Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-28 / 121. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 28. www.ujszo.com Kortárs magyar írók vallanak műhelytitkaikról Leporolták Juraj Jakubisko 1999-es színpadra állítását a Szlovák Nemzeti Színház új épületében Hogyan írunk mi? MTl-JELENTES Budapest. Tizennégy kortárs magyar író vall műhelytitkairól a Hogyan írunk mi? címmel megjelenő kötetben; a Magyar író Akadémia oktatóinak esszéit egy- begyűjtő kiadvány a 78. Ünnepi Könyvhétre lát napvilágot. „Az írói önvallomások, műhelymagyarázatok nagyszerű kiindulások ahhoz az utazáshoz, melyet az irodalmi mű létrehozása jelent’ - olvasható a kötet előszavában. A kiadványban publikáló tizennégy író között van Bacher Iván, aki Szépírás és újságírás címmel osztja meg gondolatait az olvasókkal. Békés Pál írók, gangok, gyerekek címmel írt esszét. Balia Zsófia a kisebbségi irodalomról, Márton László az alkotói válságról és leküzdéséről, Németh Gábor pedig az irodalom intézményrendszeréről szóló írással gazdagította a kötetet. Konrád Györgytől Az írásról című művet, míg Kornis Mihálytól Az írás életforma című alkotást olvashatják az érdeklődők. Spiró György Tiszteljük a szereplőinket!, Térey János pedig Mit kíván a magyar tájvers? címmel jegyez írást. Arany Pálma életműdíjat kapott Cannes-ban Jane Fondát ünnepelték MTI-JELENTÉS Cannes. Életművének elismeréséül Arany Pálma díjat nyújtott át szombaton este a 69 éves Jane Fonda amerikai filmszínésznőnek Gilles Jacob, a cannes-i nemzetközi filmfesztivál elnöke. Ezt megelőzően a fesztivál bő hatvan esztendős történetében csak háromszor ítéltek oda díjat egy egész életmű elismeréseként - Alain Resnais és Gérard Oury francia rendezőknek, valamint Jeanne Moreau francia színésznőnek. Mint Jacob elmondta méltató beszédében, nemcsak Jane Fonda művészi pályafutását, hanem bátor politikai kiállását is el akarta ismerni a fesztivál vezetősége, mert - mint mondta - a művésznő a gyakorlatban is síkraszállt azokért a humanista értékekért, amelyeket fümjeiben képviselt. (Jane Fonda egyebek között fellépett a vietnami és az iraki háború ellen.) (AP-felvétel) Ismét bővült a halhatatlanok társulata Nyolc új örökös tag MTI-HIR Budapest. Nyolc új taggal bővült a halhatatlanok társulata; az „örökös tag“ címmel kitüntetett művészek tiszteletére június 3-án zenés gálaműsort adnak Budapesten, a Nemzeti Színházban. Az idén a közönség szavazatai alapján Berek Kati és Vári Éva színésznő, Hegedűs D. Géza és Jordán Tamás színész, Ágai Karola és Komlóssy Erzsébet operaénekes, valamint Hágai Katalin és Kiss János táncművész nyerte el a címet. A művészek lábnyomát - gránitba vésve - elhelyezik a Nagymező utcai Pesti Broadway-n, a Budapesti Operettszínház előtt. A díjazottakról portréfilm készül. Az ez évi jelölteket neves művészekből és közéleti személyiségekből álló kuratórium választotta ki március végén, a döntés eredményeként négy-négy színész, színésznő, operaénekes és táncművész neve került fel a szavazólapra. A közönség az interneten és postai úton adhatta le szavazatát. Első alkalommal 1996-ban választottak örökös tagokat. A Magyar Televízió akkori népszerű kulturális műsora, a Stúdió, valamint a Petőfi rádió azzal a céllal indította el a szavazást, hogy a publikum is adhasson díjat szeretett művészeinek. Az örökös tagok sorába 1999-ig évenként kerültek be újabb művészek. Négyévnyi szünet után 2003-ban újították fel a közönségszavazást. A halhatatlanok társulata most megválasztott művészekkel együtt összesen 76 tagot számlál. Egy felemás Örvény Miroslav Dvorský és Iveta Matyášová (ČTK-felvétel) Eugen Suchoň két év híján hatvan éve bemutatott, immár klasszikussá vált operája, az Örvény felújítását a Szlovák Nemzeti Színház új épületének felavatására szánták, de szereposztási problémák miatt csak most került színre. VOJTEK KATALIN Juraj Jakubisko rendezése színes, mozgalmas, ötletes, nem hiányzik belőle a poézis sem. Bár szinte állandó a mozgás a színpadon, nem érezni azt a rendezői egocentrizmust, amely csak magának követeli a figyelmet. A nézőnek időnként mégis az a furcsa érzése támad, mintha zene és színpadi történés nem volnának szinkronban, mintha a SĽUK Négy évszak falun című, Mojsze- jev inspirálta tánckompozícióját látná, színes zsánerképek sokaságával, s az egészhez - tévedésből - a Suchoň-opera zenéje szolgáltatná a zenei aláfestést. Suchoň zenéje túl súlyos ahhoz a stilizált mesevilághoz, amelyet Jakubisko elénk varázsol. Ettől függetlenül megvan a maga sajátos hangulata, csak éppen nem illik ide. Hogy Jakubisko mennyire nem Suchoňt rendezett, pregnánsan illusztrálta a nyitó kép. Suchoňnál a kórus láthatatlan, először a két gombászó lány jelenik meg a színen, ők találják meg a halott Jano Šteli- nát. Jakubisko nem a színfalak mögött énekelteti a kórust, hanem behozza a színpadra. így az egész falu elmegy Jano Štelina holtteste mellett, de úgy tesz, mintha nem látná. Milan Ferenčík színpadképe ugyanolyan felemás, mint Jakubisko rendezése: ötletes, tetszetős, csak éppen központi eleme egy dombszerű képződmény, amely iszonyatosan lejt: rossz nézni a szereplőket, amint rettegve lépkednek rajta, a baleset szinte elkerülhetetlennek látszik. Manapság már nincs operaelőadás énekeslihegtető lépcsők nélkül, természetesen itt is vannak. A forgószínpad nyikorog, menet közben kell a kórustagoknak átsétálniuk rajta, újabb ok az izgalomra, nem esik-e bajuk. Ľudmila Város- sová jelmezei szépek, ízlésesek, jó id. Jozef Dolinský koreográfiája, nagyon természetesen hat. Az énekesektől nem kaptunk kimagaslóan jó teljesítményeket, de mindenki a helyén volt. Ján Galla Štelinája ugyan nem mérhető Peter Mikuláš emlékezetes alakításának mércéjével, de emberi vonásokkal ruházta fel a megölt legény apjának alakját, hangilag is jobbat produkált a nála megszokott sokéves átlagnál. Iveta Matyášová szí- nészüeg és vokálisán is kissé halvány, mindent megcsinál, amit kell, de Katrenájának nincsenek egyéni színei. Az Ondrejt alakító Miroslav Dvorskýról ugyanez mondható el. Mégis óriási tapsot kapott, ami inkább a világjáró művész nimbuszának szólt, mint az aktuális teljesítménynek, habár tagadhatatlan, hogy Ondrej hosszú vizionáló jelenetét, a mű égjük csúcspontját szépen oldotta meg. Üde hangjával, jó játékával hívta fel magára a figyelmet Stanislava Dubanová a kis pásztorfiú szerepében. A kórus, amelyre az operában fontos szerep hárul, derekasan helytállt. Ondrej Lenárd karmestert mindig nagy taps fogadta, ahányszor csak megjelent a dirigensi pulpitusnál.' Megérdemelten, Lenárd nagyon érzi Suchoň zenéjét, és elképzeléseit meg tudja valósíttatni a zenekarral. Mirjam és Daniel Landa megmutatja a kulisszák mögötti világot Musicalfilm a színházról JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A Kvaska börtönital, amely vízből, kenyérből és cukorból készül. A Kvaska című új cseh film cselekménye börtönben kezdődik, színházban folytatódik és kórházban végződik. Az első cseh film, amely egy színházi előadás keletkezésének a mechanizmusát meséli el. Tavaly a magyar mozikban láthattuk a Csak szex és más semmi című Goda Krisztina-filmet, amely ugyanezt a témát boncolgatja, s próbálja bizonyítani Major Tamás aranyköpését, hogy a színház nem demokratikus intézmény. Miki (Filip Tomsa) önhibáján kívül kerül börtönbe, s csak egy plátói szerelem tartja benne a leiket. Reménytelenül szerelmes Karín Lippertová (Lucie Vondráčko- vá) színésznőbe, a cseh musicalek sztárjába. Végzetes lépésre szánja el magát: egy óvatlan pillanatban megszökik, és jelentkezik a Kalich Színház pályázatára. Egy új musicalhez színészeket és táncosokat keresnek. Miki Denis Novák néven egy újabb váratlan húzással amolyan harmadik szereposztásként bekerül a musicalbe. S innen már nincs megállás, a plátói szerelemből a próbák során eljutunk az ágyjelenetig, s a sors jóvoltából Denis váratlan lehetőséghez jut. Az igen agresszív és öntörvényű rendező (Roman Pomajbo) úgy dönt, hogy az előadásból kiugró egyik főszereplő (Dániel Landa) helyett Denis kapja meg a szerepét. Igen ám, de áz egyik szennylapban megjelenő fotó alapján ráismer a rendőrség is. Azért van azonban a mindenható és remek kapcsolatokkal rendelkező menedzser (Rudolf Hrušinský), hogy megmentse a helyzetet. Teszi ezt még annak az árán is, hogy tőle szerette el Denis, vagyis Miki a lányt. Az üzlet ugyanis üzlet. Egyszerű, nyomon követhető cselekmény, remek színészi játék és Dániel Landa zenéje - röviden ennyi a Kvaska mérlege. Daniel Landa két dirty musical után írt egy dirty filmzenét (már cédén is kapható), amely úgy eredeti, hogy szervesen kapcsolódik a Patkányirtó (Krysaí) és a Titok (Tajemství) zenéjéhez. Úgy látszik, ha színészek önmagukról vallanak, akkor Filip Tomsa és Jirí Korn teljes mértékben azonosulni tudnak a szerepükkel. A már említettek mellett Jirí Komt, Jana Vaculí- kovát, Matouš Rajmontot és Henrich Šiškát említsük még meg. A film tizenhét nap alatt készült el, s ahogy a rendező, Mirjam Landa a sajtótájékoztatón elmondta, a szűkös határidő feldobta a színészeket, és mindenki igyekezett maximálisanjelen lenni. A rendező és a színészek több színházi élményüket is beépítették a filmbe, úgyhogy bizonyára többen magukra ismernek a prágai színházi vüágból. A Kvaska nem akarja megváltani a filmvilágot, csak közérthetően, igen attraktív zenével elmesélni egy mélyen emberi történetet, amely bár színészekről szól, bármikor megtörténhetne velünk is. (Képarchívum) „Nincsenek új ötleteim" Paul Newman visszavonul Hollywood egyik élő legendája, Paul Newman az ABC tévécsatornának adott interjújában bejelentette: visszavonul a filmezéstől. „Már nem tudok úgy dolgozni színészként, ahogy szeretnék. Kezdek felejteni, elhagy az önbizalmam, nincsenek új ötleteim” - magyarázta döntését a 82 éves színész. Newman ezentúl jótékonysági alapítványaival foglalkozik majd - a színész korábban is sokat tett élelmezési problémák megoldásáért és beteg gyerekek rehabilitációjáért és táboroztatásáért. Az ohiói születésű Newman bő fél évszázad alatt több mint 50 filmben szerepelt, többek közt A nagy balhéban és a Macska a forró bádogtetőn-ben. Tízszer jelölték Oscarra, 1987-ben meg is kapta a díjat A pénz színében nyújtott alakításáért. A Golden Globe-díjért hatszor mondhatott köszönetét. Utolsó munkái közül a Senki bolondja és a Kárhozat útja emelkednek ki, illetve az Empire Falls című tévéfilm, amivel Newman Emmy- díjat nyert. Legemlékezetesebb filmje az 1969-es Butch Cassidy és a Sundance kölyök volt, amelynek egyik címszerepét ő, másikat Robert Redford játszotta. Redforddal később A nagy balhéban is együtt szerepeltek. A színészlegenda első feleségétől kilencévi házasság és három gyerek után vált el 1958- ban, és még abban az évben összeházasodott Joanne Woodward színésznővel, akitől szintén három gyereke született, (index)
