Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-29 / 122. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 29. www.ujszo.com Rendőrsortűz a tüntetőkre Mazari-Sarif. Legalább 13 ember halt meg és 35-en megsebesültek Észak-Afga- nisztánban, amikor a rendőrség tüzet nyitott a helyi kormányzó elleni tüntetés résztvevőire. Sibarganban több mint ezer ember követelte Dzsuma Hán Hamdard tábornok távozását. A békésen induló tüntetés zavargásba torkollott, a tömeg kőzáport zúdított számos közhivatalra, és gépkocsikat gyújtott fel. A rendőrség állítja: a fegyveres tüntetők Rasid Dosztum hadúr hívei, akik felkelést terveztek a tartományi kormány ellen, a rendőrség pedig csak védekezett. (MTI) Kim súlyos beteg lehet Szöul. Kim Dzsong II észak-koreai vezető beteg lehet. A dél-koreai Csoszun Ilbo titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt írta, a hírszerzés vizsgálja azokat a jelentéseket, amelyek szerint romlott a szívelégtelenségben szenvedő és cukorbajjal küszködő 65 éves kommunista vezető állapota. Valószínűleg ezért jelent meg idén oly ritkán a nyilvánosság előtt: az év első öt hónapjában 23- szor, míg tavaly ugyanezen időszakban 42-szer. (MTI) Öngyilkos miniszter Tokió. Felakasztotta magát tegnap Macuoka Tosika- cu japán földművelésügyi miniszter. A 62 éves, korrupciós ügyekbe keveredett politikust eszméletlen állapotban szállították kórházba, ahol pár órával később meghalt. Macuoka két választási kampánybizottsága több mülió jent kapott egy építkezési csoporttól. Később e cégek elnyertek több, egy kormányügynökség által kiírt pályázatot. Egy másik vád szerint közpénzeket használt fel hivatali kiadások címén. (MTI) Macuoka Tosikacu (SITA/AP) Diplomatát vertek meg Moszkva. Suhancok megvertek egy brit diplomatát, Nigel Gould Davis követségi első titkárt a hét végén a szibériai Csitában, amikor éjszaka sétált a városközpontban. Arcsérüléseit a városi kórházban látták el. Egy moszkvai étteremben pedig az EU- képviselet francia diplomatájának táskáját lopták el pénzzel, személyes iratokkal és hitelkártyákkal együtt. (MTI) Chávez megszüntette az egyetlen ellenzéki televíziót, szerinte a szappanoperák nagyon ártalmasak, a kapitalizmust dicsőítik Pofon a sajtószabadságnak MTl-HÍR Caracas. Vízágyúkat és könnygázt is bevetett a rendőrség vasárnap a venezuelai fővárosban, hogy feloszlassa a Hugo Chávez elnököt élesen bíráló magántelevízió bezárása ellen tüntetőket. A Radio Caracas Television (RCTV), az egyetlen ellenzéki, országosan is fogható tévé, közép-európai idő szerint tegnap reggel 6-kor sötétült el. Chávez azzal utasította el műsor- szórási engedélyének megújítását, hogy a tévé veszélyt jelentett Venezuelára. Közben a kormány hívei is több ezres gyűlést szerveztek a tévé elnémításának támogatására. A baloldali elnök és hívei azzal vádolják az RCTV-t, hogy 2002- ben bujtogatta a kőolajipari ágazatot megbénító országos sztrájk mögött állókat, akiket az államfő puccsistáknak nevezett. Azt is felrótták, hogy rendszeresen sugárzott olyan műsorokat, amelyekben túlteng az erőszak és a szexualitás. Az RCTV stúdióiban az adó munkatársai nem tudtak parancsolni érzelmeiknek; könnyezve ölelkeztek össze, és elbúcsúztak a nézőktől. Az 1953-ban alapított RCTV Venezuela legrégebbi magántelevíziója, rendre ott szerepelt a legmagasabb nézettségű csatornák között, noha az általa műsorra tűzött szappanoperák Chávez szerint a kapitalizmust dicsőítik. Már csak egy nagyobb ellenzéki hangvételű tévé maradt Venezuelában, a Globovision, de ennek adása nem fogható az ország minden részében. Egyébként a Chávezzel szemben kevésbé kritikus csatornák műsorszórási engedélyét megújították. Ez nem szappanopera, ez a venezuelai valóság (SITA/AP-felvétel) Republikánus szenátorok: ősztől új irányt vesz az amerikai politika Irakban Rendkívüli értekezlet összehívását kérte a CFE-ről Megtört ajég Bagdadban? Ryan Crocker amerikai nagykövet, vele szemben az iráni delegáció (SITA/AP-felvétel) Bagdad. Pozitívnak minősítette a bagdadi amerikai nagykövet az iraki fővárosban folytatott tárgyalásait iráni kollégájával, ugyanakkor hozzátette, hogy Washington több tettet vár Teherántól. ÖSSZEFOGLALÓ Több mint negyedszázada, az amerikai-iráni diplomáciai kapcsolatok 1980-as megszakadása óta a tegnapi volt az első ilyen szintű hivatalos megbeszélés a két ország között. Akkor az USA teheráni nagykövetségén végrehajtott túszejtés vetett véget a kapcsolatoknak. Most Núri al-Máliki iraki kormányfő hivatalában tárgyaltak. Ryan Crocker sajtóértekezletén szakszerűnek, gyakorlatiasnak nevezte a négyórás megbeszélést Haszan Kazemi Komival, Irán bagdadi nagykövetével. „Az irániak és magunk is felsoroltuk azokat az elveket, amelyek Irakkal kapcsolatos politikánkat vezérlik.” Nagy általánosságban egyetértés volt köztük az Irakkal kapcsolatos politikát illetően, „főként egy demokratikus, magabiztos, stabü és föderális Irak támogatásában, amely kézben tartja saját biztonságát, és békében él szomszédaival”. Megemlítette az iráni magatartást illető amerikai kételyeket, hangsúlyozva, Teheránnak fel kell hagynia az iraki milíciák fegyverzésével, pénzelésével és kiképzésével. „Tény, hogy sok, e csoportok által használt robbanószer és lőszer Iránból jön.” Crocker jelezte, az iráni fél javaslatot tett egy háromoldalú biztonsági mechanizmus létrehozására az USA, Irak és Irán részvételével. Ezt Washington tanulmányozni fogja. Az irániak azt is közölték, újabb találkozót fognak javasolni Irak ügyében. „Majd fontolóra vesszük, ha megkaptuk. A találkozó célja nem az volt, hogy újabb találkozókat szervezzünk” - fogalmazott Crocker az erősen védett bagdadi zöld zónában tartott sajtó- értekezleten. Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter tegnap egy teheráni konferencián azt hangoztatta, a Bagdadban kezdett iráni-amerikai megbeszélések és a lehetséges további tárgyalások akkor járhatnak sikerrel, ha az USA hajlandó változtatni politikáján, s elismeri, hogy iraki háborújával és más térségbeli ügyekben kudarcot vallott. Az USA ősszel valószínűleg csökkenteni fogja csapatai létszámát Irakban - nyilatkoztak amerikai kormánypárti szenátorok, akiket a The Washington Times idézett. Jeff Sessions, az iraki háborús politika egyik ismert szószólója szerint George Bush elnöknek rá kell jönnie arra, hogy a jelenlegi csapaterősítési taktikát szeptembertől már nem lehet folytatni, vagyis létszámcsökkentésre lesz szükség. Sessions azt mondta a CBS televíziónak: ha csak valami rendkívüli dolog nem jön közbe, akkor a washingtoni kongresszus tagjainak többsége be fogja látni, hogy ki kell vonni a csapatok egy részét. Kifejtette, szükség lesz arra, hogy az iraki csapatok főparancsnoka, David Petraeus tábornokjelentést tegyen a helyzetről. Mitch McConnell, a szenátus republikánus kisebbségi vezetője hasonlóan nyilatkozott. Mint mondta, ősztől új irányt vesz az amerikai politika Irakban. Leszögezte, Bush elnök fogja kijelölni az új irányt. A demokrata Carl Levin is úgy vélte, Petraeus jelentése után a kormánypártiak támogatni fogják az ellenzék által szorgalmazott csapatkivonást. (MTI, ú) Öten jelöltették magukat - lényegében az Olmert-kormány sorsáról döntenek Több mint sima pártelnökválasztás ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Elnökválasztást tartottak tegnap az izraeli Munkapártban. A szavazáson a párt 100 ezer tagja vehetett részt, voksaikat 21 óráig adhatták le. Eredményt éjféltájra ígértek. Az öt jelölt: Amír Perec jelenlegi pártelnök, védelmi miniszter, Ehud Barak volt kormányfő, Ami Ajalon a belbiztonsági szolgálat (Sin Bét) volt főnöke, Danni Ja- tom, a titkos szolgálat (Moszad) egykori vezetője és Ofír Pinesz volt miniszter. Megfigyelők szerint ez volt az utóbbi 15 év legfontosabb eseménye a Munkapárt életében, a szavazás kimenetele a jelenlegi izraeli kormány sorsáról is dönt. A két esélyes, Barak és Ajalon ugyanis korábban lemondásra szólította fel Ehud Óimért miniszterelnököt, miután közzétették a tavalyi libanoni háború irányításával kapcsolatos, elmarasztaló jelentést. Ajalon azzal fenyegetőzött, ha őt választják meg, a Munkapárt kilép a kormánykoalícióból. A 19 munkapárti képviselő nélkül Olmertnek nem lenne többsége a 120 fős kneszetben. Az első fordulóban elért választási győzelemhez a szavazatoknak legalább 40 százalékát kell az egyik jelöltnek kapnia. A június 11-i második fordulóra 47 százalékot adnak Ajalonnak és 36,4 százalékot Baraknak. A Gázai övezetből kilőtt hat rakéta csapódott be tegnap izraeli területre, köztük kettő Szderót városába, ahol Amír Perec védelmi miniszter éppen szavazni volt. A tegnapra virradó éjszaka az izraeli légierő a Gázai övezet északi részén csapást mért egy Ha- mász-állásra, néhány órával azután, hogy egy onnan kilőtt rakéta megölt egy izraelit. (MTI, ú) Moszkva tárgyalni akar MTl-HÍR Moszkva. Oroszország rendkívüli értekezletet sürget az európai hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló szerződés (CFE) végrehajtásának megvitatására. Moszkva Hollandiához, a CFE-szerződés letéteményeséhez fordult a kéréssel, hogy június 12-15 között tartsanak rendkívüli konferenciát Bécsben. Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt hónapban bejelentetKészülődnek a tüntetők Főpróba Hamburgban Berlin. A küszöbönálló G8-csúcs elleni, tiltakozó megmozdulások főpróbájaként több ezren tüntettek tegnap Hamburgban az ún. Ázsia- Európa Tanácskozás (ASEM) este kezdődött külügyminiszteri fóruma ellen. Az ASEM kétnapos értekezletén a 27 uniós tagállam, valamint 16 ázsiai ország - köztük Kína, Japán és Dél-Korea, továbbá India, Paidsztán, Mongólia, valamint a tíz ASEAN-ország külügyi vezetője vesz részt. A rendőrség is kénytelen volt főpróbát tartam, nagy erőkkel vonult fel, a biztonságiak mindvégig erőszakos akcióktól tartottak. Az ASEM-értekezleten a környezetvédelemmel, a klímaváltozás káros hatásainak leküzdésével összefüggő kérdések kerülnek szóba. Az EU elnöki tisztét betöltő Németország főleg Kínát és Indiát igyekszik rávenni arra, hogy tegyenek hatékonyabb erőfeszítéseket a környezetvédelem érdekében. (MTI) te, Oroszország felfüggeszti a szerződés megtartását, mert az aláíró NATO-tagok nem teljesítik azt. Kilátásba helyezte a CFE teljes felmondását is. Moszkva azt is meg szeremé vitatni, a NATO-tagor- szágok miért nem kezdték meg az 1999-ben Isztambulban naprakész állapotba hozott szerződés ratifikálását. A CFE korlátozza a harckocsik, nehéztüzérség, harci repülőgépek és helikopterek számát az Atlanti-óceán és az Urál között. A Pentagon szándékai Aggasztó afrikai jelenlét Washington. Több afrikai ország és a washingtoni kongresszus is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Afrikában esetlegesen erősödő amerikai katonai jelenlét nyomán a kontinens militarizálódhat. A Washington Post azt úta, Robert Gates védelmi miniszter februárban jelentette be, hogy George Bush jóváhagyta a Pentagonon belül az afrikai parancsnokság (AFRIKOM) létrehozására vonatkozó tervet. Gates akkor elmondta, az új parancsnokságot az afrikai kontinensen végrehajtandó katonai műveletek irányítására, az onnan érkező esetleges fenyegetések elhárítására hozzák létre. A Pentagon tisztségviselői az utóbbi években egyre inkább hangsúlyozták Afrika növekvő stratégiai jelentőségét, és hangot adtak aggodalmuknak az eseüeges terrorista fenyegetésekkel kapcsolatban olyan háború sújtotta övezetekben, mint például Szomália. (MTI) Egyszerre két ököl csattan egy arcon. Az unióba ácsingózó Törökország parlamentjében komoly pofonok is elcsattantak abban a vitában, amelyet a Necdet Sezer államfő által visszaadott, a kormány által benyújtott alkotmánymódosításról folytattak. Az adok-kapok oka: egy kormány- párti honatya sértő megjegyzést tett az államfőre. (SITA/AP-felvétel)
