Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-18 / 113. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 18. Kultúra - hirdetés 9 Csapiár Vilmos volt a vendége a Magyar Intézet irodalmi sorozatának A szabadság zamata Barak László és Csapiár Vilmos (Juhász László felvétele) Cégünk, a Sano a legnagyobb európai Takarmány kiegészítő, Premix és Tejpótló gyártó cégek közé tartozik. Termékeink elengedhetetlen kellékei a modern állatetetésnek. Szlovákiában, csakúgy, mint további 10 európai országban, a Sano vezető szerepet tölt be a piacon. Hogy az egyesült Európában a versenyképességet biztosítani tudjuk, csapatunk erősítéséhez új, szakképzett munkatársakat keresünk a következő munkakör betöltésére: ZOOTECHNIKUS ÁLLATORVOS Feladata: • Tanácsadói tevékenység, Sano termékek forgalmazása és az állatok egészségét, valamint etetését célzó Sano programok kivitelezése. • Tartalékok feltárása, haszonnövelés, nyereségbiztosítás a mezőgazdasági vállalkozásokban. Amit kínálunk: • Attraktív kereseti lehetőség, teljesítmény alapján megítélt prémium, • Munka a Sano csapatában, • Személyes és üzleti előmenetel, • Csoportonbelüli szakmai felkészítés, nemzetközi képzés, • Tapasztalt munkatárs vezetése, • Üzleti kocsi. Amit elvárunk: • Erős és optimista személyiség kellemes fellépéssel, • Kommunikációs és tárgyalókészség, • Önállóság és kitartás a kitűzött cél érdekében, • Analitikus gondolkodás, • Intenzív munkakedv, • Tapasztalat és gyakorlati tudás az állattenyésztés terén előny jelent. Písomné ponuky v slovenskom jazyku (referencie a rukou písaný štruktúrovaný životopis) spolu s Vašou fotografiou zasielajte na nižšie uvedenú adresu. Všetky podklady považujeme za dôverné. Vaše odpovede zašlite obratom. Sano - Moderná výživa zvierat s. r. o Dlhé Diely I. 23a, 841 04 Bratislava tel.: 02/65 31 65 70, fax: 02/65 42 19 83 Výživa zvierat pre zdravie a zisk! e-mail: sano@sano.sk Guy Ritchie újra forgat A The Hollywood Reporter jelentette be, hogy Ritchie elkészült leg­újabb forgatókönyvével, amihez már a szereplőket keresi. Az angol mozi egykori fenegyereke RocknRolla címmel újra sokszereplős, vic­ces gengszterfilmet akar forgatni két nagy korai sikere, A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső és a Blöff stílusában. A RocknRolla kevés pénzből készül majd, Ritchie maga is producere a filmnek. A forgatást nyárra tervezik. A rendező jelenleg is forgat: a Suspect című tévés kri­misorozaton dolgozik, főszereplője Carrie-Anne Moss, aki egy nyo­mozónőt alakít. Ritchie utolsó filmje, a Revolver, hatalmasat bukott; Amerikában alig néhány napig játszották a mozik, (origo) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Pozsony. „Az írás szabadsá­ga számomra a legna­gyobb öröm. Akkor érez­zük az életet szépnek, ha létünket a szabadságnak nevezett valami hatja át” - mondta Csapiár Vilmos író a Magyar Köztársaság Kul­turális Intézete vendége­ként az Irodalom és... cí­mű rendezvénysorozat leg­utóbbi estjén, melynek té­májául a meghívott az iro­dalom és a szabadság vi­szonyát választotta. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Az eseményre a Szépírók Társa­sága társszervezésében, a Könyv utóélete programjának részeként került sor. A családja révén Csalló­közhöz is kötődő, egyébként Bu­dapesten élő íróval Barak László költő, publicista beszélgetett. A szerző pozsonyi látogatásán két legutóbb megjelent könyvé­ből, a Vadregényből és a hat év alatt immár harmadik kiadást megért, mind a szakma, mind az olvasók körében páradan sikert aratott Igazságos Kádár János cí­mű kötetéből olvasott fel részlete­ket sűrű bocsánatkérések köze­pette, mivel - mint mondta - az­zal a tökéletességgel, mellyel Vallai Péter színművész tolmácso­lásában a regény egykor elhang­zott a Kossuth rádió adásában, képtelen felvenni a versenyt. Az irodalom és a szabadság bo­nyolult kapcsolatáról szóló fejte­getését Csapiár Vilmos annak fel­idézésével kezdte, hogy egykor, diákként milyen nagyon szenve­dett az irodalomórákon, melye­ken a reformkort, a 19. századi magyar regényeket tárgyalták. „Nyomasztott, hogy az akkor élt embereket és a kor viszonyait a miénktől olyan nagyon eltérőnek TÁRLATAJÁNLÓ Pozsony. A Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága (SZMKT) a Szlovák Képzőművé­szed Unióval (SZKU) karöltve ren­dezte meg kollektív kiállítását Át­hidalás címmel az SZKU kiállító- termében (Dostojevkého rád 2.). Ahogy a kiállítás kurátora, Sz. Haltenberger Kinga művészettör­ténész megnyitóbeszédében je­lezte, e mostani kiállítás az első nagyobb kollektív bemutatkozás a pozsonyi közönség előtt. „Szo­kásainktól és szabályainktól elté­rően nem zsűrizett anyagot muta­tunk be, főleg az idő rövidsége miatt magamra vállaltam ennek a tárlatnak az összeállítását - mondta. - Nagyon remélem - folytatta hogy ez által a gazdag, >zép kollekció által, amely a fest­ménytől a hagyományos grafikán «resztül a számítógépes grafiká- g, valamint a klasszikus szobor­ól az installációig különböző echnikákat és alkotói szemponto- cat, stílusokat mutat be, a pozso- íyi közönség közelebb kerül tár­aságunk profiljához, s belőle ké­jét kap tagságuk művészi ambíci­óról.” Az Áthidalás címadással ;apcsolatban a kurátor kifejtette, bból indult ki, hogy tudatosítot- a, miféle térbeli és időbeli távok ^küzdése, áthidalása szükséges hhoz, hogy egy üyen sokrétű nyag összeálljon és közönség elé erülhessen. Először is a Király­állították be tanáraink, miközben én váltig úgy éreztem, a 19. száza­diak is csak olyanok lehettek, mint mi vagyunk most - fűzte hoz­zá. - Az embert szinte agyon­nyomta ez az érzés.” Igazából en­nek az élménynek az ihletésére, ennek a nyomasztó érzésnek a fel­oldására írta meg az 1830-as években, Pozsonyban játszódó művét, a Vadregényt, melyből ké­sőbb Vadászat angolokra címmel film is készült. „írtam magamnak egy 19. századi regényt, úgy, ahogy azt én elképzeltem, és hogy felszabaduljak az alól a bizonyos nyomás alól, amit örökül hagytak rám tanáraim.” A szerzőt az Igazságos Kádár János írásakor is áthatotta a szá­mára oly fontos, kulcsszerepet ját­szó szabadságérzés, amelynek a lényege az író felfogásában gya­korlatilag az, hogy az ember nem tudja, mi lesz a következő mon­dat, amelyet leírni készül. A szö­vegírás így élvezeti jelenség. Az író olyan igazságokat, tartalma­kat hoz fel magából, amelyekről előtte sejtelme sem volt. Amit elő­re végiggondol, az nem érdekes. „Legalábbis én így gondolom, én helmec, Nagykapos, Kassa, Ipoly­ság, Rimaszombat, Léva, Duna- szerdahely, Komárom stb. közti földrajzi távolságokat kell leküz­deniük ahhoz, hogy begyűjtsék a műveket. Aztán nemzedékek köz­ti (kor) különbségeket kell áthi­dalniuk, s némüeg az ezzel is ösz- szefüggő nézőpontbeli és stiláris különbségeket is. Nem utolsósor­ban pedig az Áthidalás cím arra utal, hogy „Fábry Zoltán szellemi­ségét követve szeretnénk hidat építeni a szlovák és a magyar kul­túra között - fejtette ki a művé­Az Áthidalás című kiállí­tás egy kis lépés abban az integrációs folyamat­ban, amely most egész Európában zajlik. szettörténész. - Nemcsak ország­határon belül, hanem mint a Szlo­vák Képzőművészeti Unió kollek­tív tagja, mi segíthetünk a szlovák kollégáknak a magyarországi mű­vészekkel is felvenni a kapcsola­tot. Ez a kiállítás egy kis lépés ab­ban az integrációs folyamatban, amely most egész Európában zaj­lik, s amely éppen arról szól, hogy temessük be az árkokat, és épít­sünk hidakat egymás közt egymás megismerése révén.” A kiállítás azokat a dominanci­ákat emeli ki egy-egy művésztől ­ebben lelem örömömet, a szabadságban.“ Ernest Heming­way is így lehetett ezzel, egyszer ugyanis azt mondta, ha már tud­ja, mit fog írni, leteszi a tollat. „A vüágban akkor születnek jó dol­gok, ha melléjük szabadság páro­sul. Ami új és érdekes születik, ar­ról előre nem tudni, hiszen éppen attól új. Ahhoz bátorság és sza­badság kell.” „Kádárról soha nem akartam regényt írni, és szerintem nem is írtam, csak a névrokonáról. A könyvet ösztöndíjasként Bam- bergben írtam, távol és elzárva a magyar közélettől.” A könyv, mint egyik kritikusa megállapította: ízekre simogatja az elmúlt korsza­kot. Megírásával a szerzőnek egyik célja az volt, hogy visszaad­jon valamit abból az infantilisság- ból és szuperprovincialitásból, melyet a szovjet rendszer kény- szerített ránk. Az író szerint, mint mindig, az elmúlt korszakban is a szabadság értelmezése volt a leg­inkább jellemző. A jó hangulatban telt beszélge­tés után friss pogácsa és egy po­hár Irsai Olivér várta az irodalmi est szabad közönségét, (-cz-e) értve ezt a stiláris eszközökre, a művészi megfogalmazás egyéni meghatározóira, valamint a jel­legzetes szellemi-témabeli tarto­mányokra egyaránt -, amelyeket alkotói pályájukat figyelve évről évre árnyaltabban ismerhettünk meg, így összeáll egy olyan „falra, illetve talapzatokra vetített” szí­nes album a szlovákiai magyar képzőművészetből, amelynek lap­jait külön-külön ismerhetjük már. Ez elsősorban az idősebb és a kö­zépnemzedékre érvényes. A po­zsonyi közönség e válogatással te­hát egy már némileg ismert, álta­lános szegmensét kapja az SZMKT művészi profiljának - ezt maga az inkább a művészeten túl­ra mutató válogatási elv, az Áthi­dalás mint bármit felölelhető té­ma is alátámasztja. A tárlatot egy kamarakiállítás egészíti ki. Dolán György legutób­bi, a „kerettelenné rombolt képe­kért” kiáltó alkotásaiból (hunga­rocellből kibontott, kikoptatott festményekből, pusztító harci esz­közökből építkező installációiból) látható válogatás. Dolán Gyögy azon munkáiból, amelyek a nagy­hatalmaknak a világgal játszott „nagy sakkjátékát”, illetve annak deduktív művészi relációit vetítik elénk, hogy állást foglaljunk a ré­gi kultúrákat romboló, a nemzeti identitás gyökereit kitépő erők manipulációi felett. A kiállítás május 26-ig tekinthe­tő meg. (tébé) Cannes-i filmfesztivál Jó rendező rossz országban A hongkongi rendező, Wong Kar-wai első angol nyelvű filmjét, a My Blueberry Nights-ot vegyes megítéléssel fogadták Cannes-ban. A Variety beszámolója szerint Cannes betartotta a szavát, amikor elegáns és eklektikus megnyitót ígért, a My Blueberry Nights című fűmet jobban fogadták, mint a Da Vinci-kódot, de azért nem lelke­sedtek érte. „Megjósolható volt, hogy ez lesz, ez nem egy tipikus Wong Kar-wai- íilm” - idéz a cikk egy szingapúri újságírót, aki szerint a rendezőt sajnos elkapta Amerika, és bár vi­zuálisan élvezhető volt a film, de Norah Jones kicsit sok benne. Több kritikus ezzel szemben Norah Jo­nes erős alakítását emeli ki. A London Daüy Mail szerzőjé­nek tetszett a film, bár ahogy látta, a nézők nem értettek egyet vele: „A filmet csendes tisztelettel fo­gadták, de nem szerették.” A Guardian kritikusát nem nyűgözte le a film, szerinte Wong Kar-wai ,jó rendező egy rossz országban”. A Variety kritikusa megerősítette ezt, szerinte Wong rendezői vüága egy nagyon lapos történetben jele­nik meg. A bemutató után a főszerep­lők, Jude Law és Norah Jones, va­lamint a rendező válaszoltak a sajtó kérdéseire. Wong Kar-wai a szokásos napszemüvegében el­árulta, hogy Norah Jones hangja óriási hatással volt rá: „Norah hangja filmszerű, olyan hang­szerhez hasonlítható, ami felidéz egy történetet.” Ennek ellenére Jones úgy nyilatkozott, hogy fon­tosabb számára az előtte álló koncertturné, mint egy második filmszerep, (index) Szombaton 12 órakor hírekkel és sporthírekkel kezdjük közvetíté­sünket. 12.15-kor a Délidő vendé­ge Bugár Béla parlamenti képvise­lő lesz, a beszélgetés vezértémája pedig a szlovákiai magyarság em­léknapja. 13 órakor jelentkezik publicisztikai magazinunk, a Hét­ről hétre. 15 órától népzene szól. 15.30-tól a Tüdomány világa té­mái: szó lesz egy tudományos könyvről, amelynek főszerkesztője dr. Miklós László professzor, a Dzurinda-kormány környezetvé­delmi, minisztere volt; bemutatjuk Szűcs József tudományos újság­írót, az Ezermester című havilap egykori főszerkesztőjét. 16 órakor hírek, majd zenés köszöntő 17.40- ig, ezt követi napi hírösszefogla­lónk. 18 órakor jelentkezik a Tér­erő, ezúttal a bukaresti magyar szerkesztőség gondozásában. 19 órától Slágerhullám, adásunk 20 órakor érvéget. Vasárnap is délben kezdjük köz­vetítésünket. A hírek és sporthírek után nótacsokor. 13 órakor jelent­kezik a Randevú, melynek vendé­ge lesz Kiss Bernadett, aki Túl a lát­határon címmel első poplemezét jelentette meg, valamint Sotkovsz- ky Lajos, aki Egyszerű szavak cím­mel megzenésített verseket és saját szerzeményeket felvonultató al­bummal rukkolt elő. 15 órától a Kaleidoszkópban először az idei Jókai Napok előkészületeiről és programjáról hallhatnak, a részle­tekről Kiss Péntek József, a komá­romi Városi Művelődési Központ munkatársa számol be. Műsorunk' további részében egy hosszabb be­szélgetést forgatunk le: az érsekúj­vári Szabó László mesél életéről, a képzőművészetről és gyűjtőszen­vedélyéről. 16 órakor hírek, majd a Köszöntőt közvetítjük. 17.45-től összefoglaljuk a külföldi és hazai eseményeket. 18 órakor a Téka iro­dalmi magazin a Madách-Poso- nium és a Kalligram Kiadóba invi­tálja a hallgatókat, ahol Tőzsér Ár­pád és Ágoston Attila friss kiadvá­nyaikról tájékoztatnak. 18.30-tól Donizetti Szerelmi bájital című operáját ismertetjük. 19 órakor kezdődik a Világosság katolikus ki­adása, Zsidó János atya, féli espe­res-plébános prédikál. 19.40-től a Vatikáni Rádió magyar híradóját közvetítjük. (MoL) A Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának kiállítása Pozsonyban Még mindig időszerű áthidalás (?)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom