Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-20 / 141. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 20. www.ujszo.com RÖVIDEN Fico, a bálvány Pozsony. Továbbra is Robert Ficóban bízik a választók legnagyobb része - derült ki a Statisztikai Hivatal felméréséből, melyet június első hetében végzett - a megkérdezettek három politikust nevezhettek meg. A kormányfő a lakosság 34,3 százalékának bizalmát élvezi, a második helyen 13,3 százalékkal Ján Slota áll. Ivan Gas- parovic államfőnek a megkérdezettek 12,1 százaléka hisz, Bugár Béla 8,3 százalékos eredménnyel a hatodik helyen áll. A következő magyar politikus Csáky Pál 3,2 százalékkal a tizenkettedik. A válaszadók 19,2 százaléka egyetlen politikusban sem bízik. Gasparovic népszerűsége egy hónap alatt 3,1 százalékkal nőtt, Ficóé ugyanakkor három százalékkal csökkent. (TASR) Nyolc schengeni módosító javaslat Pozsony. Második olvasatba utalta tegnap a parlament azt a nyolc törvénymódosítást, melyek elfogadása elkerülhetetlen az ország schengeni csadakozásához. Schengen miatt a határvédelmi stratégia módosítása is elkerülheteüen, a belügyi tárca által kidolgozott új határvédelmi nemzeti tervből kiderül, hogy a határvédelemre 2008- 2010 között 852 millió koronát fordít az ország, további 220 millióba kerül a felsőnémeti és az ugari határátkelők felújítása, (dem, t) Nem csökkent adót a kormány Pozsony. Nem csökkentik az adókat - döntött tegnap a szlovák parlament. Július Brocka (KDH), Farkas Iván (MKP) és Ivan Miklós (SDKÚ) közös javaslata a 19%-os jövedelemadó 17-re csökkentése mellett tartalmazta az önkormányzatoknak folyósított támogatások emelését is. A tervezetet 64 támogató szavazat mellett harmincán ellenezték, 49-en tartózkodtak. (SITA) Bírálnak a megyefőnökök Tálé. Aggodalmukat fejezték ki a megyei elnökök - melyek között többségben varrnak a kormánypártiak - az építési- és régiófejlesztési minisztérium felkészületlensége miatt az uniós pénzforrások ügyében. A tárca hosszabb ideje nem tartja be a kormány által előírt, többször is kitolt határidőket, s végeredményben akár teljesen elveszhet a Szlovákiának szánt pénz. A megyefőnökök Marián Janusek miniszter kijelentéseit a régiók felkészületlenségéről csak alibista kifogásnak tartják. „A miniszter fél megmondani kenyéradójának, hogy tárcája nem áll készen” - áll a megyefőnökök közös nyilatkozatában. Zdenko TrebuTa (Kassa) furcsának tartja, hogy a miniszter a régiók felkészületlenségét hangsúlyozza, de egyetlen ellenőrzést sem tartott ez ügyben. Milan Belica (Nyitra) szerint a megyék előbb készítették el útmutatóikat, mint a minisztérium. „Mikor Szlovákiát képviselem a Régiók Bizottságában komoly félelmeim vannak, mivel a többi ország lényegesen előbre tart” - jelentette ki Belica. (STTA) A miniszter csak az előző kormánnyal foglalkozik Vita a Valentovic-jelentésről UJ SZO-OSSZEFOGLALÓ Pozsony. Éles vita várható a parlamentben Ivan Valentovic egészségügyi miniszter jelentéséről. Az ellenzéki pártok nem fogadják el, hogy az egészségügy helyzetét értékelő jelentésben Valentovic csak az előző miniszter és az előző kabinet munkáját bírálja, és nem értékek saját tevékenységét. „Elfogadhatatlan, hogy a koalíció a mi kormányzásunkat értékeli ahelyett, hogy az egészségügy aktuális problémáiról és a megoldásokról, a kiútról tárgyalnánk” - mondta Csáky Pál, az MKP elnöke. Mikulás Dzurinda szerint a kormány tehetetlen. „Egy év eltelte után azt látjuk, nem tudják, hogyan tovább” - mondta Mikulás Dzurinda. Az SDKÚ-DS elnöke szerint a kormány egyszer a kórházi ágyak megszüntetésével fenyegetőzik, majd kilenc, később 26 kórház bezárását tervezi, majd a magánegészségbiztosítókat akarja államosítani, közben egyre nagyobb a válság. Dzurinda szavazógépnek titulálta a koalíciós pártok parlamenti frakcióit. „Egy párt kormánya ez, inkább diktátum, szó sincs nyűt vitáról” - mondta Mikulás Dzurinda. (sán) Kerülték a kényes témákat a kormánypártok elnökei; nem szűkül a képviselők mentelmi joga Beszélhetnek, amit akarnak Osztályfőnöki órának beillő koalíciós tanácskozás. A hivatalos nyilatkozatok szerint Slota újabb kirohanásai nem kerültek terítékre a három kormánypárt elnökének megbeszélésén. (TASR-felvétel) Pozsony. Nem szűkül a parlamenti képviselők mentelmijoga, a kormánypárti képviselők ugyanis nem támogatják az ellenzék javaslatát, pedig Pavol Paska (Smer) házelnök a napokban még az immunitás teljes megszüntetéséről beszélt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az elutasításra már a Koalíciós Tanács tegnap délelőtti ülése után számítani lehetett, mindhárom pártelnök elvette a javaslatot. „Már csak azért sem támogatom, mert Daniel Lipsic terjesztette elő” - jelentette ki Vladimír Meciar, a HZDS elnöke. Az SNS elnöke is elutasító volt. „A képviselőknek joguk van a mentelmi jogra” - jelentette ki Ján Slota. A parlament tegnap kezdődött ülésén Pavol Paska is az ellenzéki tervezet ellen foglalt állást. Lépését azzal indokolta, hogy a mentelmi jog megszüntetéséhez előbb a támogatást kell megszerezni. Robert Fico kormányfő mosta kezeit, szerinte ez a törvényhozás problémája, neki, mint kormányfőnek nincs hozzá köze. „Szerencsére már a kormányt vezetem, nem vagyok tagja a parlamentnek” - mondta. Az ellenzéki javaslat szerint a képviselők mentelmi joga csak a parlamenti szavazásra és az ott elhangzott kijelentésekre vonatkozna. A javaslatról tegnap még nem szavaztak, ám az eredmény borítékolható. A koalíciós pártok vezetői tegnap találkoztak újra hosszú kihagyás után. Robert Fico szerint nincs köztük ellentét, de a kényes témákat kerülték. Nem kerültek szóba Ján Slota legutóbbi, a homoszexuálisok címére tett vulgáris kijelentései, és nem volt szó a két kisebbik koalíciós párt elnökének korábbi „kormányátalakítási” 'elképzeléseiről sem. Ján Slota és Vladimír Meciar ugyanis még májusban úgy gondolták, hogy pártjaik nem megfelelő arányban vehetik ki részüket a kormányzásból, mindketten egy-egy újabb miniszteri posztot követeltek maguknak. (lpj, s) Egy nap alatt Robert Fico és a HZDS is megváltoztatta a véleményét, tologatják a tervezet megvitatását Mikolaj visszavonja a tandíj bevezetését? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány eláll terve megvalósításától, erre utal, hogy kis híján lekerült a parlament napirendjéről a tandíjrendszer bevezetésére irányuló törvénymódosítás vitája. Maga Ján Slota, az oktatási minisztert, Ján Mikolajt delegáló nemzetiek vezére jelentette ki a koalíciós tanács ülése után, hogy a javaslat súlyos hiányosságok miatt átdolgozásra szorul, így leveszik a tegnap kezdődött júniusi ülésszak napirendjéről. Aggályok merültek fel ugyanis a levelező tagozatos főiskolai hallgatók tandíjfizetési kötelezettségével kapcsolatban, fűzte hozzá Slota, szerinte a kérdést a tervezet nem megfelelő módon kezeli. Kifejtette, olyan formába kell önteni az elképzelést, hogy mind a három koalíciós pártnak megfeleljen. Ennek ellenére végül a törvényhozás tegnap úgy döntött, mégis megtárgyalja a tervezetet, igaz, legutolsó programpontként. Zdenka Kramplová (HZDS) igazi meglepetésként bejelentette, pártja csakis akkor támogatja a Mikolaj-féle elképzelést, ha abból kikerül a költségtérítés bevezetésére vonatkozó javaslat. Szerinte továbbra is fenn kell tartani az ingyenességet a felsőoktatásban, már csak azért is, mert az alkotmány is ezt úja elő: „Elég csak beleolvasni.” Szerinte a jogszabályjavaslat ugyan nem alkotmánysértő, de egyes rendelkezéseivel feleslegesen bonyolítaná az egyetemisták életét. A HZDS bejelentése váratlan volt, mivel előző nap még a tandíjrendszer bevezetése mellett érvelt. Tatiana Rosová (SDKÚ) szerint Fico nyilván attól tart, árt népszerűségének, ha továbbra is erőlteti a tandíjat. „Hétfőn a parlamenti bizottság ülésén a koalíció képviselői még a kormánytervezet mellett érveltek. Vajon mi történt, hogy Fico már másnap, a koalíciós tanácson elrendelte, vonják vissza a javaslatot” - reagált az ellenzéki képviselő a miniszterelnök döntésére. Rosová szerint a lakosság valószínűleg ellenzi a tandíjrendszer bevezetését, a kormányfő vélhetőleg emiatt változtatta meg álláspontját. Úgy látja, a koalíció addig-ad- dig fogja módosítgatni a jogszabályt, míg kikerül belőle a tandíjfizetésről szóló bekezdés. Az is elképzelhető szerinte, hogy Ján Mikolaj egyszerűen csak visszavonja a tervezetét. Szigeti László (MKP) előző oktatási miniszter szerint a mostani huzavona arra utal, hogy a módosítás nem volt kellően előkészítve. Ha visszavonják, az az ellenzék győzelme is lesz, fűzte hozzá. „Miközben aprócska változtatásként volt meghirdetve, csaknem kétszáz pontban felülírná a jelenlegi, még az ellenzék által, öt évvel ezelőtt elfogadott törvényt” - mondta lapunknak. Szigeti megerősítette, ha a parlament jelenlegi formájában fogadja el a jogszabályt, az ellenzék az alkotmánybírósághoz fordul, (-cz-e, s) „Diplomás” szakmunkások? Pozsony. Néhány szakmunkásképző középiskola azt szeretné, ha alapdiplomát, adhatna végzőseinek, akik így egyetemi tanulmányok elvégzése nélkül juthatnának baccalaureusi (bachelor, Be.) képesítéshez. Az alapfokozatot adó alapképzést a jelenlegi szabályok értelmében csakis egyetemek szervezhetnek, vagyis aki baccalaureus akar lenni, egyetemre kell mennie. Ján Mikolaj (SNS) oktatási miniszter nem zárkózott el a szokatlan kérés elől, szerinte nem lehetetlen, hogy teljesüljön a szakiskolák vágyálma, ugyanakkor eleget kell tenniük bizonyos követelményeknek, meg kell hozzá szerezniük a szükséges akkre- ditációt. Az ellenzék elveti az ötletet, (-cz-e) MEGKÉRDEZTÜK Magyarország szempontjából hasznos volt a Gyurcsány-Fico megbeszélés? Juhász Attila, a budapesti Political Capital elemzője: A legfontosabb eredmény az, hogy 5 év elteltével létrejött a szlovák-magyar kormányfői találkozó, ez az a tény, amit Gyurcsány Ferenc fel tudott mutatni úgy, hogy nem került belpolitikai szempontból hátrányos helyzetbe. A találkozó létrejöttét nehezítette az is, hogy a két kormányfő belpolitikai érdekei eléggé széttartóak, ellentétesek a külpolitikai érdekeik azonban közösek az Európai Unió felé mutatniuk kell, hogy a két ország viszonya jó, gazdasági megállapodásokat köt, hidakat épít stb. Ugyanakkor olyan kényes belpolitikai témák vannak mindkét oldalon, melyek lehetetlenné teszik, hogy ennél többet-tudjanak felmutatni Nehezítette a találkozót az is, hogy Gyurcsány Ferenc itthon gyakran hivatkozik a szlovák reformokra, melyek azonban még az előző szlovák kormány nevéhez kapcsolódnak. A valós problémákat tehát továbbra is kerülik? Látványosan kerülték azokat a témákat, melyek kínosak lehetnek, ilyen például, hogy a Magyar Szocialista Párt az európai Szocialisták Pártjában támogatja-e a Smer visszavételét, de ilyen a Maiina Hedvig-ügy is, Gyurcsány Ferenc nem hozta szóba a Szlovák Nemzeti Párt jelenlétét a koalícióban, ezeket mindketten igyekeztek kerülni ebben a tekintetben nem is történt előrelépés. Ennek ellenére a találkozó létrejötte siker, hiszen lehetett volna még halogatni. Hogyan fogadták a magyar politikusok a találkozót? Mivel kényes téma nem merült fef a kommentárok is szűkszavúak voltak. A Fidesz ugyan elismerte, hogy fontos a találkozó ténye, de bírálta azt, hogy az SNS kormányzati részvételét nem kifogásolta eléggé Gyurcsány. (lpj) MEGKÉRDEZTÜK Valós előrelépést jelent a szlovák-magyar viszonyban a kormányfői találkozó? Öllős László politológus: Annak mindenképpen pozitív hatása van a két ország viszonyára, ha erősödnek, intenzívebbé válnak a turisztikai, gazdasági kapcsolatok, azonban ez csak közvetett hatással van az egymással szembeni előítéletekre. Ezért fontos, hogy igyekeztek például a történelemkönyvek kérdésében is megállapodni. Másrészt azonban úgy néz ki, hogy a kényes témákról négy- szemközt tárgyaltak, és erről nem számoltak be, valószínűsíthető, hogy ott nem született megegyezés. Tavaly Gyurcsány Ferenc még nem volt hajlandó találkozni a szlovák kormányfővel, ebből a szempontból előrelépés a találkozó? Azok az okok, melyek miatt egy éve még visszautasította a találkozót Gyurcsány Ferenc, nem szűntek meg, ezek azok a kérdések, melyekről érdemben nem tárgyaltak, vagy ha tárgyaltak, akkor négyszemközt, eredmény nélkül. Ugyanakkor fontos pragmatikus oka van a tárgyalási hajlandóságnak, nevezetesen az, hogy a két ország közös projektjeire rendelkezésre álló uniós támogatásokat fel kell használni, ha ez nem sikerül, akkor a pénz elveszik a két ország számára. Tehát pragmatikus, gazdasági okai voltak annak, hogy a kétoldalú találkozóra mégiscsak sor került? Részben ez összefüggésben van a magyar kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájával is, melynek gazdasági vetületei is vannak: mindig jó, ha az egyes határon túli régiók szorosabb kapcsolatokat építhetnek ki Magyarországgal. Ehhez pedig kellenek hidak és utak. (lpj)
