Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-24 / 118. szám, csütörtök

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 24. www.ujszo.com RÖVIDEN Sarkozy a szankciókról Berlin. Iránnak el kell dön­tenie: együtt akar-e működni a nemzetek közösségével nukle­áris programja ügyében, vagy pedig vállalja az eddiginél ke­ményebb szankciókat. Ezt Nicolas Sarkozy francia elnök nyilatkozta a Cicero német magazinnak. Sarkozy, aki hi­vatalba lépése óta először fej­tette ki részletesen álláspont­ját a vitatott iráni nukleáris programmal kapcsolatban, hangsúlyozta: nem szabad késlekedni a szankciók szigorí­tásával, mert egy atomfegy­verrel rendelkező Irán elfo­gadhatatlan. (MTI) Elmaradt a bocsánatkérés Vatikánváros. Elismerte XVI. Benedek tegnap, hogy sok igazságtalansággal és szenvedéssel járt a gyarmato­sítás és a keresztény hit ter­jesztése Latin-Amerikában. A pápa azonban - több dél-ame­rikai vezető követelése ellené­re - nem kért bocsánatot nagy felháborodást keltett, Brazíliá­ban tett kijelentése miatt. Má­jus 13-án ugyanis azt állította, hogy a kereszténységgel nem erőltetettek rá idegen kultúrát Dél-Amerikára. Az amerikai indián vezetők arrogánsnak és tiszteletlennek nevezték a pá­pa megjegyzését. (MTI) Körvonalazódó egyezség Washington. Közeljutottak a megállapodáshoz az ame­rikai kongresszus demokrata vezetői a Bush-kormányzattal az iraki háború folytatásához szükséges pótköltségvetésről. A megoldás: a demokraták le­mondanak arról, hogy a hábo­rús finanszírozást tartalmazó törvénybe foglalják bele az amerikai csapatok Irakból való kivonásának menetrendjét. Cserébe a jogszabály dohá­nyozna 8 milliárd dollárt olyan, a demokraták által szor­galmazott, de a Fehér Ház által ellenzett célokra, mint a ta­valyelőtti Katrina áldozatainak megsegítése és a gazdálkodók támogatása. (MTI) G8-csúcs: rossz előjelek Berlin. Jelentősen nőtt a bűncselekmények száma több német városban a G8 csoport közelgő (június 6-8.) német- országi csúcstalálkozója előtt. Ezt közölte tegnap a rendőr­ség. Berlinben és Hamburgban számos gépkocsit gyújtottak fel, és gyújtóbombákat hajítot­tak különböző épületekre is­meretlen tettesek. (MTI) Manőverek a Perzsa-öbölben Washington. Kilenc hadi­hajóból, köztük két repülő­gép-hordozóból álló amerikai haditengerészeti kötelék ha­ladt át tegnap a Hormuzi- szoroson és hajózott be a Per­zsa-öböl vizeire. A 2003-as iraki háború óta nem haladt el fényes nappal ekkora kötelék az iráni partok közelében. Iránt nem értesítették előre a manőverről. (MTI) Washington és több arab állam is katonai segítséget ajánlott fel a libanoni kormánynak - nem adják meg magukat az iszlamisták Ezrével menekülnek a palesztinok a menekülttáborból ÖSSZEFOGLALÓ Tripoli/Kairó/Washington/ Bejrut. Kész tiszteletben tartani a tűzszünetet a Fatah al-Iszlám Észak-Libanonban, de nem hajlan­dó megadni magát a libanoni had­seregnek. Ezt tegnap közölte az iszlamista csoport szóvivője. Nahr el-Bared palesztin menekülttábor körül kedd este megszűnt a több napja tartó, 70 halálos áldozatot követelő tűzpárbaj az iszlamista fegyveresek és a hadsereg között. A Fatah al-Iszlám szóvivője elmond­ta: ha megtámadják őket, utolsó csepp vérükig harcolni fognak. Hozzátette, a civilek szabadon tá­vozhatnak, a fegyveresek ebben nem akadályozzák meg őket. Ez a közlemény csak tegnap hangzott el, Nahr el-Bared lakói azonban már kedden este megkezdték a me­nekülést, és tegnap reggelre mint­egy 16 ezer palesztin el is hagyta a tábort. Abbász Zaki, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet (PFSZ) kép­viselője újsághóknak elmondta: szervezete nem ellenzi, hogy a civi­lek távozása után a libanoni hadse­reg behatoljon a menekülttáborba, és felszámolja a szélsőséges isz- lamistákat. „Támogatjuk azokat a döntéseket, amelyeket Libanon sa­ját érdekeit szem előtt tartva hoz.” A libanoni hadsereg nem léphet be az ország területén lévő 12 palesz­tin menekülttáborba, amelyeket palesztin politikai-katonai szerve­zetek ellenőriznek. Az Arab Liga kairói közleményében elítélte a Fatah al-Iszlám által elkövetett bűncselekményeket, és terrorcso­portnak nevezte e szervezetet. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy a Fatah al-Iszlámnak semmi köze a palesz­tin kérdéshez. A liga teljes támoga­tásáról biztosította a libanoni kor­mányt és a hadsereget a biztonság és stabilitás helyreállítása érdeké­ben. Pár órával korábban az arab or­szágok katonai segélyt ígértek a li­banoni hadseregnek. Az Arab Liga Tanácsa köszönetét mondott „azoknak az arab államoknak, ame­lyek katonai segélyt és hadfelszere­léseket nyújtanak a libanoni hadse­regnek és biztonsági erőknek”. Eb­ből a közleményből az nem derült ki, hogy a támogatást a harcok va­sárnapi kezdete óta nyújtják-e a szóban forgó államok. Washington - a bejrúti kormány kérésére - ugyancsak sürgős katonai segély fo­lyósítását helyezte kilátásba a Fuád Szinjóra vezette kormánynak. Sean McCormack külügyi szóvivő közöl­te: a libanoni kormány 280 millió dolláros pótlólagos segély iránti ké­relmét most mérlegelik. Mintegy 220 millió dollárt kapnának a liba­noni fegyveres erők, további 60 millió dollárt a biztonsági erők. Ha a kérést jóváhagyják, az tekintélyes növekedést jelentene az előző években folyósított összegekhez képest. Az USA tavaly mintegy 40 millió dolláros katonai célú támo­gatást nyújtott - hadfelszerelés és kiképzés formájában - Libanon- Nahr el-Bared palesztin lakosainak csaknem a fele hagyta el tegnap reg- nak, idén pedig további 5 millió gelre a menekülttábort (Reute rs-fe Ivéte I) dollárt utalt ki. (MTI, t, ú) ítélethozatal négy év után a néhai szerb miniszterelnök gyilkosainak perében Egyetlen napon 9 amerikai katona esett el Irakban A maximumot kapták Belgrad. A maximálisan ki­szabható 40 év börtönbün­tetésre ítélte tegnap egy belgrádi bíróság Zoran Djindjics néhai szerb mi­niszterelnök gyilkossági pe­rének első- és másodrendű vádlottját, további tíz sze­mélyre pedig, akik közül öten szökésben vannak, összesen 298 év börtönbün­tetést szabott ki. ÖSSZEFOGLALÓ A szerbiai demokrácia egyik él­harcosának tekintett Djindjicset 2003. március 12-én ölték meg, amikor gépkocsijából kiszállva be akart lépni a belgrádi kormány épületébe. A gyilkos lövést egy kö­zelben lévő lakóház emeleti abla­kából a szerb rendőrség különleges alakulata, a Vörös Sapkások pa­rancsnokának helyettese, a per má­sodrendű vádlottja, Zvezdan Jova- novics Zveki adta le. Az értelmi szerző azonban az első rendű vád­lott, Müorad Ulemek Legija, a Vö­rös Sapkások parancsnoka volt. Jovanovic bizonyító erejűnek te­kintett vallomásában politikai gyil­kosságnak nevezte Djindjics meg­ölését. Szerinte parancsnoka azért tervelte ki a merényletet, mert a Zoran Djindjics (Képarchívum) kormányfő elszánta magát a hágai törvényszék által körözött háborús bűnösök, mindenekelőtt Ratko Mladics tábornok elfogására és ki­szolgáltatására, s ezt mindenkép­pen meg akarta akadályozni. Le- giján és helyettesén kívül a már fel­oszlatott különleges osztag két tag­ja, a Biztonsági Információs Szol­gálat nevű titkosszolgálat egyik volt munkatársa, és a Legijával szo­ros kapcsolatban álló, Zimonyi Klán nevű bűnbanda két tagja állt még a bíróság előtt. A klán öt to­vábbi tagja szökésben van. A tíz alacsonyabb rendű vádlott közül négy 35, öt 30, egy pedig 8 év bün­tetést kapott. Legija ezredesnek ez már a második 40 éves büntetése. Az első - enyhítés nélkül letöltendő - 40 évet tavaly júniusban kapta a Szlobodan Milosevics egyik nagy ellenfelének tekintett Ivan Sztam- bolics néhai szerb elnök 2000 au­gusztusi meggyilkolásáért, és a ké­sőbb külügyminiszterré vált Vük Draskovics ellenzéki vezető ellen két hónappal korábban elkövetett sikertelen merényletért. (MTI, ú) Rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítottak a Putyin-látogatás idejére Megsértődött az osztrák médiára ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Rendkívüli biztonsági in­tézkedéseket foganatosítottak az orosz elnök látogatása idejére az osztrák fővárosban. Vlagyimir Pu- tyin tegnap déli érkezésétől ma dél­előtti elutazásáig Bécs belvárosát több ponton lezárták. Első fokú ria­dókészültség van érvényben, 1100 rendőrt - köztük 100 különleges Cobra-kommandóst - mozgósítot­tak, és egyszer ennyi rendőrt he­lyeztek készültségbe. Az orosz el­nök félszáz testőrrel érkezett. Az útzárakat az elnöki programhoz igazították. Aki túlságosan közel ment a biztonsági övezetekhez, azt 360 euróig terjedő pénzbírsággal sújthatták. Az osztrák hadsereg 15 helikoptert és 23 repülőgépet he­lyezett készenlétbe az orosz kül­döttség védelmére, amelynek tag­jai között négy milliárdos oligarcha is van. Nem forrasztották le viszont a csatornafedőket, mint George Bush amerikai elnök tavalyi látoga­tásakor. A látogatás idejére három Putyin-ellenes demonstrációt je­lentettek be. Ezek közül a legna­gyobbat, mintegy 100 résztvevővel tegnap délelőtt tartották a Helden- platzon, a jelenlévők a csecsenföldi háború ellen tiltakoztak. Csemege a sajtónak, hogy Pu- tyin lemondott minden interjút, mert oroszellenesnek tartja az osztrák médiát. Az ORF például már napok óta olyan előzeteseket sugárzott, amelyek bővelkednek a csecsen háborút bemutató felvé­telekben. Ez olyannyira felbőszí­tette Putyint, hogy lemondta azt az interjút is, amelyet hétfőn kel­lett volna adnia Moszkvában az ORF-nek. (MTI, s, ú) Tüntetők a Heldenplatzon, csecsen zászlókkal és a meggyilkolt újságíró­nő, Anna Politkovszkaja képével (SITA/AP-felvétel) Bush a hírszerzéssel operál MTI-ÖSSZEFOGLALO Bagdad/Washington. Kilenc amerikai esett el Irakban kedden különböző helyszíneken, és az iraki rendőrök találtak egy holt­testet, amely szintén egy amerikai katonáé lehet. Május 12-én ugyanis három amerikai katona tűnt el a térségben. Az Iraki Isz­lám Állam nevű milícia azt állítja, hogy a katonákat ők fogták el, de bizonyítékot nem szolgáltatott. A küenc katona és tengerészgyalo­gos Bagdadtól délre, valamint a nyugati el-Anbár tartományban, a felkelés egyik fő fészkében esett az őrjáratok útjában elhelyezett aknák áldozatául. Feloldotta a titkosság alól Geor­ge Bush amerikai elnök azt a hír­szerzési értesülést, amely szerint Oszama bin Laden 2005 elején ar­ra utasította az al-Kaida iraki sejt­jének vezetőjét, hogy az arab or­szág határain kívül, többek között az USA-ban is hajtson végre me­rényleteket. Fran Townsend, a Fe­hér Ház belbiztonsági tanácsadó­ja azt mondta, a napvilágra hozott értesülés alátámasztja a Bush- kormányzat állítását, miszerint az al-Kaida meg kívánja vetni a lábát Irakban, hogy onnan kiindulva merényleteket kövessen el szerte a világon. A titkosság alól felol­dott információ szerint Abu Muszab az-Zarkávi, a jorádniai terrorista örömmel vette bin Laden utasítását, s tudatta az al- Kaida-vezérrel, hogy van is né­hány jó ötlete. Zarkávi aztán a kö­vetkező év júniusában életét vesz­tette egy amerikai légicsapásban Bagdadtól északkeletre, Baakúba közelében. Állítólag sikerült azonosítani az elkövetőt Kurd szakádért gyanúsítanak MTI-HÍR Ankara. A török hatóságok a -keddi ankarai merénylettel egy kurd szakadárt gyanúsítanak. Egy súlyos sérült az éjszaka folyamán meghalt, így a tegnapi pontosítás szerint az öngyilkos robbantásnak hat halottja és több mint száz sé­rültje van. A merényletet az EU, az USA és Oroszország is elítélte. Kemal Önal, Ankara kormányzója tegnap elmondta, a 36 éves táma­dó, akinek maradványait sikerült azonosítani, valószínűleg a szepa­ratista Kurdisztáni Munkáspárt­hoz (PKK) tartozott, erre utal a merénylet módja is. A kedd esti robbantásért, amelyet a forgal­mas városközpontban, egy bevá­sárlóközpont bejáratánál hajtot­tak végre, tegnap délutánig senki sem vállalta a felelősséget. Ennek ellenére a média már a kormány­zói bejelentés előtt kész tényként kezelte, hogy csak a kurdok lehet­nek a tettesek, mondván: olyan, A-4 típusú plasztik robbanó­anyagot használtak, amilyet a kurd szeparatisták szoktak. Tö­rökországban az elmúlt években Isztambulban, a kurdok lakta dé­li és keleti vidéken, valamint tu­ristaközpontokban voltak me­rényletek, de a fővárosban, An­karában nem. Tizennegyedszer találkoznak Közép-Európa elnökei Brünn készül a csúcsra KOKES JÁNOS Brünn. Közép-Európa gondjai­ról, jövőjéről, a régió és az EU vi­szonyáról tanácskozik 16 közép­európai ország államfője mától kezdve három napon át a dél-mor- vaországi Brünnben. Az immár 14. közép-európai csúcson jelen lesz Ivan Gasparovič szlovák elnök is. A házigazda Václav Klaustól Albá­nia, Ausztria, Bulgária, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Len­gyelország, Macedónia, Magyar- ország, Moldova, Montenegró, Németország, Olaszország, Romá­nia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna köztársasági elnöke ka­pott meghívót, a német és a szlo­vén elnök más elfoglaltságaira hi­vatkozva lemondta a részvételt. A rendezvény, amely az utóbbi évek legnagyobb politikai eseménye Csehországban, ma este az állam­fők nem hivatalos vacsorájával kezdődik, a megnyitó holnap dél­előtt lesz Brünn főterén. Várható­an szóba kerül az amerikai rakéta­pajzs elemeinek csehországi és lengyelországi telepítése is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom