Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-16 / 138. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 16. Szalon - hirdetés 13 um ellen irányult. Bár Batthyány még ekkor is kísérletet tett az ellentéteket tisztázására, a császári udvar már nem volt hajlandó engedményeket tenni a tárgyalásokon. A Habsburgok céljaik eléréséhez Jellasic horvát bánt kívánták felhasználni, aki szeptember 11- én a katonaság élén átkelt a Dráván, hogy megdöntse a törvényes magyar kormányt. A kabinet a támadás hírére - egy-két személytől eltekintve - lemondott, Batthyány pedig ügyvezető miniszterelnökként a helyén maradt, hogy megpróbáljon közvetíteni a szembenálló felek között, de kísérletének kudarca után október 2-án végleg leköszönt. A közélettől persze ekkor sem vonult vissza, októberben beállt nemzetőrnek, majd a tél folyamán képviselőként a népképviseleti országgyűlésnek is tagja lett. 1848 decemberében, amikor Windischgrátz vezetésével újabb ellenforradalmi támadás indult az ország ellen, Batthyány javaslatára egy küldöttséget menesztettek a győztes osztrák hadvezérhez, amelynek a volt miniszterelnök is tagja volt. Windischgrátz azonban tárgyalás helyett feltétel nélküli megadást követelt, Batthyányt nem is volt hajlandó fogadni, sőt pár nappal később Pesten letartóztatta. A fogoly, bár több alkalma is lett volna a szökésre, nem élt ezzel a lehetőséggel, és ártatlanságában bízva önként maradt rabságban. A per koncepciós jellegét jól mutatja, hogy Batthyánynak védőügyvédje sem volt, hiszen az általa felkért védőt, Deák Ferencet elutasították, amiként nem idézték be az általa kért mentő tanút, István nádort sem. A bíróság a volt miniszterelnököt felségárulás vádjával halálra és vagyonelkobzásra ítélte, ugyanakkor ez a testület a több szempontból is sántító halálos ítélettel párhuzamosan az uralkodóhoz kegyelemre terjesztette fel a volt miniszterelnököt. Számításukba azonban hiba csúszott, hiszen Magyarországon ekkor már a szadista Haynau volt élet és halál ura, aki a kegyelmi kérvényt elutasítva Batthyányt kötél általi halálra ítélte. A gróf az akasztás szégyenétől végül úgy menekült meg, hogy a felesége által becsempészett tőrrel a takaró alatt olyan súlyos sebeket ejtett a nyakán, hogy másképp nem lehetett kivégezni, csak golyóval. 1849. október 6-án, a bécsi forradalom első évfordulóján, a pesti Újépületben este agyonlőtték. Bár a halálos ítéletet a korabeli magyar közvélemény justizmord- nak tekintette, Batthyány „vesszőfutása” halálát követően sem fejeződött be. 1870-ben ugyan nagy pompával helyezték örök nyugalomra a Kerepesi temetőben, ám személyisége mégsem kapta meg a megérdemelt elismerést az utókortól. A kiegyezést követően a Gróf Batthyány Lajos kivégzése (litográfia) A 29. cs. és kir. gyalogezred zászlajának birodalmi sasos hátoldala Friedrich Lieder: Batthyány Lajos portréja (1839) Az első felelős magyar minisztérium (színes litográfia) A pozsonyi főpályaudvar 1848-ban Az utolsó minisztertanács Aradon Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele (1842) Jellasic horvát bán (1849, színezett litográfia) függedenségi jelszavakkal operáló ellenzék ugyanis a Habsburgoktól elszakadó, á kiegyezéssel markánsan szembenálló Kossuth Lajos nevét tűzte a zászlajára, a dualizmust elfogadóknak pedig rendkívül kellemeden lett volna a volt miniszterelnök alakja, mivel azt nem lehetett összhangba hozni a magyar király, Ferenc József személyével, aki ha közvetve is, de nagy szerepet játszott Batthyány halálában. Az 1918-as őszirózsás forradalom idején egy pillanatra felcsillant az alkotmányos miniszterelnök alakja, de az azt követő tanácsköztársaságnak már nem rá, hanem sokkal inkább a magyar forradalmárokra volt szüksége. A Horthy-rendszerben sem kapta meg Batthyány személyisége a kellő megbecsülést, mivel Szekfű Gyula, a korabeli társadalomra rendkívül nagy hatást gyakoroló Három nemzedék című művében Széchenyi István alakját állította piedesztálra. 1945-öt követően a magyar közéletben a forradalmár Petőfi és Táncsics, valamint Kossuth került az előtérbe, bár az 1970-es években Batthyány Lajos alakja a magyar történettudományban, elsősorban Urbán Aladár kutatásainak köszönhetően a helyére került. A nyolcvanas évek második felének magyar közéletében ismét a reformer Széchenyi személyisége lett fontosabb, Batthyányt illetően változást csak 1990 hozott. Ekkor az első demokratikusan választott kormány miniszterelnöke, Antall József tisztelete jeléül dolgozószobájának falára elhelyeztetett egy elődjéről készült festményt, amelyet az 1994-es kormányváltást követően a szocialista miniszterelnök, Horn Gyula eltávolíttatott onnan. Batthyány Lajos portréja azóta sem került oda vissza, és csak remélni lehet, hogy e nagy magyar államférfi megítélésének szempontjából az emlékév akár társadalmi, akár politikai téren valamiféle változást hoz majd. 100 000 koronás SMS-játék Júniusi teiefoneső a T-Mobile-lal! Játsszon az IBBBH-vai, nyerjen mobiltelefont! Figyelem! A játék folytatódik! A következő kérdést június 18-án, hétfőn közöljük. A csütörtöki nyertes Szűcs Norbert, Gúta Június 11-től 4 héten át a hét első 4 napján egy-egy kérdést teszünk fel. Az Ön dolga csak az, hogy a helyes választ SMS formájában beküldje a 6668-as telefonszámra. Az SMS helyes formája: MOB (szóköz) a vagy b. Az SMS ára 24,- Sk áfával. Minden nap kisorsolunk egy nyertest, a nyeremény Nokia 6103, Nokia 6070! A4 hét folyamán összesen 16 mobilt sorsolunk ki. A nyertesek nevét minden héten, naponta, szerdától szombatig ismertetjük az Új Szóban. A játék végén a fődíjak sorsoláséba azok a játékosok kerülnek be, akik legalább 8-szor küldték be válaszukat. A födi] Sony Ericsson K550i és W220i, Nokia 6300, Nokia 6288. A szerencsés nyertesek nevét és a díjakat július 10-én közöljük az Új Szóban. Az 5 000 koronát meghaladó nyeremények a jövedelemadóról szóló törvény értelmében adókötelesek, adójuk 19%. A technikai szolgáltatást az A SMS, s. r. o. biztosítja. T * ’Mobile
