Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-18 / 139. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 18. Vélemény és háttér 5- Csak nehogy megint bakot lőj! (Peter Gossányi rajza A náci deportálások nem igazolhatták a magyarországi németek kitelepítését Konrád György újabb díja KOMMENTÁR Soha rosszabb hétvégét! BARAK LÁSZLÓ Tulajdonképpen olyan fülledt, álmos, vagyis dögunalmas volt a hétvége közéleti klímája is, mint amilyen az igazi időjárás. Szá­mottevő esemény nem történt, kivéve talán néhány ártatlan helyközi széllökést, amelyek alig-alig mozdították meg a poha­rakban a vizeket és egyéb nedűket. Lássuk hát, mi volt itt mégis megfizetve. Robert Fico például ökörsütéssel színesített és ízesített szabadtéri szociáldemokrata misét, azaz nagygyűlést celebrált Nyitrán. A szlovák szociáldemokrata mozgalom megalakulásának 102. év­fordulója alkalmából. Amint az efféle banzájokon lenni szokott, meglehetősen belterjes önglancolás közepette. Nem hordoz külö­nösebb hírértéket az sem, hogy Fico ujjongó híveit már megint az újságírók csesztetésével hergelte. Mégpedig a tartalmasnak szánt „fütyüljük le őket“ lózung jegyében. Holott a cenzúra újbóli beve­zetését is követelhette volna... Hiszen a sajtóorgánumok rakoncát­lan emberei nem nagyon zengnek mostanában dicshimnuszokat a miniszterelnök és kollégái tiszteletére... Apropó kollégák. Kétségkívül pozitívumként könyvelhetjük el, hogy Fico szőrmentén bár, de azért beszólt egyiküknek. Termé­szetesen Ján Slotának, aki jellemzően szájkosár nélkül flangál a közélet színterein, asztalainál pedig féktelenül csámcsog, böfög. Ha pedig éppen késztetése van, akár a szükségét is ott végzi el. Szóval Fico azt üzente neki a Zobor tövéből, hogy jobban meg­gondolhatná, miket nyilatkozik a sajtónak... Lám, ennyi a különb­ség Fico és Slota között. Pavol Hrusovsky meg Bugár Béla között pedig annyi, hogy ő a hétvégén, Bugár Béla MKP-beli márciusi verségével szemben, ké­pes volt megtartani az elnöki posztot pártjában, a KDH-ban. Bár Hrusovskynak valószínűleg sokkal könnyebb volt a dolga, hiszen sorsáról nem a Magyar Koalíció Pártja eleve palotaforradalomra idomított kongresszusi küldöttei döntöttek. Ellenfele pedig nem Csáky Pál, a kapitalista gazdasági lobbik réme volt, hanem Vladi­mír Palkó a kommunisták ádáz ellenfele. E tekintetben persze - mármint, hogy kettejük közül ki és hogyan viszonyult a szocikhoz - nyilván sokkal okosabbak lettünk vasárnap estére, amikor Csákynak és a magyar miniszterelnöknek, Gyurcsány Fe­rencnek közös sajtóértekezleten volt jelenése az MKP pozsonyi székházában. Amint azt szombaton Bécsben, Szamóca, azaz Epetjes Károly ős­keresztény színművész közreműködésével megkísérelték volt a müncheni Magyar Demokráciáért Mozgalom és a stuttgarti Hun­nia Baráti Kör tagjai, úgymond, a Szent Korona eszmeiségének szellemében... Ennyi volt hát a hétvége. Ja, és persze a Fradiké­nak nem sikerült magát visszarúgnia a magyar labdarúgó NB I- be. Merthogy otthon, Budapesten remiztek a Baktalóránt- házával... Minálunk viszont bajnokcsapat lett a Kisudvarnok. Feljutottak a dunaszerdahelyi járási első osztályba. Soha rosz- szabb hétvégét. JEGYZET TALLÓZÓ FINANCIAL TIMES Tony Blair távozó brit kor­mányfőt szeretné az Európai Unió majdani elnöki tisztsé­gében látni Nicolas Sarkozy francia elnök - írta a szomba­ti Financial Times, amely sze­rint az ötlet a kelet-európai EU-tagállamok körében is népszerű. Ä londoni gazdasági napi­lap értesülése szerint Sarkozy a jövő heti uniós csúcs köze­ledtével már fel is vetette az el­képzelést más EU-vezetőknek, köztük Angela Merkel német kancellárnak. Blair ellen szól, hogy nem sikerült bevinnie Nagy-Britan- niát az euróövezetbe, és az is, hogy az iraki háborút ellenző tagállamokban, köztük Ola­szországban és Spanyolor­szágban népszerűden - írta a Financial Times. A lap szerint ugyanakkor Tony Blair támo­gatásra számíthat Franciaor­szág és Németország, több li­berális észak-európai tagál­lam, valamint a közép- és ke­let-európai EU-országok ré­széről. Még az Európai Parlament jobbközép pártszövetsége, az Európai Néppárt is „tisztelettel adózik a brit szocialistának” - áll a cikkben. Hans-Gert Potte­ring EP-elnök, az Európai Nép­párt volt elnöke azt mondta a Financial Timesnak, hogy Blair minden bizonnyal alkal­mas a feladatra, mert „tapasz­talt, és jó európai ... nagyon komoly jelölt lenne”. SZABADSÁG Még nagyobb elszántságra ösztönözheti a magyar kor­mány állásfoglalása a román hatóságokat abban, hogy ma­ximális céltudatossággal jáija- nak el a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői ellen indított ügyész­ségi nyomozásokban - véli szombati kommentáijában a kolozsvári Szabadság. A diplomáciai lépés egy má­sik hátrányos következménye - írja a lap -, hogy ismét nőni fog a román pártoknak az RMDSZ iránt táplált ellen­szenve. Jó ideje észrevehető, hogy a romániai politikai erők kivétel nélkül barátságtalanul viszonyulnak az RMDSZ-hez. Ezt az egyhangúságot meg­erősíti a román sajtóban ta­pasztalható RMDSZ-ellenes össztűz is - úja. A kommentátor emlékez­tet, hogy a szervezet nyolc éve hatalmon van, s ha ehhez hozzáadjuk a Szociáldemok­rata Párt (PSD) kormányának nyújtott parlamenti támoga­tást, akkor tizenkét évre visz- szanyúló hatalomközeliség mutatható ki. Kétségtelenül idegesíti a román politikuso­kat, hogy minduntalan a ro­mániai magyarság képviselői­vel kell alkudniuk, elegük lett „a magyarok zsarolásaiból.” Ezt az alapvető konfliktusos helyzetet ronthatja a magyar külügyminisztérium lépése - véli a cikk szerzője. Budapest mindenesetre csak részben hibáztatható, hiszen a meg­szólalást az RMDSZ sürgette. A magyar külügynek legfel­jebb azért lehet szemrehá­nyást tenni, hogy miközben hosszú ideje érdektelenséget mutat a romániai magyarokat érintő kérdésekben, hirtelen, túlzásba esve, maximálisan eleget tesz a határon túlról ér­kező egyik elvárásnak - áll a lapban. Konrád György magyar írót tüntették ki vasárnap az osztrák drámaíróról, Franz Werfelről elnevezett embe­rijogi díjjal. MT1-HÁTTÉR A Központ a Kitelepítések Ellen (Zentrum gegen Vertreibungen) alapítvány díját Konrád György a német alkotmányozás bölcsőjének számító frankfurti Paulskir- achében rendezett ünnepségen vette át Erika Steinbachtól, a Né­met Elüldözöttek Szövetségének (BdV) elnökétől, aki 2000-ben az alapítvány egyik létrehozója volt. A központ nemcsak a kitelepített németekkel foglalkozik, hanem ál­talánosságban az európai üldözé­sekkel, illetve deportálásokkal is. A kitüntetést olyan személyek­nek szánták, akik egész életpályá­juk során védelmezték az emberek jogait és méltóságát, s elévülhetet­len érdemeket szereztek az üldö­zések és a deportálások elleni erő­feszítésekben. Az alapítvány el­nöksége ezzel indokolta Konrád György kitüntetését is. Az ünnepségen - amelyen je­len volt Roland Koch, Hessen tar­tomány konzervatív miniszterel­nöke is - a laudációt Milan Horácek, az Európai Parlament cseh származású német képvise­lője tartotta. Köszönő beszédében Konrád György a deportálásokat, az azzal való fenyegetést, valamint az etni­kai tisztogatásokat a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményeknek nevezte, egyúttal elítélve a kollek­tív felelősségre vonás, illetve üldö­Az Szlovákiai Időszaki Sajtó Ki­adói Szövetségének elnöksége saj­nálattal veszi tudomásul a szlová­kiai politikusok - köztük a kor­mánykoalíció és a kormány tagjai­nak - egyre gyakoribb kirohanása­it, nemegyszer sértegetéseit az új­ságírók címére. Mindezek akkor érik az újságírókat, amikor - az eti­kai alapszabályok betartásával - munkájukat végzik és kötelességü­ket teljesítik. Ezért fontosnak tart­juk, hogy emlékeztessünk néhány, a fejlett demokratikus országok­ban tiszteletben tartott alapelvre. A politikusok és más közszerep­lők önként léptek a közéletbe, az­zal a tudattal, hogy munkájukat a zés minden formáját is. A náci de­portálások nem igazolhatták a magyarországi németek kitelepí­tését - hangsúlyozta. A tettek ha­sonlók, csak a tettesek és az áldo­zatok különböznek. Emlékeztetett arra, hogy a II. világháború után Kelet-Európából tizennégy millió németet telepítettek ki. A legújabb kori történelemre utalva Konrád felhívta a figyelmet arra: amikor térségünkben anél­kül ismertek el egy új nemzetálla­mot, hogy az garantálta volna a ki­sebbségi jogokat, az ismét százez­rek deportálásához, illetve elüldö- zéséhez vezetett. A Franz Werfelről elnevezett emberi jogi díjat először 2003-ban ítélték oda, akkor Mihran Dabag, közvélemény és a sajtó fokozott fi­gyelemmel kíséri. A közszereplő­ket ez arra kötelezi, hogy tisztelet­ben tartsák a törvényeket, és az etikai szabályokat, hiszen példá­juk sok esetben befolyásolja a tár­sadalmi közhangulatot. Jogos te­hát, hogy nagyobbak az elvárások a politikusok és a közéleti szemé­lyiségek viselkedésével szemben, és a személyiségvédelem alacso­nyabb szintjének általában érvé­nyes szabályaival szemben. Ezt a demokratikus országok túlnyomó többségében tiszteletben tartják - sajnálatos módon Szlovákiában a gyakorlat nem egyszer másról ta­núskodik. a bochumi egyetem Diaszpóra- és Genocídiumkutató Központjának igazgatója kapta. Két évvel később Franjo Komarica boszniai püspök volt a kitüntetett. A díj 10 ezer euróvaljár. Konrád György németországi elismertségét jelzi, hogy 1991-ben írói és közéleti tevékenységének elismeréseként ő kapta a német könyvszakma Békedíját. 1997 és 2003 között - első külföldiként - a Berlin-brandenburgi Művészeti Akadémia élén állt, 2001-ben pe­dig az európai egyesülés előmoz­dításában szerzett érdemeiért az aacheni Károly-díj kitüntetettje lett. A magyar írónak az utóbbi években számos könyve jelent meg német fordításban. Az Szlovákiai Időszaki Sajtó Kiadói Szövetségének elnöksége nem kételkedik abban, hogy a sajtónak és az újságíróknak is tiszteletben kell tartaniuk a tör­vényeket, hivatásuk és az etika alapszabályait. Ugyanezt várjuk és követeljük a politikusoktól, a politikai pártoktól, a kormány­tól, és más állami szervektől is. Csak így fejlődhet országunk tár­sadalmi és politikai légköre, amit Szlovákia általános fejlődése szempontjából elengedhetetlen­nek tartunk. Az Szlovákiai Időszaki Sajtó Kiadói Szövetségének elnöksége Szögek a mozi koporsójába JUHÁSZ KATALIN A minap egy DVD-t kaptam ajándékba. Nagyon örültem ne­ki, amit bizony pironkodva val­lók be. A filmet ugyanis csak két-három hét múlva kezdik forgalmazni nálunk. Sietek megjegyezni: moziba is elmen­tem volna rá, ugyanis egyik kedvenc rendezőm alkotásáról Van szó, aki ráadásul elég rit­kán rukkol ki valami újjal. Főleg azért érzek lelkiismeretfurdalást a dolog miatt, mert szóban és írásban is gyakran siratom el a mozit, ke­sergek az érdeklődés hiányá­ban elmaradt vetítések miatt, értekezek a „vászon-élmény” egyedi, képernyőn visszaadha- tatlan mivoltáról, a semmihez sem fogható közösségi élmény­ről, a vasárnapi családi mati­nék tovatűnt hangulatáról. És erre mit teszek? Bűnbe esek, rossz példával szolgálok, meg- dorgálás helyett megköszönöm az ingyen DVD-t az ügyes egye­temistának, aki barátaival együtt szinte soha nem jár mo­ziba, mondván, hogy nincs ne­kik arra pénzük. Viszont vala­mennyi filmet premier előtt tölt le az internetről. Aztán a kollégiumi szobában szépen megnézik, olcsó és pofonegy­szerű a dolog. Tudják ezt a jegyszedő nénik is, már régóta nem csodálkoz­nak a húsz-huszonöt fős premi­erközönségen. Kassán egy ideje megszűntek a délutáni vetíté­sek, az üzemeltetők örülnek, ha estére összegyűlik az a né­hány érdeklődő. Ők sem első­sorban a filmre kíváncsiak, ha­nem egymásra, javarészt ugyanis fiatal párok vesznek je­gyet a hátsó sorokba, tisztára, mint a mozi hőskorában. A vá­rosban ráadásul jelenleg csak három premiermozi működik, tehát azt se mondhatjuk, hogy sok lenne a fóka és kevés az eszkimó. A nagyobb helyeken hat néző a minimum, tapintat­lanság lenne feltenni a kérdést, mennyi volt az aznapi nyere­ség. Információim szerint a po­zsonyi multiplexek még úgy- ahogy tartják magukat, a kis artmozik pedig lassan újra élet­re kelnek az egyetemi közpon­tokban. A huszonegyedik szá­zad kassai fiataljai azonban nem moziban töltik szabadide­jüket, hanem otthon DVD- znek, letöitenek, felírnak, cse­rélgetnek. A mozi nem közös­ségi esemény többé, még ke­vésbé vasárnapi családi prog­ram, hiszen négy személy ré­szére, pattogatott kukoricával és kólával együtt ezer koronába is belekerülne a kétórás kiruc­canás. A mozi haldoklik. És én is vertem egy szöget a koporsó­jába, amikor nem tudtam ellen­állni az ingyenfilmnek... Rá­adásul még tetszett is... Komád György (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom