Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-30 / 123. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 30. www.ujszo.com Horvátország 111 Nevezetességektől hemzsegnek és gasztronómiai csemegékkel várnak az Adriai-tenger ezerarcú partvonalát, szigeteit ékszerekként pettyező horvát települések Képzeletbeli utazás Isztriától egészen Dubrovnikig (Képarchívum) Horvátország tengerparti települései, mint ékszerek pettyezik végig az Adriai­tenger sokarcú partvonalát. Valamennyi történelmi ne­vezetességet képtelenség felsorolni, ezért most csak a legismertebb városokból, turistaparadicsomokból és nemzeti parkokból nyúj­tunk ízelítőt, kiegészítve a fővárossal, a milliósra duz­zadt Zágrábbal. Isztria Az Isztriai-félsziget az Adriai- tenger egyik nagy félszigete, me­lyen jelenleg Szlovénia és Horvát­ország osztozik. A tengerpart fon­tos idegenforgalmi centrum a két országban, évente 4-5 millió turis­tát fogad. Itt talákozhatunk a leg­több környező országból érkező lá­togatóval, mivel ez a legközelebbi tengerpart, Pozsonytól kb. 600 ki­lométerre fekszik. A környék váro­sain - ahogy a horvát tengerpart egészén - inkább érződik a több évszázados olasz (elsősorban ve­lencei) befolyás, mint a magyar: a főbb turisztikai központokra, mint Punta, Stella Maris, Katoro, Pula, Rovinj, Umag vagy Savudrija, jel­lemzőek a hangulatos, szűk siká­torok, a magas kőházak, a sétálók nyakába lógó muskátlik és kitere­getett ruhák - nem véletlenül hív­ják ezt a területet „horvát Toscá- nának“ is. A pulai amfiteátrum, mely az 1. század idején épült, pe­dig bármelyik olasz város becsüle­tére válna. A tengerpart mellett az erdőkkel borított belső területek vonzóak még, elsősorban a hosszú biciklitúrákat és nagy barangoláso­kat kedvelők számára. Zadar Zadar (magyarul Zára) az Adri­ai-tenger partján, egy földnyelven fekszik. Ódon belvárosának szűk utcáival, a kávézók járókelők felé fordított székeivel, a tengerparti sé­tánnyal és az óriási adag fagylal­tokkal igazi, hangulatos mediter­rán település. Közel 3000 éves vá­ros, helyén a római korban Iader néven Dalmácia egyik legje­lentősebb római városa feküdt. Za­dar központjában ma feltárulko­zik ez a római múlt. Az egykori ró­mai fórum helye nagy területen (és kissé rendezetienül) látható, ami­nek a fő oka az, hogy a II. vüághá- ború bombázásai során a fórum helyén épült későbbi épületek nagy része elpusztult. Leghíresebb templomát Donát püspök építette a 800-as évek elején, a 27 m magas bizánci stílusú rotunda a horvát preromán építészet legszebb emlé­ke. A Donát-templomon kívül a többi templom hétköznaponként zárva tart. Šibenik Az 50 ezer lakosú város a Šibeni- ki-öböl partján, a Krka folyó torko­latánál fekszik. A legrégebbi, hor- vátok által alapított városnak tart­ják. Mint az összes dalmát város­nak, így Šibeniknek is vannak ma­gyar vonatkozásai: a XII.-XVII. szá­zadban Velence és a Magyar Király­ság vetélkedett a fennhatósága megszerzéséért, végül Ausztria ré­sze lett az önállóság elnyeréséig. Leghíresebb épülete az 1555-ben felszentelt, hatalmas Szent Jakab székesegyház. A törökök elleni har­cok idején több erődöt is emeltek a városban (Szent Mihály erőd, Szent Miklós erőd, Subicevac erőd), melyek többé-kevésbé máig megtekinthetőek, nem úgy, mint a XIX. században szülte teljesen le­bontott városfalak. Trogir A „kis Velenceként“ is emlegetett Trogir a középkori mediterrán kul­túra valóságos emlékkönyve. Óvá­rosa, mely a 13. és 15. század kö­zött épített városfalakon belül ala­kult ki, és amely gazdag múltról ta­núskodik, 1997 óta az UNESCO vi­lágörökség részéhez tartozik. A régmúltban félsziget volt, a görö­gök idejében választották el a szá­razföldtől egy csatornával. Az óvá­ros így napjainkban is csak hajóval vagy hídoh keresztül érhető el. A szárazföld felől a 17. századi rene­szánsz kapun átjutunk be a város­ba. A főtéren áll Dalmácia egyik legszebb román stílusú műemléke, a Szent Lőrinc (Sveti Lovro) dóm. Bejáratánál a középkori szob­rászművészet egyik legnagy­szerűbb alkotása vonja magára a figyelmet - ez a Radovan-kapu, trogiri mester alkotása az 1240-es évekből, bibliai képekkel. A kora­beli emberek közül kevesen voltak írástudók, így a fantasztikus alko­tás egyfajta „képes bibliaként“ is ér­telmezhető: láthatjuk Ádámot és Évát, szentek figuráit, a betlehemi istállót a pásztorokkal és a Három­királyokkal. Elég kis eséllyel fogjuk elkerülni a Garagni-Fanfogna palo­tában berendezett városi múzeu­mot, melyhez pár lépéssel jutunk el. A város nyugati részén, a parti sétány végén áll a Kamerlengo- vár. A vár cikkcakkos faláról szép küátás nyílik a tengerre, a falak kö­zött pedig szabadtéri színpad vátja a látogatókat. Az erődöt még a XIII. században a velenceiek elleni véde­kezésül kezdték építem, majd a sors iróniájaként épp a velenceiek fejezték be az építkezést a XV. szá­zadban. Amíg Trogir keleti részé­ben szebbnél szebb palotákat lát­hattunk, addig itt a vár környékén, az egykori „szegénynegyedben“ egyszerűbb épületek vannak. Azonban ennek a városrésznek is sajátos hangulata van, a sikátorok és a kis belső udvarok sok szépsé­get rejtenek. Plitvicei-tavak 71 méter magasságból ömlik a Plitvice ezüstösen csillogó vize a Korana-folyóba. Több millió év alatt a Korana mély völgyet vájt a Kapela-hegység déli vidékén. A sok barlangot is magában rejtő terület a keskeny patak, Plitvice nevét vise­li. 16 nagyobb tó és kisebb tavak tu­catjai találhatók az elnyújtott kat­lanban, mely néhol szakadékká szűkül. Páratlan szépsége, növény- és állatvilágának gazdagsága miatt ezt a területet már 1949-ben nem­zeti parkká nyilvánították, sőt 1979-ben a vidék felkerült az UNESCO természeti világörökségi listájára is. A 60-as években ezen a helyen fogadott örök barátságot Old Shatterhand és az apacs Win­netou, igaz, csak a híres Kari May- regény megfilmesítésekor. A park turisztikai terhelése egyedülálló volt a 90-es évek elején. Évente csaknem 750 000 ember kereste fel a vidéket, és közel 2000 dolgozó gondoskodott arról, hogy egy att­raktív park jöhessen létre és ápolt kiszolgáló létesítmények vátják a látogatókat. Plitvice fényes korsza­A pulai amfiteátrum Isztria éke ka azonban 1991. március 31-én le­zárult. Ezen a napon kezdődtek he­ves harcok a szerb és a horvát rendőrök között. Ezután a park a szerb hadsereg ellenőrzése alá ke­rült. Négy éven át tartott a meg­szállás, majd 1995 nyarán hódítot­ta vissza a vidéket a horvát hadse­reg. Szerencsére az ökológusok ag­godalma, akik attól tartottak, hogy a háború helyrehozhatatlan káro­kat okozott, túlzottnak bizonyult. Ugyanakkor a hidak, csónakok, és egyéb vízi járművek, melyek le­hetővé tették a park eldugott, va­rázslatos helyeinek a látogatását is, nem maradtak meg. Évekbe telt, amíg az elpusztult infrastruktúrát részben újra tudták teremtem. Má­ra kiépített útvonalak vannak a ta­vak mentén, három megállós busz­járat és két útvonalas hajó könnyíti a közlekedést. Split Split Horvátország második legnagyobb tengerparti városa. Aki hajóval érkezik erre a helyre, nagyon szerencsés, mert a várost a legszebb oldaláról pillanthatja meg. A szárazföld felől egy tipi­kus nagyváros látszatát kelti lakó­telepekkel, szürke betonházakkal, az Óváros azonban kárpótol min­denért. Maguk a horvátok Splitet a legpezsgőbb tengerparti váro­suknak tartják. A legtöbb látoga­tót a kikötő közvetlen közelében található hatalmas Diocletianus- palota vonzza, amelyet a római császár visszavonúlása után emel­tetett, és amely most a belváros ókori központja. A monumentális épületegyüttes majdnem négy hektáron terül el. A palota falai közt bolyongva roppant méretű boltívek, magas oszlopok tükrö­zik a valamikori császári pompát. Fényképek garmadája készül na­ponta a templom bejáratát őrző két egyiptomi szfinx maradványa­inál is. A palotán kívül érdemes még megtekinteni az Archeológi­ái Múzeumot vagy a Városi Múze­umnak otthont adó Papalic-palo- tát (egyébként a múzeumokat bordó zászlók jelzik). A hatalmas halpiac is különleges élményt nyújthat. Aki hömpölygő töme­gekre, kávézókkal, éttermekkel, szórakozóhelyekkel körülvett ten- gerparti-pálmafás sétányra vá­gyik, az feltétlenül keresse fel a Rivát, ami a Diocletianus palota déli fala mentén húzódik. Krk Akik nem kedvelik a turisták ez­reit és nem szeretnének minden négyzetméterért szabályos hábo­rút folytatni a túlzsúfolt riviérákon, hanem inkább igazi semmittevés­sel töltenék napjaikat egy eldugott halászfaluban, azok mindenképp Horvátország 1138 szigetének egyike felé vegyék az irányt. A hor­vát szigetek jelképes fővárosának Krk szigetét szokták nevezni, ami a maga 410 küométerével az Adriai­tenger leghosszabb szigete. Csak a miheztartás végett: a szigetek több­ségén az árak valamivel magasab­bak műit a szárazföldön. A turista- szezonban - helyszíntől függően - a szállás ára 50 és 120 euró között mozog. Az Aranyszigetnek is neve­zett Krk megközelítése viszonylag egyszerű: kb. 600 kilométerre fek­szik Pozsonytól, ami autóval és au­tóbusszal is egyaránt gond nélkül leküzdhető távolság. A szigetre a vüág első olyan hídja vezet, mely egyik fő tartópillérként egy kis szi­getet - Szent Márk szigetét - hasz­nálja. A hozzávetőleges számítások szerint az első 20 évben 30 millió autó ment át a másfél kilométer hosszú hídon, ami több mint egy­millió gépkocsit jelent évente. Az itt található rengeteg hangu­latos városka közül ragadjuk most ki az 50 méteres sziklatömbre emelt Vrbnik városát. Bármennyire kedélyesnek és eseménytelennek tűnik is itt az élet, a sajátos atmosz- férájú település még a Guinness re­kordok könyvében is szerepel. Itt található ugyanis a vüág legszűkebb utcácskája, ami csupán 45 cm széles. Az egész Horvátor­szágra jellemző zegzugos sikátorok azonban korántsem helyhiány vagy tervezési hiba miatt épültek, nagyonis tudatosan építették egy­másra a házakat: a kőfalak nem en­gedik maguk közé a napsugarakat, így a nyári kánikulában is kellemes hűvösség fogadja a csatangolókat. A hőmérsékletkülönbség akár 15 fok is