Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-13 / 135. szám, szerda

Vásároljon velünk 31 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 13. Az étkezéshez, ételkészítéshez vásárolt alapanyagokat mindig megbízható helyről szerezzük be. Fokozottan figyeljünk arra is, milyen az üzlet tisztasága. Helyes vásárlás és ételkészítés a nagy melegekben Nyáron lehetőleg fogyasszunk könnyű ételeket és sok zöldséget, gyümölcsöt. A nyár jó lehetőségeket kí­nál a könnyű, egészséges táplálkozáshoz, hiszen a friss zöldségek, gyümölcsök változatosságával kényez­tet. A nyári meleget, friss tápanyagokat azonban a baktériumok is kedvelik, így az élelmiszer-eredetű megbetegedések is gyako­ribbak. ÖSSZEFOGLALÓ Az alábbiakban az élelmiszer­biztonsági szakértők gyakorlati tanácsaiból szemelvényezünk. Megbízható helyen vásároljunk! Az étkezéshez, ételkészítéshez vásárolt alapanyagokat, élelmi­szereket mindig megbízható hely­ről, üzletben, piacon szerezzük be. Soha ne vásároljunk ellenőri­zetlen helyen, alkalmi árustól, még zöldséget, édességet se. Fi­gyeljünk arra is, milyen az üzlet tisztasága, az árutárolás rendje, az eladók ruházata. Ha nincs min­den rendben, forduljunk ki on­nan. Az élelmiszerekre sem fordí­tanak üyen helyen több figyelmet. Nézzük meg, mit vásárolunk! A szabályos csomagoláson fel van tüntetve - Szlovákiában szlo­vák nyelven - a termék neve, gyártója vagy forgalmazója, a mi­nőség-megőrzési vagy fogyaszt­hatósági ideje, összetétele (az összetevők csökkenő mennyisége szerint), tömege (súlya) és a táro­láshoz javasolt körülmények. Az „E-számok” az adalékanyagokat jelzik. Tévhit, hogy az un. E-szá- moktól minden esetben félni kell. A szabályosan előállított termé­kekben az adalékanyagokból, tar­tósító szerekből csak annyi talál­ható az élelmiszerekben, amennyi azokhoz megengedett, és ádagos mennyiségű fogyasztás esetén egészségártalmat nem okoz. Aki allergiás valamilyen élelmiszer­összetevőre, vagy adalékanyagra, különös gonddal olvassa el az összetételt. Ne restelljük szem­üveggel, vagy akár nagyítóval el­olvasni a feliratokat, ha ez szüksé­ges. Vásárláskor mindig figyeljünk a termékek minőség-megőrzési, ill. fogyaszthatósági idejére, a cso­magolás épségére. Lejárt, sérült csomagolású készítményt ne vá­sároljunk meg. Hűtendő terméket csak akkor vegyünk, ha azt tény­leg hűtőtérben tárolják. Mélyhűtött termékek csomago­lását is figyeljük, ha belül zúzma- rás, a termék tömbbé fagyott ben­ne, inkább ne vegyük meg. A hú­sok frissességét a gyakorlott házi­asszony is meg tudja ítélni szaga, színe, felülete alapján. Mindig a hűtendő terméket végjük meg legutoljára, és utána mielőbb vi­gyük haza. Vigyünk magunkkal több zacskót, szatyrot, hogy a kü­lönböző termékek (zöldségek, nyers húsok, kész termékek) ne szennyezhessék egymást. A bevásárlás után a gyorsan romló termékeket a lehető legrö­videbb időn belül vigyük haza és helyezzük hűtőszekrénybe. A hű­tőszekrény felső polca a leghide­gebb, ezért a húsféléket, felvágot­takat a hidegebb, a zöldségféléket alul, a kevésbé hideg polcon kell tartani. A hűtést nem igénylő ter­mékeket a kamraszekrénybe, kamrába, jól szellőző, hűvös hely­re kell tenni. A hűtőszekrény hő­fokát ellenőrizzük. Akkor hatásos a hűtés, ha a húsokat, tejet 5 C fok alatt tudjuk tárolni, a zöldségek, gyümölcsök számára ennél maga­sabb (10-15 C fok) előnyösebb. A nyers darált húst még aznap ké­szítsük el, minél tovább tároljuk, annál veszélyesebb lehet. Soha semmit ne tegyünk a hű­tőszekrénybe csomagolatlanul. A hűtőbe a termékeket úgy tegyük be (dobozban, vagy más csoma­golásban), hogy egymást ne szennyezhessék. A zöldségfélét, különösen a salátát nem szabad légmentesen becsomagolni, azaz vagy „lélegző” tasakba, vagy a hű­tő zöldséges dobozába kell he­lyezni. így a többi élelmiszertől a nyers zöldség és gyümölcs elvá­lasztható. A tojást is így elkülönít­ve tegyük be, de előre megmosni nem kell, és nem is javasolt, ha szükséges, inkább felhasználás előtt mossuk meg. A tojás frisses­ségét otthon is ellenőrizhetjük vízbemerítéssel. A friss tojás le­süllyed, az állott tojás fent lebeg. Ezeket egyenként törjük fel és el­lenőrizzük. Ha a fehérje zavaros, a sárgája elfolyósodott, vagy szí­ne, szaga nem a szokásos, ne használjuk fel. A hűtőszekrényt nyáron ajánlatos gyakrabban leol­vasztani annak érdekében, hogy a megfelelő hűtést biztosítani tud­juk. A hűtőszekrény belsejét aján­latos 3-4 hetenként langyos vízzel kimosni és szárazra törölni. A lan­gyos vízhez lehet kevés tisztító- szert használni, de soha sem ho­mokot, szóda- vagy savtartalmú tisztítószert, vegyi oldószereket. Az ajtó tömítését is tisztán kell tartani, de azt csak vizes majd száraz ruhával töröljük le. Az ajtó­tömítést sem olajjal, sem zsírral nem szabad kezelni. Ha az ajtó tö­mítését tisztítás vagy leolvasztás után nem törlik szárazra, előfor­dulhat, hogy az ajtó vagy a fedél tömítése odafagy a kerethez. Konyhai alapszabályok Nyáron fokozottan kell töre­kedni a higiénés konyhai alapsza­bályok betartására. A nyers húst, baromfit az összes többi élelmi­szertől elkülönítve készítsük el (mossuk meg, daraboljuk fel). A nyérs húson bármikor előfordul­hat egészségre ártalmas baktéri­um, akár szalmonella is. Ezért a nyers hús szeleteléséhez tartsunk külön vágódeszkát és kést. A nyers hússal érintkezett eszközö­ket használat után azonnal mos­suk el meleg vízben. Ne feledjük: a legtöbb otthoni ételmérgezést a nyers húsról, csirkéről, nyers to­jásból - edénnyel, eszközzel, kéz­zel - a fogyasztásra kész élelmi­szerre átvitt láthatatlan baktériu­mok okozzák! A zöldséget, gyümölcsöt alapo­san mossuk meg. Javasolt két per­cig tiszta vízben áztatni, aztán szűrőedényben erős vízsugárral átmosni. Ugyanis rovarok, földes szennyeződés, növényvédőszer- maradék lehet rajtra. Fontos, hogy tiszta konyhában, tiszta eszközökkel dolgozzunk. Az ételkészítés egyes fázisai kö­zött (főleg a nyersanyagok előké­szítése után, a tiszta műveletek előtt) mossunk mi magunk is ke­zet, mégpedig alaposan! Az ételeket, főleg ha húst, to­jást tartalmaznak, jól süssük meg, főzzük át! A sütés és a főzés elpusztítja a baktériumokat, víru­sokat. A megmaradt ételt minél hama­rabb hűtsük le (pl. az ételt tartal­mazó edényt hideg vízbe állítva), majd zárt edényben tegyük a hű­tőbe. Ne feledjük: akár néhány órányi szobahőmérsékleten törté­nő tárolás is veszélyes lehet. Könnyen romlanak a nagy meleg­ben a tojásos, édes, tejes ételek, veszélyes lehet a madártej, a ma- jonézes saláta vagy a krémes. Eze­ket az ételeket nem célszerű hosz- szabb ideig tárolni. Azonban a ba­ba ételének maradékát ne tárol­juk, még hűtőszekrényben sem. Az ételmaradékot felhasználás előtt forrósítsuk át újra, nem elég csak megmelegíteni, hiszen a bak­tériumok már felszaporodhattak benne. Tésztát megfőzött állapot­ban se tároljunk, ételmérgezést okozhat. A konyhai szemetet ne tároljuk a lakásban. Étkezések után moso­gassunk el, mert a használt edé­nyek tárolása szintén fertőzést okozhat, (ofe, mebh, g) A bevásárlás után a gyorsan romló termékeket a lehető legrövidebb időn belül vigyük haza és helyezzük hűtőszekrénybe (Képarchívum) Étrendi tanácsok Nyáron lehetőleg fogyasszunk könnyű ételeket, sok zöldséget, gyümölcsöt, salátát. Szomjoltásra a tiszta víz is kiváló. A rendszer­telen, kapkodva, útközben elfogyasztott gyors ételek, a csipegetés, eszegetés, nassolás helyett inkább étkezzünk rendszeresen. Ha nem étkezünk otthon, hanem a városban, akkor lehetőleg nagy forgal­mú étterem, büfé stb. szolgáltatását vegyük igénybe. A szlovákiai felnőtt lakosság fele naponta készít reggelit magának, családjának, a lakosság harmada havonta legalább 2-3 alkalommal vendéglőben étkezik Felmérések szerint a magyarok szeretnek főzni és házon kívül étkezni ISMERTETŐ A magyarok nemcsak szívesen főznek, de egyre többször étkez­nek otthonukon kívül is. Továbbra is klasszikusan a nők feladatai közé tartoznak a kony­hai munkák - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet leg­frissebb, az étkezési szokásokat vizsgáló felméréséből. Magya­rországon a hölgyek 83 százalé­ka, míg a férfiak 31 százaléka le­li örömét a főzésben, és csupán a válaszadók nem egészen egyötö­de (19 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem tud főzni. A kuta­tás szerint minden negyedik ma­gyar naponta, vagy majdnem minden nap a tűzhely mellé áll. A sütés-főzés elsősorban a nők napi feladatai közé tartozik, a hölgyek 46 százaléka, míg a fér­fiak 2 százaléka főz napi rend­szerességgel. Az otthoni főzéshez kapcsoló­dó egyéb feladatok - így például a bevásárlás és a mosogatás - szintén a mindennapos házi­munkák közé tartoznak és a fel­mérés szerint ezek elvégzése is túlnyomórészt a hölgyekre hárul (a nők 81 százaléka naponta mo­sogat, 31 százaléka pedig na­ponta intézi a bevásárlást). 2005-höz képest - talán a tavalyi gasztronómiai kampányoknak köszönhetően - ma már lényege­sen kisebb azoknak az aránya, akik soha nem étkeznek ottho­nukon kívül. A megkérdezettek 50 százaléka soha nem étkezik gyorsétteremben, 35 százaléka soha nem jár vendéglőbe vagy étterembe (ez az arány 2005- ben még 45 százalék volt) és 44 százalékuk soha nem élvezi a büfék kínálatát. Bár a munkahe­lyi és iskolai étkezdék szolgálta­tásait is csak viszonylag szűk kör veszi igénybe, a megkérdezettek 14 százaléka itt oldja meg az ét­kezését. Körükben legnagyobb arányt a középiskolások, vala­mint a felsőfokú iskolai végzett­séggel rendelkező, egyedülálló, dolgozó férfiak képviselik. Hasonló felmérést a szlovákiai lakosság étkezési szokásairól a GfK Slovakia társaság is végzett. Adataiból kiderült: a legkedvel­tebbek nálunk a vendéglők, gyorséttermek és a büfék. A la­kosság harmada havonta leg­alább 2-3 alkalommal étkezik vendéglőben, miközben a vendé­gek zöme a 20-39 éves korosz­tályból kerül ki. Többségük egye­dülálló, nagyobb bevételi forrás­sal rendelkezik. A másik nagy csoportot azok a vendéglőlátoga­tók képezik, akik kihasználják a vendéglők olcsóbb napi menü kí­nálatát. A vendéglőket rendsze­resen látogató szlovákok száma 2003-hoz viszonyítva mintegy 20 százalékkal nőtt. A gyorsétter­meket (ide sorolja a felmérés az ázsiai éttermeket, pizza- és pala­csintasütőket is) főleg a fiatalabb korosztály látogatja. Legalább heti egyszer étkezik a lakosság harmada étkezdékben, kifőzdék­ben, a büfékben pedig inkább a férfiak vásárolnak harapnivalót, szomjoltót. (Mai Piac, Sloven- sky Vyber, lo-ka) Milyen gyakran készít reggelit? (adatok százalékban) Minden nap 54 Heti 4-6 alkalommal 18 Heti 2-3 alkalommal 16 Hetente egyszer 4 Ritkán 7 Forrás: Median SK Hol étkezik leggyakrabban? Étkezdetípus hetente legalább 2-3 havonta félévente soha egyszer egyszer egyszer Étterem 35 5 17 44 Gyorsétterem 5 18 30 47 Vendéglő 9 24 38 28 Büfé 21 20 29 31 Forrás: GfK Slovakia

Next

/
Oldalképek
Tartalom