Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-18 / 113. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 18. Kertészkedő 15 A humuszban gazdag talajban a növények erőteljesen fejlődnek és ellenállóbbak a betegségekkel szemben A komposzt házilag is elkészíthető A komposztálással nemcsak a kert talaját javítjuk, hanem a környezetet is kíméljük (Forrás: www.bischofshofen.sbg.at ) A növényi tápelemhiány terméskiesést okozhat A kalciumhiány hatása a paprika termesztésére A természetes kertészkedés a talaj kultúr állapotának megteremtésénél és fenntartásánál kezdődik. Az alkalmas termőhelyen, a termékeny talajban a növények erőteljesen fejlődnek és ellenállóak lesznek a betegségekkel szemben. A talaj termőképességének egyik legfontosabb feltétele a humusztartalma, ennek legfontosabb hordozója a „barna arany”, a házilag is elkészíthető komposzt. BÁLINT GYÖRGY A kertekben, a háztájiban a nyári hónapokban sok szerves hulladék képződik: lekaszált fű, kiszedett gyomok, borsó-, bab- és burgonyaszár, konyhai hulladék stb. Ezekből rövid idő alatt lehet nagy humusztartalmú, értékes trágyát érlelni. A komposztkazal helyét a kert egyik félreeső sarkában félárnyékos helyen jelöljük ki. Nincs szükség arra, hogy gödröt ássunk a komposzt érlelésére, és nem kell hozzá betonaljzatot se készíteni, hiszen kívánatos, hogy a szerves anyagok a talajjal közvetlenül érintkezzenek, a giliszták befúrják magukat a komposzt nyersanyagába. Az viszont igen előnyös, ha deszkából vagy téglából komposzttartót készítünk, mert ez megakadályozza a hulladékok szétszóródását. Meggyorsítja a szerves anyagok elkorhadását, ha összerakásuk előtt felaprítjuk azokat. A szerves anyagokat rétegesen rakjuk össze. Egy-egy 20 cm-es rétegre szórjunk kevés nitrogénműtrágyát vagy csontlisztet, esedeg egyéb komposztaktivá- tort. Savanyú talajokon ajánlatos a szerves anyagokhoz mészport is keverni. Ahol a háztájiban baromfit vagy sertést tartanak, ott az állatok trágyáját is felhasználhatjuk a komposzt trágyatartalmának dúsítására. Száraz időjárás esetén a kazlat időnként meg kell öntözni. Az összerakott komposztot másfél-két hónapi érlelés után megkeverjük, hogy a nehezebben korhadó részek is levegőhöz jussanak. A felaprított szerves anyagok a nyári időszakban két-három hónap alatt érnek komposzttá, a darabos szerves anyagok elkorha- dásához egy év szükséges. Ezen idő eltelte után a szerves anyagokból barna színű, szagtalan, könnyen lapátolható anyag képződik. A komposzt minőségét finomíthatjuk azzal, hogy kirostáljuk belőle az el nem korhadt maradványokat. Az érett komposztot az őszi ásás előtt szórjuk ki és munkáljuk be a talajba. Adagos minőségű és beltartalmú komposztból négyzetméterenként 4-5 kg-ot használjunk fel. A komposztálással nemcsak a kert talaját javítjuk, hanem a környezetet is kíméljük. Elég nehéz elrontani, különösen, ha követjük az alábbi szabályokat.- A komposztálandó anyagokat ne földbe ásott gödörbe gyűjtsük, hiszen akkor nem szellőzik kellően. Levegő nélkül a komposztból rothadó szemétdomb lesz.- A természetes talajon álló, épített, felül nyitott komposztáló a megfelelő. Alulról bejutnak a földlakó élőlények (pl. giliszták), oldalról átjárja a levegő, felül pedig könnyedén utántölthetjük.- Ha a komposztálót műanyag hordóból alakítjuk ki, oldalába vágjunk nagy szellőzőnyílásokat, nehogy a hulladék rothadásnak induljon.- A komposztálandó anyagokat érdemes rétegesen elrendezni. A metszésből származó nagyobb gallyakat rakjuk legalulra, erre rakjuk az egyre finomabb fűnye- sedéket. Tömöríteni nem szabad. A magvaikkal később kárt okozó gyomnövényeket célszerű a halomban középre besorolni, mert ott magasabb a hőmérséklet és tökéletesebb a korhadás.- A rovarokat és egyéb nemkívánatos állatokat csalogató anyagokat a komposztálás után nyomban fedjük be földdel. Ha erre nincs mód, inkább mondjunk le a hasznosításukról.- A korhadás elősegítésére néha adhatunk a komposzthoz egy lapát kerti földet, kőport, vagy már korábban érett komposztot, amely gyorsíthatja az érési folyamatot.- A komposztnak és a benne élő parányi lényeknek nedvességre van szükségük. Célszerű ezért a halomnak árnyékos helyet választani, és ha nyáron mégis kiszáradna a komposzt, akkor egy kanna vízzel újra átnedvesíteni.- A túlzottan nedves komposzt sem ideális, ugyanis a hézagokat kitöltő víz gátolja a szellőzést, így rothadási folyamat indulhat be a halom belsejében. Az állandóan nedves környezetet a giliszták sem kedvelik.- A feltöltött komposzthalmot fedjük be az ősszel összegereblyézett avarral vagy szikkadt fanyesedékkel. A jól szigetelő növény- takaró elősegíti a komposzt be- melegedését, megakadályozza a kiszáradását és csökkenti a heves záporok alkalmával tapasztalható tápanyag-kimosódást. LANTOS FERENC Napjainkra a paprikatermesztés technológiája jelentősen korszerűsödött, de a kalciumhiány még mindig komoly növényélettani gondot, egyben gazdasági kárt okoz a kertészeknek. A kalcium alapvető növényi tápelem, a talaj termékenységének a fenntartásában is jelentős a szerepe. A vízben oldódó sói elsősorban kalcium-hidrokarbo- nát és kalcium-nitrát alakban kerülnek a sejtbe. A növény a gyökereken és a leveleken keresztül veszi fel (az utóbbiaknak csak a lombtrágyák használata esetén van jelentősége). A megfelelő kalcium-ellátottság fokozza a talaj-nitrifikációit, ezáltal javul a növény nitrogénellátottsága. Jó körülmények között a talaj rendelkezhet az adott növény tenyészidejéhez mérten elegendő kalciummennyiséggel, a Ca a talajkolloidok ionköpenyeként van jelen. A legfontosabb ionok talajkolloidokon belüli megoszlása akkor tekinthető jónak, ha a Ca++ 65%-ban, a Mg++ 10%-ban, a K+ 5%-ban, amíg a H+ ion 20%-ban található a talajban. A kis megkötőképességű, savanyú homoktalajokon csekély a Ca++ ion töménysége a talajoldatban, ezért a hiánytünet már a gyökerekben is érzékelhető. A gyökér-tenyészőcsúcs osztódó szövete barnán elszíneződik, elpusztul, ami később a teljes növény pusztulásához is vezet. Kísérletemben a kalciummentes tápoldatban nevelt paprika gyökerei rövidebbek maradtak a kalciumdús oldatban nevelt paprikákhoz képest. A növekedésük lényegesen elmaradt, a csúcsi rész elnyálkásodott. Gyökérszőrök nem képződtek. A tápoldatból kilógott gyökérrészeken új képletek jelentek meg, de a kalciummentes tápoldatba mártás után rövid idő alatt ezek a részek is elhaltak. Szerepe a sejtosztódásban, a sejtanyagcserében is megfigyelhető, a hiánya sejttani, szövettani elváltozásokat is kivált. A háncs élő sejtjei elhalnak, ami a tápanyagforgalmat erősen lecsökkenti. A sejtek molekulaszerkezete visszafordíthatatlanul roncsolódik. A plazma és a vakuolum membránjai meglazulnak, a sejtmag és a Golgi-ké- szülék szerkezete megbomlik. A mitokondrium energiaellátó szerep megszűnik, a növény erős hervadásnak indul. Bizonyítható tehát a kalcium molekula szintű szerepe a plazmahártyák kialakulásában, erősségében. A külsőleg látható hiánytünetek között említést érdemel a fiatal rügyek károsodása, a levélszélek felső oldal felé irányuló besodródása, a levélszéleken megjelenő szabálytalan foltok, a levélszél klorózisa, és a paprikabogyón észlelhető csúcsrothadás. A csúcsrothadás által okozott bőrszövet-sérülésen a paprikabogyóba más kórokozók is bejuthatnak - pl. a Pseudomonas viridiflava, TMV. A kalcium az idősebb levelekben raktározódik, ha esetleges többlet lép fel a tenyészidőszak során. A paprika Ca-többlete nem káros az emberi szervezetre. Szükséges mennyiségét beállítani a talajban igen nehéz kertészeti feladat lenne. A Ca++ a A kalcium hiánya sejttani és szövettani elváltozásokat is kivált, a sejtek molekulaszerkezete roncsolódik. K+ antagonistája. A növények meghatározott Ca:K viszont igényelnek. Mivel ez az arány paprikafajtánként eltérő, ezért általános érvényű szabályt nem lehet felállítani. Az utánpótlás lombtrágyákkal, talajsavanyúság enyhítésére szolgáló kalcium-karbonáttal, vagy komplex műtrágyákkal történhet. Ez azonban növeli a termesztés költségeit, másrészt a biotermesztésben nem lehet műtrágyákat használni. A szentesi paprika és a termesztéstechnológia iránt az utóbbi időben japán kertészek, kereskedők is érdeklődnek. Honsu szigetén már termesztenek szentesi paradicsom alakú paprikát, a kalciumhiány tünetei ott is jelentkeznek. Ezért gondoltam arra, hogy a már meglévő tájjellegű paprikafajtákat nemesítési módszerekkel felújítsuk, az eddigi tulajdonságok elvesztése nélkül. Cél, hogy a szentesi paprika megfelelően tudja felvenni és hasznosítani a kalciumot, és az új fajta mind a bolgárkertészetben, mind a hajtatásban jól használható legyen. (Kertészet és Szőlészet) A szerző okleveles kertész- mérnök, tanár Mi alkalmas komposztálásra? ♦ Komposztálható anyagok: fűnyesedék, lomb és avar, metszési nyesedék, fák és bokrok aprított ágai, háziállatok trágyája, gyümölcsök és zöldségek héja, kávézacc, tea filter, összetört tojáshéj, elvirágzott vagy elpusztult szobanövények, kisebb mennyiségű fűrészpor vagy faforgács, egyéb kerti kudarcaink maradványa. ♦ Nem komposztálható anyagok: papír (gyűjtsük inkább külön), üveg, fém, műanyag, porszívó porzsákja, olajok, festékek, építkezési törmelék, pelenka, beteg, vagy kártevőktől hemzsegő növényrészek. PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony május 17-én 20 Sk/kg Komárom május 16-án 15-20 Sk/csomó Rimaszombat május 16-án 24 Sk/kg Zselíz május 16-án 14 Sk/kg Losonc május 17-én 16-17 Sk/kg Szepsi május 9-én 18 Sk/kg Kassa május 16-án 11 Sk/kg petrezselyem 39 Sk/kg 20 Sk/csomó 50 Sk/kg 18 Sk/kg 38-39 Sk/kg 39 Sk/kg 32 Sk/kg burgonya 20 Sk/kg 18-35 Sk/kg 17 Sk/kg 19-20 Sk/kg 17 Sk/kg 23 Sk/kg 17-29 Sk/kg tojás 3-3,50 3,10 Sk/db 3 Sk/db 3 Sk/db 2,50 Sk/db 2,90 Sk/db 3 Sk/db hagyma (tokhagyma) 23 (120) 16 Sk/kg (3-5/db) 20 (120) Sk/kg 18(100) Sk/kg 20 (120) Sk/kg 23 (120) Sk/kg 22 (120) Sk/kg zeller 44 Sk/kg 6 Sk/szelet 35 Sk/kg 8 Sk/db 35 Sk/kg 40 Sk/kg 29-35 Sk/kg zöldpaprika 80-100 Sk/kg 10-12 Sk/db 100-185 Sk/kg 8-10 Sk/db, 100 Sk/kg' 100 Sk/kg 70-100 Sk/kg 70-130 Sk/kg paradicsom 45-75 Sk/kg 60-78 Sk/kg 80 Sk/kg 80 Sk/kg 49-80 Sk/kg 40-55 Sk/kg 30-40 Sk/kg kelkáposzta 28 Sk/kg X 25 Sk/kg 15 Sk/db 30 Sk/kg 30 Sk/kg 19 Sk/db újhagyma/retek 10-12/-8-1QSk/csomó 4-8/8-10 Sk/cs 12/14 Sk/cs 8-10/7-10 Sk/csomó 10-13/12-15 Sk/csomó 11/9 Sk/csomó 10-12/10-12 Sk/csomó alma 29-32 Sk/kg 22 Sk/kg 24 Sk/kg 22-25 Sk/kg 22-25 Sk/kg 25-45 Sk/kg 16-26 Sk/kg káposzta, karalábé x, 16 Sk/db 8 Sk/kg, 8-10 Sk/db 10-24 Sk/kg, 20 Sk/db 13 Sk/kg, 8 Sk/db 14, 20 Sk/kg 15 Sk/kg, 10 Sk/db, 9-33,10 Sk/kg méz (dióbél) X 100-130 (160) Sk/kg 120 (160) Sk/kg 110(110) Sk/kg x (x) Sk/kg 90 (130) Sk/kg 100-130 (200) Sk/kg őrölt paprika X 250 Sk/kg 380 Sk/kg 200-210 Sk/kg X X X uborka 45 Sk/kg 30-34 Sk/kg 60 Sk/kg 12-15 Sk/db 39-50 Sk/kg X 40 Sk/kg
