Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-11 / 133. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 11. www.ujszo.com RÖVIDEN cMMMaRassnaMNMa^SHMBmMMMasi Karzai elnök volt a célpont Kabul. Tálib harcosok által indított rakéták csapódtak be tegnap Gazni tartományban, annak a helynek a közelében, ahol Hamid Karzai államfő törzsi vezetőkkel találkozott. A támadásnak nem volt áldoza­ta, és Karzait az incidens nem zavarta meg beszédében. Nyu- gat-Afganisztánban egy járási rendőrparancsnokság elleni támadásban 30 tálib harcos, és két rendőr halt meg. A táma­dást közel 200 harcossal haj­tották végre. Ez volt 2003 óta a legnagyobb ilyen támadás a tartományban. A déli Zabul tartományban pedig légicsapá­sokban és harcokban 27 tálibot öltek meg a NATO és az afgán hadsereg katonái. (MTI) Irak Ankarát vádolja Ankara. Három katona, közöttük két katonatiszt meg­halt, négy másik pedig megse­besült, amikor út mentén el­helyezett pokolgép robbant szombat este Törökország délkeleti részén. A robbanó­szerkezetet feltehetően kurd lázadók hozták távirányítás­sal működésbe az Irakkal ha­táros Simák tartományban. A hadsereg nagyszabású had­műveletekbe kezdett több, kurdok lakta délkeleti tarto­mányban a Kurdisztáni Mun­káspárt fegyveresei után ku­tatva, akik iraki bázisaikról szivárognak át Törökországba az enyhe idő beálltával. Az iraki hatóságok szombaton til­takozó jegyzékben azzal vá­dolták Törökországot, hogy észak-iraki tartományokat bombázott, ahol a PKK láza­dóinak állásai vannak. (MTI) Már alakul a törvényszék Bejrut. Charles Rizk libano­ni igazságügy-miniszter beje­lentette tegnap, hogy létrehoz­ták a Rafik Hariri két évvel ez­előtti meggyilkolása körülmé­nyeinek kivizsgálására hiva­tott nemzetközi törvényszé­ket. Libanon ezzel eleget tett az ENSZ május 30-i határoza­tának, a világszervezet által szabott határidőnek, noha a törvényszéknek még sem a tisztségviselőit nem választot­ták meg, sem a székhelye nincs kijelölve. (MTI) Nem teljes az összhang Teherán. Nicaragua és Irán együttműködhetnek egy igaz­ságosabb és békésebb világ­rend megteremtésében - je­lentette ki tegnap Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök a Teheránba látogató Dániel Or­tega nicaraguai elnököt fogad­va. Januárban az iráni államfő járt Managuában latin-ameri­kai körútja során. Ahmadi­nezsád akkor több olyan to­vábbi vezetővel, köztük Hugo Chávez venezuelai és Evő Morales bolíviai elnökkel is folytatott eszmecserét, akik valamennyien éles bírálói Ge­orge Bush amerikai elnök poli­tikájának. Ortega viszont hangsúlyozta: az iráni kapcso­latok erősítése mellett szoros együttműködésre számít az USA-valis. (MTI) Rómában ellenszenv, Tiranában rokonszenv fogadta - az albánok utcát neveztek el róla, és bélyeget adnak ki az arcképével Bush mielőbb független Koszovót akar Róma/Tirana. Az amerikai elnök szerint nem lehet a végtelenségig tárgyalni Ko­szovó jövendő státusáról. George Bush tegnap Tira­nában Sáli Berisha albán kormányfővel tartott közös sajtóértekezletén leszögez­te: a tárgyalások céljaként a Koszovónak adandó „bi­zonyos fokú függetlensé­get” kell kitűzni. ÖSSZEFOGLALÓ Rómában több tízezren tüntettek az amerikai elnök politikája ellen, természetesen a szélsőséges csoportok is megjelentek. Tiranában sok ezren tüntettek Bush mellett, az Uncle Sam-ciUndert viselő albánok partneri büszkeségüket hirdették transzparenseiken. (SITA/AP- és Reuters-felvótel) „Kérdés, lehet-e végtelen párbe­szédet folytatni egy olyan témáról, amelyet már eldöntöttünk. Sajná­lom, hogy nem teljesültek a Koszovóval kapcsolatos várakozá­sok. Éppen ezért lendítünk a folya­maton” - mondta Bush. Szerinte ha nem jön létre megállapodás Szerbi­ával és Oroszországgal, „inkább előbb, mint utóbb”, ki kell monda­ni: elég volt, Koszovó független. „Az a véleményem, hogy viszony­lag rövid határidőn belül az ENSZ BT elé kell terjeszteni az erről szóló határozatot.” Bush egyúttal arra szólította fel az albán vezetőket, fogjanak össze a koszovói albánok vezetőivel, hogy a tartományban nyugalom és béke uralkodjon, amíg a BT dönt az Ahtisaari-terv sorsáról. Ez utóbbi nemzetközi el­lenőrzés alatt álló függedenséget adna Koszovónak. Az amerikai elnök tegnap érke­zett Rómából az albán fővárosba, ahol több ezren tartottak mellette rokonszenvtüntetést. Bush szemé­lyében első ízben látogatott a Fehér Ház ura Albániába. Ilyen fogadta­tásban régen nem volt része kül­földön Bushnak, sokkal inkább a háborúellenes tüntetések váltak lá­togatásai állandó kísérő jelenségé­vé. Busht hétórás tiranai látogatása során emlékéremmel tüntették ki, utcát neveztek el róla, és bélyeget adnak ki az arcképével. Előző nap, szombaton Rómában Bush délelőtt Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnökkel, dél­után Romano Prodi kormányfővel tárgyalt, és közben magánkihallga­táson fogadta őt XVI. Benedek pá­pa. A Prodival tartott sajtótájékoz­tatón nemzetközi kérdésekről szól­va szintén azt mondta, nem lehet tovább halogatni a Koszovó státusá­ról folyó tárgyalásokat, mert eljött az idő, hogy életbe lépjen az albán többségű szerb tartomány nemzet­közi ellenőrzés alatti függetlensé­gét célzó Ahtisaari-terv. Bush fel­szólította továbbá Szíriát: hagyjon fel más külföldi erőkkel együtt a Fuád Szinjóra vezette libanoni kor­mány elleni folyamatos aknamun­kával. Egyúttal köszönetét mondott a római kormánynak az afganisztá­ni és libanoni válság rendezésében való közreműködéséért. Prodi egyebek mellett közölte: Bush nem kért Olaszországtól nagyobb sze­repvállalást Afganisztánban. Bush az általa megható élmény­nek nevezett pápai audienciáról szólva - ahol az egyik központi kér­dés Afrika volt - megerősítette: Af­rikában a malária felszámolása és az éhínség megszüntetése a cél. Egyben ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz a keresztények védelmére Irakban és más olyan országokban, ahol nem tűrik a ke­reszténységet, miközben próbálta csökkenteni a közte és a katolikus egyházfő közti nézetkülönbségeket az iraki háború ügyében. A sajtótá­jékoztató után Bush Silvio Berlus­coni volt olasz kormányfővel talál­kozott. Előzőleg külön hangsúlyoz­ta: egyaránt baráti viszonyt ápol Berlusconival és Prodival, és szíve­sen látja Washingtonban a jelenlegi miniszterelnököt. George Bush tegnap este tovább­utazott Bulgáriába, ahol ma kezdi meg a hivatalos tárgyalásokat ven­déglátóival. (MTI, t, ú) Az elnök újabb bakijai Róma. George Bush és XVI. Benedek pápa most először találkozott egymással. Az audiencia előtt és után készült televíziós felvételek el­árulták, hogy az amerikai elnök többször „Sir”-nek (Uram) szólította a pápát a protokoll szerint neki kijáró „Yottr Holiness” (Szentséged) helyett. Ezt az olasz média azonnal diplomáciai melléfogásként érté­kelte, akárcsak azt, hogy Bush a találkozó során „texasi módon” ke­resztbe tett lábbal ülve társalgóit a katolikus egyházfővel, (m) Sarkozy az elnökválasztási lendület meghosszabbítására kérte a választókat Ismét tarolhat a francia jobboldal ÖSSZEFOGLALÓ A Pentagon intelligensebb kivonulást szeretne Hosszú távú katonai jelenlét MTl-HÍR Párizs. A választásra jogosult 44,5 millió francia állampolgár 49,28 százaléka járult az urnákhoz tegnap délután 5-ig a francia nem­zetgyűlési választások első forduló­jában; ez valamivel alacsonyabb, mint öt évvel ezelőtt volt. A17 órai részvételi arány ugyanakkor jóval alacsonyabb, mint az elnökválasz­tás árpilis 22-én megtartott első fordulójában (73,63 százalék) volt. A parlamenti választásokon a tá­volmaradás hagyományosan jelen­tősebb Franciaországban az elnök- választáshoz képest. A parlament alsóháza, a nemzet- gyűlés 577 képviselőjét választják meg 7639 jelölt közül a franciák: a szavazásra jogosultak csak jelöltek­re szavaznak, pártlisták nincsenek. Azokban a választókörzetekben, ahol egyik jelölt sem szerzi meg a Brüsszel. Parlamenti választáso­kat tartottak tegnap Belgiumban. A szavazáson való részvétel kötelező, a távolmaradókat pénzbírsággal sújtják. Mintegy 7 millió 700 ezer választópolgárt járulhatott az ur­nákhoz, ők a szövetségi parlament két házának tagjait választották ki a következő négy évre. A képviselő­házban mind a 150 mandátum sor­sáról most döntöttek a voksolók, a másik háznál, a kisebb hatalommal rendelkező szenátusnál azonban bonyolultabb a helyzet. A tegnapi voksoláson a 71 mandátumból csak 40-nek dőlt el a sorsa, további szavazatok több mint felét, június 17-én második fordulót rendeznek, ahová minden jelölt bejut, aki több mint 12,5 százalékos eredményt ér el az első fordulóban. Az időeltoló­dás miatt a francia tengerentúli te­rületeken és megyékben már szom­baton megnyitották az urnákat a 700 ezer választópolgár előtt. Az elnökválasztáson való rekordrész­vétel után a törvényhozási első for­dulóban a távolmaradók aránya meghaladta a hatvan százalékot a Karib-szigeteken. A franciaországi 64 ezer szava­zóhelyiség többsége este 6 órakor zár, de 106 településen este 7 órá­ig, a szavazóhelyiségek negyedé­ben - Párizsban és környékén, a nagyobb városokban és 52 kisebb településen - pedig este 8 óráig adhatták le a franciák szavazatai­kat. Az első becsléseket csak ezutánra ígérték. 10 személyt majd a megválasztott szenátorok kooptálnak soraikba, 21 szenátort pedig a Belgiumot al­kotó nyelvi közösségek (a flaman- dok, a vallonok és a német ajkúak) fognak delegálni. Ezen kívül hiva­talból a szenátus tagja az uralkodó három gyereke. A szavazóhelyisé­geket délután zárták, eredményt lapzártánk utánra ígértek. Szinte minden előzetes felmérés bizonyosra vette, hogy 8 év után tá­voznia kell a miniszterelnöki poszt­ról a liberális Guy Verhofstadtnak, s az is valószínű, hogy a kormány­alakítási tárgyalások nyomán to­vább csökkenhet a központi hata­lom befolyása a régiókkal szem­Az utolsó közvélemény-kutatási adatok szerint abszolút jobboldali többség várható az új francia nem­zetgyűlésben: 41,5 százalékot sze­rezhet a jelenleg is kormányzó konzervatív Népi Mozgalom Unió­ja (UMP), azaz Nicolas Sarkozy el­nök pártja, valamint a frissen ala­kult Új Centrum párt. E két párt együtt, a sajátos francia választási rendszer miatt, a képviselői he­lyek nyolcvan százalékára számít­hatna. A szocialisták a szavazatok har­minc százalékát érhetik el a becs­lések szerint, harmadik erőként a korábbi kisebbik kormányzó párt, a centrista Unió a Francia Demok­ráciáért (UDF) utódpártja, a Fran­cois Bayrou vezette Demokratikus Mozgalom (MoDem) futhat be 10 százalékos eredménnyel, de leg­följebb hat képviselői helyre szá­míthat. (MTI, ú) ben. Belgiumban immár évtizedek óta flamand politikusok állnak a szövetségi kormány élén (az ország északi része, Flandria jóval na­gyobb lakosságú, s gazdaságüag is fejlettebb, mint Vallóma). Márpe­dig itt a kereszténydemokrata párt, a CDV a közvélemény-kutatások­ban meszsze megelőzi Verhofstadt pártját, a flamand liberálisokat (VLD). így azután a miniszterelnö­ki poszt legfőbb várományosa a CDV elnöke, Yves Leterme - bár őt a vallonok nem igazán szeretik, amióta tavaly egy nyilatkozatában azt áhította, hogy a francia ajkúak intellektuálisan képtelenek megta­nulni a flamand nyelvet. (MTI, ú) Washington. Az amerikai had­erő hosszú távú jelenlétét tervezi Irakban a Pentagon, s jövőre meg­kezdődhetne a jelenlegi 150 ezres állomány kétharmadának kivoná­sa. A The Washington Post úgy ér­tesült, a Pentagon egyre alaposab­ban vizsgálja a csapatok csökken­tett létszámú, ám évekig tartó ál- lomásoztatásának lehetőségeit a „megszállás utáni Irakban”. A lap több mint húsz tiszttel, közöttük Irakban szolgáló parancsnokok­MT1-HÍR Szentpétervár. A Független Ál­lamok Közösségének (FÁK) gyö­keres reformját sürgette Nurszul- tan Nazarbajev kazah elnök a szovjet utódállamok többségét tö­mörítő közösség vezetőinek teg­nap Szentpéterváron megkezdő­dött nem hivatalos találkozóján. A 11. nemzetközi gazdasági fórum Washington. Hat lelőtt emberre bukkantak egy családi házban az USA Wisconsin államának déli ré­szén. A rendőrség egy súlyosan sé­rült kislányt is talált a helyszínen, akit kórházba szállítottak. A gyer­mek állapota válságos. A hat holt­testet Delavan városban fedezték föl. A hatóságokat a szomszédok értesítették nem sokkal éjfél előtt, kai, továbbá elemzőkkel készített interjút. A Pentagon egyik legfőbb célja: a kivonuló csapatok intelligensebb módon hagyják el Irakot annál, ahogyan bevonultak. A tisztek sze­rint a kivonást nem lehet az iraki helyzet mindeddig feltételként hangoztatott javulásához kötni, mert a politikai megbékélés Irak­ban valószínűtlen. Egyes parancs­nokok szerint a 2004 és 2006 kö­zötti időszak, amikor az „iraki át­alakulásra vártak, teljesen haszon­talan volt. alkalmából tartott csúcson Nazar­bajev a FÁK soros elnökeként, kez­deményezést jelentett be a tömö­rülés megerősítése érdekében. Sa­ját fejlesztési bank felállításával, gazdasági fórumokkal és egyéb in­tézkedésekkel változtatnák „a vi­lág egyik legfontosabb térségévé” a balti országok kivételével az ös­szes szovjet utódállamot magába foglaló csoportot. miután több lövést hallottak. A ki­érkező rendőrök négy felnőtt és két gyermek tetemére bukkantak az épület felső szintjén. A két év körü­li, mellbe lőtt kislány egy parkoló autóban ült a ház előtt. A rendőr­ség arra gyanakszik, hogy a család kollektív öngyilkosságot követett el. „Jó okunk van feltételezni, hogy nincs veszély a körzetben” - idézte Timothy O,Neill rendőrfőnököt a Fow News televízió. Parlamenti választások Belgiumban - pénzbírsággal sújtják a távolmaradókat Mindenki kormánycserét jósolt ÖSSZEFOGLALÓ A világ egyik legfontosabb térségévé változtatnák Hatalmas FÁK-ambíció Hat holttestre bukkantak Wisconsin államban Kollektív öngyilkosság? MTl-HÍR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom