Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-08 / 131. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 8. Kertészkedő 15 A sövény keresztmetszete téglalap vagy trapéz alakú legyen, felfelé ne szélesedjen, mert az alja felkopaszodik a túlzott beárnyékolás követeztében Június a legalkalmasabb a sövény alakítására A japánbirs márciusban, áprilisban virágzik (Képarchívum) Sokszor, és többnyire jog­gal szidják a kertbarátokat, hogy kerítéseikkel szét­szabdalják a táj képét, apró mozaikokra bontva azt, ami csak egészben tükrözi eredeti szépségét. Ha a ke­rítés csupán funkcióját töl­ti be, akkor nincs nagyobb baj, de ha pöffeszkedik, magát mutogatja, akkor különösen otromba. Aki Uyet épít, az a táj- és kör­nyezetvédelem alapvető szabályait hágja át. BÁLINT GYÖRGY, PAPP JÁNOS Minthogy azonban a kerítés mégiscsak szükséges, hiszen meg­véd az illetéktelen behatolókkal szemben, ezért arra kell töreked­nünk, hogy minél inkább elfed­jük, láthatatlanná tegyük. Erre a legjobb módszer, ha a kerítés elé nyírott sövénysort ültetünk, és azt rendszeresen nyírjuk. A nyírás legalkalmasabb ideje a június. A sövény mellett feszít­sünk ki zsinórt, és ennek irányítá­sa mellett nyíljuk meg a hajtáso­kat függőleges és vízszintes irány­ban. Erre a célra hosszú pengéjű sövénynyíró ollót vásároljunk, vagy kérjünk kölcsön. Kaphatók már elektromos meghajtású sö­vénynyírók is. A jól nyírott sövény összefüggő, átláthatatlan zöld fa­lat képez, nem foglal el nagy he­lyet a kertből, kiegészíti, sőt he­lyettesíti is az épített kerítést. Jóllehet a sövénytelepítés ideje ősszel van, mégis érdemes most át­tekinteni, hogy miből lehet nyírott sövényt létesíteni. Szép, egyenle­tes élősövény alakítható fagyaiból, zöld és vörös levelű sóskaborbo­lyából, gyöngyvesszőből, robusz­tusabb sövényt ad az orgona. Ne feledjük, hogy a rendszeresen nyí­rott, karbantartott sövények nem virágzanak vagy csak kevés virágot hoznak. A tujából, buxusból nyírt örökzöld sövények télen sem veszí­tik el lombjukat. Az ezüstfűzből, a gledícsiából, a narancseperből ne­velt sövény pedig szinte áthatolha­tatlan, tehát rfemcsak kiegészíti, hanem pótolja is az épített kerítést. Sövényt akkor érdemes kialakíta­ni, amikor a kert vagy kertrészlet épített jellegét szeretnénk hangsú­lyozni. Szintén érdemes sövényt létesíteni, ha nincs elég hely a sza­badon növő, térhatároló cseijefol- tok kialakítására. A sövény telepítése A legalkalmasabb időpont a sö­vény telepítésére a tavasz. Lomb­hullató sövények esetében ássunk ki a leendő sövény nyomvonalában egy negyven centiméter széles, mély árkot. Az árok aljába helyez­zünk érett istállótrágyát vagy tar­tós hatású műtrágyát. A növénye­ket fajtól és növekedési erélyűktől függően 25-.40 centiméter távol­ságban helyezzük el egymástól. Ha nem számít a sövény vastagsága és nagyon dús térhatárolót szeret­nénk kialakítani, akkor érdemes két sorba telepíteni a sövényt. Eb­ben az esetben a növényeket úgy helyezzük el, hogy közöttük 30-40 centiméter távolság legyen. Alakító, fenntartó és ifjító metszés Egyéves növények esetében a visszavágás a telepítés után a ta­laj felszínétől 10 cm magasság­ban történjen. Idősebb növények esetében a visszavágást gyakran már a kertészeti árudákban el­végzik, így sokszor nincs szük­ség rá. A kívánt magasság eléréséig a sövényt évente 2-3 alkalommal nyírjuk. Figyeljünk arra, hogy a nyírások között ne legyen 10 cen­timéternél nagyobb távolság, mert ebben az esetben a sövé­nyünk könnyen kiritkulhat. Ha már elértük a sövény kívánt ma­gasságát, már nincs más dolgunk, mint azt évente 2-3 alkalommal metszeni. A sövény keresztmet­szete téglalap vagy nyújtott tra­péz alakú legyen. A felfelé széle­sedő sövény nem jó, mert az alja felkopaszodik a túlzott beárnyé­kolás követeztében. A sövények metszésénél van még egy nagyon fontos dolog, amire feltétlenül figyelnünk kell. Ez a metszések időpontja. A virá­gos sövénynövények legtöbbje már ősszel kifejlesztette virágrü­gyeit, így tavaszi metszéssel eze­ket is eltávolítanánk, tehát meg­akadályoznánk a cserje virágba borulását. Ebbe a csoportba tarto­zik például az aranyvessző, az or­gona, a kerti gyöngyvessző, a ko­rai tamariska. Más cserjék rügyei­ből először hajtások fejlődnek és ezekből csak később fejlődnek ki a virágok. E fajokat koratavasszal is lehet metszeni. Többek között ilyen a fagyai, a nyáriorgona vagy a hortenzia. A téli metszésekkel a növény magasságát és szélességét tudjuk változtatni. Bár a tavasz első hó­napjaiban az erőteljesen visszavá­gott sövények nem mutatnak túl jól, de ha szakszerűen végeztük a beavatkozást, nyár közepére már fel sem tűnik a tavaszi sövényfor­málás. Talajművelés és gyommentesség A talajművelésre főleg a sövény telepítése utáni néhány évben kell odafigyelnünk, mivel a gyomok egyrészt könnyen túlnőhetnek rajta, másrészt a jelentős mennyi­ségű vizet és tápanyagot vonnak el a sövénynövényektől. Évi két- háromszori kapálással könnyen megszabadulhatunk a gyomnövé­nyektől, de egyszerűbb és szebb megoldás, ha fenyőfakérget szó­runk a sövény mellé, mivel ezen keresztül nem tudnak kifejlődni a gyomok és esztétikusabb látvány nyújt, mint a puszta földfelszín. A tápanyag-utánpótlásról 3-4 évente kell gondoskodni. A sö­vényre jó hatással van az istálló­trágya és komposztföld is. Az előbbiből 4-6 kg-ot juttassunk ki négyzetméterenként, az utóbbi­ból 3-4 kg-ot egy kis műtrágyával kombinálva. Ha csak műtrágyával gondoskodunk az utánpótlásról, akkor a szerves trágyákhoz ha­sonlóan a kálium- és foszfortar- talmúak teljes mennyiségét ősz­szel, míg a nitrogéntartalmú mű­trágyák egyharmadát ősszel, a kétharmadát pedig tavasszal jut­tassuk ki a növények alá. A lombhullató örökzöldekből kialakított sövények télen is megfelelő takarást adnak, amellett, hogy színt visznek a szürke napokba Milyen virágzó vagy örökzöld sövénycserjékből válogathatunk? ÖSSZEFOGLALÓ A virágzó cserjékből válogatott növénysor felülmúlja a szigorúan metszett sövények szépségét. Rö­vid idő alatt magasra nőnek, keve­sebb ápolást igényelnek, de több helyre van szükségük. Szabadon növő virágzó sövény a kerten belül, vagy a telekhatáron bárhol elhelyezhető. A cseijesor- ban lehet egyetlen növényfaj, vagy különböző fajtájú virágzó bokor, amelyek növekedésben, virágszín­ben és a virágzás idejében külön­böznek egymástól. A kert szélének beültetéséhez legalább 2 méter magasra növő cserjék alkalmasak. Ide inkább csak takaró célzattal igénytelen nö­vényeket tehetünk, kihagyva egy- egy kis szabad helyet. A belső ol­dalra a réseket takarva alacso­nyabb virágzó cserjéket ültethe­tünk figyelve arra, hogy ne egyidőben virágozzanak. A lombhullató örökzöldekből ki­alakított sövények télen is megfele­lő takarást adnak, amellett, hogy színt visznek a szürke napokba. Á kívánt magasság és szélesség eléré­séig a növények metszése nem szükséges, mivel anélkül is jól bok­rosodnak. Amint a kívánt szélessé­get és magasságot elérték, az el­képzelt profilból kilógó vesszőket, hajtásokat visszakurtítva, fokoza­tosan kezdjük meg a sövény kiala­kítását. Később évente kétszer nyír­juk. Először tavasszal, közvetlenül a kihajtás előtt, majd júliusban a hajtásnövekedés csillapodásának idején. Az ültetési távolság 50-80 cm. Az utóbbi tíz évben nagyon di­vatossá vált a fenyőkből ültetett sö­vény. A fenyőket a lombhullató ö- rökzöldekhez hasonlóan elég éven­te kétszer nyírni, a növények össze­hordása után. A nyírás során ügyeljünk arra, hogy ne menjünk a leveles zónánál beljebb, mert a levéltelen részükig visszacsonkolt ágak újrahajtása bizonytalan. Az oszlopos fajtákból nyírás nélkül is szabályos sövényfal nevelhető. Az ültetési távolság 80-120 cm. Magas virágzó sövénycserjék - nem nyírt Japánbirs (Chaenomeles speciosa) - március-április Aranyvessző (Forsythia) - március-április Jezsámen (Philadelphus) - május-június Gyöngyvessző (Spirea X vanhouttei) - május Orgona (Syringa vulgáris) - május Fehértarka levelű som (Cornus alba Variegata) - (levelével is díszít) május-június Viráglonc (Kolkwitzia amabilis) - május-június Rózsalonc fajták (Weigela) - május-július Ostorménbangita (Viburnum lantana) - május június Japán rózsa (Rosa rugósa) - május-október Sárga levelű hólyagvessző (Physocarpus opulifolius Luteus) - június Korai nyáriorgona (Buddleia alternifolia) - június Nyáriorgona (Buddleia) - július-szeptember Mályvacserje (Hibiscus syriacus) - július-szeptember Alacsony virágzó sövénycserjék - nem nyírt Gyöngyvirágcserje (Deutzia gracilis) - május-június Cserjés pimpó (Potentilla fruticosa) - május-szeptember Ágyásrózsa (Rosa The Fairy) - május-szeptember Levendula (Lavandula angustifolia) - (örökzöld évelő) június-augusztus Zöld cipruska (Santolina chamaecyparissus) - július-augusztus Hamvas gyöngyvessző (Spirea cinerea) - április Hóbogyó (Symphoricarpos’) - virág június-július, termés július-szeptember Orbáncfű (Hypericum calycinum ‘Hidcote’) - június-október Örökzöld sövénycserjék Puszpáng (Buxus sempervirens) - 50-270 cm magas /illatos/ Puszpáng (Buxus sempervirens Suffruticosa) -10-40 cm magas /illatos/ Törpelonc (Lonicera pileata) -10-40 cm magas Babérmeggy (Prunus laurocerasus) - 60-150 cm magas Örökzöld mirtuszlonc (Lonicera nitida Elegant) - 60-150 cm magas Julián borbolya (Berberis julianae) -150-200 cm magas Tűztövis (Pyracantha) -120-270 cm magas, terméssel is díszít Sárgatarka levelű fagyai (Ligustrum ov. Aureum) - 90-300 cm magas Fagyai (Ligustrum ovalifolius) - 90-370 cm magas, rendszeres metszést igényel Nyírott sövény cserjékből Mezei juhar (Acer campestre) -120-460 cm magas Húsos som (Cornus más) -120-180 cm magas Gyertyán (Carpinus betulus) - 90-460 cm magas Borbolya (Berberis thundbergii Atropurpurea) - 90-150 cm magas Cserjés pimpó (Potentilla fruticosa) - 40-120 cm magas Törpe tűztövis (Pyracantha Teton) - 40-80 cm magas Törpe aranyvessző (Forsythia x intermedia ‘Weber’s Favorit') - 40-60 cm magas PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony június 7-én 25 Sk/kg Komárom június 6-án 16-18 Sk/csomó Rimaszombat június 6-án 24 Sk/kg Zselíz június 6-án 12 Sk/csomó Losonc június 7-én 17 Sk/kg, 18 Sk/cs Szepsi június 6-án 15 Sk/cs Kassa június 6-án 20 Sk/cs petrezselyem 69 Sk/kg 20 Sk/csomó 50 Sk/kg 16 Sk/csomó 35 Sk/kg, 18 Sk/cs 20 Sk/cs 32 Sk/kg, 20 Sk/cs burgonya 16-26 Sk/kg 22 Sk/kg 16-26 Sk/kg 25 Sk/kg 17-25 Sk/kg 17-22 Sk/kg 26 Sk/kg tojás X 3-3,10 Sk/db 2,50-3 Sk/db 3 Sk/db 2,50 Sk/db 2,90 Sk/db 2,80 Sk/db hagyma (fokhagyma) 26 (x) SK/kg 20-22 Sk/kg (6-8 Sk/db) 25 (120) Sk/kg 8 (18) Sk/csomó 25 (125) Sk/kg 22 (109) Sk/kg 19(120) Sk/kg zeller 60 Sk/kg 6 Sk/db 40 Sk/kg 8 Sk/db 39 Sk/kg, 18 Sk/db 39 Sk/kg 33 Sk/kg zöldpaprika 11 Sk/db 8-12 Sk/db 90-100 Sk/kg 8-10 Sk/db 60-80 Sk/kg 82 Sk/kg 59-90 Sk/kg paradicsom 69 Sk/kg 50-60 Sk/kg 40-50 Sk/kg 58 Sk/kg 39-49 Sk/kg 36 Sk/kg 33-60 Sk/kg kelkáposzta X 10 Sk/db 35 Sk/kg 15 Sk/db 15 Sk/kg 20 Sk/kg 17-19 Sk/kg újhagyma 11 Sk/csomó 4-6 Sk/cs 10 Sk/cs 8 Sk/csomó 8-10 Sk/csomó 22 Sk/csomó 8-12 Sk/csomó alma/eper 25-35/70 Sk/kg x/50-70 Sk/kg 30/70 Sk/kg x/70 Sk/kg 22-29/x Sk/kg 20-28/60 Sk/kg 20-35/40-60 Sk/kg káposzta, karalábé X, X 12-15,4-8 Sk/db 22 Sk/kg, 15 Sk/db 18, 8 Sk/db 13 Sk/kg, 10-12 Sk/db 16 Sk/kg, 13 Sk/db, 15,4-12 Sk/db méz (dióbél) X 100-130 (130) Sk/kg 120-140 (140) Sk/kg 100 (100) Sk/kg 100-140 (x) Sk/kg 90 (130) Sk/kg 100-130 (220) Sk/kg zöldborsó 40 Sk/kg 40 Sk/kg 40 Sk/kg 70 Sk/kg x 30 Sk/kg 40-60 Sk/kg uborka 30 Sk/kg 26 Sk/kg 30 Sk/kg 7-8 Sk/db 30 Sk/kg 29 Sk/kg 35-50 Sk/kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom