Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-22 / 116. szám, kedd
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 22. www.ujszo.com RÖVIDEN Előadás: Művészet mint kutatás Pozsony. Szegedy-Maszák Zoltán tart angol nyelvű nyilvános előadást ma 13 órától a Képzőművészeti Egyetemen (Hviezdoslav tér 18., 135-ös előadóterem). Az ismert magyar médiaművész és teoretikus arra keresi a választ, kutatható-e a technikát megújító művészet, s ha igen, milyen eredményekre számíthatunk ezekből a kutatásokból. Az előadás a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete közvetítésével valósul meg. (ú) A Szent Jakab-templom oltárai Budapest. Holnap 18 órakor mutatják be a Magyar Kultúra Alapítvány székházában (Szentháromság tér 6.) Jankovics Marcell - Méry Gábor: A lőcsei Szent Jakab-templom szárnyasoltárai című albumát. A könyvet Csáky Pál, az MKP elnöke és dr. Prokopp Mária, az ELTE Művészettörténeti Tanszékének professzora ismerteti. A Méry Ratio kiadásában megjelent, fényképekkel gazdagon illusztrált album Európa egyik legszebb templomát mutatja be olvasóknak. (ú) A Győri Filharmonikus Zenekar nevelő hangversenyei Kodály Zoltán-emléknapok ELŐZETES Galánta/Dunaszerdahely/ N agymegy er. A Kodály-év folyamán Szlovákiában is számos rendezvénnyel tisztelegnek a 125 éve született és 40 éve elhunyt zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató emléke és munkássága előtt. A rendezvények egy része abban a városban zajlik, amelyhez Kodály Zoltánt erős szálak fűzték: azaz Galántán. A Csemadok Galántai Területi Választmánya és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete közös szervezésében a kettős évforduló alkalmából a Győri Filharmonikus Zenekar ad nevelő hangversenyt három helyszínen: holnap és csütörtökön Galántán, ugyancsak csütörtökön Dunaszerdahelyen, pénteken pedig Nagymegyeren hallhatja őket a fiatal közönség. A zenekart Medveczky Ádám Liszt-díjas kiváló művész vezényli, zongorán közreműködik Lóránt Zsuzsa. (Képarchívum) Holnap szintén Galánta ad otthont az országos Kodály Zoltán- emlékversenynek, amely a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága és a Csemadok Galántai Területi Választmánya társrendezésében zajlik. Az országos verseny fővédnöke Ág Tibor népzenekutató, karnagy, (ú) Negyedmillió nyelvi adatot közöl a gyűjtemény Értelmező szótár+ AATl-JELENTÉS Budapest. Bemutatták az Értelmező szótár+ című kiadványt tegnap Budapesten. A kétkötetes gyűjtemény, amely elsősorban diákoknak, hallgatóknak készült, a magyar alapszavakat, a mindennapi élet és a kötelező olvasmányok szókincsét foglalja magában. „Egy nemzet létét az anyanyelv dönti el” - mondta a 16 ezer szócikket tartalmazó szótárt méltatva Vizi E. Szilveszter, a Magyar lűdományos Akadémia (MTA) elnöke. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének közreműködésével készült kötetekről szólva kiemelte: „ez az igazi közfeladat, ami igazán közhasznú, mert minden magyar létét és magyarságát biztosítja”. A Tinta Könyvkiadó és az akadémiai intézmény együttműködésével készült szótár negyedmillió nyelvi adatot közöl a több mint 16 ezer címszóhoz kapcsolva. A klasszikus értelmező szótári funkciók mellett az egyes szócikkek közük a szinonimákat, ellentéteket, szólásokat, közmondásokat és tájszavakat - erre utal a szótár címében szereplő pluszjel. Az egyes szavak gyakoriságát is feltüntetik. A határon túü nyelvterületekről 150 címszót tartalmaz a szótár. Megérett az újabb kiadásra Tristan Schwartz első regénye, miközben az író már negyedik könyvén dolgozik A dublini „életkeverő” Hónapokkal azután, hogy harmadik könyvével, a Katika cigányéletével teljesen lenyűgözött, Tristan Schwartz, a jelenleg Dublinban élő fiatal magyar író ismét elkápráztatott nagy erejű, mélyről feltörő tehetségével. SZABÓ G. LÁSZLÓ Izzó családi dráma, szenvedélyes szerelmi történet, egy önmagát kereső-kutató ifjú ember delejes csatája a benne küzdő jóval és rosszal, kiszámíthatadan kalandok valóság és képzelet buja határán - ez A genovai méregkeverő. Egy nagy érzelmekkel teli, kínzó fájdalmaktól és csillapíthataüan vágyaktól pul- záló, eredeti fantáziával, kiforrott stílussal és mesteri tempóérzékkel megírt regény, amely már megjelenésének évében, 2002-ben eltűnt a könyvesboltok polcairól. Nekem is hosszú időbe telt, míg kitartó utánjárásomat kézzel fogható siker koronázta, ezért üzenem a jó nevű Édesvíz Kiadónak: A genovai méregkeverő már rég megérett az újabb kiadásra. Az igazi gyöngy nem alakul át, értékéből nem veszíthet. Egy igaz történet az illúziókról - hirdeti alcímében a könyv, szerzője pedig - útravalóként e páradan kalandhoz - a regény fülszövegében bevallja: hosszú éveken át élt céltalanul, narkomán bódulatban, nem találva értelmet munkájában, nem lelve nyugalmat szabadidejében. „Nem éreztem szerelmet, és nem ismertem a helyemet a világban.” S miközben élete történetét írta: „Mintha mágikus utazáson vettem volna részt, s nem létező emlékképek, talán előző inkarnációk között kutattam volna lázasan.” Aztán, ahogy megjelent a könyv:„A sötétségből végre a fényre értem - úja.- Valamit örökre elveszítettem magamból, valaminek örökre az otthona lettem.” Tristan Schwartz (Képarchívum) Huszonkét évesen ilyen mondatokat csak akkor ír az ember, ha már biztos magában, s tiszta szemmel látja élete történéseit. Tristan Schwartz remek író. Pompásan jellemez figurákat, éretten szövi a cselekményt, izgalmasan fonja a szálakat. Minden hang, amit leüt, rezonál az emberben, minden rezzenés, amely a figura lelkületében történik, azonnal át- áramlik belé. Mintha láthatadan áramvonalak keletkeznének író és olvasó között, magasfeszültségű érzelmi huzalok, amelyek olykor még szikrákat is szórnak. Szerelem, szenvedély, bosszú és gyűlölet, vér és méreg árad, folyik szét, hat azonnal az oldalakon, itt nincsenek semmibe sóhajtott szavak, értelmedenül megformált mondatok - ebben a regényben nincs „töltőanyag”, összefogó „köztes”, itt minden résznek, bekezdésnek funkciója van. Mintha egy látványos, erős sodrású, kosztümös olasz filmet néznék izgalmas jellemekkel, karizmatikus férfialakokkal, festői szépségű nőkkel. Viscontinál vannak ilyen arcok A párducban, az Elátkozottakban vagy Az ártatlanban. És nem azért jutott éppen ő az eszembe, mert a történet központi nőalakja, Sylvia a firenzei Visconti-palotából érkezik a Coro- nado-családba. Az olasz mozikban is csak Luchino Visconti, a neorealizmus egyik nagy mestere tudott így láttatni, ilyen érzelmeket kavarni, ilyen világot teremteni, mint papúron, tollal Tristan Schwartz. Ez a regény ugyanis az első oldaltól az utolsóig mozi a javából! „Már most irigy vagyok arra a hollywoodi rendezőre, aki ebből filmet fog csinálni” - írja a könyv hátsó borítóján Herendi Gábor, a Valami Amerika és a Lara rendezője. Miközben készülhetne magyar film is a regény nyomán, csak pénz kellene hozzá, sok pénz. „Csupa szikraeső, ígéret, sodró erejű izgalom” - állítja Szepes Mária, a Vörös Oroszlán írója, elismerve fiatal kollégája tehetségét, miután misztikus jelképekben, látomásokban és legendákban gazdag regényét végigolvasta. „Csupa szikraeső” és váratían fordulat. Ä genovai méregkeverő a középkori Olaszországba, a Coronado család palotájába és vidéki bútokára, az illúziók „tükörországába” viszi el az olvasót. Oda, ahol a kora tavaszi és a késő őszi esők idején különös gomba nő a ügetekben. Látszólag egyszerű kis mezei gomba, amely ártatlanul húzódik meg a fák hűvösében, s jelentéktelen színével bele is olvad a környezetébe, az erdő állatai mégis messziről elkerülik. Varázsgomba ez, egy olyan gomba, amely ,képes megnyitni egy kaput az agyban”, valami megmagyarázhatatlan erőt ad annak, aki eszik belőle, és a világ valódi arcát fedi fel előtte. Angelo, a Coronado család elsőszülött fia, aki épp születése idején vesztette el apját, Guidóval, a ház lovászával köt szoros barátságot, s az évek során valóságos szenvedélyükké válik a gombaevés. Angelo fivére, Lorenzo a szerelemtől kábul el. Szoborszépségű menyasszonya, Sylvia Visconti azonban „a vér és a varázsgomba törvénytelen áldása alatt” Angelóval tölt együtt egy szerelmes éjszakát, s attól fogva úgy érzik: „örök otthonai lettek egymásnak”. Szerelem, szenvedély, átok és fájdalom - ezek a mágikus történet kulcsszavai. Tristan Schwartz remek „érzelmi idegenvezetőként” kalauzolja végig olvasóját a kéj és a mámor, a hatalom- és bosszúvágy sötét labirintusában. Jellemrajzai mellett leírásai is varázslatosak. Például ahogy tizenkét fácáncsirke sorsát meséli el három oldalon, vagy ahogy Angelo lovainak kegyetlen lemészárlását fogalmazza meg néhány sorban, vagy ahogy Fabrizio doktor pincéjét, az alkimista műhelyt lefesti, az mind fényes írói eszköztárra vall. Itt valóban film pereg, egy érzelmekben gazdag, kalandokban dús, felkavaró film, amelyben még a mellékszereplők is fontosak. A főhősök pedig, a két fiú, Angelo és Lorenzo szívet és talajt vesztett anyja, a hatalomvágytól hajtott Valdemar, a Coronado-ház új ura egyetlen pillanatra sem eresztik el a „nézőt3’, hiszen minden szavuk, műiden megnyilvánulásuk, minden tettük úgy viszi előbbre a cselekményt, mintha egy matematikai pontossággal felépített lélektani drámát kaptunk volna a krimi legfontosabb elemeivel átszőve. Tristan Schwartz huszonkét éves volt, amikor A genovai méregkeve- rőt írta. Kezdetnek valóságos csoda. Öt év telt el azóta. A Katika cigányélete már egy „igaz mese”. De remekmű ez is, az is. Csak a szenvedély közös bennük. Az egy tőről saijad itt is, ott is. Angelina Jolié legújabb filmje, a Mighty Heart bemutatójára érkezett a 60. Cannes-i Filmfesztiválra. Az öt éve meggyilkolt amerikai újságíróról szóló Michael Winterbottom-fílmben Jolié - akit párja, Brad Pitt is elkísért Cannes-ba - a feleséget alakítja. (ČTK/AP-felvétel) MOZIJEGY Grandhotel A Grandhotel ég és föld között áll. Egy olyan hely, amely körül felhők és emberi remények szállnak. A metaforikus történet a Liberec felett magasodó híres szállóban játszódik. Itt dolgozik karbantartóként Fleischman, az amatőr meteorológus, aki olyan közel szeretne kerülni az égbolthoz, amennyire csak lehet. Es magasabbra már nem lehet. Magasabbra már csupán a madarak és a bolondok juthatnak, és Fleischmannak meg egy éve hiányzik ahhoz, hogy ez utóbbi állapotba kerüljön. Fleischmant egyetlen dolog foglalkoztatja: a magasba emelkedni és elrepülni a szállóból, Liberecből, a saját életéből, amely nem mondható sikeresnek. Fleichman légballont varr, azzal akar útra kelni. És hamarosan el is indulna a nagy útra, ha nem lépne az életébe Ilja, a csendes szobalány, aki beköltözik a szívébe, és visszarántja őt a földre. Ám Ilja nincs egyedül. Szenved a kapcsolatban, amely Patkóhoz, az arrogáns pincérhez köti. Patka nem akaija elengedni a lányt, hiszen végül is mindent, amit tesz, érte teszi. Hogy boldogok legyenek a földön. De Ilja a magasba vágyik. Fleisch- mannal. Grandhotel. Cseh tragikomédia, 2007. Rendező: David Ondríček. Szereplők: Marek Taclík (Fleischman), Klára Issová (Ilja), Jaroslav Plesi (Patka), Jaromír Dulava (Jegr), Dita Zábranská (Zuzana), Ladislav Mrkvička (Franz), (ú) Marek Taclík és Klára Issová (Képarchívum)
