Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-04 / 127. szám, hétfő

11 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 4. www.ujszo.com TUDTA? A kullancsok 90 százalékát elpusztítja Egy újfajta eljárással, a kizáró­lag kullancsokban tenyésző mik­roszkopikus gombával a kárté­kony vérszívók kilencven száza­léka megsemmisíthető lenne. A módszert a Lyme Borreliosis Ala­pítvány, az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem és a Magyar Tudo­mányos Akadémia Növényvédel­mi Kutatóintézetének munkatár­sai dolgozták ki. Az eddigi ered­mények alapján a beteg kullancsokból izolált gombafaj a kullancsok kilencven százalékát betegíti meg: a világon ebben a formában még sehol sem alkalmazott eljárás már közel áll a szabadalmaztatáshoz, és alkalmazható lenne például a kiskertekben is, hiszen a szer vegyi­leg nem terheli a természetet. A kórokozók kizárólag a kullancsokat betegítik meg, és nem jelentenek veszélyt sem az emberre, sem pedig a többi állatfajra; a folyadék formájában alkalmazott szer hatása elvi­leg még a kezelés után egy évvel is érezhető. Zöld út a vitatott fogamzásgátlónak Május 23-án engedélyezte az amerikai gyógyszerügyi hatóság (FDA) a világ első olyan fogamzásgátlóját, amelynek használatakor megszűnik a menstruációs ciklus. A tablettából naponta egyet kell bevenni. Tüdományetikai körökben rendkívül nagy vitát geijesztett a szer. Mellette azzal érvelnek, hogy számos nő komoly kínokat él át ciklusonként. Ellenzői szerint a nő lényegéhez hozzátartoznak a cik­likus hormonális változások. Ne egyen sok sót, fekélyt okozhat Amerikai kutatók megállapították, hogy gyomorfekélyt okoznak azok a sós diéták, amelyeket ál­talában más beteg­ségek megléte ese­tén ajánlanak az or­vosok. A kutatók ki­mutatták azt a két gént, amelyek mű­ködése nyomán egy betegséget okozó baktérium jelenik meg a gyomorban, a helicobacter pylori. A baktérium sokakban jelen van, ám nem okoz mindenkinél betegsé­get. A gének sokkal aktívabbak akkor, ha valaki sóban gazdag étele­ket fogyaszt. A fekély azonban nem az egyetlen betegség, amelynek esélye jelentősen megnő a só fogyasztásával. A gyomordaganat is gyakoribb a sós diétán élőknél. Sőt, korábbi kutatások arra mutattak rá, hogy a sós ételek gyakori fogyasztása növeli a vérnyomást, és agy­vérzést is okozhat, (o, h-p) Korunk betegsége a kimerültség Brit kutatók szerint korunk egyik népbetegségévé lépett elő a ki­merültség, az elhúzódó fáradtság. A lehetséges okok közt van a munkaidő szinte végtelen meghosszabbodása, az ún. 24/7-es mun­kaidő, valamint az is, hogy az e-mail-jeinktől való mind erősebb függés hosszabb időre kényszerít minket az íróasztalhoz. Egyre több a rövid határidős munka is, és nő a bizonytalanság érzete a munkahelyeken. Ezek együttesen kimerültségi járványhoz vezet­tek. Ma az állandó fáradtság nem csupán a kisgyermekes anyákra jellemző. A globalizáció azzal jár, hogy - különösen a pénzügyi vo­nalon, a médiában és a jogi területeken - az emberek az időzónákat is átlépve végzik a munkájukat. A munkahely elvesztésétől való fé­lelem miatt az embereket nem a jutalmazás motiválja, hanem a ret­tegés. Lehet, hogy anyagilag jobb körülmények között élünk, de na­gyon sok a dolgunk, túl vagyunk hajszolva - és boldogtalanok va­gyunk. Sajnos, az emberek többsége ma már azt sem tudja, hogyan lehet kikapcsolódni. A megoldás az lehet, ha kicsit kíméletesebbek vagyunk magunkhoz, megtanulunk relaxálni, masszázsra járunk, és nem visszük haza a munkahelyi gondokat. Sajnos nem létezik olyan varázstabletta, amivel megszüntethető lenne az állandó ki­merültség, az életmódon kell változtatni. (CNN) Az érelmeszesedés akkor is fennállhat, ha a betegnél semmiféle kockázati tényező nincs Veszélyben a szívünk Az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) adatai szerint a szív- és érbetegségek vi­lágszerte a halál csaknem 30 százalékáért felelősek. 2000-ben például a 17 mil­lió haláleset közül 7 millió­an ischémiás szív- és koszo­rúér-betegségben, és csak­nem 5,5 millióan pedig az agy ereinek a megbetegedé sében haltak meg. DR. /MADARÁSZ ISTVÁN Az iparilag fejlett orszá­gokban a szív- és érrend­szeri megbetegedések ké­pezik az elhalálozások legnagyobb hánya­dát. Mind Magyaror­szágon, mind Szlo­vákiában hasonló a helyzet, az elha­lálozást tekintve az eddigi harmadik helyről lassan a második helyre ke­rül! Leggyakoribb oka az érelmesze­sedés. Miről is van szó? A verőerek oxigént és tápanya­got szállítanak a sejtekhez, szöve­tekhez. Az egészsé­ges artériák hajléko­nyak, rugalmasak és erősek. Az érbelhártya sima, így a vér áramlása akadálytalan. Idővel azonban a verőerek elveszítik rugalmasságukat, ér- belhártyájuk megvastagodik, me­revvé válik, elkezdődik a meszese- dés folyamata. Ilyenkor az érbel­hártya alatt először kásaszerű anyagot tartalmazó, később mész részecskék lerakódása miatt meg­keményedő plakkok keletkeznek AZ ERELMESZESEDES KOCKÁZATI TÉNYEZŐI Nem befolyásolható Befolyásolható rizikófaktorok rizikófaktorok ÍLETKOR DOHÁNYZÁS NEM MAGAS VÉRNYOMÁS CSALÁDI HAJLAM MAGAS KOLESZTERINSZINT MAGAS VÉRCIIKORSZINT ELHÍZÁS, MOZGÁSSZEGÉNY 4^V\v olLiIri ÉLETMÓD az erek belső falán, melyek hova­tovább leszűkítik az ereket, ami akadá­lyozza a szervek vér- ; , ellátását. Hónapok, évek elteltével ez a folyamat a szervek működésképtelenségé­hez vezet, s nem ritkán idő előtti halálhoz vezet. Ez a folyamat sajnos már fiatal korban elkezdő­dik, ezt mutatják a fiata­lon elhunytakon végzett kórbonctani megfigyelé­sek. Már a fiatalok verő­ereiben is meg­figyelték a HÉ mész lerakó- , dását. A szer­vezet örege­désével, a kockázati té­nyezők meg­jelenésével e folyamat erő­teljesen fel­gyorsul, s a szervek korai károsodá­sához vezet. Az érelmeszesedés­nek nem csak egy kiváltó okát is- meijük. Van­nak olyan té­nyezők is, amelyek hajla­mossá tesznek érelmeszese­désre. Ezeket az okokat koc­kázati ténye­zőknek nevez­zük, s mint a táblázat mutat­ja, befolyásolha- tókra és befo- lyásol-hatatlanok- ra osztjuk őket. A be­folyásolhatók eltávolí­tásával lelassíthatjuk az érelmeszesedési folyamatot. Az infarktus, az agyvérzés legtöbb­ször váratlanul és sajnos néha meglepően fiatal korban szedi ál­dozatait. Ugyanakkor közismer­tek olyan történetek is, amikor a kockázatot kockázatra halmozó, dohányzó, túlsúlyos, keveset mozgó egyén igen hosszú életkort ér meg. Hogy ez így van, azt szemlélteti az egyik legismertebb politikai személyiség esete is, Sir Winston Leonard Spencer-Chur- chillé, aki amellett, hogy igen „sú­lyos” egyéniség volt, dohányzott is, és elhíresült kedvenc mondásá­ról: „csak semmi sport”. A legen­dás hírű angol miniszterelnök mindezek ellenére több mint 90 évig élt. Ez a „kicsit pocakos” úri­ember, akinek az egyik kezében állandóan füstölgött a szivar, a másik kezében meg csillogott a pohár a „nemes itallal”, aránylag jó egészségben leélte az életét s így kinevette az orvostudomány álláspontját a kockázati tényezők­ről az érelmeszesedés keletkezé­sével kapcsolatban. A sors iróniá­ja azonban itt is megjelent, mert a Nobel-díjas politikus 1965. január 24-én 91. életévében szélütés kö­vetkeztében halt meg. Sajnos azonban a valóság több­nyire más, s a mindennapi életben az érelmeszesedés akkor is fenn­állhat, amikor a betegnél nem tu­dunk kimutatni semmiféle kocká­zati tényezőt, s így a gyakorlatban használt különféle skálák segítsé­gével nem tudunk rámutatni a kardiovaszkuláris kockázatra, pe­dig a kockázat már fennáll. így történhet meg az tragédia: a fia­tal, 38 éves családapa, aki „egész­séges” volt mint a makk, a kivizs­gáláson mindent rendben találtak nála, egyszer csak hirtelen szívin­farktusban (a szerző 25 éves klini­kai tevékenysége alatt szerzett ta­pasztalatok szerint) elhunyt. Is­mert tény pl. az is, hogy az érel­meszesedés talaján kifejlődő szív­ás érrendszeri betegségek okoz­zák minden második ember halá­lát Magyarországon, s hogy a ma­gyar férfiaknak mindössze 60 szá­zaléka éri meg 65. életévét! Mi az oka ennek a furcsa el­lentmondásnak? Legvalószínűb­ben az, hogy az ismert klasszikus kockázati tényezőkkel (életkor, nem, dohányzás, koleszterin, szisztolés vérnyomás stb.) szem­beni érzékenységünk, fogékony­ságunk mindenkinél más és más lehet. Míg az egyik embernél több kockázati tényező sem okoz érelmeszesedést, addig egy má­sik egyénnél már egyetlen egynek a megléte is súlyos, akár fiatal korban kialakuló elváltozásokhoz vezethet. A jelentős mértékű egyéni eltérések hátterében felté­telezhetően genetikai adottsá­gunk áll. A klasszikus rizikófakto­rokra alapozott szív- és érrend­szeri veszély becslésének hatásfo­ka tehát alacsony, emiatt jelentős azoknak a betegeknek a száma, akiknél ily módon nem tudjuk ki­mutatni a nagy mértékű veszé­lyeztetettséget. A cikk befejező részében jö­vő héten bemutatjuk a ma­gyar találmányt, a Tensiomed arteriográf műszert, amellyel gyorsan és pontosan meg le­het állapítani a kardiovasz­kuláris kockázat mértékét. EGY HÉT A SZEPASSZONNYAL Június 4. - a Hold a Bak jegyében van Mindenki számára élvezetet je­lenthet az ázsiai virágfürdő: te­gyünk a vízbe egy póhár tejszínt, néhány evőkanál mézet, friss virág­szirmokat vagy leveleket. A bőrünk gyönyörű ápoltságot fog tükrözni. Foglalkozzunk a hajunkkal, körme­inkkel, és bőrünk teljes körű rege­nerálásával. Megfelelő ez az idő a gombásodás és a szemölcsök eltün­tetéséhez. Június 5., 6., 7. - a Hold a Vízöntő jegyében van A Vízöntő hatással van a lábikrá­ra, az alsó lábszárra, a bokára, a sa­rokra és a visszerekre. Az erek erős­ségét a hajdina nagymértékben befolyásolja. Legtöbb található a friss szárakban, levelekben és a haj­dina szárából és héjából készült te­ában, valamint egyéb magvakban. Friss hajdinaszárat a hajdina csí- ráztatásából nyerhetünk. A csíráz- tatásra lefedhető kerámia, porce­lán vagy üvegtálat használjunk, a magvakat nedvesített vattára te­gyük. A magvaknak folyamatos nedvességre van szükségük, vi­gyázzunk azonban, hogy ne legye­nek eláztatva. Gyűjtsünk ún. hajdi­na füvet, kb. 10 cm magasat. Ada­goljuk a petrezselyemhez hasonló­an: levesekbe, kenyérre, salátákba, krémekbe, stb. Még az ágyban masszírozzuk meg a lábfejünket, a bokánkat és a lábikránkat a szív irányába. Zuhanyozzuk le a lábun­kat hideg vízzel. Június 8., 9. - a Hold a Halak jegyében van A Halak hatással van a talpra, a járásra és a nyirokrendszerre. Ké­szítsünk lábfürdőt és talpmasz- százst. Ferda atya tanácsa lábfürdő elkészítésére: „Négy liter vízbe te­gyünk egy marék tölgykérget, zsur­lófüvet, 10 dkg hagymát, és 3 kanál ürmöt. Főzzük tíz percig, majd a lá­bunkat 20 percig ebben a főzetben áztassuk. Hozzáadhatunk 2 kanál sót is. Szemölcsök, lábgomba eltá­volítására alkalmas időszak (ha nincs telihold). Vigyázzunk, mert mindennek sokkal intenzívebb ha­tása van (alkohol, kávé, cigaretta, gyógyszerek) ezekben a napokban. Ne mossunk, és ne vágassunk hajat (korpa képződhet és töredezhet a hajunk). Ha böjtölünk, segítsük magunkat autoszuggesztióval: tisztulok, örülök. Június 10. - a Hold a Kos jegyében van A Kos hatással van a fejre, az agy­ra, az arcra és az életerőre. Kezdjük a napot pozitív gondolatokkal, a mai nap szebb lesz, mint a tegnapi volt - máris jobban érezzük majd magunkat. www.krasnapani.cz ( < 1 l I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom