Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-25 / 145. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 25. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Gabri Rudolf, a Nagykapos és Vidéke Társulás elnöke „A zöldségek közül legjobb a hús” Folyton szervez, tesz-vesz, tele van ötlettel. Mielőtt rátérnénk az eredeti témára, már mondja is, mi mindennel készülnek az elkövetkező napokban, hetekben, mennyi érdekes rendezvény várja Nagykapos magyarjait, de a környékbelieket is, mert a szomszédos falvakból is gyakran betévednek a Magyar Közösségi Házba. URBÁN KLÁRA Hogy él egyébként egy nagykaposi úriember, ha épp nem nyüzsög a Ház körül? - jutok el csevegésünk eredeti céljához, azután, hogy mindenről beszámolt. „Megpróbálok egy kicsit magamra is ügyelni, mert most már a korom is figyelmeztet, hogy nem élhetek csak úgy egyik napról a másikra - válaszolja ízes zempléni dialektussal, s én egyszeriben otthon érzem magam... - Úgy igyekszem megszervezni a mindenapjaimat, hogy az egészségem se lássa kárát. Hát, ez az én rendszertelen életemben elég nehéz, de azért próbálkozom” - vallja be töredelmesen. A rendszertelen élettel arra utalt, hogy rengeteget utazik, folyton ingázik - hol Pozsonyba, hol Magyarországra. Van ugyanis egy Európai Uniós pályázatuk, amely négy helyszínt érint: Nagykaposon kívül Galántát, Salgótaijánt és Miskolcot. A galántai Samsung gyárnak munkaerőt toboroznak, főleg az érettségizett fiatalok körében, így próbálnak ott a munkanélküliségen javítani, perspektívát nyújtani főleg a fiataloknak. A középkor- osztályt - mondja - nehéz kimozdítani, ők már nem nagyon akarnak változtatni. Visszakanyarodva az eredeti témához: Mit jelent az, hogy valaki kezd magára ügyeim? „Azt, hogy most már el kell gondolkodnom, mit eszek és mennyit, eleget moz- gok-e, mert ha az ember nem figyel oda, könnyen eltunyul. Az a típusú vagyok, aki sokat fogadko- zik, de keveset teljesít. Néha azért próbálok rendet tenni magamban, kocogok meg kerékpározok. Kocogni esténként szoktam, két- három éve kaptam rá, méghozzá egyedül vágok neki Kapos határában, a csicseri út felé. Ott akár Vajánig is el lehet futni. Járok egy jót, néha télen is veszem a bakancsomat. Akkor jönnek ám a legjobb gondolatok. Persze, az én kocogásom nem rendszeres, ami szintén a rendszertelen élet számlájára írható. A Házban általában szombaton és vasárnap este zajlanak a rendezvények, ezért is nehéz nekem az időmet beosztanom.” Az ember sok mindent tudatosít, tájékozódik, ami a mai információáradatban nem nagy művészet, az persze már más dolog, hogy saját maga hogyan viszonyul a dolgokhoz, talál-e időt arra, hogy magával is törődjön, hogy teljesítse a fogadalmait. Némi öniróniával mondja ki azt, amit valamennyien igen jól ismerünk. Néha orvos barátai is ijesztgetik, de amíg nincs baj, nem veszi komolyan. „Eddig még komoly problémáim nincsenek - állítja, s utána azért hozzáteszi: - itt-ott a fiaim garázsban hagyott súlyzóit is megemelgetem, meg tavasszal böjtölni szoktam: például péntekenként nem eszem húst, nagy böjt idején nem iszom alkoholt. De volt már rá példa, hogy tisztító kúrára adtam a fejem, csütörtök estéttől péntek estig nem ettem semmit, csak ittam. S éreztem, hogy nagyon jó hatása van a szervezetemre.” Elszántságból az év többi részében sincs hiány, de egyelőre ez minden. A ház asszonya, aki nagyon jól főz, igyekszik a gyakorlatban meghonosítani az ésszerű táplálkozás szabályait, ami hol sikerül, hol nem. A gyerekeket még csak köny- nyű lenne meggyőzni, ők a zöldségfélét sem vetik meg, ám a családfő már nehezebb eset. Kertelés nélkül bevallja: „Konzervatív vagyok. Bár tudom, hogy a zöldség jó, de egy szelet rántott húsnak mégsem tudok ellenállni. Én a zöldségek közül a húst szeretem a legjobban. Néha a nejem és a családom rávesz, hogy kóstoljak meg valami mást, s amikor megteszem, rájövök, hogy nem is olyan rossz. Csak épp az a baj, hogy néha nehezen hagyom magam rábeszélni...” SZTÁR ÉS EGÉSZSÉG A makrobiotikus étrend híve Gwyneth Paltrow Oscar-díjas művésznő a makrobiotikus étrendre esküszik. Nem eszik húst, cukrot, tejet és tejtermékeket, nem fogyaszt kávét és alkoholt. Étrendjét csak teljes kiőrlésű péksütemény, barna rizs, friss zöldség - krumpli, paprika és paradicsom nem! -, kevés gyümölcs, mogyoró és hüvelyesek alkotja. Ünnepeken megenged magának egy kevés sajtot, egy kis vörösbort, néhanapján pedig halat ebédel étteremben. Kényes az alakjára Liz Hurley angol topmodell és színésznő kényes az alakjára, ezért, ha egy picit is többet mutat a mérleg, azonnal kalóriatakarékos diétába kezd. Ami azt jelenti, hogy nem reggelizik, nem ebédel, délután legföljebb egy banánt eszik egy evőkanál mazsolával. Este viszont steaket eszik, kicsi tányérról, hogy a szelet nagynak tűnjön. Másnap pépesített krumplis vízitormaleves szerepel az étrendjén - ezt hat adagban fogyasztja. (ú) TESTÜNK TITKAI A bőr és a tapintás ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Az érzékszerveknek köszönhető, hogy az élőlények nincsenek kiszolgáltatva a környezeti elemeknek, fel tudják mérni a rájuk leselkedő veszélyeket, és védekezni tudnak ellenük. Az érzékszervek tájékoztatják a szervezetet a környezet tulajdonságairól. A fizikai természetű jellegzetességekről a látás, hallás, súlyérzékelés és tapintás, míg a kémiai természetűekről az ízlelés és a szaglás útján nyerünk információt. Ha valamelyik érzékszervünk rosszul működik, a hiányosságot egy másik fokozott érzékenysége pótolja. A tapintás A tapintás útján gyűjtünk információt a testek minőségéről, formájáról, súlyáról, állagáról és hőmérsékletéről. Érzékszerve a bőr, amely három egymáson fekvő rétegből áll. Kívülről befelé haladva: a felhám (epidermis), az irharéteg (dermis vagy corium) és a bőr alatti kötőszövet (subcutis). A bőr három jól elkülönülő érzet, a tapintás, a hő és a fájdalom megkülönböztetését teszi lehetővé. A tapintás fiziológiája A tapintáskor az ingerület felvétele különleges végtestecskék- kel történik. Ezek közül a legnagyobbak az 1-5 mm nagyságú Paccini-testecskék, amelyek az irharéteg mélyebb részeiben, az izomhüvelyekben (izompólyákban és szalagokban), és az ízületi tokokban találhatók, legsűrűbben a kéz ujjaiban és a tenyérben. E testecskéknek köszönhető a nyomás érzékelése, például, ha szűk a ruha, vagy nyom a cipő. A Meissner-testecskék jóval kisebbek, alig 0,1 milliméter nagyságúak. Elsősorban a tenyéren, az ujjbegyeken és a talpon helyezkednek el. Ezek a zónák tulajdonképpen a tapintási érzékelés központjai, amelyek lehetővé teszik, hogy felmérhessük a testek felszínének jellegzetességeit. A Ruffini-testecskék az irharétegben arról tájékoztatnak, hogy pontosan hol található a testünknek bármilyen érzet által ingerelt pontja. A hőérzékelést sajátosan kialakult idegvégződések, a termoreceptorok, és egyes testecskék (a Krause-féle testecskék és a Ruffini-testecskék) fogják fel. Érdekesség, hogy a felnőtteknél a meleget érzékelő részecskék száma legfeljebb három a bőr egy négyzetcentiméterén, míg a hideget érTUDJA? Hogyan reagálunk a hidegre A hidegreceptorokból az inger a gerincvelő közvetítésével a hipotalamuszba jut, ami jelzéseket küld az artériákat és a vénákat összekötő finom érhálózatnak, amelynek feladata a véráramlást ideiglenesen más útra terelni, s ezzel a hőveszteséget csökkenteni. Ez úgy történik, hogy az összeköttetés középső, izmos falú része összehúzódik, így korlátozva a vér áramlását a végtagokba. Ezért színeződ- nek ajkaink és körmeink halványkékre, amikor fázunk. A bőr a tapintás érzékszerve. Három érzetet továbbít: a tapintást, a hő- és a fájdalomérzést. zékelő részecskék száma hat és huszonhárom közé esik. A hidegreceptorok száma testtájanként is változó, az ajkak bőre például hússzor többet tartalmaz, mint a lábakat borító bőr. A fájdalmat szabad idegvégződésekkel érzékeljük, melyek a hideg és meleg tapintási pontoktól független, négyzetcentiméterenként 50-200 fájdalompontot alkotnak a bőr felszínén. A bőr szerkezeti felépítése A bőr valóságos védőburokként borítja a test egész felületét, ami egy átlagos méretű felnőtt esetében kb. 1,6 négyzet- méternyi területet és 2 kg súlyt jelent. A természetes nyílásoknál - orrlyukaknál. Szájnál, végbélnyílásnál stb. - a bőr közvetlen folytatása a nyálkahártya. ♦ A felhám a bőr látható része, soha nem vastagabb egy milliméternél. Vastagsága a test különböző részem változó: legvastagabb a tenyéren és a sarkon, legvékonyabb a szemhéjon. Vékony, átlátszó, többrétegű el- szarusodó laphámból áll, és folyamatosan regenerálódik. A mélyebb rétegben az új sejtek fokozatosan kerülnek egyre feljebb a felszínre, míg a fölötte fekvő réteget elhalt sejtek alkotják. A megközelítőleg húsz sejt mélységű, elhalt felhámsejtekből álló réteg hatásos védelmet jelent az alatta lévő, fiatalabb sejtek számára. A sejtosztódás során létrejövő új sejtek körülbelül huszonhét nap alatt jutnak el a bőr felszínére. Az elöregedett sejtek fokozatosan lekopnak, ez a folyamat a hámlás. A felhám legalsó rétegét egy 1-2 pm vékonyságú sejtsor képezi, az új sejtek állandó utánpótlását biztosító alapréteg. A bőrnek ebben a részében nem találUjjlenyomat Mikortól azonosítható az ember az ujjlenyomat alapján? Szinte hihetetlen, de a kb. 25 cm hosszú, 500 gramm súlyú, öthónapos magzat már azonosítható, mivel ujjam megjelennek a csak rá jellemző barázdák. hatók vérerek, ezért az alatta lévő rétegből, az irhából táplálkozik. ♦ Az irharéteg rugalmas, kötőszövetből felépülő, ellenálló szövetréteg. Főként kollagénből áll, ami a természetben előforduló fehérjék közül az egyik legszilárdabb, így a bőrt tartóssá és rugalmassá teszi. A kollagén és az elasztin (az irha kötőszöveti rostjai által termelt másik fehérje) felelősek azért, hogy a bőr követhesse a test mozgásait, könnyen és gyorsan megnyúljon, majd visszanyerje eredeti alakját. A felhám mélyebb rétegével érintkező felső felszíne tartalmazza az idegrostokban és véredényekben gazdag irhacsapokat, a papillákat. Érdekességük, hogy hullámos lefutású domborulatokat képeznek, amelyek - főleg az ujjak hegyének alsó felszínén - minden embernél különböző, jellegzetes vonalvezetésű hosz- szanti sorokban rendeződnek el. Ezen az anatómiai jellegzetességen alapszik az ujjlenyomatvétel elve. Az irharéteg alatt található a zsírsejtekben és vérerekben gazdag bőr alatti zsírszövet, amely megvédi a belső szerveket az ütésektől és a hidegtől. Egyfajta energiatartalékot is képez, amit a szervezet szükség esetén felhasználhat. Forrás: Család és Egészség
