Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-30 / 123. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 30. Kultúra 11 A holnap kezdődő nagyszabású könyvünnepen a hazai könyvműhelyek is bemutatják újdonságaikat Kiadóink az Ünnepi Könyvhéten Május 31. és június 4. kö­zött rendezik meg az idei, 78. Ünnepi Könyvhetet Bu­dapesten és több vidéki vá­rosban. Az év egyik fő köny­ves eseményének számító rendezvénysorozaton hazai magyar kiadóink is bemu­tatják új könyveiket. Kétré­szes összeállításunkban ezekkel a kiadványokkal is­mertetjük meg olvasóinkat. Ma a Kalligram, a Lilium Aurum és a Plectrum Kiadó könyvheti köteteit mutat­juk be. Cli Maövkr Must um Kassák Lmos LItazás ODA ÉS VISSZA l*N Ltuuv Aímjm ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK Kalligram Könyvkiadó A 78. Ünnepi Könyvhét hivatalos katalógusában nyolc Kalligram- kiadvány kapott helyet. Egy csecsemő emlékiratai cím­mel jelent meg Komis Mihály új kö­tete, amely emlékezés a jóvátehe- teden és boldog gyermekkorra. Pontosabban a neves drámaíró, író új könyve több is, kevesebb is en­nél. Mindenekelőtt élvezetes és ér­zéki próza, hamisíthatadan komisi hangon és elbeszélői szenvedél­lyel. A kötet számtalan fényképpel és személyes dokumentummal je­lenik meg az elmaradhatadan CD- melléklettel. Spanyol menyasszony - ez a rí­me Lovas Ildikó újabb regényé­nek, amely mai divatos nőiroda­lommal száll szembe, a test, az ér­zékiség nyelvét nem radikalizálja tovább, hanem „visszavesz” belő­le, újra az ártadanság nyelvén akar szólni. A Spanyol menyasz- szony az erotikus krimi és a lány­regény mesteri ötvözete. Németh Gábor A tejszínről című új könyve folytatása és ellenkönyve a nagy sikert aratott Zsidó vagy? cí­mű művének. Témáját tekintve ugyanannak az idegenségtapaszta- latnak a körüljárása a mű. Nyo­masztó és archaikus részletek, kicsi és nagy dolgok, halálpontos megfi­gyelések és kikerekítheteden törté­netek. Kortárs irodalmunk fontos eseménye A tejszínről című kötet megjelenése. Ismeretien helyekről, Észak- Amerikáról, vadászatokról, az uta­zás misztériumáról, Európa indián­jairól, de leginkább Xántus János­ról szól Jász Attila XANTUSiana cí­mű könyve. A XIX. századi utazót, etnográfust, természettudóst és a magyar néprajzi muzeológia meg­teremtőjét Jász Attila verses regé­nyében idézi meg újra. Új életműsorozatot indít a kiadó, amely a kiváló irodalomtörténész, Szegedy-Maszák Mihály műveit adja közre. A Szó, kép, zene a soro­zat 1. kötete. A benne olvasható ta­nulmányok egy része a művészetek összevethetőségének kérdéseire keresi a választ. Más részük az egyik művészetnek a másikra tett hatását világítja meg - hogyan for­dít le valaki egy festményt vagy ze­neművet szavakra, miként ültet át mozivászonra vagy zenésít meg egy szöveget. Vajda Mihály Sisakrostély-hatás című tanulmánykötete a gondolko­dásunkat állandóan meghatározó „kísérteteinkre” figyelmeztet. Filo­zófiatörténeti megközelítésből ta­nulmányozza a modem kultúra kérdéseit, melyek egymásból követ­kezve fokozzák az ember tudás iránti csillapíthatatlan szomjúságát. Az idő vaskalapja főcímmel, Ne­gyed évszázad (1964-1988) Sü- kösd Mihállyal alcímmel jelent meg Kántor Lajos kötete - két, nagyjából egyívású szerkesztő, az egyik a budapesti Valóságnál, a A tejszínről NÉMETH GÁBOR KÁNTOR LAJOS AZ IDŐ VASKALAPJA Negyed évszázad (1964-1988) SSkősd Mihállyal másik a kolozsvári Korunknál, in­tenzíven élte át az 1964 és 1988 kö­zötti átmeneti korszakot; és bizo­nyára nem egészen a véletlen foly­tán egymásra talált, kitartó levele­zésbe kezdett, hírt vitt odaátra ba­rátairól és a születő új művekről. Parnassus biceps címmel látott napvilágot a jeles költő, műfordító, irodalomtörténész, Csehy Zoltán új kötete. A Parnasszust általában egyetlen hatalmas hegyoromnak képzeljük, holott egy egész hegyvo­nulat neve, amelynek tulajdonkép­pen két kiemelkedő csúcsa van. Ez az irodalomtörténeti munka is két részre oszlik: az első az itáliai hu­manista-reneszánsz Parnasszus né­hány fontos költészettörténeti ese­ményéről tudósít, a másik a ma­gyarországi humanizmusról, illet­ve a neolatin irodalom magyaror­szági fogadtatásáról. Ezenkívül ugyancsak a könyv­hétre jelentette meg a kiadó Patrik Ouredník A huszonnégyes év című művét, G. Kovács László fordításá­ban. Ouredník napjaink cseh iro­dalmának Milan Kundera mellett egyik legtöbbet fordított szerzője, a Huszonnégyes év pedig a memoár­irodalom történetének egyik leg- szórakoztatóbb alkotása. A gro­teszk, abszurd, banális és humoros momentumok sokasága nem min­dennapi hitelességgel és hatásos­sággal jeleníti meg egy vaskalapos, félelmetességében is nevetséges diktatúra hétköznapjait. Krúdy Gyula Összegyűjtött mű­veinek 9. kötetét adta közre a ki­adó. András Sándor Szent Kujon megkísértése című kötete olyan eg­zisztenciális helyzetekről szóló el­beszéléseket tartalmaz, amelyek­ben a kül- és a belvilág egymásnak ütközik és olykor elviselhetetlen fe­szültséget okoz. Kibédi Varga Áron Lépések (Napló 2005-2006) című köteté­ből többek között azt is megtud­hatja az olvasó; vajon milyen fran­ciának, hollandnak, magyarnak lenni akkor, ha a megfigyelő nem tartozik egyik közösséghez sem teljesen, bár aktívan részt vesz mindegyikben. KORNIS MIHÁLY Egy csecsemő emlékiratai Elek Tibor Árnyékban és fényben című munkája a 2004-ben megje­lent Fényben és árnyékban című, szakmai körökben nagy érdeklő­déssel fogadott kötetének folytatá­sa. Esszéket, kritikákat, tanulmá­nyokat tartalmaz kortárs magyar írókról, illetve beszélgetéseket szerzőkkel műveikről. Lilium Aurum Könyvkiadó „Két új sorozatot indítottunk - árulta el Hodossy Gyula, a kiadó igazgatója. - Egyrészt újraindítot­tuk a Felvidéki klasszikusok című sorozatunkat, amelynek annak ide­jén Zalabai Zsigmond volt a szer­kesztője. Sajnálatos halála miatt ez a sorozat megszakadt. Sikerült azonban megegyeznünk Tóth Lász­lóval, és a továbbiakban ő lesz az új köntöst és új szerkezetet kapott so­rozat szerkesztője. Ezentúl Új Ma­gyar Museum néven jelenik meg, és az első darabja Kassák Lajos cen­tenáriuma apropóján látott napvi­lágot. Az Utazás oda és vissza című kötet az avantgárd jeles magyar képviselőjének válogatott írásait tartalmazza. Másik új sorozatunk, a Parazita könyvek első kötete az Idegen univerzumok, és a fantasz­tikus irodalomról, a science fic- tionről és a cyberpunkról szóló ta­nulmányokat tartalmaz, H. Nagy Péter összeállításában. Ezzel a so­rozatunkkal a rétegirodalom be­mutatását kívánjuk szolgáim. Re­mélem, hogy évről évre néhány kötettel sikerül bővíteni. Az idei év egyik érdekessége a Mátyás király­sága című könyvünk is. Ázért érde­kesség, mert két egyetemista, Václav Kinga és Gyenes Gábor ké­szítette, ők írták és illusztrálták. A jól ismert Mátyás-mondákat írták újra, mai környezetbe helyezve őket. Ez a nagyon izgalmas, érde­kes könyv, valamint az Idegen uni­verzumok szerepel a 78. Ünnepi Könyvhét hivatalos katalógu­sában.” Plectrum Kiadó A kiadó egy kötettel szerepel az Ünnepi Könyvhéten. A Bilingvis címmel indított, kétnyelvű könyv- sorozat a magyar és a szlovák kor­társ irodalom kölcsönös bemutatá­sára törekszik. Ebben a sorozatban jelent meg Balázs F. Attila költő, prózaíró Casanova átváltozásai - Premeny Casanovu című novellás- kötete, amely tizenkét novellát tar­talmaz, magyar és szlovák nyelven. A szlovák fordítást Ardamica Zorán készítette. Balázs F. Attila novellái a férfi-nő viszonyt boncolgatják, és valamennyit egyfajta titokzatosság lengi körül, (kk, pk, m) Jörg Immendorff az „új vadak“ művésze volt Elment a lázadó festő MTl-JELENTÉS Hatvanegy éves korában hétfőn meghalt Jörg Immendorff, az egyik nemzetközileg legismertebb német festő, szobrász, színpadtervező. Düsseldorfban a Képzőművésze­ti Akadémián Joseph Beuys tanít­ványa volt. Tanulmányait azonban nem fejezhette be, mert akkori ma­oista politikai és neodadaista mű­vészeti nézetei és tevékenysége mi­att kicsapták. 1996 óta ugyanen­nek a düsszeldorfi akadémiának volt a tanára. Az „új vadaknak” ne­vezett neoexpresszionista festők egyikeként tartották számon, e fes­tészeti irányzat központja a düssel­dorfi Szépművészeti Akadémia volt. Festményei gyakran szürrea- lisztikusak, meglepően erőteljes szimbólumokat használ vitatott po­litikai tartalmak kifejezésére. Legis­mertebb alkotása a Cafe Deutsch­land című, 16 hatalmas méretű fest­ményből álló sorozat, melyet 1977- ben kezdett festeni. Szimbólumai Kelet- és Nyugat-Németország konfliktusát jelenítették meg. Leg­utolsó képein egy ,destő majmot” ábrázol, ezzel a művészet világába behatoló üzleti szemléletet gúnyol­ja. Egyik korai művének a meglepő „Hört auf zu malen!” (Hagyjatok fel a festéssel!) címet adta. Munkássága díszlettervezőként is jelentős. Két alkalommal is meg­bízták a Salzburgi Fesztivál szín­padterveinek elkészítésével. Szob­(TAS R/A F P-fel vétel) rai közül talán leghíresebb a 25 mé­ter magas tölgyfatörzset ábrázoló alkotás, melyet 1999-ben állítottak fel Riesában. Sokszor emlegették úgy, mint Gerhard Schröder német kancellár legkedvesebb festőjét. Idén januárban mutatta be a kan­cellár aranyszínnel festett portréját a nyilvánosság előtt. A kép nem nél­külözi az iróniát. Schrödert mint hőst ábrázolja, a német zászló szí­neiben kis majmokkal körülvéve. A művész ideológiai állásfoglalá­saival is gyakran feltűnést keltett, keményen elítélte a német múltat, a háborúkat és a kömyezetszeny- nyezést. A magyar mozik ősztől vetítik Koltai Lajos új filmjét Már új rendezésre készül MTTTUDÓSÍTÁS A nyáron az Egyesült Államok­ban, szeptembertől pedig Magyar- országon is vetítik Koltai Lajos leg­újabb, angol nyelvű filmjét, a világ­sztárokat felvonultató Evening (Es­te) című alkotást. A rendező el­mondta, nagyon közelinek érzi ma­gához a művét, megfogalmazása szerint ennél emberibb témához még sosem fogott. „Nem is biztos, hogy fogok találni egy következőt” - tette hozzá a témára utalva Koltai Lajos, aki a Sorstalanság után ismét Pados Gyula operatőrrel forgatott együtt. Elmondása szerint az Eve­ning másik különlegessége, hogy Kertész Mihály óta ő az első ma­gyar rendező, aki kizárólag ameri­kai pénzből, amerikai színészekkel forgat stúdiófilmet. A forgatókönyvet Michael Cun­ningham, az Órák szerzője írta, Susan Minot Evening (Este) című, 1998-as regénye alapján. A regény nemrég jelent meg magyarul. A film zenéjét Jan Kacmarek, az Egyesült Államokban élő Oscar-dí- jas lengyel származású zeneszerző szerezte. „Olyan zenét akartunk, hogy a néző a moziból kifelé me­net, miközben a vége főcímet olvas­sa, (...) ne tudjon úgy elmenni, hogy ne vigye magával” - magya­rázta Koltai. Az Evening története nagyon tiszta, egyszerű: a halálos beteg anya búcsúzik az élettől, ki sem mozdul ágyából, egyetlen jó pilla­natára gondol, amelyet aranykeret­be próbál tenni. Visszaemlékezik élete legnagyobb szerelmére, akivel egy baleset miatt sosem tudott együtt élni. Ehelyett köt két rossz házasságot, ezekből két lánya szüle­tik, akik a halálos ágya mellett ül­nek. Az Evening főszerepét, az idős Annt Vanessa Redgrave, a fiatalt Claire Danes alakítja. Ann lányait Toni Collette és Natasha Richard­son játssza. A szereposztás érdekes­sége, hogy Richardson a valóság­ban is Redgrave lánya. Az idősebb, illetve a fiatal Lilát, Ann barátnőjét Meryl Streep és lánya, Mamie Gummer alakítja. Glenn Close pe­dig Ann egyik kérőjének édesanyját játssza. Ann feledhetetlen szerel­mét Patrick Wilson formálja meg. Koltai Lajos azt is elmondta, Pa­dos Gyulával októberben újabb filmforgatásra készülnek, ezúttal Magyarországon. Az alkotás Tibor Fischer, a Londonban élő magyar származású író Under the frog (A béka segge alatt) című, magyarul is megjelent regénye alapján készül. A szerelmi történetet feldolgozó mű Budapest 1944-es ostromától az 1956-os forradalomig tartó ti­zenkét évet meséli el. Claire Danes és Mamie Cummer Koltai Lajos angol nyelvű filmjében (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom