Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-30 / 150. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 30. www.ujszo.com RÖVIDEN Szlovák rendszám: óriási adókiesés Budapest/Pozsony. Eddig legkevesebb 5 milliárd forintot ve­szített a magyar állam azon, hogy az elmúlt hónapokban körülbe­lül 10 ezer szlovák rendszámú autót hoztak be az országba, ame­lyekre nem fizettek regisztrációs adót. Míg ugyanis nálunk nincs ilyen adó, Magyarországon ennek összege minimum 250 ezer, egy 1400-1600 köbcentis motorú autóra 500 ezer forint körüli az ösz- szeg. Az autó legális üzembe helyezéséhez szükséges tartózkodási engedély és a lakcímet igazoló papírok a Komárom és Kassa közti zónában erre szakosodott ügyintézőktől 350-400 ezer forintért minden további nélkül megkaphatok, (hvg, s) 13 kilométernyi autósztrádát adtak át Zsolna. Megnyitották tegnap a Pozsony-Poprád-Kassa közötti Dl-es autópálya Kisfarkasd (Vrtizer) és Ricsóváralja (Hricovské Podhradie) közötti 13 kilométeres szakaszát. A több mint 6 milliárd koronát felemésztő autópályaszakasz két sávját már januárban át­adták, tegnap pedig mind a négy sávot üzembe helyezték. A Nemze­ti Autópálya-kezelő Társaság (NDS) vezérigazgatója, Igor Choma tájékoztatott, hogy a 2004 óta épülő szakasz megvalósításához 15 hidat kellett építeni, közel 2 kilométer hosszú vasúti pályát helyez­tek át, körülbelül ugyanilyen szakaszon módosítani kellett a Vág fo­lyását, illetve több folyóvíz, autóút helyzetén is változtattak. (TASR) Internetezők tüntettek a belügy előtt Pozsony. A Websupport internetes honlapokat működtető cég ügy­felei tegnap 18 órakor tiltakozást szerveztek a belügyminisztérium előtt a szerdán elkobzott szerverek miatt. Eredetileg használt számí­tástechnikai berendezésekkel akarták eltorlaszolni a minisztérium lépcsőjét, de ezt a rendőrségnek sikerült megakadályoznia. A tüntetők így csupán CD-ket, számítógépegereket és kisebb tartozékokat helyez­tek el a minisztérium előtt, rajtuk a „Kalinák és Packa számára” és a „Password: NBÚ1,2,3.” feliratokkal. „Magyarázatot várok a rendőr­ség eljárására” - jelentette ki Sámuel Tmka, a tiltakozás szervezője. A tüntetés körülbelül száz résztvevője egy petíciót is aláírhatott, ami ar­ra hívja fel a figyelmet, hogy a rendőrség a szerverek elkobzásával több ezer ártatlan ügyfél tulajdonjogát sértette meg. (SITA) Füstfelhő Uhersky Brod felett Uhersky Brod. Tegnap este még mindig égett több száz tonna használt gumiabroncs a csehországi Uhersky Brodban. A tűz csü­törtökön délután ütött ki egy telepen, ahol az ott felhalmozott gu­miból aszfalt gyártásához szükséges adalékanyagot készítenek. A városban mindenütt érezhető az égett gumi fojtó szaga. A tűz oka egyelőre ismeretlen, de az előzetes vizsgálatok szerint a gyújtoga­tás lehetősége sem kizárt. (Hx) Üzemel az első felújított 112-es segélyhívó vonal Magyarul nem segítenek UJ SZO-H1R Nagyszombat. Üzembe helyez­ték tegnap az első felújított 112-es segélyhívó vonalat Szlovákiában. Egyelőre csak a nagyszombati ke­rületben használható ki ez a segély­nyújtó teljes szolgáltatása, de Robert Kalinák belügyminiszter szerint „a napokban az egész or­szágban üzembe helyezik az új irá­nyító központokat”. A felújított rendszer sokkal hatékonyabban irányítja a gyorsmentők, a tűzoltó­ság, rendőrség és hegyimentők munkáját. A most üzembe helye­zett 112-es vonal legnagyobb elő­nye, hogy szükség esetén sokkal rö- videbb