Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-11 / 133. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 11. Egészségünkre Vll A magára valamit is adó ember nemhogy tornaterembe, de már múzeumba sem megy flakon nélkül Egészséges szomjoltás A folyadékveszteség életveszélyes is lehet A fizikai terhelés jelentős folyadék- és ásványianyag- vesztéssel jár. Egyórás intenzív sportolás során 1,5 liternyi folyadékot veszítünk. FIGYELMEZTETŐ Ha a veszteség eléri a testsúly 2 százalékát, a vér nem képes megfelelő mennyiségű oxigént szállítani az izomzatba. Az egészséges (át- lag-)ember vízkészletének legfeljebb 20%-át veszítheti el úgy, hogy egyáltalán esélye legyen a túlélésre. Ez annyit tesz, hogy 4, maximum 8 napig szomjazhat. A gyorsan kialakuló folyadékvesztéses állapotokban ennél jóval kisebb mennyiség elvesztése is végzetes lehet. A sav-lúg egyensúly felborulásának enyhébb következménye a nagyobb fáradékonyság. A csecsemők és az idősek víz- háztartása különösen sérülékeny, minthogy alkalmazkodóképességük a felnőttekénél jóval kisebb. A szomjúságérzetet a kisbabák nem mindig tudják jelezni, az öregek pedig nem veszik észre. A szervezetben a víz arányának csökkenése az életkor előrehaladtával egyenes arányban áll, s eközben az idősebbek szomjúságérzete fokozottan csökken, így keveset isznak, aminek következtében emésztési zavarok lépnek föl, a vér besűrűsödhet, s megnőhet a trombózisveszély. A két említett szélső korcsoportra tehát különösen kell figyelni, főleg nyáron, hiszen ekkor gyakrabban fordulhat elő, hogy testünk nem kapja meg a kellő pódást. Testünk mintegy 60 százalékát víz alkotja (az újszülöttnél 72% az arány, az áüagos méretű felnőtt férfinél 60% a víz, a nőknél - a test nagyobb zsírtartalma miatt - valamivel kevesebb. Kétharmad része a Naponta 2,51 „vizet” adunk le 1,5 litert vizelet, 1,5 decit széklet, 8,5 decit párolgás formájában. Ideális körülmények között ugyanennyi jut be: 1,21 táplálék, 11 folyadék útján, 3 dl anyagcsere-folyamatok révén keletkezik. sejteken belül, a maradék harmad a sejteken kívül található. Igen fontos az a része, amely az érrendszerben keringve táplálja a szöveteket, szerveket, ez a testtömegünk 5%-át kitevő vérplazma. Normális körülmények között egy felnőtt szervezetnek naponta áüagosan 2,5 liternyi pódásra van szüksége, táplálék- és folyadékfelvétel útján. Ha az igen nagy meny- nyiségben elvesztett folyadékot és sót csak vízzel próbálják pótolni a maratoni futók, nagy veszélynek teszik ki magukat - szól amerikai tudósok figyelmeztetése azon adé- táknak, akik például a 42 km-es verseny során túlságosan sok vizet fogyasztanak. A nagy megterhelésnek kitett szervezet biológiai egyensúlya felborul és eszmélet- vesztés, súlyosabb esetben akár halál is bekövetkezhet. A verejtékezés során számos ásványi anyag távozik szervezetünkből (például nátrium, kálium, magnézium, vas és cink), ezek pótiása nélkülözheteden. Mennyiségét tekintve legnagyobb a veszteség nát- rium-kloridból (konyhasó), azonban mesterséges pódása nem szükséges, hiszen a táplálékfelvétel révén konyhasókészletünk folyamatosan kiegészül. A vérplazma koncentrációjához viszonyítottan a legjelentősebb a verejtékezés során távozó magnézium mennyisége. A vérplazma mellett a szervezet egyéb magnéziumtartalékai is csökkennek. Hiánya ingerlékenységet, álmadanságot, koncentrációs nehézségeket, izomgörcsöt, szédülést, fejfájást okozhat. A terhelés befejeztével a gyors regenerálódást segíti a megfelelő mennyiségű kálium-utánpótiás. A kálium megkönnyíti az energiahordozók (glukózok) izomzatba és májba való újbóli beépítését. A természet ásványvíz formájában biztosítja számunkra azt a tiszta eredetű, értékes italt, amely kiválóan alkalmas a szervezet víz- és ásványi anyag igényének kielégítésére. A természetes ásványvíz jóízű, kiváló szomjoltó, és emellett számos, a szervezet egészséges működéséhez nélkülözheteden ásványi anyagot és nyomelemet is tartalmaz. Napjainkban óriási divat az úgynevezett természetes ásványvizek fogyasztása. Magára valamit is adó ember nemhogy toma-(edző)te- rembe, de már múzeumba sem megy méretes flakon nélkül. Egyébként orvosok szerint igen helyes a nyugati trend hazai másolása, az is, hogy munkahelyeken, autókban is feltűnnek a rendszeresen kortyolgató egészségvédők. Tényszerűen annyit minden hozzáértő elismer, hogy - a Kárpát-medence különleges adottságai következtében - sok élettanilag hasznos ásványi anyagot tartalmaznak az ásványvizek, melyek főleg kalcium-, magnézium-, nátrium-, hidrogén-karbonátos, kloridos, szulfátos vizek, illetve ezek változatai, viszonylag jelentős fluorid-tarta- lommal. Amúgy a szomjas és magát egészségesnek vélő laikus leginkább azzal a jellemzőjével találkozik, amire ma már a minden étteremben föltett kérdés utal, nevezetesen, hogy buborékos vagy sima változatú legyen-e. Aki esedeg ivókúrára szorul, jó, ha háziorvosához fordul, hogy a víz összetevőinek ismeretében, személyre szabottan ő határozza meg, melyik fogyasztását javasolja. Az ásványvizek flakonjainak címkéi egyébként pontos felvilágosítást adnak a vizek összetételére, jellegére vonatkozóan. Szerencsés helyzetben vannak azok, akik panaszmentesek, és csak egészségük megóvása érdekében mondtak le az egyéb nedűk poharazgatásáról. (N-ság) Figyelmébe ajánljuk a jövő héten Új gyógyszer a betegség ellen Szlovákiában 8000 ember szenved sclerosis multiplexben. Ez az alattomos betegség a hidegebb éghajlatú országokban gyakoribb. Legtöbb beteg Észak-Eu- rópában, Ausztráliában, Új Zélan- don van. A betegek száma a földön egymillió ember. Szlovákiában eddig vagy interferon bétával vagy glatiramerrel kezelték, ám január óta új lehetőség áll rendelkezésre: a natalizumab mononukleáris ellenanyagot tartalmazó gyógyszer. 10 kérdés a cukorról Évente fejenként 35 kilogrammot, naponta majdnem 10 dekát eszünk belőle, holott ennek töredéke lenne az ideális. A cukrokkal kapcsolatban rengeteg tévhit kering, éppen ezért nem árt tisztázni néhány kérdést. A szénhidrátok - köztük a cukrok - szervezetünk számára a legkönnyebben hasznosítható energiaforrások. Szénhidrátszükségletünk a napi bevitt energia 50-55 százaléka - ebből a cukornak legfeljebb 10 százaléknak kellene lennie, ami nagyjából 190 kalóriának felel meg. Ha azonban az ajánlott mennyiségnél rendszeresen sokkal többet fogyaszt, a felesleg zsírpárnák formájában jelenik meg az alakon. MIT TANÁCSOL AZ ORVOS? Maga a szív nem fáj „Szívfájdalomban szenvedek már 10 éve. Ez a kellemetlenség mindig vasárnaponként jelentkezik. Ilyenkor szörnyen félek, hogy nem infarktus kerülget-e. Ha megijedek, még jobban érzem a szívem körül a fájdalmat, és akkor a fejfájásom is intenzívebbé válik. Voltam EKG kivizsgáláson is, de nem találtak a szívemen rendellenességet. Mit tegyek, hogy ez ne ismédődjön meg? Attól félek, hogy sohasem szabadulok meg ettől a rosszulléttől.” Kedves olvasónk azok közé tartozik, akik gyengébb idegeket örököltek. A vegetatív, automatikusan működő idegrendszerre nehezedő gondok idézik elő a bajt. Szívtájéki panaszok esetén a gyenge idegzetűek úgy reagálnak, ahogy ön a levelében leírta. Szaknyelven ezt az állapotot - mert ez nem betegség - neurovegetatív disztóniának nevezzük. Ha az orvos vagy a természetgyógyász a kivizsgálások után csak annyit mond: „menjen haza, mert a szívének semmi baja”, akkor a gyenge idegrendszert örökölt ember többé sem az orvosnak, sem a természet- gyógyásznak nem fog hinni. Viszont annál többet fog szenvedni, mert azt fogja gondolni: „igen nagy beteg lehetek, hiszen az orvos és a természetgyógyász nem magyarázott el semmit.” Az ilyen embert tényleges betegként kell kezelni, el kell vele beszélgetni, gyógyszert kell neki adni, hogy a tüneteit enyhítsük, és idővel megszüntessük. El kell neki magyarázni, hogy a szív nem is fáj, csak a szívből sugárzó feszültség áttevődik a bordák közti izomrétegre, ahol a fájdalmat érzékelő idegrostok vannak, és ezt érzi szívfájdalomként az ember. A szívben nincsenek fájdalmat érzékelő idegvégződések. Az orvosok általában enyhe nyugtátokat írnak fel, de idővel a legenyhébb szintetikus nyugtatok is hatástalanokká válnak, vagy depressziót váltanak ki. A szervezet telítődik velük, lerakódnak a májban. Ilyen mellékhatásuk a gyógynövényeknek nincsenek, és ezért előnyösebbek a szintetikus gyógyszerekkel szemben. A gyógynövények nem tompítanak, nem okoznak függőséget, és nem okoznak semmiféle mellékhatásokat, csak egyszerűen erősítik az idegeket. A szívneurózist enyhítő gyógynövényeket több csoportra osztjuk. Erős nyugtató hatású a galagonya, a citromfű, a komló és a macskagyökér. Közepes nyugtató hatású a levendula, a rozmaring, a szurokfű, a majoránna, az orbáncfű. A citromfűre jellemző, hogy minél gyengébb teát készítünk belőle, annál jobban nyugtat. Másik különlegessége, hogy úgy hat, mint a Seduxen, ezért nevezik zöld diazepamnak. Ilyen hatásmechanizmusa nincs egyetienegy gyógynövénynek sem: csökkenti a félelmet, a feszültséget és megnyugtatja a beteget. 1 kávéskanálnyi mennyiséget forrázunk le 1 liter vízzel, 15 percig hagyjuk lúgozódni, majd szüljük le. Ne egyszerre igyuk meg, hanem osszuk három részre, és 1 nap alatt fogyasztjuk el. Ha nem tudunk elaludni, akkor a teát 30 perccel lefekvés előtt igyuk meg. Ha viszont a feszültséghez és a félelemhez depresszió is társul - és nem elég a citromfű - akkor az orbáncfűvel a következőképpen kombináljuk: 20-20 g citromfüvet és orbáncfüvet keverjünk össze, fél evőkanálnyi mennyiséget forrázunk le 2 dl vízzel, 15 percig hagyjuk lúgozódni, majd szűrjük le. Naponta 2-3-szor fogyasz- szunk belőle. Az orbáncfű különlegessége, hogy enyhíti a depressziós tüneteket. Ha nyáron alkalmazzuk, akkor ne feküdjünk a napra, mert kiütéseket kaphatunk. Széchenyi azt mondta: „Az a csodás az életben, hogy nincs két egyforma ember a vüá- gon.” Ez a fitoterápiában is érvényes. Valakinek már 1 kávéskanálnyi citromfűből is nagyon erős nyugtató készül, valakinek ez a mennyiség nem elég. Neki ajánlom a következő teakeveréket: 25-25 g galagonyavirágot, macskagyökeret, komlót, édesköményt keverjünk össze. A galagonyavirág nyugtatja a szívet, tágítja a szív koszorúereit, kedvező körülményeket teremt a szívizomnak, és ezáltal lelassul a szívdobogás, megnyugszik a szív. A macskagyökér fokozza a galagonyavirág nyugtató hatáDr. Nagy Géza------^E.— természetgyógyász sá t. A macskagyökér emeli az ingerküszöböt, és az ember köny- nyebben vészeli át a stresszhelyzeteket. Közben erősíti a koncentrálóképességet. A komló fokozza a két előző gyógynövény nyugtató hatását. Az édeskömény erősíti az idegeket, és ha emésztési zavarok is előfordulnak, oldja a szélgörcsöket. Ezáltal a rekeszizom nyomása elmúlik, amely felfúvódásnál szívpanaszokat okozott. Ami az adagolást illeti, nem lehet rászokni, nem okoz szellemi és fizikai függőséget, mint a szintetikus nyugtatok. Ismerek olyan embereket, akik már kipróbálták a szintetikus nyugtatok egész skáláját, s a legerősebb altatókat használják, hogy megnyugodjanak. Ezek az emberek a szintetikus gyógyszerek áldozatai. A szervezet teljes kimerül, s már hallucinálnak is. A rémes hallucinációk (például gyufás skatulyában kígyót, skorpiót látnak, este kísértet csalogatja őket, ha rosszul fekszenek az ágyban, úgy érzik, hogy egy óriáskígyó csavarodik a nyakukra, stb.) az őrületbe kergetik őket. Az élethez közelebb álló növényi nyugtatok ilyen tüneteket nem okoznak. Ebben rejlik a fitoterápia óriási esélye arra, hogy a jövőben a szintetikus gyógyszereket helyettesítse. Az Egészségünkre EXTRA nyertesei Panthenol-csomagot nyert Vámos Ferenc királyhelmed olvasónk. Gamier-terméket kap Kucsor László dunaszerdahelyi, Lőrincz Évaudvardiés Kelemen Anna ekecsi olvasónk. Scholl-terméket kap Kajla Jolán losonci, Hadina Katalin udvardi és Rácz Anna madari olvasónk. PUMA parfümöt nyert Dittel Anna füleki, Kovács Emese vág- sellyei és Pajtás Emília losonci olvasónk.