lehet. Érdekes története van a város közepén álló, korábban bör­tönként szolgáló toronynak is, amit a helyiek Isteni ítéletnek hívnak. Esőzésekkor a vízszint akár a 10 méteres magasságot is elérte, s akik az alsó szinteken raboskodtak, nem tudtak megmenekülni. Innen az elnevezés. A borszakértők számára bizo­nyára ismerősen cseng a Žlahtina szó, ami egy helyi borkülönlegessé­get takar. Kizárólag egy bizonyos szőlőfajtából készítik, ami sehol máshol nem található meg a vüá- gon. Krk szigetén 100 család ter­meszti, ebből Vrbnikben 1 millió li­ter bort állítanak elő évente. Krk másik gasztronómiai jellegzetessé­ge a pršutnak nevezett sonka, amit az olasz prosciuto crudo fél­testvérének tartanak az ínyencek. A húst hónapokig szárítják a le­vegőn, különleges ízét pedig a ten­ger felől érkező sós északi szél adja. Korčula Az Adria hatodik legnagyobb és egyben legnépesebb szigete Horvát­ország déli részén, Dubrovnik köze­lében fekszik mindössze 1270 méter távolságra a Pelješac félszigettől. Felvirágzása a Dubrovniki Köztár­saság és a velenceiek uralkodása alatt volt megfigyelhető. A sziget és a város gazdag és viharos történelmi múltról tanúskodik. Érdemes meg­tekinteni a 15. századból származó Szent Márk székesegyházat Tinto­retto oltárképével (1550), Gabrielis kastélyát (16. sz.), vagy a Fejedelmi udvart (14. sz.). A város állítólagos szülötte a híres utazó, Marco Polo. A sziget nagy része egyébként medi­terrán növényzettel, helyenként fenyőerdővel borított terület. A szi­get homokos talaján érő szőlőfür­tökből kiváló minőségű, nemes bo­rok készülnek (pl. a maraština, a grk, vagy a híres pošip). Hangula­tos, pálmafákkal szegélyezett ten­gerparti sétány, éttermek, bárok, múzeumok, nyári kulturális folklór és zenei rendezvények szolgálják a turisták kellemes időtöltését. A szi­getet mindennapos kompjárat köti össze a parttal (6 órától 22 óráig, naponta 14 járat). Komati A Sibeniktől nyugatra alig 30 km-re fekvő Komati Nemzeti Park Horvátország egyik legszebb és legnépszerűbb nemzeti parkja. Az 1980-as évek elején nyüvánították természetvédelmi területté. Nevét a legnagyobb szigetéről, a Komat szigetről kapta. Összterülete 220 km2, amelyen közel 150 fehér ko­pár, sziklás sziget található. Ezek a kis szigetek és szigetecskék úgy néznek ki mint a bálnák hátai: íve­sek és szürkék. A szigetek nyűt ten­ger felé néző partszakaszain szinte függőlegesen magasba szökő, csü- logóan fehér sziklafalakat a sziget- vüág koronáinak nevezik, amelyek szinte vizuális védjegyévé váltak a szigetcsoportnak. A szigeteken az emberi civilizáció több mint egy évezredes nyomai is fellelhetőek: Komat és Žut szigetek magaslatain barangolva illírek korából szárma­zó rommaradványokra és kőhal­mokra bukkanunk, Kornat-szige- ten a bizánci időkből (feltehetőleg a 6. századból) származó lüreta- erődítményhez érdemes felsétálni, mely a maga idejében jelentős vé­delmi szerepet töltött be a térség­ben. Komat elsősorban a vitorlá­sok és jachtbérlők paradicsoma, akikből évről-évre egyre több akad. Hajót és csónakot bárki bérelhet, a motorcsónak ára 300, egy jacht egyheti bérlése 3500 euró körül mozog. A nemzeti park látogatá­sáért természetesen fizetni kell, a belépő ára 40 kuna. Krka Nemzeti Park Krka Közép-Dalmácia legna­gyobb folyója, amely Kninnál ered és keskeny sziklafalak