Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-27 / 147. szám, szerda

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Elhunyt Radványi Barna humorista Budapest. Életének 78. évében elhunyt Radványi Barna, az Új Lu­das Matyi című hetilap volt főszerkesztője. Radványi Barna egy kitű­nő kolléga volt, egy nagy csapat utolsó mohikánja távozott - méltatta Farkasházy Tivadar újságíró az elhunyt humoristát. Radványi Barna az 1971-ben indult, a mai Heti Hetes elődjének is tekinthető Humo­risták Klubja című népszerű tévéműsor meghívott vendége volt. A te­levíziós program a kabaré és a szatirikus irodalom olyan jelességeit ültette rendszeresen a kamerák elé, mint Mikes György, Somogyi Pál, Ősz Ferenc. Az 1996. április 1-jén újraindult Lúdas Matyi főszerkesz­tője volt Peterdi Pállal az oldalán. (MTI) Szobor és objekt több helyszínen Pozsony. Tizenkettedik alkalommal rendezik meg a szlovák fő­városban a Szobor és objekt című nagyszabású kiállítást, amelyen tizenkét ország negyvenöt alkotóművésze mutatkozik be munkái­val. A kiállítás több helyszínen - Pozsonyi Városi Galéria (Pálffy- palota), Z Galéria (Zichy-palota), Művészetek Háza, Bolgár Kultu­rális Központ, Osztrák Kulturális Központ, a Szlovák Takarékpénz­tár Galériája - tekinthető meg a nyár folyamán. A nemzetközi szo­borkiállításnak magyarországi résztvevői is lesznek: Csörgő Attila, Fajó János, valamint Kovács Tamás László, akiknek munkáit a Z Galériában tátják közönség elé. (tb) Újra látogatható a Tükörterem Versailles. Mától a nagyközönség is újra birtokába veheti a Párizs közelében lévő versailles-i palota újonnan restaurált híres Tükörter­mének egészét. Az 1684-ben elkészült híres folyosót, amelynek hosz- szában 357 tükör veri vissza a fényt, története során először újították fel teljes egészében. A három évig tartó restaurálás idején csak a te­rem egy-egy részét tekinthette meg Versailles évi 4 millió látogatója. A felújítás során nemcsak a tükröket, de a freskókat, a díszítéseket, a bronzszobrokat is restaurálták. (MTI) Felénél tart a trencsénteplici ArtFilm fesztivál Örök Chaplin a városnak UJ SZO-H1R A jövő évadra óvatosabban tervez a kassai Thália Színház, csak öt bemutatóra készül a társulat Szent Erzsébet a kassai deszkákon? Trencsénteplic. Félidejénél tart a trencsénteplici ArtFilm fesztivál, amelyen több mint százötven fil­met mutatnak be. A szemlét Steven Soderbergh Ocean’s Thirteen - A játszma folytatódik című amerikai krimijével nyitották meg. Az ArtFilmnek ez évben a szoká­sosnál is több művészvendége van - mi több, a minap megjelent kö­zöttük egy „állandó” jelképes részt­vevő is. A hét végén leplezte le Pavel Landovsky cseh színész a Hí­rességek hídján Charlie Chaplin szobrát, aki mostantól örök őrzője lesz a hídon elhelyezett hírességek tábláinak: vagyis azon színészek réztáblán őrzött kézjegyének, akik Trencsénteplicben megkapták a Szmészmisszió Díjat. Idén Mirjana Karanovic szerb színésznő vette már át az elismerést. A színésznőt egyebek között Emir Kusturica Az élet egy csoda című filmjében, vagy az Arany Medve-díjjal kitüntetett Szerelmem, Szarajevó című opus­ban láthattuk, de szerepelt Sophia Loren és John Türturro partnere­ként a Mamma Lucia című olasz­amerikai filmsorozatban is. A Szí­nészmisszió Díjat rajta kívül ebben az évben még a francia Isabelle Huppert, valamit Marián Labuda veheti át. Zenész vendégei is vannak a trencséteplid filmszemlének: nagy várakozás előzi meg Goran Bre- govic pénteki koncertjét, (tb) Kassa. Sikeresnek ítéli a Thália Színház idei évadját Kolár Péter igazgató. A tár­sulat összesen 178 előadást tartott Kassán és vidéken, az idei év első felében 3,6 millió koronás bevételre tettek szert. JUHÁSZ KATALIN A megyei önkormányzat fenn­hatósága alá tartozó többi 21 kul­turális intézmény meg sem közelíti ezt az eredményt, ám Kolár szerint a dolog hátulütője, hogy a fenntar­tó úgy véli, a színház többlet-támo­gatás nélkül is boldogul, ezért in­kább más intézmények költségve­tését növelik. A tegnapi évadzáró társulati ülésen külön dicséretben részesült Rák Viktória, aki tévés si­kereinek köszönhetően rövid időn belül afféle „reklámfigurája” lett a színháznak. A tervezett nyolc bemutatóból anyagi nehézségek miatt csak hetet tudtak megtartani, ezért a jövő évadra óvatosabban tervez a szín­ház vezetése. Öt darabot szeretné­nek színpadra állítani, az első pre­mier szeptember 27-én lesz, Neil Simon világsikert aratott színmű­ve, a Furcsa pár kerül színpadra, a Thália új művészeti vezetője, Ko- rognai Károly rendezésében. Szin­tén Korognai állítja színpadra Csáth Géza Janika című művét, amelynek bemutatóját december 13-ra tervezik. A két időpont között, november 15-én kerül színre az a darab, amely a legnagyobb vitát váltotta ki a társulati ülésen. A Szent Erzsé- bet-évhez kapcsolódva, valamint az Európa Kulturális Fővárosa 2013 pályázat kapcsán Kassa veze­tése 200 ezer koronás anyagi támo­gatást helyezett küátásba a színház számára egy Szent-Erzsébetről szó­ló darab bemutatatójára. A színmű megírására Egressy Zoltánt, az egyik legismertett és legsikeresebb Kisvárda. A fesztivál ötödik napján befejeződtek a gyerekelő­adások, amelyek közül a kolozsvá­ri Puck Bábszínház meséje aratta a legnagyobb sikert. A szelíd sár­kányfiú - aki tűz helyett vizet oká- dik - meséjét szívesen ajánlanám felvidéki amatőr bábcsoportok fi­gyelmébe is. Frappáns ötlet, szelíd humor, nézőbarát mese. Bár már túl vagyunk a fesztivál felén, azt a bizonyos nagybetűs előadást még mindig várjuk. A marosvásárhelyi­ek az Yvonne mellett egy táncszín­házi produkciót is hoztak Kisvár- dára; az Alvajáró románc Lorcára épít, de egy mai kocsmában mesél el egy látszólagos szerelmi három­szöget. András Lóránt koreográfi­ája egy ideig izgalmasnak tűnik, de csak sztereotípiákat tud felmu­tatni a jelenkor égető problémái helyett. S a cigánydalos, késes, szerelmi bánattól vezérelve gyil- kolászós előadások számomra már elcsépeltnek tűnnek. Az újvi­dékiek Hamvai Kornél Hóhérok hava című darabja súlyos ritmus­problémákkal küszködik, pedig Roch, a nagy francia forradalom idején élt hóhér némüeg melanko­likus története a budapesti ősbe­mutatón még egészen izgalmas­nak tűnt. Az előadás szeretné fel­vetni azt a kérdést is, van-e a hó­héroknak lelkiismeret-furdalásuk, de ahogy itt, úgy a székelyud­varhelyiek Katonák, katonák című fiatal drámaírót kérte fel a Thália vezetése, a rendező pedig Beke Sándor lenne. A színpadon 22 sze­replő játszana 28 szerepet, azaz meglehetősen nagyszabású és drá­ga produkcióról van szó, a költség- vetés 800 ezer korona körül mo­zog. Kolár Péter szerint 5-600 ezer koronát különböző pályázatok se­gítségével tudnának biztosítani, a fennmaradó összeget pedig, amely egyébként egy standard tháliás produkció költségvetése, a várostól kapnák meg. Mivel a társulat egy része nem hajlandó együtt dolgoz­ni Beke Sándorral, legalább hat vendégszínészt hívnának a darab­ba, amelyben színművészeti főisko­lások is szerepelnének. Pólós Ár­pád és néhány további színész azonban óvatosságra ültette a ve­zetést, mivel a Rákóczi-év kapcsán tavaly nyáron bemutatott darab hasonló lelkesedéssel készült, ám az ígért anyagiak nem érkeztek előadásából sem kapunk választ erre a kérdésre. Zalán Tibor da­rabját a szerző elmondása szerint a jugoszláviai háború ihlette, s a rendező a nézőket is megpróbálja bevonni a játékba, de ez a lu'sérlete teljesen sikertelen marad. A ben­nünket puskatussal fenyegető ka­tonák a szünetben az áldozataik­kal együtt fújják a füstöt, s amikor visszatérünk a folytatásra, már csak mosolyogni tudok az egé­szen; a helyenként izgalmas szö­veg ellenére kívül maradok a tör­ténteken. De nem igazán tudok közel kerülni Sárbogárdi Jolán jegykezelő és amatőr operett­szerző tragédiájához sem a sza­A generációs problémák, a lázadás a minden rendet felborító anarchia ellen máig sem tűnnek elavult kérdésfelvetésnek. badkaiak Ibusár című előadásán. Még szerencse, hogy Vargányái Gusztáv forgalmista szerepében Péter Ferenc felejthetetlenül erős figurát teremt, s a nem túl magas IQ-hányadosnak örvendő, erősen kopaszodó, rendezetlen fogsorú férfi egy-egy jelenetben szülte sí­rásra késztet. A többiek fölösleges sallangnak tűnnek ebben a külön­böző stílusokból összerakott elő­adásban, amelynek az ötödik per­meg, és a színház máig adósságo­kat görget maga előtt a mindössze háromszor játszott előadás miatt. Kolár Péter szerint addig fognak nyújtózkodni, amíg a takarójuk ér. Vonatkozik ez a jövő márciusban tervezett nemzetközi színházi fesz­tiválra is, amely szintén Kassa kul- turálisfőváros-pályázatának kö­szönhetően kapna támogatást a vá­roskasszából. A hazai Romathan, a komáromi Jókai Színház, valamint az epeijesi ukrán színház mellett Krakkóból, Beregszászról, Szat­márnémetiből, Nyíregyházáról, Miskolcról, Egerből és Zalaeger­szegről érkeznének társulatok Kas­sára, az anyagiak egy részét pedig a Visegrádi Alaptól várják. Ha Kassa megnyeri a kulturális fővárosi cí­mért folyó versenyt, a Thália- fesztivált kétévenként meg tudnák rendezni. Az évadzáró társulati ülésen je­len volt Szerencsés János kassai cétől bennem egy négy évvel ez­előtti komáromi előadás kockái futnak. De kolozsvári kollégám is a komáromi előadás feleleveníté­sével menekül el a szünetben. A szabadkai Kosztolányi Dezső Szín­ház Mrozek Tangóját mutatta be, s bár többen vitatták, hogy van-e még a darabnak aktualitása ma, az előadás engem teljesen meg­győzött. A generációs problémák, a lázadás a minden rendet felborí­tó anarchia ellen, a kisstílű hata­loméhség máig sem tűnnek el­avult kérdésfelvetésnek, s a szug- gesztív rendezés és színészi játék felejthetetlen pillanatokat szerez­tek. Ahogy nagyon jól szórakoz­tam a szatmárnémetiek Golédoni előadásán is, akik az amerikai bur- leszkfümeket idéző játékstílussal adtak izgalmas formát a játéknak. S itt is mennyi a remek színészi je­lenlét! Folytatódtak a közönségcsalo­gató előadások is a Várszínpadon, s hadd idézzek egy nézőt: A Ketten a neten egy nagyon jó, szórakozta­tó előadás volt, a Csókos asszony is nagyon jó volt, csak rendkívül hosszú, míg az Indul a bakterház- ból elég lett volna az első rész is. Mit tehetnék ehhez hozzá? Szá­momra csak az a kérdés vetődött fel, hogy a Ketten a neten című rendkívül primitív előadás hogyan kerülhetett a fesztivál verseny­programjába, ha már ezeket az előadásokat is a fesztivál szakmai bizottsága válogatta, (jdj) magyar főkonzul is, akit saját be­vallása szerint nem lepett meg túl­zottan, hogy művészeti kérdések helyett az anyagiak kerültek előtér­be. A főkonzul hangsúlyozta, hogy a továbbiakban is minden tőle tel­hetőt meg kíván tenni a Thália Színház segítése érdekében. Az ülés ünnepi hangulatban ért véget: Várady Béla, a társulat egyik alapító tagja a Magyar Játékszíni Társaság Hűség-díját vehette át Horányi Lászlótól, a társaság elnö­kétől. A díjat négy éve alapította a magyarországi szakma, és a színhá­zi vezetőkjavaslatait figyelembe vé­ve azokat jutalmazzák vele, „akik kultúrateremtő és színházmegtartó munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy egyáltalán beszélhetünk még határon túli magyar színházról”. A magyar külügyminisztérium és az oktatási minisztérium jóvoltából a díjazott nem csak oklevelet, hanem némi pénzjutalmat is kap. Műfajbeli sokszínűség Művészetek Völgye Műiden eddiginél gazdagabb programmal várja a látogatókat az idén a Művészetek Völgye Feszti­vál, amelyet július 27-től rendez­nek meg Kapolcson, Taliándörög- dön, Vigántpetenden, Monostor- apátiban, Pulán, Öcsön és új hely­színként Nagyvázsonyban. Márta István fesztiváligazgató elmondta: az esemény tíz napja alatt 74 hely­színen, 13 műfajban mintegy 3200 fellépőt láthat a közönség. Ä szer­vezők mintegy 240 ezer látogatóra számítanak a 19. alkalommal meg­hirdetett rendezvényen. Az ez évi fesztivál egyik újdonsága a Kolibri Színház programja, amelynek ke­retében főleg a gyermekek láthat­nak előadásokat Taliándörögdön és Monostorapátiban. A völgy min­den eddiginél gazdagabb színházi programot kínál: fellép az Új Szín­ház, a Bárka Színház, a Merlin Színház, az Örkény Színház és 16 határon túli magyar teátrum tár­sulata. Az AfrikaVölgy-projekt ke­retében a vigántpetendi kultúr- házban a fekete kontinensen élők művészete, életmódja elevenedik meg. A Művészetek Völgye Feszti­vál bemutatja a kultúra műfajbeli sokszínűségét: lesznek klasszikus, zenés, táncos és utcaszínházi elő­adások, könyvbemutatók és iro­dalmi estek, egyházi, régi zenei, népzenei, világzenei, rock- és dzsessz-minifesztiválok, tánchá­zak. A filmvetítéseket az alkotók részvételével tartják. (MTI) A Hírességek hídján felállított filmszimbólum (TASR-felvétel) Ma este a kassai Thália Színház is bemutatkozik a kisvárdai fesztiválon Katonák, böllérek és hóhérok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS i < i 4 4 4 I 4 4 4 4 4 4 4 4 Várady Béla (balról), a társulat egyik alapító tagja a Magyar Játékszíni Társaság Hűség-díját vehette át (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom