyzési időszaka ugyan lejárt, a belépési illeték már magasabb, mégis érdemes ezt az alapfajtát választani. (hzs) I < í í i i i < I I (