Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-26 / 146. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 26. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ ARP Az áUamfőválasztás demokratizálását, a szövetségi elnöknek a nép általi megválasztását pendítette meg Horst Köhler, Németország államfője az ARD televízió vasárnap esti politikai vitaműsorában, ahol azt mondta: „nem volna rossz modell”, ha a nép közvetlenül választhatná meg a szövetségi elnököt. Már csak azért sem, mert a jelenlegi elnökválasztási mód mindig pártpolitikai, időnként „koalíciópolitikai” csatározásoknak ad teret. Németországban 1949 óta az alsóház tagjaiból és a szövetségi tartományok küldötteiből álló szövetségi közgyűlés választja az államfőt. A szövetségi elnök hivatali ideje öt év, ennek lejártakor még egyszer megválasztható a posztra.- Már a bulvár is dögunalom manapság. Csupa szex, gyilkosság, kábítószer. Igazán lehozhatnák még egyszer a munkatörvénykönyvet! (Peter Gossónyi karikatúrája) Az MDF-nek és a Fidesznek nagy szerepe van abban, hogy az olajbizottság munkáját ellehetetlenítették Kármán Irén nem kér a pártok szolidaritásából „Nem szeretném, ha politikai pártok felcsimpaszkodnának az ügyre” - diktálta blogjába a brutálisan bántalmazott Kármán Irén, aki szerint az MDF-nek és a Fidesznek jelentős szerepe van abban, hogy az olajbizottság munkáját ellehetetlenítették. Az ügyben most már a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálódik. HÍRSZERZŐ-HÁTTÉR „Nem szeretném, ha politikai pártok felcsimpaszkodnának az ügyre, a személyes tragédiámra, már csak azért sem, mert az MDF- nek és a Fidesznek jelentős szerepe van abban, hogy a Pallag Lász- ló-féle olajbizottság munkáját ellehetetlenítették” - olvasható a brutálisan bántalmazott újságírónő blogjában, amelyet a kórházi ágyán fekve diktált. „Nem adták meg a segítséget ahhoz, hogy a bizottság kiderítse, milyen kapcsolatrendszer állt a rendszerváltás utáni legnagyobb bűncselekmény-sorozat mögött. Kifejezetten álszent a Fidesz magatartása, és meg kellene nézni azt is, hogy az MDF milyen politikát folytatott annak idején. Elég csak a fűtőolaj és dízelolaj ártámogatása közti különbségre gondolni, ami lehetővé tette az olajjal való visszaélést. Annak ellenére tette ezt az MDF-kormány, hogy - amint a filmemből kiderül - Bőd Péter Ákosnak (akkori ipari miniszter) felhívták a figyelmét annak idején arra, hogy nem jó, ha távolít- ják egymástól a kétféle olaj árrését. Tehát eleve álszentnek tartom, hogy amikor napirendre kerül ez a korrupció, akkor a velejéig korrupt pártok jelentkeznek be elsőnek az ország megmentésére” - írta az újságíró blogjában. Feloldják a titkosítást? Közben a polgári titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli mi- niszteijelölt az olajügyekkel kapcsolatban elmondta: ma áttekinti a titkosítással összefüggő információkat: ki, mikor, hogyan rendelte el azt, illetve, mit lehet tenni az ügyben. Hangsúlyozta azonban, hogy az ügy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve a felügyelete alá tartozó Országos Rendőr-főkapitányság alá tartozik, ezek a szervek pedig már vizsgálják a „titkosítás feloldásának lehetőségét”. A titokminiszternek nincs formálisan jogköre arra, hogy javasolja a titkosítás feloldását, az a titokgazda jogkörébe tartozik - szögezte le. Ennek folyamata a titokgazdától függ, általában nincs köze a parlamenthez, ha azonban a titkos dokumentumok között van olyan, amelyet az Országgyűlés valamely hivatala vagy bizottsága minősített titkosnak, akkor a bizottsági elnök kompetens. Ha az olajüggyel kapcsolatos titkos dokumentumok között van ilyen, akkor ahhoz kell a parlament, ha kormányzati hatáskörben van, akkor nem - mutatott rá. Szilvásy György kitért arra, hogy „politikusoknak nem érdeke az, hogy titkosak legyenek a „Álszentnek tartom, amikor napirendre kerül ez a korrupció, a velejéig korrupt pártok jelentkeznek az ország megmentésére." dokumentumok, ezek szakmai érdekek”. A titkosítási minősítés sorsától függetlenül azonban mindennél fontosabb, hogy az illetékes szervek megtalálják az elkövetőket és feltárják a bűncselekmény okát - jegyezte meg. Most már az NNI nyomoz Kármán Irén ügyét egyébként a hétvégén a Nemzeti Nyomozó Iroda vette át. „Tekintettel arra, hogy a sértett oknyomozó riportjainak témáiban korábban a Nemzeti Nyomozó Iroda elődje folytatott nyomozást, ezért a további nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda haladéktalanul vegye át” - idézte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivői irodájának vasárnapi közleménye Bencze József országos rendőrfőkapitány döntését. Ezt megelőzően még a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai hallgatták ki mintegy három órán át az újságírót, akinek állapota orvosai szerint az életmentő műtét után már alkalmas volt a kihallgatásra. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok illetékese tegnap azt közölte az MTI-vel, hogy az NBH Kármán Irénnek sem a mozgását, sem a tevékenységét nem kísérte figyelemmel (a blog egyik kommende korábban határozottan ezt állította). Az olajszőkítési ügyekben is nyomozó újságírót, Kármán Irént péntek éjjel Pesterzsébeten ütötték le és tuszkolták be egy kocsiba. Brutálisan megverték, majd összekötözve a lágymányosi Du- na-parton hagyták, ahol egy horgász talált rá. Az újságírót a Szent János Kórház baleseti sebészetének intenzív osztályára vitték, ahol azonnali életmentő műtétet hajtottak végre rajta, hogy elállít- sák belső vérzését. A beteg állapotát stabilizálták, de valószínűleg még hetekig kórházi ápolásra szorul - mondta az MTI-nek Nyulasi Tibor, a Szent János Kórház orvos igazgatója vasárnap. Blair lemondásának köszönhetően a Munkáspárt nyolc hónap óta először népszerűbb, mint a toryk Brown előrehozott választásokra készül KERTÉSZ RÓBERT A választások előrehozására készül a tegnapi brit sajtó szerint Gordon Brown jelenlegi brit pénzügyminiszter, aki szerdától Nagy- Britannia miniszterelnöke lesz. Brown vasárnap vette át hivatalosan a kormányzó Munkáspárt vezetését Tony Blair távozó miniszterelnöktől, aki szerdán a kormányfői posztot is átadja neki. A tegnapi The Times és a The Sun egybehangzó értesülései szerint az új miniszterelnök egy éven belül választásokat írhat ki mandátuma megerősítése végett. A legvalószínűbb dátum jövő év júniusa, de a The Sun úgy tudja, hogy Brown az idén ősszel rendezendő választásoktól sem riadna vissza. Mindkét lap kiemeli, hogy az új Labour-vezér a váltást szentesítő vasárnapi rendkívüli munkáspárti kongresszuson bejelentette egy választási koordinátor kinevezését a párt feltörekvő ifjú csillaga, a 40 éves Douglas Alexander közlekedési miniszter személyében. Brown egyik félmondata szerint erre azért van szükség, hogy a Labour „ne csak megvívni, hanem megnyerni is képes kegyen egy általános választást... amikor a miniszterelnök annak kiírása mellett dönt”. Az ellenzéki Konzervatív Párt jó ideje hangoztatja azt a véleményét, hogy a vezetőváltás után előrehozott választásokat kell kiírni. A Labour 2005-ben ugyanis azzal az ígérettel nyerte meg a választásokat, hogy Blair a teljes mandátumát kitölti a kormány élén, és Brownnak így nincs választói felhatalmazása a hatalom- gyakorlásra. A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint azonban lehet, hogy a toryk nem járnának jól egy idő előtti választással. A személy- csere ugyanis máris felhozta a Munkáspártot, amely nyolc hónap óta először népszerűbb, mint a konzervatív ellenzék. A The Observer, a legnagyobb baloldali brit hetilap megbízásából készült júniusi felmérés szerint az 1997 óta hatalmon lévő Munkáspártra jelenleg a választók 39 százaléka voksolna; ez négypontos javulás a múlt havi közvélemény-kutatási eredményhez képest. A Konzervatív Párt szavazótábora 1 százalék- ponttal 36 százalékra apadt. A felmérés kimutatta azt is, hogy Brown jelenleg a választók 40 százaléka szerint alkalmasabb a miniszterelnöki tisztség ellátására, mint a tory vezér, David Cameron, akit csak 22 százaléknyian tartanának jobb kormányfőnek Gordon Brownnál. A jelenlegi kormány mandátuma 2010-ig szól. A szerző az MTI tudósítója KOMMENTÁR Árral szemben GÁL ZSOLT A szlovák kormánykoalíció a nép, pontosabban a dolgozók érdekében módosítani készül a munkatörvénykönyvet: korlátozza a munkaidőt, a ledolgozható túlórákat, megnehezíti és megdrágítja az elbocsátásokat, valamint a rugalmas alakalmazást. Két komoly gond is van az év törvényeként beharangozott módosításokkal. Az egyik az, hogy állami dirigizmussal akarják ráerőlteti a gazdasági szereplőkre a népboldogító intézkedéseket. Mi majd kitaláljuk, mi a jó a dolgozóknak, a növekvő költségeket és adminisztratív terheket meg viseljék a munkaadók. Pedig az állam, ha nagyon akarna segíteni, elkezdhetné ezt mondjuk az alulfizetett közalkalmazottak (pedagógusok, állami egészségügyi intézmények dolgozói) helyzetének javításával, például az egészségügyi rendszer gazdaságosságának és hatékonyságának növelésén keresztül. Ez persze sokkal nehezebb, mint kitalálni a népszerű szabályokat, majd a magánszektor nyakába zúdítani azokat. A másik - ennél jóval súlyosabb - probléma az, hogy a Fico-kor- mány igyekezete szembemegy a nyugati országokban zajló reformokkal. Ezek többsége ugyanis épp a munkaerőpiac liberalizációja, a foglalkoztatási szabályok rugalmasabbá tétele, az elbocsátások és alkalmazások megkönnyítése, a foglalkoztatás változatos formáinak terjedése irányában halad. Ezt ajánlja a legfejlettebb országokat tömörítő OECD is foglalkoztatási stratégiájában. Ez jórészt azzal magyarázható, hogy a fejlett piacgazdaságok évtizedes tapasztalataik során rájöttek arra, hogy a magas foglalkoztatottság és a gazdasági fejlődés záloga nem a meglévő munkahelyek minden áron való védelme és munkavállalók körülbástyázása különböző jogokkal, hanem a szabad piaci versenynek utat engedő rugalmas szabályozás. A legutóbbi elnök- és parlamenti választásokon rájöttek erre még a franciák is, pedig kormánypárti berkekben szívesen példálódza- nak Európa egyik legszociálisabbnak tartott országával. A francia törvények és kollektív szerződések valóban 1245 eurós minimálbért, 35 órás munkahetet, 4-6 hetes fizetett szabadságot, több hónapos felmondási határidőt és végkielégítést írnak elő, miközben jelentősen korlátozzák a szerződéses munkavállalást. Ennek a következménye azonban az lett, hogy a magánszektor nem teremtett új munkahelyeket, mert nem bírta kigazdálkodni ezek pénzügyi és adminisztratív terheit. Ami különösen az alacsony képzettségű lakosokat sújtja. Franciaországban a munkanélküliség 1974 óta nem csökkent 7,5% alá, a fiatalkorúak 20%-a nem talál állást, az arab bevándorló fiatalok esetében ez az arány 40%. A dolgozók 44,5 százaléka több mint tíz éve ugyanazon a munkahelyen dekkol, többnyire nem azért, mert annyira szereti állását, inkább a miatt, mert retteg az elbocsátástól és a munkanélküliségtől. A franciák többsége ezért Nicolas Sarkoyzre szavazott, aki kerek-perec kijelentette, hogy eztán többet kell dolgozniuk és ennek érdekében meg kell szüntetni a 35 órás munkahetet és rugalmasabbá kell tenni az elbocsátásokat. Európai csúcsfejek JARÁB1K BALÁZS Megtörtént, aminek meg kellett történnie. Az Európai Unió a múlt héten kilábalt az alkotmányos szerződés népszavazásos elutasítása miatt két éve keletkezett intézményes válságból. Meghalt az alkotmány, éljen a reformszerződés. Igazi „európai” módon - hosszú vajúdás után hajnalban - született a megállapodás. Az is „európai”, hogy ez a megállapodás csak keret- egyezmény, amit az egyes tagországoknak vagy a parlament, vagy népszavazás útján kell ratifikálniuk. Úgy tűnik, nincs az az EU-csúcs, ahol az egyes állam- vagy kormányfők ne jelentenék ki bőszen előre, hogy bizonyos dolgokból nem enged az ország. E tekintetben az utóbbi időben a lengyelek vitték a prímet, akiknek sikerült elodázni az ún. kettős többségi döntés- hozatali rendszer bevezetését 2014-ig. Külön egyezségre volt azonban szükség az egyebek közt az alapjogi charta kötelezővé tétele ellen viaskodó Nagy-Britanniával, a szabad piaci versenyt, mint az EU egyik deklarált célját - sikerrel - eltörölni igyekvő franciákkal és további alkotmányelemeket kiszűrni akaró Hollandiával is. Bár a lengyelek bevetettek mindent, többek között megpróbálták a lengyel lakosság számát a II. világháborúban elesett honfitársak számával növelni, végül az egyesült német-francia-brit-holland kvartett ellenében nem sikerült labdába rúgniuk. Az európai politika szerves része, hogy kizárólag a nemzeti közvélemény felé szól. A britek így arra játszottak, hogy a megegyezést ne kelljen népszavazás útján ratifikálni, Sarkozy a francia biznisz érdekeit próbálta védeni, a magyar kormányfő a kisebbségijogokról beszélt, Fico pedig a munkások Európájáról. A lengyel kompromisszumkészségben a hírek szerint szerepet játszott az a hazai felmérés, amely szerint a lengyelek többségének már elege van a Kaczynski-ikrek Európával szemben tanúsított keménységéből. A csúcs utáni legfontosabb kérdés így az, hogyan lehet ezt az elit által kezdeményezett projektet az EU polgárainak projektjévé tenni. Ehhez talán a legfontosabb lépés a két és fél éves rotációval létrehozandó egyszemélyi EU-elnöki tisztség, valamint az önálló csúcsdiplomáciai poszt. Az EU-elnöki tisztség betöltése azonban kulcskérdés lehet. Egy megfelelő kaliberű személy ugyanis sokat lendítene az EU presztízsének felemelésében házon belül és kívül. Olyan politikusra van szükség, aki képes az élére állni az új, Merkel és Sarkozy fémjelezte európai politikusnemzedéknek. Olyan személyre, aki ennek a nemzedéknek tulajdonképpen a létrejöttét fémjelezte. Bizonyára nem leszek egyedül, ha e helyütt Tony Blair neve jut az eszembe.
