Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-12 / 134. szám, kedd
6 Fókuszban: az uniós biztosítások ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 12. www.ujszo.com Munkanélküli segélyt csak idehaza igényelhetünk Határ menti munkavállalók ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Ez a „státusz” nálunk is nagyon sok embert érint. Határ menti munkavállalók akkor vagyunk, ha más országban dolgozunk, mint ahol élünk, ahol állandó lakhelyünk van, és ahova hetente legalább egyszer visszatérünk. Határ menti munkavállalóként is abban az országban vagyunk biztosítottak (ott fizetjük a járulékokat), ahol dolgozunk. Jogunk van a családtámogatási ellátásokra, azoknak a családtagoknak a részére is, akik más országban laknak. Minden országból nyugdíjat kapunk, ahol legalább egy évig fizettük a biztosítást. Határ menti munkavállalóként betegség, munkabaleset esetén választhatunk: vagy abból az országból kapjuk a támogatást, ahol lakunk, vagy abból az országból, ahol dolgozunk. Munkanélküli segélyt határ menti munkavállalóként a lakhelyünk szerinti országban igényelhetünk. Az idénymunkásokra (nyolc hónapnál nem hosszabb idejű munkavégzés) ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi kategóriára. Tehát az idénymunkás is abban az országban biztosított, ahol dolgozik. Ha az idénymunkás egyébként munkanélküli, akkor választhat, hol igényli a munkanélküli segélyt: a munkahelye vagy a lakhelye szerinti országban. Nélküle sokba kerülhet a külföldi gyógykezelés Váltsuk ki az európai egészségügyi kártyát! ÚJ SZÓ-T1PP Nagyon fontos az európai egészségügyi kártya (EHIC) beszerzése, nélküle semmiképp ne induljunk el külföldre. Szükség esetén természetesen e nélkül is kapunk orvosi segítséget bármely országban, ám a költségeket teljes mértékben nekünk kell állnunk. Az európai egészségügyi kártya birtokában csak olyan mértékben kell fizetnünk az orvosi ellátás (gyógyszer stb.) költségeit, amilyen mértékben az adott ország állampolgárainak. Az európai egészségügyi kártyát csak azonnali, sürgős ellátás esetén lehet érvényesíteni. A kártyát saját országunkban, a biztosítónknál igényelhetjük, (s) Az igazolványt a hazai egészségbiztosító állítja ki (Képarchívum) Az az állam folyósítja, ahol az igénylő dolgozik Családtámogatási ellátás UJ SZO-INFORMACIO Minden EU-tagállam biztosít családtámogatási ellátást, de az ellátási rendszerek és szintek országonként meglehetősen különböznek. Vannak olyan tagállamok, ahol a családtámogatási ellátásokra való jogosultság biztosítási kötelezettséghez kötődik, és vannak olyan tagállamok is, ahol állami szociális ellátásként állapítják meg. Az ellátásokat az a tagállam köteles folyósítani, ahol az igénylő dolgozik. Ebben az esetben nincs jelentősége, hogy az eltartottak mely tagállamban tartózkodnak. Ha a szülők nem ugyanabban a tagállamban élnek és mindketten dolgoznak, akkor az a tagállam folyósít, ahol a szülővel együtt a gyermekek laknak, (sán) Mindegy, milyen munkát végzünk külföldön, biztosítás nélkül ne fogjunk hozzá (Cubos Pile illusztrációs felvétele) Vigyáznunk kell, nehogy két országban legyünk biztosítva, s így két helyen fizessünk járulékot Egyforma jogok és kötelességek Európai uniós tagságunkkal megnövekedtek lehetőségeink a munkavállalás terén. Épp ezért fontos tisztában lennünk az uniós országokban érvényes szociális biztosítás rendszerével. Ez minden országban más és más, a gazdasági közösség tagjai ebben az esetben nem törekednek jogharmonizációra. SÁNDOR RENÁTA Van azonban néhány általános érvényű rendelkezés, amelyet nem árt ismernünk, mielőtt munkát vállalunk, vagy ideiglenesen más uniós országba költözünk. Tekintsük át az alábbiakban a legfontosabb tudnivalókat. Minden részletre természetesen nem tudunk kitérni, bővebb információkat a Szociális Biztosítóban, a szociális hivatalokban és az egészségbiztosítóknál, illetve a munkaügyi minisztérium honlapján (www.employment.gov.sk) kaphatunk. Előre érdeklődjünk Külföldi munkavállalás, költözés előtt mindenképpen érdeklődjünk a Szociális Biztosítónál, a szociális hivatalokban, az egészségbiztosítónkban, ahol részletes információkat kaphatunk. Természetesen érdeklődjünk az adott ország szociális biztosítási rendszerének hivatalaiban is. Az általános uniós rendelkezésekre azért van szükség, hogy a hosszabb-rövidebb időre külföldön munkát vállaló, külföldön tartózkodó személlyel ne történhessen meg, hogy esetleg egyszerre két országban lesz biztosítása, s így két helyen kell járulékot fizetnie, netán egyben sem. Ne fordulhasson elő az sem, hogy hátrányban legyen az adott ország állampolgáraival szemben. A szociális biztosítás rendszere a jelenlegi szabályozás szerint nem vonatkozik mindenkire. Akikre vonatkozik, azok az alkalmazottak és egyéni vállalkozók, akik valamelyik uniós országban már biztosítottak, az állami alkalmazottak, a diákok, a nyugdíjasok - azok is, akik már az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt nyugdíjasok lettek. A szociális biztosítás rendszere a fent felsoroltak családtagjaira és azokra is vonatkozik, akik nem uniós tagország állampolgárai, ha valamelyik uniós tagország területén van állandó lakhelyük. A rendelkezések minden uniós tagállamban érvényesek, valamint Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában. Svájc és Szlovákia között érvényben van a szociális biztosításról kötött kétoldalú egyezmény, a biztosítás ebben az országban ennek alapján történik. A rendeletek vonatkoznak a szociális biztosítás valamennyi szegmensére. Hol vagyunk biztosítva? Külföldi munkavállalás előtt nézzünk utána, melyik országban leszünk biztosítva. Általános rendelkezések: csak egy ország törvényi rendelkezései vonatkoznak ránk, abban az esetben is, ha egyszerre több uniós tagországban dolgozunk. Mindig abban az országban történik a biztosítás, ahol dolgozunk - és annak az országnak a törvényei vonatkoznak ránk. Ez abban az esetben is érvényes, ha az állandó lakhelyünk nem abban az országban van, ahol dolgozunk. Vonatkozik ez tehát a határmenti munkavállalókra, vagyis az ingázókra is. Ha például Magyar- országon dolgozunk és lakhelyünk Szlovákiában van, Magyarországon leszünk biztosítva, tehát ezen ország biztosítási rendszere vonatkozik ránk. Ha valaki egyszerre több mint egy európai uniós országban dolgozik, az az állandó lakhelye szerinti országban biztosított, ha itt is végez munkát. Ha valamely országban biztosítottak vagyunk, ugyanolyan jogaink és kötelességeink vannak, mint az adott ország állampolgárainak. Ahhoz természetesen, hogy jogunk legyen a szociális ellátásra, támogatásra, fizetni kell a járulékokat. Betegség esetén járó ellátások Ezek lehetnek pénzbeli vagy természetbeli támogatások. A pénzbeli betegségi ellátásokat rendszerint a biztosítás szerinti ország előírásai alapján nyújtják, tehát függetlenül attól, hogy a biztosított éppen melyik országban él vagy tartózkodik. Ha a jogosultság előzetes biztosítási időhöz kötött, akkor a többi EU-tagállamban megszerzett biztosítási időket is figyelembe veszik. A megszerzett biztosítási időre egyébként érdemes odafigyelni, mert ez többfajta jogosultság előfeltétele. Az ellátás összege és folyósításának időtartama teljes mértékben a biztosítás szerinti ország törvényeitől függ. A pénzbeli ellátásokat közvetlenül a biztosító intézmény szokta folyósítani. Természetbeni ellátásokra (orvosi, fogászati ellátás, gyógyszertámogatás, kórházi és műtéti kezelés) rendszerint a tartózkodási hely szerinti ország törvényei szerint vagyunk jogosultak, abban az esetben is, ha nem vagyunk az adott országban biztosítva. Ennek egyszerű gyakorlati oka van - az adott ország orvosai nem ismerhetik valamennyi tagállam törvényeit, ezért saját országuk törvényei alapján járnak el. A természetbeni ellátások költségeit a biztosítás szerinti ország fedezi. Ha ideiglenesen más országban tartózkodunk, mint amelyben biztosításunk van, akkor is jogosultak vagyunk az azonnali természetbeni ellátásokra. Ebből a szempontból mindegy, hogy turistaként, diákként, kiküldött munkavállalóként vagy nyugdíjasként, üzleti úton vagy családlátogatáson tartózko- dunk-e külföldön. ,.Azonnali ellátásnak” nevezzük az egészségi állapot megváltozása (baleset, betegség stb.) miatt szükséges sürgősségi orvosi kezelést. A kiküldött munkavállalók és a diákok ennél is kedvezőbb helyzetben vannak, mivel ők minden szükséges egészségügyi kezelésre jogosultak. Magyarul is kitölthetjük a szükséges űrlapokat Fontosak a nyomtatványok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A külföldön számon tartott járulékfizetések nem vesznek el, a jogosultsági időszakok összeadódnak Öregségi nyugdíjat több országból is kaphatunk Az Európai Unió tagországainak szociális biztonsági intézményei közötti információcserét a külön erre a célra bevezetett nyomtatványok (úgynevezett E- formanyomtatványok) segítik. Ezeken a nyomtatványokon szerepelnek mindazok az információk, amelyek alapján az ellátásra való jogosultságunkat elbírálni és igazolni lehet. Mielőtt kiutaznánk, szerezzük be a megfelelő formanyomtatványokat. Amikor megérkezünk a célországba, nyújtsuk be a nyomtatványokat a tartózkodási helyünk szerint illetékes intézménynek. Nem kell, hogy gondot okozzon a nyomtatványok kitöltésénél, ha nem ismerjük az adott ország hivatalos nyelvét. A másik EU-tagállamba való átköltözéskor megkapott nyomtatványoknak ugyanis az Európai Unió minden hivatalos nyelvén rendelkezésre kell állnia. Amikor benyújtjuk a nyomtatványt a külföldi intézménynél, összehasonlíthatjuk a saját anyanyelvűnkön írt nyomtatványsablonnal. Sőt, benyújthatjuk az igényléseket és dokumentumokat anyanyelvűnkön is - kicsit hosszadalmasabb lesz ezáltal az ügyintézés, de elkerülhetők a félreértések, (sa) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Minden olyan országban, ahol biztosítottak voltunk, nyilvántartják a nyugdíjkorhatár elérése előtt letöltött biztosítási időszakokat.. A befizetett járulékokat nem adják át másik országnak, illetve nem fizetik ki nekünk akkor, amikor máshol leszünk biztosítottak. A nyugdíjkorhatár elérésekor minden olyan országtól jogosultak vagyunk nyugdíjat kapni, ahol legalább egy évig biztosítottak voltunk. Ha például három országban dolgoztunk, akkor három külön öregségi nyugdíjat kapunk az adott országokban érvényes korhatár betöltése után. A nyugdíjakat az érintett országban nyilvántartott nyugdíjadatok alapján számítják ki; ha hosszabb ideig voltunk ott biztosítottak, akkor viszonylag magas nyugdíjrátát számítanak, ellenben ha rövid ideig, akkor alacsonyabbat. Ez a megoldás szavatolja, hogy senki se szenvedjen hátrányt amiatt, mert több országban dolgozott: a járulékfizetések nem vesznek el, a jogosultsági időszakok összeadódnak, és minden ország a biztosítási időszakkal arányos nyugdíjat fizet. Tehát minden olyan országtól nyugdíjat kapunk, amelyben legalább egy évig volt biztosításunk. Például: ha 10 évig volt biztosításunk az A tagállamban, 25 évig a B tagállamban és 5 évig a C tagállamban, ez azt jelenti, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt összesen 40 évnyi biztosítási időt gyűjtöttünk össze. Az A tagállam kiszámítja, hogy milyen mértékű nyugdíjra lennénk jogosultak, ha abban az országban gyűjtöttünk volna össze 40 évnyi biztosítási időt. Ennek alapján a tényleges biztosítási időszaknak megfelelő összeget folyósít, vagyis 10/40 (azaz 1/4) részét az előbb kiszámított összegnek. Hasonló módon, a B tagállam a 25/40 (azaz 5/8) részét folyósítja az abban az országban 40 éves biztosítási időszak után járó nyugdíjnak. Végül a C tagállam 5/40 (azaz 1/8) részét folyósítja a C országban 40 évnyi biztosítás esetén járó nyugdíjnak. Ha az egyik ország törvényei szerint már elértük a nyugdíjkorhatárt, jogosultak vagyunk a nyugdíjra, majd jogosultak leszünk a másik ország által folyósított nyugdíjra is, amint elértük az ottani törvények szerinti nyugdíj- korhatárt is. (sán)
