Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-23 / 117. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 23.

Vélemény és háttér 7

FIGYELŐ

Nőtt a C02 kibocsátása

Riasztó mértékben emelkedett az évtized első felében az üvegházhatás egyik legfőbb okozójának, a széndioxid-gáznak a kibocsátása egy hétfőn közzétett amerikai tudományos értekezés szerint. A C02-kibocsátás 2000 és 2004 között csaknem háromszor akkora ü- temben nőtt - 3,1 százalékkal -, mint a 90-es években, amikor 1,1 százalékos volt a növekedés - derült ki az amerikai tudományos akadémia (PNAS) tanulmányából. A kutatók a megnövekedett energiafogyasztásra és a szénnek az energiatermelésbe való fokozott bevonására vezették vissza a riasztó mértékű emelkedést. Megállapították, hogy elsősorban a fejlődő országok felelősek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedéséért - 2004-ben az emelkedés 73 százalékát a kevésbé fejlett országok idézték elő -, de még így is csak a világ összkibocsátásá- nak 40 százalékáért felelnek, a légkörbe jutó széndioxid 60 százalékát a fejlett országok termelték. „Noha tudományos körökben egyetértés van abban a kérdésben, hogy a széndioxidkibocsátás hatással van az éghajlatra, sem a fejlett, sem a fejlődő országokban nem érzékelünk előrelépést a kibocsátás kezelése terén” - mondotta Chris Field, a Carnegie intézet szakértője, a dokumentum egyik fő szerzője. Mint hozzáfűzte, a világ nagy részén éppenséggel visszalépést tapasztaltak e téren. (MTI/AFP)

A1 Gore könyvet írt

Támadás az értelem ellen címmel nyíltan Bush-ellenes könyvet írt Al Gore volt amerikai alelnök-jelentette az ABC televízió. A híradás szerint bár a demokrata politikus továbbra is azt hangoztatja, hogy nincsen semmilyen terve a 2008-as elnökválasztásra, legújabb könyve olyan perzselően Bush-ellenes, hogy most már az is tisztán lát, akinek eddig kétségei lettek volna Gore szándékát illetően. A globális felmelegedés elleni küzdelem ügyében a világot járó Al Gore arról mereng írásában, mi lett volna, ha 2000-ben, amikor George Bushsal szemben elveszítette az elnökválasztást, másként alakulnak a dolgok. Szerinte ma egészen eltérő arca volna a világnak: az Egyesült Államok például nem harcolna Irakban, Abu Graib csak egy városka neve volna, az amerikai nemzet minden bizonnyal jobban fel tudott volna készülni a Katrina hurrikánra, a globális felmelegedésre és talán 2001. szeptember 11-re is. Az ABC televízióba meghívott Al Gore kijelentette, hogy „ez nem politikai könyv, nem egy jelölt könyve”. Mint mondta, arról szedte össze gondolatait, hogy repedések támadtak az amerikai demokrácia alapjain, s ezeket feltétlenül meg kell szüntetni, (m)- Nem bírom tovább szusszal, doktor úr! A feleségem megcsal, a szeretőm elhagyott, a csőd szélén állok, a magyarok autonómiát akarnak... (Peter Gossányi karikatúrája)

Az RMDSZ-ben lesz következménye a vasárnapi pofonnak

Markó lemond posztjáról

Az RMDSZ-nek nem sikerült egyértelmű álláspontot kommunikálnia a népszavazással kapcsolatban, s elmulasztotta választóit alaposan tájékoztatni a referendum tétjéről -jelentette ki tegnap Markó Béla. Az RMDSZ elnöke közölte: mihelyt sikerül a politikai stabilitást megteremteni, lemond kormányfőhelyettesi tisztségéről, hogy teljes erejével végezhesse RMDSZ-elnöki munkáját

HÁTTÉR

A Népszabadságnak nyilatkozó Markó szerint a szövetség szava- zótáborának voksolása azt bizonyítja, hogy a magyar közösséget nem érdekli az állami intézmények közötti konfliktus, s a romániai magyarok esetében ez az érdektelenség még a román lakosságénál is nagyobb. Az elnök rámutatott: a szövetségen belüli elemzés arra a következtetésre vezetett, hogy az RMDSZ és választótábora között kommunikációs zavar létezik. Hozzátette: ezt azonban nem fejek porba hullásával kell orvosolni, hanem új kommunikációs módszereket kell találni a szövetség és szavazótábora között.

Markó úgy véli, a népszavazás eredménye és a románokra is jellemző alacsony részvételi arány komoly elemzéshez kell hogy vezessen, s a következő időszakban meg kell találni a parlament, a kormány és az államelnöki hivatal közötti együttélés módozatait. Kijelentette: az RMDSZ továbbra is vállalja a kormányzati szerepet, és folytatja az együttműködést a Nemzeti Liberális Párttal. Markó ugyanakkor bejelentette: mihelyt sikerül a politikai stabilitást megteremtem, lemond kormányfő-helyettesi tisztségéről, hogy teljes erejével végezhesse RMDSZ-elnöki munkáját, a szövetség és választói közötti hatékony kommunikáció megteremtésére kíván összpontosítani. Azt is közölte, hogy az RMDSZ-kisparla- ment június 9-i ülésén Takács Csaba ügyvezető elnök helyét Kelemen Hunor veszi majd át. Takács Csaba már a március eleji aradi kongresszuson bejelentette, hogy le kíván mondani tisztségéről.

Markó Béla a Népszabadságnak elmondta: a népszavazáson való mérsékelt, a várt 70 százalékosnál jóval kisebb részvétel azt mutatja, hogy a társadalom és a politikai osztály prioritásai különböznek. Az

is igaz azonban, hogy a szövetség szavazói közül sokan nem értették meg: a népszavazás nem egy személyről szól, hanem arról, hogy a romániai magyarság milyen államberendezkedést akar. Hangsúlyozta: a magyar közösségnek alapvető érdeke, hogy hatalommegosztás legyen az országban, hogy minél több döntési hatáskör a helyi közösségek kezébe kerüljön, és hogy olyan hatalmi intézmények legyenek minél erősebbek, amelyekben az erdélyi magyarság is jelen van, mint például a parlament.

Közben megjelentek a Markó távozását követelő hangok is. Kincses Előd ügyvéd, volt Maros megyei RMDSZ-elnök hétfőn kijelentette: nagyon hasznos lenne, ha Markó lemondana az RMDSZ éléről. Kincses szerint az RMDSZ kampányában hirdetett elvek és a magyarok szavazatai közötti különbség azt mutatja, hogy véget ért az az időszak, amelyben az RMDSZ megértette és képviselte a romániai magyarok véleményét és érdekeit, (nol)

Feljelentés Basescu ellen

Feljelentést tesz az illetékes igazságügyi szerveknél, és egynapos hírembargót rendel el Traian Basescu román államelnök ellen a Román Sajtóklub (CRP)azt követően, hogy a politikus a múlt hétvégén elvette az egyik újságírónő maroktelefonját, majd büdös cigánynak nevezte a riportert. A döntést Cristian Tudor Popescu, a CRP elnöke közölte a médiával, aki emlékeztetett arra, hogy a Romániában talán legbefolyásosabb érdekvédelmi és szakmai szervezet döntése egyedülálló szigorúságát illetően, (m)

A lengyel populizmus a legrosszabbikhoz, a latin-amerikaihoz hasonlítható

Geremek Varsót bírálja

PIETSCH LAJOS

Populizmus számos országban létezik, de a lengyelországi a legrosszabbhoz, a latin-amerikaihoz hasonlít - jelentette ki Bronislaw Geremek lengyel európai parlamenti képviselő, az ellenzék egyik legismertebb, nagy nemzetközi tekintélynek örvendő személyisége. A Die Welt című német konzervatív napilap keddi számában megjelent nyilatkozatában Geremek hangsúlyozta, hogy ez a fajta populizmus a demokrácia legszégyenletesebb tulajdonságait hozza felszínre.

Geremeket a lengyel kormány a közelmúltban igyekezett megfosztani európai parlamenti képviselői mandátumától, a varsói alkotmánybíróság azonban az átvilágítási törvény elutasításával meghiúsította ezt. Ezzel összefüggésben a korábbi Szolidaritás szakszervezet társalapítója úgy vélekedett: az ítélet rendkívül határozott jelzés arra vonatkozóan, hogy Lengyelország jogállam marad. Geremek szerint korábban ugyanis voltak aggasztó jelek.

Á lengyel politikus hangsúlyozta, hogy a kormány által kidolgozott, új átvilágítási törvény a legalapvetőbb szabadságjogokat sértette volna. A törvény azt a látszatot keltette, hogy minden hatalom az államé, s az állampolgárok teljességgel kiszolgáltatottak. Ennek kapcsán emlékeztetett a lengyel- országi rendszerváltozás utáni első kormányfő, Tadeusz Mazowiecki azon kijelentésére, hogy Lengyelországnak polgárbarát államra van szüksége. Az alapvető jogok tiszteletben tartása az a határ, amelyet semmilyen körülmények között nem lehet átlépni - figyelmeztetett Geremek. Az egykori külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a varsói kormányzat számára az alkotmánybíróság ítélete ebből a szempontból kijózanítóan

hathat. Mindazonáltal hozzátette, hogy sem a lengyel belpolitikában, sem a külpolitikában nem számít irányváltásra.

Bronislaw Geremek élesen bírálta Varsó Európa-politikáját. Annak a nézetnek adott hangot, hogy az uniós tagság hatalmas esélyt jelent az ország számára, s Lengyelországnak az elmúlt időszakban sikerült rendkívül jól integrálódnia. Aggodalmát fejezte ki azonban amiatt, hogy a hivatalban lévő kormány politikája veszélyezteti Lengyelország európai pozícióját. „Nem szabad állandóan haragos arccal járkálnunk, s vétóval fenyegetőznünk, abból semmi előnyünk nem származik” - hangoztatta a tekintélyes lengyel politikus, nyomatékosan felszólítva a Kaczinsky-kormányt, hogy ne akadályozza az alkotmányos válság megoldását.

A szerző az MTI tudósítója

KOMMENTÁR

Volt egyszer egy HZDS

NAGY ANDRÁS

Nemrég még úgy tűnhetett, Bugár Béla nem az egyetlen pártelnök Szlovákiában, aki idén vesztíti el posztját. Amikor kiderült, hogy nem csak Vladimír Mečiar, de talán Viliam Veteška is elindul a HZDS elnöki címéért, sokan gondolhatták, hogy végre eljött az ideje, hogy a leghosszabb ideje regnáló szlovákiai pártelnök is nyugdíjba menjen. A jelenlegi állás sajnos nem ezt mutatja, sőt. Vladimír Mečiar a nyolc országos kerületből már hétnek megszerezte a támogatását, s kihívója mellett csak a nagy- szombati megye képviselői maradtak meg. Bár a versengést a két jelölt még mosolyogva kezdte, pár hét alatt kiderült, hogy Vladimír Mečiarral még ma sem lehet úgy szembeszállni, hogy az ember ne üsse meg a bokáját. A helyzet jelenleg már ott tart, hogy Mečiar azzal riogat mindenkit, hogy Veteška megvásárolja a küldötteket. A pártelnök ezen gyanúja valószínűleg az évek óta előbukkanó paranoia része, de a párt különböző szintű vizsgálóbizottságai előbb-utóbb biztosan foglalkozni fognak az üggyel. Az, hogy Veteka ugyanezt mondja a pártelnökről, már csak pusztába kiáltott szó.

Érdemes lenne elgondolkodni azon, miért is követik el a HZDS egyes tagjai folyton ugyanazokat a hibákat. Miért gondolják, hogy ez az ő pártjuk is, és nem csak Vladimír Mečiaré? A szlovák politikai paletta többi pártja ezt a tényt már felfogta. Mečiarnak valamilyen formában már mindenki megbocsátott, hiszen látják, hogy csillaga leáldozóban van, s a lejtmenetben viszi magával a pártját is. A kilencvenes évek Szlovákiája őróla szólt, de a mostani már nem. A pártban viszont még most is vannak emberek, akik úgy gondolják, a HZDS Mečiar nélkül is tudna működni, sőt, az eddiginél sikeresebben. Sajnos Veteška nem akarja elhinni, hogy ő sem más, mint Milan Kňažko, Roman Kováč, Jozef Moravčik, Vojtech Tkáč, vagy Olga Keltošová. Ezen (exjpolitikusok megpróbáltak szembeszállni a pártelnökkel. Közülük már egy sincs a pártban. Valószínűleg ugyanez vár Veteškára is, így aztán keresztet vethetünk az egész HZDS megújhodására.

JEGYZET

Planetáriumi

látogatás

NÉMETH ZOLTÁN

Távoli gyerekkori emlék volt számomra a Planetárium, tele pozitív élményekkel a világűr titokzatos bolygóiról, naprendszerekről és csillagokról. Maga az ötlet is müyen nagyszerű, egy zárt kupola terében szimulálni az elvileg végtelent. És miközben örömködik az ember, talán tanul is valamit, valami üyesmire emlékeztem.

Ezért aztán ragyogó ötletnek tűnt, hogy egy budapesti kirándulás során meglátogassuk a Planetáriumot, családostul, gyerekestül. A budapesti Planetárium épületéről nem merném állítani, hogy lepusztult, de az tény, hogy erősen retró jellegű, a hetvenes-nyolcvanas - évek hangulatát konzerválja. Ez még rendben is van, Farkas Bertalan „kozmoszki”-ját és űröltönyét, Valerij Kubaszov tubuskajáját is bizonyos fokú nosztalgiával nézegeti az ember. Magamban pedig azért örülök, merthogy majd micsoda élmény is lesz bent, ott majd eltűnik mindenféle külvilág, csak a fények csodás játéka fog elkápráztatni bennünket. Kisfiam, voltál már planetáriumban? - kérdezem színpadiasán. Nem, még nem, válaszol, és én máris tervezgetem, hogy majd ha unokatestvére nálunk nyaral, akkor újra eljövünk, egy másik „vetítésre”, a fiúkat mindig is érdekelte a világűr, Marcival például már vagy hatvanszor néztük végig a Csillagok háborúja egyes epizódjait. Kicsit gyanús volt ugyanakkor, hogy pár perccel a kezdés előtt mindössze egy nyugdíjascsoport tartózkodott az épületben. Biztos a rossz reklám, gondoltam, hiszen egy Planetáriumnak tele kéne lennie gyerekkel, futkározó gyerekseregekkel, hangos gyerekzsivajjal, a vetítésre váró izgalommal. Hiába, amit nem reklámoznak, az halott a mai világban, gondolom.

Az első öt perc tényleg elvarázsolt. Beültünk vagy húszán a kupola alá, s valamiféle gyönyörűség borult a fejünk fölé. Aztán elkezdődött a vetítés nem éppen eredeti „sztorija”: egy iskolásfiú álmában bemutatja egy „idegenének a Földet, mikor van nappal és éjszaka, miért és hogyan forog a Föld, közben vonalakat húz, meridiánt rajzol, a rámért vonal által bezárt szög nyolcszorosa, a forgástengely mentén elhajolva, akkor a nap már délen kel, északon, nem keleten, a bezárt vonal mentén a forgásirány szögesítésével fordított arányban, lehúzva a térítőkre stb., stb. Bevallom, értelmes felnőtt embernek tartom magam, úgy gondolom, felfogásom jó - de egy kukkot sem értettem az egészből. Hozzámhajol a fiam, apu, nem értem. Én sem, próbálom nyugtatni. Közben bal oldalról mélyebb, jobb oldalról halk horkolás hallatszik, a nyugdíjascsoport felől. Apu, unatkozom, szólal meg újabb öt perc múlva fiam. Ne félj, már csak fél óra, mondom, és kétségbeesetten próbálok koncentrálni, hogy valamit felfogjak: de nem, nem és nem. Úgy van megcsinálva, hogy direkt ne értsünk semmit?

Kifelé menet mondja a feleségem, hogy ő emlékezett bizonyos dolgokra a régi földrajzórákról, de most már, így utólag kezdi ő sem érteni az egészet. Fiam lógatja a fejét, már a Fra- di-pálya sem érdekli. Próbálok úgy tenni, mintha nem szédülnék, s arra gondolok, szerencsére az „idegen” mindent megértett, s ez biztató a jövőre nézve. Talán meg van célozva az új nézőközönség...