Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-22 / 142. szám, péntek (143. szám)

18 Sport ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 22. www.ujszo.com Horváth Csaba fordulatos napokat élt át Trencsénben: előbb a létért küzdöttek, majd holland befektetővel és angol edzővel erősödtek Államvizsga két élet-halál meccs között McDonand-leckén, balról a második Horváth Csaba, a negyedik Szkukalek Igor (TASR-felvétel) Baranyai nem edzhet Egyelőre otthoni környezet­ben edzeget az Inter ellen kéz­törést szenvedő Baranyai Gé­za. „Végre már leveszik a gip­szet, de egy-két hétig még na­gyon óvatosnak kell lennem - mondta a trencséni vezetők válaszára váró támadó közép­pályás. - Az első körben nem sikerült megegyeznünk. Július végén lejár a szerződésem, szí­vesen maradnék, ellenkező esetben azonban tudnom kell a klub álláspontját. Van egy komoly ajánlatom Csehor­szágból, a hónap végéig dön­tés kell, hogy szülessen.” (sk) Szkukalek bevetésre vár Az elmúlt idényben sokáig sé­rüléssel bajlódó Szkukalek Igor teljes erőbedobással vetette be­le magát a felkészülésbe. „Semmi sem akadályoz abban, hogy mindent beleadva készül­jek” -jegyezte meg a legutóbbi felkészülési meccsen végig ját­szó Szkukalek. Szerződése az év végéig szól, távozáson nem gondolkodik: „Az elmúlt idényben nem sokat rúgtam labdába, most ennél jobbra számítok. Hiszem, hogy a csa­pat sem a kiesés ellen küzd majd. A befektető érkezésével látványos javulásra nem lehet számítani, pár meglepő ered­ményt azért okozhatunk.” (sk) Tárnyik még Párkányban „Még nem tudom, mi lesz velem” - felelte érdeklődésünk­re Tárnyik István, aki papíron ugyan a trencséniek labdarúgó­ja, ám a hónap végéig a párká­nyiaknál van kölcsönjátékon. Munkaadójával még nem tár­gyalt a jövőjéről. „Az elmúlt idényt szeretném gyorsan elfe­lejteni, különösen az ősz volt katasztrofális. A vágsellyei, de a párkányi kitérő sem alakult a legjobban. Megrendült az önbi­zalmam. Talán nem volna rossz váltani, és egy olyan csapatot találni, ahol rendszeresen játsz­hatnék” - vázolta a helyzetet a párkányi fiatalember, (sk) Laikus szemmel is nézve nem akármilyen idény van a trencséni labdarúgók mögött. Horváth Csaba is csak nehezen kereste a megfelelő jelzőket, az új an­gol edzőről már most meg­van a véleménye. SZABÓ KRISZTIÁN Alig maradtak bent az élvo­nalban, az új befektetővel a há­tuk mögött azonban nagyot for- dul(ha)ta kocka. Már a tavasz folyamán értesül­tünk erről a lehetőségről, a klub vezetői előszerződést is kötöttek az új befektetővel. Egyetlen kité­tel volt csupán, bent kell maradni az élvonalban. Ha szerencsével is, de sikerült. Sajnálom, hogy éppen az Interben futballozó öcsém, Bé­la rovására. Rimaszombatban a ráadás­ban egyenlített. Szerzett-e fon­tosabb találatot eddigi pályafu­tása során? Trencséni szempontból aranyat ért, mint az utólag kiderült, ám a legfontosabb találatra még csak várok. Miként éli át a tényt, hogy jelképesen tegnap még a lé­tért küzdöttek, ma már pedig lassan bajnoki címet emleget­nek? Óvatosan kell bánni ezekkel a kijelentésekkel, álmegváltók már a szlovák futballban is voltak ele­gen. Az elképzeléseket meg is kell valósítani, magában a befektető személye még nem garancia a jó eredményekre. Annyit azonban elmondhatok, ránk, játékosokra mindenképpen üdvözítőén hatot­tak a változások. Rob McDonald személyében angol edzője van a csapatnak. Állítólag emlékezetes nyitóbe­széddel mutatkozott be. Vérbeli angol és nagy hazafi. Az első pillanattól látni lehetett rajta az elszántságot, a futball meg­szállottja. Elénk tárta elképzelé­seit, s remélem, a pályán is lát­szik majd a keze nyoma. Valójá­ban az angol nyelv hatott igazán különösen az öltözőben. Utánanézett, vajon ki is vette át a csapat irányítását? Valamit a hazai újságokból ol­vastam ki, mást a világhálón ta­láltam meg róla. Mindenképpen kíváncsi voltam az arcára, óriási termetével alaposan meglepett. Arra gondoltam, csatárként bizto­san rendesen megkeserítette az ellenfél védőinek életét. Az új tréner érkezésével nagy tisztogatást is emlegettek. Érződik az effajta feszültség az öltözőben? Még csak pár napja edzünk kö­zösen, semmi ilyesmi nem tör­tént. Alaposan megizzaszt ben­nünket, de sokkal többet gyakoro­lunk a labdával, mint annak előtte. Jószerint nincs is olyan foglalkozás, melynél ne lenne kéznél a játékszer. Nehéz edzése­ket vezet. Elfáradok, de élvezem őket. Feszültségről szó nincs, sőt inkább úgy érzem, csak jót tett az érkezése, mindegyikünk még töb­bet próbál kisajtolni magából, igyekszik a legjobb arcát mutat­nia. Eddig csak egy próbajátékost küldött el, aki nem volt megfelelő erőnléti állapotban. Egyből ki­szúrta és jól letolta az illetőt, hogy mert felkészületlenül próbajáték­ra jelentkezni. Angolos játékstílus van épü­lőben Trencsénben? Egyáltalán nem. Ahogy ő mondta: angol vagyok, de a foci­ról hollandként gondolkodom. A gyors, rövidpasszos játékra fekte­ti a hangsúlyt. A gyakorlások so­rán derékmagasságnál feljebb nem szállhat a labda, ha meg­esik, azonnal leállítja a játékot, és újra kell kezdeni. Mindezt termé­szetesen angol határozottsággal ötvözve. Milyen benyomást tett Önre ez alatt a pár nap alatt? Vasfegyelmet követel, ezt mind­járt az elején kiderült. A szabályok adottak, megszegőikre büntetés vár. A minap két játékosunk két percet késett. Leparancsolta őket a buszról, és mondta nekik, jöjjenek utánunk ahogy tudnak. Tetszik a hozzáállása. A fegyelem nem rossz, nincs ellene kifogásom. A keret tagjai hogyan állnak az angollal? Én egészen jól elboldogulok ve­le, a többség is megérti, mit mond, de segédei le is fordítják a szavait. Az alaputasítások, hangozzanak bár idegen nyelven, mindenkinek nyilvánvalóak, pár kifejezést már szlovákul is elsajátított. A neveket már csaknem megtanulta, a kiej­tésen azonban jókat derülünk. Én például Saba vagyok. Tavasszal két fronton küz­dött: a bentmaradásért és ál­lamvizsgázott. Melyik volt a nehezebb? Annyira összefolyt mindkettő, nem is volt időm rajta gondol­kodni. Rosszul állt a szénánk, nem volt egyszerű a tanulásra összpontosítani. Államvizsgázni az utolsó két bajnoki között vol­tam. Hétfőn sikerrel fejeztem be az egyetemet, de csak szerdán, az aranyosmaróti bajnokit követően sóhajthattam fel megkönnyeb­bülten. Nem volt egy kicsit előnyben a vizsgáztatóknál? Talán tudták, hogy profi spor­toló vagyok, de végső soron ez nem sokat segített volna. Jó kér­dést is húztam, örülök, hogy ettől a tehertől sikeresen megszaba­dultam. A labdarúgás mindig előnyt élvezett, a közgazdasági egyetem csak ezután következett. Van már diplomás a csapat­ban? Nem, én vagyok az első. Páran még járnak egyetemre. Ettől a béklyótól megszaba­dult, az előjelek a következő idény előtt több mint kedvezőek. Most már minden energiámat csak a focira fordíthatom, az új befektető érkezése is ösztönzően hatott. Még egyéves szerződés köt a klubhoz, szeretnék minél job­ban helytállni. Ha sikerül mindazt véghez vinni, amit a vezetők el­terveztek, az esetleges szerződés­hosszabbítás már egészen másról szólhat majd. Ilyen rendezett hát­térrel nyilván nem a kiesés elke­rülése lesz a célunk. Edzői parancsra himnuszt énekeltek Rob McDonald számára a jó játék még nem jelent elégedettséget. A trencséniek angol edzője azt szeretné, hogy a játékosok minél többet kommunikáljanak egymással a pályán. Egyik edzésen váradan hú­zást eszelt ki ennek ösztönzésére. „Ügyesen játszottunk, a gyakorla­tokat is jól oldottuk meg, csak mindezt csendben tettük. Erre félbesza­kította, mindenkit középre rendelt, és elénekeltette velünk a szlovák himnuszt. - idézte fel az esetet Horváth Csaba. - És megfenyegetett, amennyiben ismét csend lesz, újabb dalolás következik, (sk) ROB MCDONALD SZÜLETETT: 1959. január 22., Hull POSZTJA: támadó BECENEVE: Mister One-Touch (az egyérintő bajnoka) JÁTÉKOS-PÁLYAFUTÁSA: Hull City, SC Cambuur, FC Wagenin- gen, Willem II, FC Groningen, PSV Eindhoven, Sporting Lis­boa, FC Groningen, Racing Jet, Ikast, Newcasúe United, Besik- tas, Veendam. BAJNOKI CÍM: PSV Eindhoven EDZŐI PÁLYAFUTÁSA: DOVO (amatőr), De Graafschap, Ajax Cape Town, Cambuur. Sitina-alagút Holnap Coulthard autózik Pozsony. Egy Forma-l-es ver­senyautó lesz az első, amely át­halad a pozsonyi Sitina-alagúton - David Coulthard Red Bull Ra- cingje. A skót versenyző, aki legna­gyobb sikereit a McLaren-Merce- des színeiben érte el, az alagút északi, lamacsi oldaláról holnap indul 10.10-kor, s az alagútban a maximális megengedett sebes­séggel, 80 km/h-val közlekedik majd. Ezután tesz egy gyors kört Po­zsony körül - a 20 kilométeres bemutató autókázás a Lafranconi hídon, az Einstein utcán, a Ki­kötői hídon és a Gagarin utcán át a leghosszabb lesz a Red Bull csa­pat történetében - majd visszatér a kiindulási pontjához. Az ér­deklődők ezután 18.00-ig megte­kinthetik az alagútnál kiállított Forma-l-es autót, (ű) Start/Cél a Sitina-alagút északi kapuja (Lamac) Gagarin utca Kikötői híd Coulthard pozsonyi útvonala David Coulthard (Reuters-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom