Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-19 / 114. szám, szombat

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 19. ‘www.ujszo.com RÖVIDEN Wolfowitz távozik Washington Paul Wol­fowitz, a Világbank elnöke jú­nius 30-i hatállyal lemond. Az ok: megsértette a bank etikai szabályait, amikor pozícióját felhasználva járt közben élet­társának előmenetele és fize­tésemelése ügyében a bank­nál, és csütörtökre már a Fehér Ház támogatását is elvesztet­te. A bank igazgatótanácsa nyilatkozatban tudatta: elfo­gadták Wolfowitz közlését, miszerint „erkölcsösen, jóhi­szeműen cselekedett, abban a szellemben, hogy az intéz­ményérdekeit szolgálja”. Hen­ry Paulson amerikai pénzügy- miniszter a hír kapcsán közöl­te: a világbanki elnök kineve­zési jogának amerikai kézben kell maradnia. (MTI) Életfogytig elnök lehet Asztana. A kazah parla­ment mindkét háza megsza­vazta tegnap azt az előterjesz­tést, amely lehetővé teszi Nur- szultan Nazarbajev elnök szá­mára, hogy korlátlanul, tetsző­leges számú cikluson keresztül hivatalában maradjon. Mind­össze egy képviselő ellenezte a törvénymódosítást az alsó- és a felsőház összesen 116 képvi­selője közül. (MTI) Algír: semmi sem változik Algír. A jelenleg is kor­mányzó Nemzeti Felszabadí- tási Front (FLN) megnyerte a parlamenti választást Algériá­ban, noha veszített befolyásá­ból. Az FLN 136-ot szerzett meg a 389 képviselői helyből, két szövetségese további 61-et, illetve 52-őt, úgyhogy kényel­mes többségük lesz a törvény- hozásban. Az iszlamista pár­tok indulását nem engedélyez­ték. Az igazi hatalmat az ál­lamelnökség és a kormány tartja kézben. Az államfő 1999 óta Abdel-Azíz Buteflika. Az FLN elnöke, Abdel-Azíz Bel- hadem miniszterelnök az ő szövetségese. (MTI) Robbantás egy mecsetben Haidarábád. Robbantásos merényletet követtek el egy mecsetben India egyik déli ál­lamában a pénteki ima végén: 7 ember meghalt, 35 megse­besült. A merénylet Ándhra Prades állam székhelyén, Hai- darábádban történt, az egyik történelmi értékű mecsetben, ahol péntekenként tízezren szoktak imádkozni. (MTI) Zászlógyalázó turisták Riga. Letartóztattak tegnap Lettországban öt portugál és két spanyol állampolgárt a lett zászló meggyalázása miatt. A hét ibériait rajtakapták, amint a rigai óvárosban letépték a balti állam nemzeti lobogóját egy zászlórúdról, és megta­posták, több zsákmányolt lett zászlót pedig egy hídról bele­dobtak a Daugava (Nyugati- Dvina) folyóba. A tettesek há­rom évig teijedő börtönbünte­tésre vagy súlyos pénzbírságra számíthatnak. (MTI) A három kelet-európai tagállam érdekeit védték az Európai Unió vezetői Szamarában Az egyet nem értés csúcsa Merkel, Putyin és Barroso. Természeti környezetben természetellenes mosoly. (Reuters-felvétel) Szamara. Az EU és Oroszor­szág nyíltan vitázott egy sor kérdésben a Volga parti csúcstalálkozón. Lényegé­ben ez minden, ami a Volga- parti üdülőhelyen történt. A közlemény szerint a felek hangsúlyozták az EU és Moszkva gazdasági egymás­ra utaltságát és a párbeszéd fenntartását az intézményes kapcsolatok fejlesztésének megrekedése ellenére. ÖSSZEFOGLALÓ Az EU pártját fogta három kelet­európai tagjának, Lengyelország­nak, Litvániának és Észtországnak, amelyek viszonya megromlott Oro­szországgal politikai hátterű keres­kedelmi korlátozások, illetve egy szovjet hősi emlékmű áthelyezése miatt. Nem sikerült megindítani a tárgyalásokat egy új - energiafeje­zetet is tartalmazó - EU-orosz partnerségi megállapodásról, amit Lengyelország az orosz húsembar­gó miatt megvétózott. Nem mindig sikerül kölcsönösen meggyőzni egymást - ismerte el Angela Merkel, az EU-elnök Né­metország kancellárja a Völzsszkij Utyosz-i szanatóriumban lezajlott csúcsülés után, de kifejezte remé­nyét, hogy az egyes EU-tagok még nyitott problémái belátható időn belül rendeződnek A házigazda Vlagyimir Putyin orosz elnök nem dramatizálta azt a tényt, hogy megrekedt az EU- orosz startégiai partnerség jogi alapjainak szilárdítása. „Megért­jük, hogy a tárgyalások megkezdé­se előtt az EU-nak meg kell oldania belső problémáid’ - mondta. Nyil­vánvalóan Lengyelországra céloz­va Putyin támadta egyes EU-tagok gazdasági önzését. Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azonban - Mer- kelhez hasonlóan - európai ügynek minősítette a húsvitát. Mi több, Barroso indokoladannak ítélte a ti­lalmat, amelyet Oroszroszág annak veszélyére hivatkozva tart fenn már másfél éve, hogy Lengyelor­szágon keresztül máshonnan szár­Merkel aggodalmát fejez­te ki, amiért egyes de­monstrálni kívánóknak gondjaik voltak a Szama­rába való elutazással. mazó, rossz minőségű hús kerülhet az orosz piacra. „Ha megalapozott lenne a tiltás, mi magunk sem en­gednénk a lengyel húskészítmé­nyek forgalmazását az unión belül” - mutatott rá Barroso, utalva az EU-ban érvényesülő szigorú fo­gyasztóvédelmi normákra. „A len­gyel probléma európai probléma. A litván és az észt probléma ugyan­csak EU-probléma. Aki szoros együttműködést akar, annak na­gyon fontos megértenie, hogy az EU a szolidaritás elvein alapul” - adta Putyin értésére az EB-elnök. Egyben hangsúlyozta a szabadság, a jogállamiság és a demokrácia ér­tékeinek jelentőségét Európában, jelezve, hogy Oroszországot is az európai államok közé sorolja. Műit ismeretes, több orosz rend­szerbíráló ellenzékit, így Garri Kaszparov volt sakkvilágbajnokot a rendőrök tegnap reggel Moszkvá­ban megakadályozták abban, hogy Szamarába repüljenek. Merkel asszony aggodalmát fejezte ki, amiért egyes demonstrálni kívá­nóknak gondjaik voltak a Szamará­ba való elutazással. Putyin elismer­te, hogy a rendőrök nem mindig in­dokoltan lépnek fel a protestáló el­lenzékiekkel szemben, de úgy vél­te, ilyesmi másutt, így Németor­szágban is előfordul. „Nincs miért félnünk a marginális csoportoktól” - utalt az orosz elnök a Másik Oro­szországra, egyben hangoztatva, hogy aki a törvényes keretek között akar demonstrálni, annak meglesz rá a lehetősége. Putyin élesen bírálta az észt rendőrség fellépését a tallinni szov­jet hősi emlékmű hirtelen áthelye­zése által kiváltott zavargások so­rán. „Tallinnban megöltek egy tün­tetőt... Ez tudatos emberölés volt. Hagyták őt elvérezni” - vádolta az észt rendőröket az orosz elnök. De Oroszországban emiatt nem merül fel az a kérdés, hogy kell-e fejleszte­ni az EU-hoz fűződő kapcsolatokat -jegyezte meg. Putyin a továbbiakban óva intet­te az újságírókat az elhamarkodott következtetésektől Anna Politkov- szkaja Kreml-bíráló újságírónő moszkvai és Alekszandr Litvinyen- ko dezertált állambiztonsági tiszt londoni megölésével kapcsolatban, még a nyomozás lezárása és a bíró­ság értékelése előtt. (MTI, t, ú) Nyolc férfi és hét nő alkotja az új kabinetet - szocialista és liberális miniszter is dolgozik Sarkozynek Kormányban is karcsú a párizsi divat ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Nicolas Sarkozy államfő választási ígéreteinek megfelelően alaposan átszervezte a minisztériu­mokat, számukat pedig a felére csökkentette. Claude Guéant, a francia elnöki hivatal vezetője tegnap az Elysée- palota udvarán bejelentette az új kormány összetételét. A Francois Fiiion vezette új kormányt 15 mi­niszter alkotja, akik között hét nő van. Az új kabinet tegnap délután máris megtartotta első ülését a re­formok véghezviteléről. A politikai nyitás jegyében Fran­ciaország legnépszerűbb baloldali politikusa, a 67 éves Bemard Kouchner kapta meg a külügyi és az európai ügyekért felelős tárcát. Az Orvosok határok nélkül nem­zetközi humanitárius szervezet ala­pítója, korábban Koszovó ENSZ-fő- képviselője és Lionel Jospin szocia­lista kormányának egészségügyi minisztere volt. A francia politiku­sok közül egyedüliként támogatta az USA iraki beavatkozását. Sze­mélyével az emberi jogok képvise­lete válik a francia diplomácia leg­főbb feladatává. Ugyanakkor Ni­colas Sarkozy köztársasági elnök­kel ellentétben Kouchner támogat­ja Törökország európai uniós csat­lakozását. A Szocialista Párt elnö­ke, Francois Hollandé tegnap máris bejelentette: az eltévelyedett Kouchnert kizárták a pártból, mert tárcát vállalt Sarkozy jobboldali kormányában. A centrista Unió a Francia De­mokráciáért (UDF) nemzetgyűlési frakcióvezetője, a 45 éves Hervé Morin kapta a védelmi tárcát. A centrista politikus az elnökválasz­tás két fordulója között a pártelnök Francois Bayrouval ellentétben tá­mogatta Sarkozy államfővé válasz­tását. A kormány második embere­ként, egyeden államminiszterként tér vissza a francia politika életbe a 61 éves Alain Juppé a környezetvé­delemért és a tartós fejlődésért fe­lelős tárca élén. Jacques Chirac le­köszönt államfő egykori miniszter- elnökét a kormányzó Népi Mozga­lom Uniója (UMP) elődjének ille­gális pártfinanszírozási ügyei miatt 2004-ben 14 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A korábbi bejelentéseknek megfelelően Sar­kozy létrehozta a bevándorlási, in­tegrációs, nemzeti identitási és fej­lesztési-együttműködési miniszté­riumot. Élére az 59 éves Brice Hor- tefeux, a köztársasági elnök legré­gebbi és legbizalmasabb politikai barátja került. A korábbi munka- és szociális ügyi miniszter, Jean-Louis Borloo kapta a reformokért felelős, átszervezett gazdasági, pénzügyi és munkaügyi tárcát. A volt védel­mi miniszter, Michele Alliot-Marie lett a belügyminiszter. Francia minisztérium élére elő­ször került észak-afrikai szárma­zású politikus a 41 éves Rachida Dati igazságügyi miniszter szemé­lyében. A Szocialista Párt korábbi gazdasági főtitkára, Eric Besson - aki a két forduló között pártolt át Ségolene Royal szocialista jelölt­től Sarkozy táborába - közvetlenül az államfő mellé rendelt, a közélet értékeléséért felelős államtitkár lett. (MTI, SITA, ú) Bemard Kouchner, Alain Juppé, Michele Alliot-Marie és Hervé Morin. Az ő kinevezésük - igaz, más-más szempontból - meglepetésnek számított. (SITA/AP- és Reuters-felvételek) Palesztin válság Minden előny a Hamásznál Rátnalláh/Gáza. Merényletet tervezett Mahmúd Abbász palesztin elnök ellen a radikális Hamász kato­nai szárnya. Biztonsági illetékesek szerint Abbász lemondott csütörtö­kön egy gázai látogatást, miután fel­fedezték, az Ezzedin al-Kasszám Brigádok harcosai robbanóanyag­gal tömtek tele egy alagutat, ame­lyen az elnöki konvojnak át kellett volna haladnia. Izraeli megfigyelők úgy vélik, a palesztin belháború mostani mene­tét a Hamász nyerte. Egyrészt szin­te minden áldozat a Fatah soraiból került ki, amelynek vezetőit elkezd­ték szisztematikusan kivégezni, másrészt a helyzet elmérgesedése­kor a Hamász sikeresen Izrael ellen fordította rakétáit. Felszólítottak az egységre, a közös ellenség, Izrael ellen, s így - talán - sikerült lezárni az összecsapásokat. A Fatah véde­kezni kényszerült a Hamász terv­szerűen végrehajtott támadásai el­len. Az izraeli vezérkar ismét bele­sodródott - szándékai ellenére -1 egy reménytelen katonai játszmá­ba, miközben maguk a tábornokok is elismerik, hogy nem áll rendelke­zésükre hatékony katonai eszköz a Kasszám rakéták ellen. A fenyege­tésben élő szderótiak és az ország közvéleménye azonban válaszlépé­seket követelt, (m, mr) Vajdasági magyarok Temetnék a múltat Belgrad. A délvidéki magyar pártok tegnap Szabadkán évek óta először megbeszélést tartottak. Az ellentéteik miatt egymással hosszú ideje nem tárgyaló pártok találko­zóját Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) új elnö­ke kezdeményezte. Részt vett rajta Ágoston András, a Vajdasági Ma­gyar Demokrata Párt (VMDP), Pál] Sándor, a Vajdasági Magyar De­mokratikus Közösség (VMDK) Rácz Szabó László, a délvidéki Ma gyár Polgári Szövetség (MPSZ), va lamint Józsa László, a nemzeti ki sebbségi önkormányzat szerepé betöltő Magyar Nemzeti Tanács el nöke. Az áttörésnek tekinthető ta lálkozón a szerb belpolitikai hely zetről, valamint a vajdasági ma gyarságot érintő kérdésekről vol szó. A pártok eddigi ellentéteibe! nagy szerepük volt az évek során el mérgesedett személyi sértődései; nek. Az egyetértésnek azt a min mumát sem sikerült kimunkálniul amely elég lett volna ahhoz, hogy januári szerb parlamenti választó son együtt induljanak. Ha ez mej történik, ma nem csak hároi (VMSZ-es) magyar képviselő van belgrádi parlamentben. (MTI) Emberi Jogi Tanács Kicselezték Minszket New York. Nem választották 1 az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába; amerikai kormány által Euró] utolsó diktatúrájának tartott í héroroszországot. Minszk jelöle gét emberi jogi szervezetek is hév sen bírálták. Az ENSZ Közgyűlt ének szavazásán a nyugati állam inkább a rivális Bosznia-Hercego na pályázatát támogatták. A Kel Európa számára fenntartott két h< közül a második Szlovéniának tott a 47-tagú Emberi Jogi Taná ban. Boszniát a nyugati ország vették rá az utolsó pillanatb; hogy jelöltesse magát. E nélkül sú útja lett volna Fehéroroszországr az emberi jogi szervezetbe. (MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom