Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-05 / 103. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 5. www.ujszo.com RÖVIDEN Elárasztották az ártéri erdőket Bős. Mesterségesen előidézett árvízzel öntötték el csütörtökön a Duna ártéri erdeit. A 42 naposra tervezett irányított áradás célja az enyhe tél és száraz tavasz miatt kiszáradt talaj újjáélesztése. A Duna egyébként a gátrendszer megépülése előtt rendszeresen elárasztotta ezeket az erdőket. Az áradásokhoz alkalmazkodva különleges, Közép-Európában egyedi élővüág jött létre, ami a folyó mesterséges szabályozása következtében nagy veszélybe került. (SITA) Finn cég Vágkirályfán Vágkirályfa. Kibővíti szlovákiai beruházását a finn Peikko Group, amely már jelenleg is 70 embert foglalkoztat Vágkirályfán. A finn vállalat további kilencmillió eurós beruházást tervez, és új üzemcsarnokában 2008 első felében kezdi meg az autóalkatrészek gyártását. A cég szlovákiai leányvállalata elsősorban a közép-európai térséget szeretné ellátni termékeivel, de spanyol és nagy-bri- tanniai exportra is termelne. A bővítés további 150 munkavállaló számára nyújt majd megélhetést, (ú) Zajlanak a pótérettségik Pozsony. Mintegy száznyolcvan diák részvételével a napokban tartják a pótérettségiket. Az ismétlő vizsgán azok vesznek részt, akik betegség vagy egyéb igazolható okokból nem jelentek meg a márciusi érettségin. Akik most is lemaradnak, már csak jövő tavasszal próbálkozhatnak. A legtöbben, 142 diák szlovák nyelvből tesz pótérettségit, a magyar iskolák végzősei közül csak öten pót- vizsgáznak az államnyelvből. Országszerte egyébként csupán negyven, a kerületi tanügyi hivatalok által kijelölt középiskolában rendezik meg az ismétlővizsgát. Aránylag a legtöbben, 57-en Pozsony megyében maradtak távol a matúrától. Legkevesebben, heten Eperjes megyében hiányoztak a rendes időpontban. A nyitrai és a nagyszombati régióban 14-en, illetve 17-en nem jelentek meg az érettségin, (-cz-e) Újabb igazgatói figyelmeztetés az Ifjú Szivekben Papp Sándor elbocsátással fenyegeted a tánckart ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. A munkafegyelem megsértése miatt újabb figyelmeztetésben részesítette az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes táncosait az igazgató, Papp Sándor. Az indoklás alapján a művészeti együttes tagjai az április 30-ával kezdődő héten megtagadták a munkát, nem vettek részt a próbákon, elmulasztva ezzel munkaköri kötelességüket. A munkafegyelem újabb megsértése esetén az igazgató azonnali elbocsátásukat helyezi kilátásba. „Már kétszer figyelmeztettem őket, hangsúlyoztam, szeretném, ha hétfőtől dolgoznának, elég volt ebből a játékból. Bízom benne, hogy észhez térnek a táncosok, és nem fogják akarni azt, amit én sem szeretnék. Én hiszek abban, hogy van megoldás” - nyilatkozta lapunknak Papp Sándor. A kérdésre, mi lesz abban az esetben, ha a táncosok a figyelmeztetés ellenére a következő héten sem veszik fel a munkát, az igazgató úgy válaszolt: „Bízzuk ezt a kérdést a jövő hétre.” „Véleményünk szerint jövő héten Lépes Anikó személyével folytatódnak az indokolaüan elbocsátások, mivel Papp szerint állítólag Anikó utasításai alapján tagadjuk meg a próbákon való részvételt” - mondta lapunknak Reicher Ri- chárd, az Ifjú Szivek táncosa. A továbbiakban kifejtette, a munka több szempontból is lehetetlen: egyebek mellett az együttes szerkezeti átszervezése, az alkalmazottak tisztázatlan helyzete, a munkavégzés feltételeinek és magának a működési rendnek a hiánya miatt. A tánckar tagjai már felszólították Papp Sándort, hogy távozzék hivatalából, mivel eddigi tevékenységével bizonyította, alkalmatlan az Ifjú Szivek igazgatói posztjának betöltésére, (-cz-e) Iskolaigazgatók találkozója Dunaszerdahelyen Vajon hány magyar gyerek jár szlovák iskolába? ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. A regionális nemzetiségi oktatáspolitika hiányosságairól, a ’89-et követő időszak sikertelenségeiről és a közoktatási törvény előkészületeiről esett szó az Iskolavezetők Országos Tanácsának (IOT) vitanapján szerdán. Az MKP részéről Csáky Pál, Duray Miklós és Szigeti László is részt vett a megbeszéléseken, ahogy az Állami Pedagógiai Intézet szakdolgozói és a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója-is. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és az MKP megegyezett, hogy stratégiai partnerek lesznek. A szövetség arra kérte a politikusokat, kezeljék prioritásként a regionális oktatáspolitikát, az önkormányzatok szintjén is szeretnék, ha nagyobb odafigyelést kapnának az iskolák. Fibi Sándor, az IOT elnöke a tankönyvpiac liberalizációját is felvetette. „Célunk, hogy az igazgató hatáskörébe tartozzon annak eldöntése, hogy az előírt pénzösszeget milyen tankönyvekre fordítsák” - mondta lapunknak. A találkozó inkább volt tere a problémafelvetéseknek, mint a megoldások keresésének. Több igazgató a kisiskolák fenntartási gondjairól és a csökkenő gyereklétszámról, valamint a szlovák iskolák elszívó hatásáról számolt be. Arról nincsenek pontos adatok, hogy a magyar gyerekek hány százaléka jár szlovák iskolába, arányukat 10- 20 százalékra becsülik. Ugyanakkor Dunaszerdahelyen a szlovák iskolák diákjainak 40%-a magyar, s a magyar gyerekek összesen 15%-a jár szlovák iskolába, (jóm) Szlovákia nem ragaszkodik a Transpetrol részvénycsomagjának a visszaszerzéséhez Fico erősítené az orosz befolyást AAoszkva/Pozsony. Robert Fico kormányfő tegnapi moszkvai tárgyalásain megerősítette, hogy kormánya növelni kívánja az orosz befolyást a szlovákiai energiaiparban. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kormányfő szerint a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának a befejezésében az orosz Atomstro- jexport társaság is részt vehetne. Ugyanakkor Fico néhány napja Berlinben még a német E.ON-t nevezte meg a mohi atomerőmű befejezésére esélyes cégnek. Az atomerőművet az olasz Énei is befejezné, a szlovákiai energiatermelésben pedig érdekelt a cseh ČEZ is. „Az orosz féllel közöltem, hogy az atomerőmű befejezésén olyan orosz cégeknek is részt kellene venniük, amelyek már az első két blokk építésében is segítkeztek” - nyüatkozta Fico Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozóját követően. Nem csupán fűtőanyagot szállítanánk, készek vagyunk részt venni szlovák atomipari létesítmények modernizálásában is - szögezte le Putyin, aki Moszkva melletti rezidenciáján fogadta Ficót. A szlovák kormányfő egyetértett Putyinnal abban, hogy az energia- szektor válik az orosz-szlovák együttműködés legfontosabb részévé. Szlovákia tranzitország szerepét tölti be az orosz gáz- és olaj szállításában, Putyin rámutatott ennek fontosságára. „Megbízható és perspektivikus gázszállítónak tartjuk Oroszországot” - válaszolta Fico, aki egyben biztosra vette: a Szlovák Gázmüveknek 2009-re sikerül kedvező, hosszú távú szállítási szerződést aláírnia az orosz Gazprommal a jövőre lejáró jelenlegi megállapodás helyett. Ami a kőolajat illeti, Szlovákia 98 százalékban orosz importra van utalva, a jelenlegi szerződés 2014-ben jár le. Fico nem ragaszkodik már ahhoz sem, hogy a csődbe ment orosz Jukosz által birtokolt szlovák Transpetrol olajszállító társaság 49 százalékos részvénycsomagja újra szlovák kézbe kerüljön. „Teljesen normálisnak tartanám, ha a részvénycsomagot egy orosz cég szerezné meg” - nyilatkozta Fico. A kormányfő szerint az orosz cégeknek nagyobb lehetőségeik vannak arra, hogy az ottani olajat Európába szállítsák, miközben nyugodtan kikerülhetik Szlovákiát. ,A kérdés az, hogy a Transpetrolból egyjelen- téktelen céget, vagy egy virágzó vállalatot csinálunk-e” - tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy Putyin ebben is segíthet Szlovákiának. Ehhez azonban a hazai olajszállítónak valószínűleg továbbra is orosz kézben kellene maradnia, (mi, t, s) Az állam évi félmilliárddal kiegészítené a televízió és a rádió költségvetését „Megvásárolt” közszolgálati médiák ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az üzembentartási díj mellett rendszeres állami támogatást is juttatna a közszolgálati médiáknak a Fico-kormány, Marek Maďarič kulturális miniszter hosszú távú - 5-6 évre szóló - szerződést kötne a Szlovák Televízióval (STV) és a Szlovák Rádióval (SRo). Ez alapján a kormány mintegy 500 millió koronával egészítené ki évente a költségvetésüket. Az ellenzék szerint azonban ezzel sérülne a két intézmény függetlensége, a kormány mintegy „megvásárolná” azokat. A kulturális miniszter elismeri, hogy a két intézmény költségvetése nem teszi lehetővé a rendes működést, de a tévé- és rádiódíjak emelését nem tervezi. „Mivel mintegy 30 százalék a nemfizetők aránya, az emelés nem megfelelő megoldás” - jelentette ki a miniszter. Az ellenzék szerint azonban a miniszter érvelése félrevezető. „Az állami költségvetés bevételei szintén a lakosságtól származnak, vagyis végső soron mégis az emberekkel fizetteti meg a támogatást a kormány, csak egyben megnyirbálja az intézmények függetlenségét is” - mondta lapunknak Tomáš Galbavý, az SDKU parlamenti képviselője. Hasonlóan vélekedik Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője is. „A kormány így közvetlen nyomást gyakorolhat a két intézményre, a sajtószabadság szempontjából ez elfogadhatatlan elképzelés” - véli Bárdos Gyula. A miniszter szerint viszont éppen a hosszú távú szerződés védené ki a politikai nyomást. „A szerződésben lefektetettek számon kérhetőek, a tévé és a rádió konkrét feltételek teljesítését vállalja, ennek fejében pedig az állam biztosítja a szükséges anyagiakat” - magyarázta Maďarič. A szerződés első verzióját az intézmények menedzsmentje készíti elő, ezt egy - a miniszter által kinevezett - szakbizottság véleményezi, esetleg kiegészíti. A vitás kérdésekben a miniszter szava dönt. A szerződés ezt követően a kormány elé kerül, majd a parlament hagyja jóvá. Galbavý nem érti, hogy a kormánynak miért kellene programokat rendelnie a közszolgálati médiákban.,A programstruktúrába üyen külső beavatkozás megengedheteden” - jelentette ki Galbavý. Maďarič szerint azonban Európa több országában is működik hasonló modell, példaként említette az angol BBC-t, a francia, olasz és a svéd közszolgálati médiát. Az olasz példát azonban több európai intézmény is bírálta, főleg Süvio Berlusconi miniszterelnöksége idején, amikor a saját médiabirodalma mellett kormányfőként a közszolgálati médiára is jelentős befolyása volt. Az STV tavaly decemberben megválasztott vezér- igazgatója, Radim Hreha - aki sokak szerint a Smer támogatásával nyerte el posztját - üdvözli a miniszter elképzelését. A szerződéshez azonban még módosítani kell a közszolgálati rádióról és a tévéről szóló törvényeket. Marek Maďarič elképzelése szerint a szerződéses finanszírozás leghamarabb 2009- ben léphet életbe, (lpj, s) Daniel Lipšic szerint Štefan Harabin újabb támadásáról van szó a Speciális Bíróság ellen Bíróságra adják az államot a bírók ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Beperelik az államot, konkrétan a parlamentet a bírók, mert szerintük diszkriminatív törvényt fogadott el három évvel ezelőtt. A Speciális Bíróság létrehozásáról van szó, a bírók azt kifogásolják, hogy a speciális bírók sokkal többet keresnek, mint ők. Az államtól havi 100 ezer koronás kiegészítést követelnek, az egyik kezdeményező Ján Bobor, a Besztercebányai Kerületi Bíróság bírája. Állítása szerint rövidesen legalább 300 bíró fordul bírósághoz a magasabb fizetés miatt. Bobor a Sme című napilapnak azt nyilatkozta, tervükről az igazságügyi miniszter, Štefan Harabin is tudott, és a Speciális Bíróság megalakulása óta azért vártak három évet, hogy több pénzért pereskedhessenek. Daniel Lipšic volt igazságügyi miniszter szerint az egész ügy mögött Štefan Harabin áll, sőt maga a minisztérium küldött szét útmutatót a bíróknak, hogyan, milyen paragrafusok alapján járjanak el a feljelentésénél. Harabin még nem nyilatkozott arról, támogatja-e a nem kiemelt bért kapó bírókat, véleménye azonban ismert a Speciális Bíróságról. Már létrehozását is kritizálta, s miután igazságügyi miniszter lett, mindent elkövetett azért, hogy megszüntethesse a speciális testületet. Végül ezt maga Robert Fico kormányfő akadályozta meg. (ú) „Speciális“ béremelést akarnak minden bírónak. Ján Bobor és Štefan Harabin (Jón Krošlók felvétele) Szigeti: A részleges tandíjrendszer bevezetése a javasolt formában nem oldja meg a problémákat Felsőoktatás: az MKP nem támogatja a módosítást ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az új felsőoktatási törvény egyes rendelkezései súlyosan sértik az egyetemek autonómiáját, állítja Szigeti László volt oktatási miniszter. A kormány által már jóváhagyott tervezetről rövidesen tárgyal a parlament, az MKP nem fogja támogatni. A volt tárcavezető szerint a tandíjrendszer bevezetése levelező tagozaton a javasolt formában nem oldja meg a színvonalemelés kérdését. A tandíjplafon meghatározásának hiánya pedig diszkriminatívnak minősül a szociálisan hátrányos helyzetű hallgatókkal szemben. Úgy véli, a jelenlegi gazdasági helyzetben nem feltétlenül indokolt a költségtérítés bevezetése. Ráadásul, a törvénytervezet nem kínál garanciát arra, hogy a felsőoktatási intézmények valóban felhagynak a félig-med- dig illegális tandíjszedéssel, fűzte hozzá. Az MKP oktatási ügyekért felelős alelnöke nehezményezi, hogy a törvénytervezetből nem derül ki, a levelező tagozat esetében az alapképzésben vagy a mesterképzésben' folytatott tanulmányok hosszát nyújtanák meg egy évvel a nappali képzéshez képest. A dokumentumból csak annyi olvasható ki, hogy egy évvel nő az időtartama. Szigeti szerint ahhoz képest, hogy a szaktárca kezdetben elenyésző változtatásokat ígért, a módosítás a felsőoktatási törvény egyharmadát érinti. Ráadásul az előkészítés során túl gyakran változott a hivatalos elképzelés, és ez átgondolatlanságra vall. Szigeti hibának tartja az akadémiai tanácsok hatáskörének tervezett csorbítását is, ezzel párhuzamosan a rektor javaslatára a miniszter által kinevezett tagokat tömörítő egyetemi igazgatótanácsok szerepének felértékelése lehetőséget teremt az autokratikus irányításra. Szigeti szerint a szenátus a jelenlegi rendszerben a kontroll szerepét tölti be az egyetemeken, bizonyos értelemben a belső ellenzéket képviseli a rektori hivatallal szemben. Ezentúl az igazgatótanács tenne javaslatot a rektor személyére, szabná meg a rektor fizetését, hagyná jóvá az egyetem költségvetését, döntene az esetleges hitelfelvétel dolgában. Az akadémiai tanácsok ezzel szemben gyakorlatilag valameny- nyi korábbi jogkörüket elveszítenék. A gyeplő így szinte teljes egészében a rektorok kezébe kerülne. Szigeti szerint ez nem lenne kívánatos. (-cz-e)