reakcióidő alatt lesznek ké­pesek segítséget nyújtani a rendőr­ség és a különböző mentőszolgálat­ok. A rendszer másodpercek alatt megállapítja, hogy a telefonáló hol tartózkodik, ami segíthet a hamis bejelentések kiszűrésében is. Az összes beérkező hívást rögzítik és három évig tárolják. Az irányító központok ezen kívül világnyelve­ken is képesek lesznek fogadni a hívásokat. A parlament a héten utasította el a Berényi József (MKP) által beterjesztett törvény- módosítási javaslatot, mely köte­lezte volna ezeket a központokat legalább egy vüágnyelven beszélő munkatárs alkalmazására, és ma­gyarul is tudó diszpécser alkalma­zására azokban a megyékben, ahol egyes községekben 20 százalék fe­lett van a magyar lakosság aránya. A központokban tehát világnyelven igen, magyarul azonban nem biz­tos, hogy fognak beszélni, habár Robert Kalinák erre is ígéretet tett a parlamenti vitában. A koalíciós képviselők megszavazták a javaslat tárgyalásának felfüggesztését, Berényi azonban pozitívan értékel­te, hogy ezt egyetlen ellenzéki kép­viselő sem támogatta, (lpj, TASR) A világ 10 legveszélyeztetettebb folyamának egyike Javult a Duna vízminősége ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Javul a Duna vizének minősége - tájékoztatott a környe­zetvédelmi minisztérium tegnap, a Duna napján. A nemzetközi felmé­rés eredménye kimutatja ugyan, hogy tisztább a folyam vize, a Nem­zetközi Vadvédelmi Alap (WWF) ennek ellenére arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy az Európa ütőerének is becézett Duna a mederátala­kítások miatt még mindig a világ tíz legveszélyeztetettebb folyóvize kö­zé tartozik. A Duna vizének tiszta­sága sem teljesen egyértelmű, ugyanis luiuesie egyeiuie nem al­kalmas. Annak ellenére, hogy Po­zsonyban a Tyrs rakparton 1130 tonna homokból strandot hoztak létre a folyam partján, fürödni szi­gorúan tilos. Lehet viszont röplab- dázni, homokvárat építeni, napoz­ni, aki pedig fel szeretne frissülni, a parton felállított zuhanyzókhoz kell folyamodnia. A 2857 kilométer hosszú folyam 10 ország népét-köti össze, 20 millió ember ivóvízellátá­sát biztosítja és 5 ezer állatfajnak nyújt élőhelyet. Az utóbbi száz év­ben a Duna árterei nyolcvan száza­lékát vesztette el. (SITA, WWF) Zárt ülésen tárgyaltak a Szlovák Információs Szolgálat múlt évi működéséről Nem fenyeget veszély Pozsony. A parlament tegnap zárt ülésen tárgyalta a Szlo­vák Információs Szolgálat (SIS) és a Katonai Titkos- szolgálat (VOS) múlt éves működéséről szóló jelenté­seket, melyeket nem is hoz­tak nyilvánosságra. Az SDKÚ megdicsérte, a HZDS bírálta a titkosszolgálat el­nökét. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Köteles László (MKP), az SIS-t felügyelő parlamenti bizottság al- elnöke szerint a jelentés teljesen általános volt. „A korábbi évek be­számolóival is az volt a baj, hogy nem tartalmaztak semmi konkré­tumot, az idei jelentés még általá­nosabb volt” - mondta lapunknak Köteles. Szerinte azonban ez ter­mészetes, konkrétabb jelentést nem terjeszthet elő a titkosszolgá­lat, mivel azt 150 parlamenti kép­viselő kapja meg. Ügy véli, hogy a SIS ellenőrzése nem megfelelő. „Szükség lenne konkrétabb jelen­tésekre is, de ezt csak egy szűkebb bizottságnak kellene megvitatnia” - véli Köteles. Szerinte a jelentés alapján Szlovákiát nem fenyegeti komolyabb terrorista veszély. „Összehasonlítva a vüág egyéb or­szágaival, Szlovákia a nem veszé­lyeztetett országok közé tartozik” - állítja a képviselő. Ügy véli azon­ban, hogy Szlovákiát a terroristák háttérországnak akarják használ­ni, ületve logisztikai központjaikat telepítenék ide. Erre utal az is, hogy néhány hete tartóztattak le a szlovák hatóságok egy, az al- Kaidával összefüggésbe hozható személyt. „Erről a jelentés nem szólt, mivel nem tartalmazhat adatokat aktív ügyekről, a terro­Martin Fedor, az SDKÚ képviselője szerint az SIS munkájáról szóló jelentés kiegyensúlyozott, ám a HZDS-nek nem tetszik. risták mozgásáról szóló informáci­ók is csak általános formában sze­repelnek benne” - tájékoztatott Köteles. A jelentés általánosság­ban beszámol a szélsőséges cso­portok megfigyeléséről, a terroriz­mus elleni harcról és az alvilág megfigyeléséről is. Martin Fedor, az SDKÚ képvise­lője szerint az SIS munkájáról szó­ló jelentés kiegyensúlyozott. Ki­emelte, hogy Jozef Magala, a tit­kosszolgálat elnöke pártoktól füg­getlenül szeretné működtetni az intézményt. „Információink sze­rint ezt jelenleg betartja” - jelen­tette ki Fedor. Magala megdicsérte elődje, Ladislav Pittner munkáját is. Ez nem tetszett a HZDS-nek. „Egyfelől az igazgató kicserélte az SIS egész vezérkarát, a másrészt pedig megdicsérte az előző igazgatót” - magyarázta pártja vé­leményét Ján Kovarcík. Azt is kije­lentette, hogy pártja nem támo­gatta a jelentés elfogadását. Köte­les szerint mindketten politikai szempontból értékelték az igazga­tót. „Martin Fedor abból indul ki, hogy hadügyminiszterként 2006 első felében ő volt a felelős a kato­nai titkosszolgálat működéséért, a HZDS ellenben azt rója fel az igaz­gatónak, hogy nem engedett a párt nyomásának, és a belső elhá­rítás főnökévé nem a HZDS jelölt­jét nevezte ki” - mondta lapunk­nak a magyar politikus. Úgy véli, hogy a titkosszolgálat továbbra is ki van téve a politikai nyomásnak, ennél fontosabbnak tartja azon­ban, hogy a törvények betartásá­val működjön. „Ennek az ellenőr­zését viszont a jelenlegi törvények nem teszik lehetővé, sőt a most ké­szülő törvény még a jelenlegi sza­bályozásnál is rosszabb lehet” - je­lentette ki Köteles, (lpj, s) Egészségügyi hivatal Eddig nem büntettek Pozsony. A tavalyi járulékelszá­molás eredményeit is értékelte éves beszámolójában az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal, mely átfogta az ágazat teljes 2006-os munkáját. „Az elszámolás eredményeképpen mintegy 1,5 milliárd koronával nőtt az ágazat támogatása” - jelentette ki Richard Demovic, a hivatal elnö­ke. Pontos információik azonban még mindig nincsenek arról, hogy tavaly hányán mulasztották el az egészségbiztosítási járulék elszá­molását. „A biztosítottak élhettek az utólagos elszámolás intézmé­nyével, vagyis akár december vé­géig halogathatták azt” - magya­rázta az elnök. A tavalyi elszámolás elmulasztása miatt nem szabtak ki egyetlen büntetést sem, Branislav Juhás, a hivatal osztályvezetője szerint azonban idén már nem lesznek elnézőek. „Tavaly különle­ges év volt, a biztosítottak ekkor ta­lálkoztak először az elszámolási kötelezettséggel” - mondta Juhás. A hivatal még mindig nem tudja, hogy hányán mulasztották el a kö­telességüket, így nem fog büntetni sem. A mulasztókra - természetes személyekre - legfeljebb 5 ezer ko­ronás bírság szabható ki. Még hét­főig van idejük azoknak, akik az el­számolást nem készítették el, né­hány biztosító kirendeltségei hétvé­gén is nyitva tartanak, (lpj) A kormány által kidolgozott sajtótörvény tervezete azt érezteti, hogy ellenségként kezeli a tömegtájékoztatást A kabinet nem győzheti le a toliforgatókat ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Betartotta áprilisban tett kijelentését a kormány, és elké­szítette az új sajtótörvény terveze­tét. A miniszterelnök akkor beje­lentette, hogy csökkentendő a kor­mány munkájáról készült hamis új­ságírói híreket, új sajtótörvényt ké­szítenek. A kulturális minisztérium ezt tegnap már tárcaközi egyezte­tésre is bocsátotta. A törvényjavas­lat a tizedik paragrafusban rendel­kezik a helyreigazításra való jogról. Eszerint a kiadó nyolc napon belül köteles térítésmentesen közölni a kért helyreigazítást, abban a for­mában, ahogy ezt az érintett kéri, ugyanazon az oldalon, ugyanazzal a betűnagysággal, s jelezni kell, hogy helyreigazításról van szó. A kiadó ezt ráadásul semmilyen for­mában nem kommentálhatja, az újság más oldalán sem. Nem kell helyreigazítást közölnie, ha bizo­nyítékai vannak az eredeti hír való­diságáról, igazságtartalmáról, vagy ha a helyreigazítást már magától megtette. A törvény értelmében a károsultnak harminc napja van ar­ra, hogy ezt írásban megtegye, ezen az időn túl nincs joga helyre- igazítást kérni. Az új sajtótörvény­tervezet szól a válaszadásra való jogról is. „Ha a sajtótermék olyan állításokat közöl, amelyek érintik a természetes személy méltóságát, magánéletét, a jogi személy jó hírét vagy az államigazgatási szervet, jo­guk van kérni a térítésmentes vá­lasz leközlését” - áll a törvényja­vaslatban. Ezt a kiadónak három napon belül kell megtennie, ugyan­azon a helyen, ugyanakkora terje­delemben kell közölnie a választ, mint az eredeti hír. Szakértők egy­behangzóan állítják, a jelenlegi tör­vény is kielégítően kezeli a helyre- igazítás mikéntjét. Miroslav Kusy politológus sze­rint Fico ellenségének tarija a mé­diát, s annak kihagyásával egyfajta közveden kapcsolatot próbál létre­hozni a választókkal. „Ez a straté­gia azonban nem lehet sikeres. A kormány nem győzheti le a médiát. Az egyetlen járható út a sajtóval va­ló korrekt kapcsolat megterem­tése” - mondta Kusy, aki szerint ugyanakkor a politikai elit támadá­sai a sajtó irányába nem új keletű­ek. Minden esetben érvényes azon­ban, hogy minél nyíltabb a kapcso­lat, annál jobb. Mária Follrichová, a Comenius Egyetem Zsurnalisztika Tanszékének munkatársa úgy véli, a legfőbb gond a kormány és a saj­tó kapcsolata szempontjából a köl­csönös bizalmadanságban van. „Ez a trend azonban a kormány ré­széről indult, amikor nem megfe­lelően reagált az őt ért kritikára.” Follrichová fölöslegesnek nevezte azt az előírást is, hogy egy-egy hi­baigazítás után már ne lehessen megkommentálni az adott ügyet. „Az újságírók meg fogják találni a módját, hogyan lehet megkerülni ezt az előírást. A javaslat azonban arról tanúskodik, hogy az előkészí­tő eleve rosszindulatot feltételez a média részéről, tehát újra vissza­köszön a bizalmadanság.” A szak­értő szerint a sajtó dolga a kor­mányzat kritizálása, s a politiku­soknak inkább inspirációként kel­lene értelmezniük az őket ért bírá­latokat. (sán, czk) Ősztől a kollektív szerződés nem terjeszthető ki a 20 személynél kevesebbet foglalkoztató munkáltatóra Tiltakozó munkaadók, helyeslő szakszervezetek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tegnap jóváhagyta a parlament a kollektív szerződé­sekről szóló törvény módosító ja­vaslatát. Ez szigorítja a február­ban elfogadott módosítást, misze­rint a kollektív szerződést egy adott ágazaton belül ki lehet ter­jeszteni azokra a munkáltatókra is, akik ezt a szerződést nem írták alá, nem tagjai az adott szervezet­nek, mely a szerződést megkötöt­te. Vagyis ha egy munkahelyen a szakszervezet és a munkáltató kö­zött létrejön a kollektív szerződés, annak érvényessége kiterjeszthető az ágazaton belül azokra is, akik ilyesmit nem kötöttek. A tegnap jóváhagyott módosítás némileg szűkíti ezt a kört. Felsorolja, me­lyek azok a munkáltatók, ame­lyekre a kollektív szerződés kiter­jesztése gazdasági és szociális szempontból kifejezetten negatív hatással lenne. A szeptember else­jétől érvénybe lépő törvény szerint tehát a kollektív szerződés nem teijeszthető ki arra a munkáltató­ra, amely 20 személynél keveseb­bet foglalkoztat, azokra a cégekre, ahol az alkalmazottak több mint 10 százaléka mozgásában korláto­zott, vagy ahol a céget valamilyen rendkívüli esemény sújtotta. Nem vonatkozik a szerződés érvényes­ségének kiterjesztése azokra a munkaadókra sem, amelyek más­fajta kollektív szerződést kötöttek, csődbe kerültek, vagy felszámolás alatt állnak. A munkáltatók törvényellenes­nek tartják a jogszabályt, s még májusban az Alkotmánybíróság­hoz fordultak. „Nem értünk egyet azzal, hogy a kollektív szerződé­sek érvényességét kiterjesszék azokra, akik ezt nem írták alá. Nem lehet a két fél között megkö­tött szerződésből eredő kötelezett­ségeket átruházni a harmadik fél­re is. Jogállamban ez megenged­hetetlen, ezért fordultunk az al­kotmánybírósághoz. A munkálta­tó lehet, hogy nem is tud róla, hogy létezik valamilyen szervezet, társulás, amely kötött kollektív szerződést, nincs róla semmilyen információja, és egyszer csak rá­jön, hogy rá is vonatkoznak az ál­tala meg sem kötött szerződés pontjai. Szerintünk ez ellentétben van a jogállam alapelveivel, és a szerződés szabadságának alapel­veivel is. Nem vonatkozhat valaki­re olyan szerződés, amelyet ő meg sem kötött. Megvárjuk tehát az Al­A munkáltatók törvény- ellenesnek tartják a jog­szabályt, s még májusban az Alkotmánybírósághoz fordultak. kotmánybíróság döntését, ettől függnek a következő lépéseink” - nyüatkozta lapunknak Martin Hosták, a Munkáltatók Országos Uniójának titkára. A Szakszervezetek Konföderáci­ója természetesen épp ellenkező véleményen van. „Jónak tartjuk, hogy törvény rendezi, kire vonat­kozik a kollektív szerződés érvé­nyessége, és kire nem. Ami a szer­ződések, kiterjesztését illeti, ez már 1993-tól érvényben volt. Az előző kormány módosította úgy, hogy a szerződés csak akkor ter­jeszthető ki, ha az adott munkálta­tó belegyezik. Tehát most csak visszatérünk az eredeti jogszabály­hoz, amely egyébként Európában is gyakorlat, Csehországban is mű­ködik például. Soha nem hallot­tunk olyan esetről, hogy ennek ne­gatív következményei lettek volna, csődbe ment volna emiatt valami­lyen cég” - mondta lapunknak Vladimir Mojs, a KOZ alelnöke. A kollektív szerződések érvé­nyessége nem terjed ki automati­kusan az ágazat többi részére. A szerződést aláírt felek közül vala­melyiknek javasolnia kell a mun­kaügyi minisztériumnak, hogy a szerződést terjessze ki a többi munkáltatóra is. A minisztérium akkor bővíti a szerződés hatályát, ha azt az ágazaton belül a legtöbb személyt foglalkoztató munkálta­tó, vagy a legtöbb tagot számláló szakszervezet kötötte, (sán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom