Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-30 / 150. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 30. Szalon - hirdetés 13 FOLYÓIRAT-AJÁNLÓ Miért jó a Kalligram júniusi száma CSANDA GÁBOR Jó az, ha egy lap, mint például a Kalligram, folyamatosan képes a megújulásra, tartalmi-formai jellegzetességei megőrzése mellett az állandó változatosságra, a finom, de annál feltűnőbb módosításokra. Na most ennek fényében például az, hogy a folyóirat megint nagy bőséggel biztosít teret a fordításirodalomnak, csak ismert arculatának és törekvéseinek jellegét erősíti, a különösséget ebben az Azbuka nevű összeállítás jelenti. Mely blokk két tanulmányból áll, Mihail Bergéből és Borisz Dubinéból (Gyürky Katalin és Szíjártó Imre fordítása); az elsőnek a címe Az irodalomközpontúság kialakulásának tendenciája az orosz kultúrában, ez néhány századra visszamenőleg térképezi föl az irodalomteremtésben részt vevők szerepét, szerepük kialakulását, jelentőségét és gyengülését, árnyalt példák sorával, például azzal, hogy a 20. század elején „kialakul a populáris szerzőtípus, aki, mivel a szobája csendjében alkotott remekműveivel nem érte be, a nagy folyóiratok számára recenziókat, útleírásokat, bírálatokat írt”, s ily módon „a különböző fajtákra oszló irodalmi foglalkozás már jóval több reményt nyújtott a jövedelemforrásra”. Ehhez a kiváló dolgozathoz kötődik szabadon a másik (A klasszikus és a populáris - az irodalom mint ideológia és mint civilizáció), ínyenceknek való fejezetekkel a nemzeti klasz- szikusok államosításáról (Pus- kin-nap és társai), a tömegtájékoztatás és a szórakoztatóipar meg a fogyasztás (divat, reklám és társaik) hatása a társadalomra, valamint az eltömegesedés jelensége (aggodalom, bizalmatlanság, elutasító és védekező reakciók stb.). Nem új, de egyik fontos és figyelemreméltó tétele a dolgozatnak, mely nem állítja szembe az avantgárdot a populáris irodalommal, mondván, hogy „az avantgárd eszmei ellensége, esztétikai ellenlábasa és piaci versenytársa a művészi tradicio- nalizmus sajátos formája volt és maradt: a »klasszikusok« előtti szolgai hajbókolás, a kanonizált történetek és stilisztikai sémák gépies ismételgetése”. A szépirodalom-fordítások közt nem a forrásszövegek meglepőek, hiszen Patrik Ouredník, Pavel Vüikovsky cseh és szlovák részről vagy a lengyel Wislawa Szymborska és különösen Stefan Chwin akár Kalligram-szerző- ként is azonosíthatóak; az újdonság erejével inkább a lapban eddig kevésbé gyakori szerzők és műveik szerepeltetése hat; a teljesség igénye nélkül ide sorolhatók a szlovák Erik J. Groch versei (Tóth László fordításai), a szintén szlovák Vladimír Bállá novellája (György Norbert fordítása) és a cseh Michal Ajvaz regényrészlete (Benyovszky Krisztián fordítása). Jó, ha egy lap, mint például a Kalligram, kihasználja az elismert műfordítóban (mint amilyen például Tóth László) rejlő készségeket, tapasztalatot és invenciót; ha olyan jó tollú prózaírót (György Norbert) is megmozgat, aki a fordításban ugyan kevésbé gyakorlott, ám kellő mértékben képes magát a kiválasztott prózában elhelyezni; ha a külföldi szerző új munkájának tolmácsolására az őt a magyar nyelvterületen meghonosító fordítóját (Benyovszky Krisztián) kéri föl. Mindezzel távolról sincs még kimerítve a Kalligram júniusi számának fordításanyaga, de feltétlen szólni kell a lengyel fejezethez kötődő beszélgetésről Stefan Chwinnel - Marta Frisová és Andrea Puková (Szaniszló Tibor fordítása) kérdezi a sokoldalú művészt közép-európai (társadalmi, közéleti, politikai, történelmi) jellegűnek mondható témákban. Az eredeti magyar irodalmat igazából csak (de nagy súllyal) Marno János és Nádasdy Ádám versei képviselik, valamint a náluk lényegesen fiatalabb Sirokai Szabó Mátyáséi („Ülök a semmi sztélén...” - ezzel a frappáns szerkezettel indul Hálója kivetve című versének egyik szakasza), valamint Grecsó Krisztián regényrészlete (ehhez tartozik most az ismert Zsebtükör rovat). A lap végi kritikai rovat Peter Michalovic nagyszerű regényolvasatával indul, Kukorelly Endre TündérVölgyéről (Beke Zsolt fordítása): „Az írás nem az emlékezet alázatos szolgája, hanem a feltűnést kerülő diktátor...” Ugyanitt olvasható egy rövid, de igazán jó olvasókedvet gerjesztő recenzió a Benyovszky-féle Mu- karovsky-kötetről (Szemiológia és esztétika). A júniusi Kalligram színeit kí- vül-belül a zöld árnyalatai adják, a fűzöld és a tengerzöld (a kedves szemének zöldje); aki épp nyaralni vagy csak utazni készül, vegye magához a lapot, a röpke száz oldal kis rekeszben is elfér, vagy könnyen tartható, és jó szórakozást kínál annak is, aki saját olvasási szokásainak és ízlésének rabja, de azért mindig valami újra, változatosságra is vágyik (akár pl. képregényre). Jó az, ha egy lap, mint például a Kalligram ilyeneknek is ajánlható. A Z B w m fk § ^ ml?' 'xM. w\ § W% H € * Irodalmi tippverseny 1. Mije van Bemarda Albának Federico Garda Lorca drámájában? a) udvara b) portája c) háza 2. Az Abigél című Szabó Mag- da-regény címszereplője voltaképpen álnév. Ki rejtőzik a szobor mögött? a) Matula Abigél, a Matula- intézet megalapítója b) König tanár úr, a növendékek titkos segítője c) Zsuzsanna testvér, a növendékek prefektája (nevelőnője) 3. „duzzasztja testük sok kicsiny siker, / s nyugodtan ölnek, majd ha ölni kell”. Az idézet a Majális dmű versben található, melynek szerzője a) Radnóti Miidós b) Szinyei Merse Pál c) Babits Mihály 4. Szerb Antal Utas és holdvilág dmű regénye külföldön játszódik. Melyik országban? a) Olaszországban b) Törökországban c) Lengyelországban 5. „Ide nekem az oroszlánt is.” - Melyik Shakespeare-drámában fordul elő ez a mondat? a) Rómeó és Júlia b) Szentivánéji álom c) Othello 6. Kihez nem kötődött személyesen József Attila? a) Szántó Judithoz b) Vágó Mártához c) Mauks Ilonához 7. A Bibliában számos tulajdonnév szerepel. Az alábbiak közül kik tartoznak az evangélisták közé? a) Péter és Pál b) József és Benjámin c) János és Máté 8. Melyik műben szerepel Nemecsek Ernő, Áts Feri, Boka János, Geréb és Janó? a) Móra Ferenc: Kincskereső kis- ködmön b) Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk c) Fekete István: Tüskevár 9. Márai Sándor Kassai polgárok dmű drámájában János mester, a főszereplő szobrot farag. Kit ábrázol a szobor? a) Árpádházi Szent Erzsébetet b) Páduai Szent Antalt c) Szűz Máriát a kisdeddd 10. Az ember tragédiája 15 színből áll. Hogyan következnek hdyes sorrendben (a teljesség igénye nélkül) az egyes történelmi színek? a) Róma, London, Párizs, Athén, falanszter b) Athén, falanszter, London, Párizs, Róma c) Athén, Róma, Párizs, London, falanszter 11. Melyik művet nem Örkény írta? a) Utazás a koponyám körül b) Rózsakiállítás c) Pisti a vérzivatarban 12. „Ébren maga van csak az egy szerelem” - ez a mondat a zárósora a következő műnek: a) Shakespeare: Rómeó és Júlia b) Vörösmarty: Csongor és Tünde c) Petőfi Sándor János vitéz 13. „Tikiriki-takarakban egér élt egy fabarakkban, dcicicin- cocogott, egérfoga vacogott.” Ez a sor az Egeres dmű gyermekversben található, melyet a Kicsi Hang verséneklő együttes is megzenésített. A vers szerzője szlovákiai magyar költő. Kicsoda? a) Bettes István b) Simkó Tibor c) Barak László (Tippadó: Kozsár Zsuzsanna) A tippetés határideje: július 6., péntek Címünk: Szalon, Új Szó, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1, E-mail: szalon@ujszo.com 1899-ben született Kassán. Művészetpártoló családban nőtt fel, gyermekkorától vonzódott az irodalomhoz. Tanítónői diplomát szerzett, ám elhelyezkedni a hűségeskü megtagadása miatt nem tudott. Tanult könyvkötészetet, felvidéki lapokban novellákat, tárcákat, életképeket publikált. Fekete furulya című novel- láskötete 1926-ban jelent meg. Hosszas vívódás után 1929-ben novídának jelentkezett a Szociális Testvérek Társaságába, szerzetesi fogadalmát 1940-ben tette le, ekkor már Budapesten élt. 1944-ben zsidó- bújtatásért a Dunába lőtték. Ki ő? a) Fehér Klára b) Károlyi Amy c) Salkaházi Sára Huh cg kérdés---------------------—-------Fo rdulóeredmény A10. és a 11. forduló nyertesei (Veres István, Nagykér; Vince Olga, Szene) könyvcsomagjának tartalma: Jaroslav Durych: Wallenstein árnyai (regény; Sinkó Ferenc fordítása; Kalligram, 2003,728 oldal), Jáchym Topol: Nővérem (regény; Kolo- szár Péter fordítása; Kalligram, 1998, 464 oldal), Ludvík Va- culík: Cseh álmoskönyv; regény; Körtvélyessy Klára fordítása; Kalligram, 1998, 472 oldal). Vigaszdíjak (ifj. Bilás Zsuzsanna, Halgas Ildikó, Lelkes Ferenc, Nagy Elvira, Szegheő Noémi és Világi László): Efraim Israel válogatta és összeállította: Holtak gondolata. Mácha költő elkárhozása, mennybemenetele és titkos üzenetei (rendhagyó Karel Hynek Mácha-olvasó- könyv; Kalligram, 2000, 264 oldal). ~t^L Irodalmi tippverseny - 12, forduló 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 13+1 A. □ □ □ □ ö □ □ □ * □ □ □ □ □ □ B. □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ C. □ □ □ □ ö □ □ □ □ □ □ □ □ □ Név: ........................................ Cím:
