Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-21 / 142. szám, csütörtök
10 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 21. www.ujszo.com Mindenképpen meg szeretné őrizni a német elnökség a korábbi alkotmánytervezet legfontosabb tartalmi elemeit - mindenki kompromisszumra vár Az unió cselekvőképessége a mostani csúcs tétje Lech Kaczynski lengyel államfő és Angela Merkel kancellár. Vitán felül ők lesznek a holnap kezdődő csúcsértekezlet főszereplői. (SITA/AP-felvétel) A német kancellár szerint cselekvésképtelenné válhat az unió alkotmányos szerződés nélkül. Tegyük hozzá: ha a ma kezdődő kétnapos csúcson nem születik kompromisszum, azt Angela Merkel személyes kudarcként is megélheti. Fél éve ugyanis megígérte: kimozdítja az alkotmányos válságba süppedt uniót a holtpontról. ÖSSZEFOGLALÓ Az állam-és kormányfők ma kezdődő kétnapos értekezlete zárja a soros német elnökséget, ezt a tisztséget július elsejétől Portugália tölti be. A 27 tagúra bővült unió nem működhet a 2000-ben, az akkori 15 tagállam által elfogadott nizzai szerződés szerint. Az új alkotmánytervezetet 18 tagállam már ratifikálta, de mivel a franciák és hollandok 2005-ben népszavazáson elutasították, a folyamat megrekedt. De mások is ellenzik - a nagyok közül a britek -, attól tartva, hogy valamiféle európai szuperállam jöhet létre. Tehát: ha nem is alkotmány, valamiféle szerződés kell a cselekvőképesség megőrzéséhez. Az országok egyik csoportja azt szeretné, ha az új szerződés minél többet megőrizne az eredeti alkotmánytervezetből, a másik ennek az ellenkezője mellett kardoskodik. E kettőből kellene holnap és holnapután összegyúrni azt a minimumot, amelyet mind a 27 ország el tud fogadni. Különben aligha tartható a Merkel által alapvető fontosságúnak tartott alkotmányozási menetrend, amelynek lényege, hogy a 2009- es európai parlamenti választásokig elfogadják az unió új működési szabályzatát (az alkotmányos kifejezés elhagyásával legújabban már csak egyszerűen szerződésről beszélnek). Varsó viszi el a balhét? Ha a csúcson nem születik kompromisszum, valószínűleg a lengyelek viszik el a balhét, hiszen az utóbbi hét uniós berkekben arról szólt, hogy mindenki őket próbálta győzködni. Szombaton este Merkel négy órán keresztül tárgyalt Lech Kaczynski lengyel elnökkel, aki vasárnap hajnalban a repülőgépen azt mondta, a szavazati súlyok ügyében nem született elmozdulás, mindkét fél ragaszkodik az álláspontjához. Merkel valahogy úgy fogalmazott, hogy majd a holnapi csúcson mutatkozik meg, mennyire volt eredményes a szombati találkozó. Előzőleg Nicolas Sarkozy francia államfő - ő Varsóban agitálta a lengyel vezetést - sejtetni engedte, hogy az ikrek hajlanak a kompromisszumra, de erre Kaczynski elnök csak annyit mondott, hogy Varsó nem enged sem a fenyegetésnek, sem a zsarolási kísérleteknek. Szavazati súlyok A német elnökség sok mindenben hajlandó volt engedni, az eredeti alkotmánytervezetből több lényeges pontot nem vett be az általa javasolt új tervezet tervezetébe, a szavazati súlyok kérdésében azonban nem enged, azt egy az egyben kívánja átültetni. Ez az, ami nem tetszik a lengyeleknek. A szavazati súly ugyanis felettébb kényes téma, a hatalomról, nemzeti presztízsről, az unión belüli befolyásról szól. Jelenleg (2004. november 1- jétől) a nizzai szavazati rendszer érvényes. Ez minden országnak meghatározott szavazati súlyt ad (Szlovákiának pl. 7-et). A minősített többségi döntéshez a 321-ből 232 szavazat szükséges, és az igennel szavazó tagállamoknak az EU-össznépesség 62 százalékát is képviselniük kell. Nizzában a szavazati súlyokat a következőképpen osztották el: Belgium 12 Csehország 12 Dánia 7 Németország 29 Észtország 4 Görögország 12 Spanyolország 27 Franciaország 29 Írország 7 Olaszország 29 Ciprus 4 Lettország 4 Litvánia 7 Luxemburg 4 Magyarország 12 Málta 3 Hollandia 13 Ausztria 10 Lengyelország 27 Portugália 12 Szlovénia 4 Szlovákia 7 Finnország 7 Svédország 10 Nagy-Britannia 29 Mint a táblázat is mutatja, ez a rendszer elsősorban a közepes országoknak kedvez, de mindenekelőtt Lengyelországnak és Spanyolországnak, amelyek lakossága ugyan másfélszer-két- szer kisebb, mint a legnagyobb államoké, mégis csak kettővel kevesebb szavazattal rendelkeztek a Tanácsban. De Franciország is kibokszolta magának, hogy ugyanannyi (29) szavazata legyen, mint Németországnak, bár vagy húszmillióval kevesebb lakosa van. Gyökvonásos rendszer A nizzai rendszer tehát a lengyeleknek nagyon megfelelt, s 2- 3 éve, az alkotmánytervezetről szóló vitában nagyon sokáig ragaszkodott hozzá, a varsói delegáció akkor hirdette meg a Nizza vagy a halál! jelszót. A franciák és hollandok által elutasított alkotmánytervezetbe hosszadalmas huzavona után új szavazati rendszer került, a kompromisszum az volt, hogy bevezették a kettős többség elvét. Ennek lényege: egy döntés akkor születhet meg, ha a tagállamok 55 százaléka - de legalább 15 állam - igennel szavaz, és ők együttesen az összlakosság 65 százalékát képviselik. A lengyelek ezt azzal utasítják el, hogy a nagy tagállamokat részesíti előnyben. És ha már a nizzai rendszer továbbéltetésére nincs lehetőség, Varsó kitalálta a gyökvonáson alapuló szavazati rendszert, most ezt erőlteti, erről folyik a vita. A mostani jelszó: Gyökvonás vagy halál! A gyökvonásos rendszer lényege, hogy a szavazatokat az egyes tagállamok népességszámának négyzetgyöke határozná meg. A javaslattal a közepes országok, mint pl. Lengyelország, Spanyolország, Románia, Hollandia járnának jól. A lengyel EU-nagykövét erről kijelentette: javaslatuk egyik fő célja, hogy megakadályozzák Németország esetleges indokolatlan túlsúlyát a szavazati arányok tekintetében. Az úgynevezett kettős többség ugyanis ezt a túlsúlyt szentesítené. Se himnusz, se zászló Sarkozy francia elnök mellett Hans-Gert Pottering, az Európai Parlament elnöke és Manuel Du- rao Barroso EB-elnök is arra figyelmeztette a lengyel kormányt, ha nem módosít álláspontján, egyedül maradhat, teljesen elszigetelődhet. Az Európai Bizottság a múlt hét végén a leghatározottabb támogatásáról biztosította Merkel asszony alkotmányozó erőfeszítéseit. Ezzel egy időben német kormányforrások megerősítették: Merkel kompromisszumkészsége tükröződik abban a tervezetben is, amelyet a holnap kezdődő, sorsdöntőnek tekintett csúcs előtt eljuttattak a tagállamok fővárosaiba. Merkel ebben - a szavazati rendszer kivételével - igyekezett figyelembe venni a Lengyelország, Csehország, Hollandia és Nagy-Britannia által hangoztatott fenntartásokat. Mint Berlinben kiszivárgott, Merkel egyebek mellett elállt attól, hogy a szerződést alkotmánynak nevezzék, ehelyett a korábbi szerződések módosított változatáról, egyfajta módosított szerződésről lesz szó. Véglegesen lemondott az általa támogatott szimbólumokról, a közös uniós himnuszról és zászlóról. Nem tesz említést az új a tervezet az unió külügyminiszterének tisztségéről sem, ugyanakkor a kancellár ragaszkodik ahhoz, hogy a lehető legpontosabban körvonalazzák az EU kül-, illetve biztonságpolitikáját. Túlzott brüsszeli befolyás A kiszivárgott értesülések szerint nem tartalmazza a módosított változat az alapvető jogok chartáját sem, amelyet elsősorban London ellenzett olyan hivatkozással, hogy az az integráció további mélyítését hordozná magában. De kompromisszumos megoldásként a dokumentum utal a chartára, ami az abban szereplő jogok közvetett elismertetését jelenti. A túlzott brüsszeli befolyás miatt nagyobb nemzetállami beleszólást követelő, mindenekelőtt a nemzeti parlamentek számára egyfajta vétójogot sürgető holland, lengyel és cseh felvetésekre válaszul a módosított tervezet odáig megy el, hogy az uniós, illetve a nemzeti hatáskörök világos elkülönítését indítványozza. A vétójogot, illetve ahogy Hága, Varsó és Prága javasolta, a „piros lapot” azonban elutasítja, (-nák, m, euvonal) Felmelegített kétsebességes Európa Strasbourg. Romano Prodi olasz miniszterelnök nemrégiben Strasbourgban az Európai Parlament ülésén ismét a kétsebességes Európa létrehozásának lehetőségéről beszélt, arra az esetre, ha a csúcson nem tudnak „magas szintű kompromisszumot” találni az alkotmányos válság megoldására. „Olaszország jól tudja, a kompromisszum nem öncél. S ha a létrejövő kompromisszum számunkra nem meggyőző, akkor nem fogjuk elfogadni. Ebben az esetben az lehet a legjobb mód az egyre szorosabb unióhoz vezető út folytatására, ha létrejön az országok élcsoportja. Feltéve persze, hogy mindig nyitva tartjuk az utat az ehhez később csatlakozni akarók számára.” Prodi a továbbiakban figyelmeztetett: Olaszország nem fog elfogadni egy felvizezett kompromisszumot, a mindenki számára megfelelő legkisebb közös nevező politikáját. Prodi, aki azt szeretné, ha az eredeti alkotmánytervezetből minél többet őriznének meg az új szerződésben, hangsúlyozta: „Azt hiszem, nem szükségszerűen kell mindannyiunknak együtt, ugyanazzal a sebességgel haladni.” Emlékeztetett: Európa legjelentősebb politikai döntései, mint például az euró vagy a szabad mozgást biztosító schengeni övezet létrehozása éppen az általa említett kétsebességes modellt követték, hiszen egyes tagállamok úgy döntöttek, hogy kimaradnak ezen együttműködési formákból, (mti) I € I I ( < « I « < « i « « A MAGÁNNYUGDÍJ PÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap Magánnyugdíjpénztár A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0832 Sk 152 484 121,48 Sk 0,00% 1,1311 Sk 1 005 463 243,60 Sk 0,08% 1,1347 Sk 2 837 674 203,00 Sk 0,08% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,0895 Sk 573 025 209,12 Sk 0,07% 1,1177 Sk 3 766 694 664,57 Sk 0,07% 1,1284 Sk 7 509 362 845,82 Sk 0,07% AXA Magánnyugdíjpénztár** 1,0841 Sk 353 665 460,90 Sk 0,075% 1,1118 Sk 2 876 206 174,84 Sk 0,075% 1,1214 Sk 7 603 544 211,83 Sk 0,075% CS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0753 Sk 72 918 569,62 Sk 0,00% 1,1170 Sk 674 668 249,44 Sk ' 0,07% 1,1234 Sk 1 450 852 045,24 Sk 0,07% « ING Magánnyugdíjpénztár 1,0810 Sk 129 636 922,14 Sk 0,00% 1,0902 Sk 1 255 231 270,13 Sk 0,08% 1,0933 Sk 2 853 756 656,51 Sk 0,08% « VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0818 Sk 279 110 631,73 Sk 0,00% 1,1076 Sk 2 140 191 954,58 Sk 0,08% 1,1174 Sk 3 313 979 471,46 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** a Winterthur Magánnyugdíjpénztár neve március 15-től AXA Magánnyugdíjpénztár € forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2007. június 15-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutalja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