között, víze­séseken, tavakon keresztül jut el a tengerbe. A folyó legszebb szaka­sza a Skradintól kezdődő szakasz, amely egyben a Krka Nemzeti Park része, és ami Sibeniktől egy kar­nyújtásnyira található. A Skradin kikötőből szervezett kirándulások indulnak a parkba, ahova tilos a belépés saját hajóval, valamint a búvárkodás és a horgászat. A Krka Nemzeti Park növény- és állatvilá- ga a változatos felszín, a nedves és a száraz területek váltakozása, az eltérő fényviszonyok miatt külön­legesen gazdag: A Krka folyóban 18 halfaj él, ebből 10 csak itt talál­ható meg a vüágon. A nemzeti park környéke kulturális szem­pontból szintén gazdag. A terület legértékesebb műemléke a Visovac szigeten található ferences temp­lom és kolostor. A Skradinski bük (zúgó) mellett a múlt falusi életét bemutató múzeumot tekinthetjük meg; benne a használati tárgyak mellett egy működő vízimalmot, és egy korabeli mosógépet(!) is látha­tunk. A látogatáshoz hozzátartozik még, hogy vásárolhatunk helyi gazdálkodók termékeiből: sajtok, különféle pálinkák, gyümölcsök, termések közül lehet választani. Zágráb Az idegenforgalom megélénk­ülése Horvátországban lassan a fővárosra, Zágrábra is átterjed. Bár a milliós nagyváros - a tengerparti területekkel ellentétben - soha nem tartozott a népszerű helyek közé, mégis a sorra nyfló márka­boltok, újjáépített épületek és az utánozhatatlan közép-európai sárm évről-évre több turistát vonz. Egy utazási iroda felmérése szerint tavaly júliusban 38 ezer ember ke­reste fel a horvát fővárost, ami az előző évekhez képest 38 százalékos növekedést jelent. Egyre több kül­földivel találkozni a macskaköves utcákon, a széles korzókon sétálva. Nagy problémát jelent azonban a helyiek szigorú vallásossága, ami tiltja a munkát vasárnap, így az üz­letek többsége zárva tart a hét utol­só napján. Emellett a nyüvános vé­cék és a parkolóhelyek számának növelését is célul tűzte ki az önkor­mányzat, a fejlődés pedig kétségkí­vül szemmellátható. Dubrovnik Az Adria gyöngyének is nevezett dél-horvátországi városról a világ­hírű ír drámaíró, G. B. Shaw egy­szer azt nyilatkozta: Ha látni aka­rod a földi paradicsomot, gyere el Dubrovnikba. A természet- és em­beralkotta csodákat egyaránt ma­gába foglaló város gazdag törénel- mi múltra tekint vissza: a 7. szá­zadban alapították, a 14. századtól 1808-ig az önálló Raguzai Köztár­saság központja volt. Virágkorát a 15.-16. században élte, amikor a Velencei Köztársaság legfőbb ten­geri riválisának számított. Ebből az időszakból maradt fenn az 1970 óta az ENSZ Világörökség részét képező, Európában szinte páratlan Óváros, melyet bonyolult erődí- ményrendszer vesz körül. A belvá­ros ütőere a dubrovnikiak - és ter­mészetesen a turisták - kedvenc sé­tálóutcája, a Fő utca (Piaca), mely­nek mentén több látványosság is található, mint például a Szent Megváltó templom (Sv. Spas), a Nagy Onofrio kút, a Sponza palota, a Ferences kolostor a világ legré­gibb patikájával, vagy a város védőszentjének emelt Szent Balázs templom, (jač, dv, rh, sz, ú) mm HORVÁTORSZÁG A mellékletet a reklámosztály szerkeszti. Reklámmenedzser: Miroslav Lelek, tel.: 02/592 33 217, felelős szerkesztő: Sidó H. Zoltán. Levélcím: Lízing, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava, tel.: 02/592 33 425

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom